Kövess minket!

Médiapiac

eNET: Kezdődik a karácsonyi roham a hálón

Az egész éves online kiskereskedelmi forgalom negyede a karácsonyi időszakra esik. Akárcsak tavaly, az idei évben is várhatóan a tabletek lesznek a legnépszerűbb ajándékok a fa alatt. Az eNET – Telekom közös, „Jelentés az internetgazdaságról” sorozatának aktuális anyaga a karácsonyi vásárlási lázzal foglalkozik.

46 milliárdra pörög fel a piac
46 milliárdra pörög fel a piac

Az eNET idei e-kereskedelmi kutatásából kiderül, hogy 2012-ben a teljes éves online bevételnek mintegy 23%-a realizálódott a november-decemberi időszakban. Az idősoros adatok alapján ez nem változott jelentősen az utóbbi két évben, ezért idén is hasonló arányra lehet számítani. A karácsonyi forgalomnövekedés mögött elsősorban a magasabb vásárlási érték áll, mivel ha a vásárlások számát nézzük, akkor a karácsonyi időszak érdekes módon nem emelkedett ki a többi, kéthavi periódushoz képest, hanem azokhoz hasonlóan a vásárlások körülbelül egy hatodát bonyolították le ilyenkor.

A vásárlók számára az internetes vásárlás egyik nagy előnye, hogy pénzt és időt lehet vele megtakarítani. A karácsonynak a vásárlások számára és azok értékére gyakorolt hatása arra enged következtetni, hogy az online rendszeresen vásárlók köréből kerülnek ki a karácsonyi megrendelők, akik élve az előbb említett előnyökkel, az ajándékvásárlás nagy részét online oldják meg.

Nem véletlen tehát, hogy az e-kereskedők novemberhez közeledve egyre inkább a karácsonyi rohamra készülnek. Sokak számára ez az időszak jelenti a felzárkózás és adott esetben az életben maradás lehetőségét is. Főleg a kisebb és fiatalabb webáruházaknál érvényesül a karácsonyi nagybevásárlások jótékony hatása.

A számítástechnikai termékek a legnépszerűbbek

Az elmúlt évek során nem változott jelentősen a legnépszerűbb termékkategóriák köre, a TOP kategóriákon belül csak minimális átrendeződést lehetett tapasztalni. Az internetes forgalom tekintetében sorrendben a dobogón a számítástechnikai, a szórakoztató elektronikai termékek és a könyvek végeztek. Azonban miközben a számítástechnikai és a szórakoztató elektronikai termékek forgalma továbbra is növekedést mutatott, addig a könyvek esetében inkább stagnálást lehetett tapasztalni. Mögöttük a negyedik és az ötödik helyre a játékok és a lakásfelszerelési termékek kerültek. Mindkét kategória növekedése túlszárnyalta a dobogósokét, ami részben annak köszönhető, hogy az internetezők és az online vásárlók között fokozatosan növekszik a női vásárlók száma és vásárlóereje. Idén a férfi/női vásárlói arány akár a nők javára is billenhet.

A legnagyobb forgalmat bonyolító termékkategóriákon túl vannak feltörekvő szegmensek, amelyek impozáns növekedést produkáltak. Ebbe a csoportba tartoztak a ruházati és a szépségápolási termékek, amelyek ugyan volumenben még elmaradtak a TOP 5 termékkategóriától, de a növekedési potenciáljuk mindenképpen figyelemre méltó és jelzés értékű. A ruházati és a szépségápolási termékek iránti kereslet megerősödése szintén a női vásárlók növekvő jelenlétére mutat rá. Várhatóan az elkövetkező időszakban ezeknek a termékkategóriáknak a népszerűsége tovább fog emelkedni.

Táblagép karácsonyra

Az idei évben is az egyik legnépszerűbb karácsonyi terméknek – a már hagyományosan nagy forgalmat generáló nagy felbontású televíziók és okostelefonok mellett – a tabletek ígérkeznek. A táblagépekkel szemben mutatkozó kereslet részben a fogyasztói igények változásának köszönhető. A felhasználók bárhol és bármikor használhatják a tableteket, szemben a kevésbé kényelmes használatot nyújtó laptopokkal.

Az eNET 1000 fős, szeptemberi online kutatásában megvizsgálta, hogy az emberek milyen hajlandóságot mutatnak bizonyos „okos” termékek kipróbálására vagy adott esetben megvásárlására. A vizsgált termékek körében a tabletek mellett az okostelefonok, az okostévék és az internet-eléréssel rendelkező fényképezőgépek (okoskamerák) is helyet kaptak.

Nem meglepő módon többen vannak azok, akik az egyes eszközöket kipróbálnák, mint azok, akik akár meg is vásárolnák azokat. Ez a két érték az okostelefonok és a tabletek esetében van a legközelebb egymáshoz. Az okostelefonok abból a szempontból kilógnak a többi termék közül, hogy jóval magasabb az okostelefonnal rendelkezők aránya a többi eszközhöz képest, de ettől függetlenül nem elhanyagolható azok száma, akik a jövőben megvásárolnák ezeket. Ami a tableteket illeti, a válaszadók 16%-a már rendelkezik táblagéppel, 38%-a kipróbálná, minden negyedik megkérdezett pedig meg is vásárolná azokat. Nem meglepő módon a 18-29 éves korosztály nyilatkozott leginkább vásárlási szándékról. A 24%-os értékkel azonban óvatosan kell bánni, hiszen a vásárlási szándék és a tényleges vásárlás között nagy különbség van, azonban az mindenképpen jelzés értékű, hogy van egy jelentős réteg, amelynek tagjai hajlandóak lennének megvásárolni a terméket. A kínálat meglehetősen széles, így ki-ki megtalálja a számára megfelelő ár-érték arányú terméket.

A hagyományos televíziókhoz képest jóval nagyobb felhasználói élményt nyújtó okostévék is nagy népszerűségnek örvendtek a válaszadók körében, ugyanakkor itt fontos megjegyezni, hogy ezeknek a megvásárlása sokkal jobban megterheli a családi kasszát, mint egy tablet, ami már alacsonyabb árkategóriában is elérhető.

Az adatokból kiderül, hogy vásárlási szempontból az okoskamerák mozgatják meg legkevésbé a válaszadókat, annak ellenére, hogy a termék iránt kíváncsiság mindenképpen jelen van, erre utal legalábbis az 52%-os kipróbálási arány.

Utánvéttel fizetünk és a futár hozza ki

Az eNET éves e-kereskedelmi kutatásából kiderül, hogy a legnépszerűbb fizetési és szállítási módok nem változtak jelentősen a korábbi évekhez képest. A vásárlások értéke szerint továbbra is az utánvétes fizetési megoldásokat választották a leggyakrabban (62%), ugyanakkor minimálisan, de csökkent az arányuk. Bár még mindig a készpénzes fizetés dominál, fokozatosan növekszik az elektronikus fizetési módok, ezen belül is a bankkártyával fizetők aránya. A vásárlások értékének 9%-a banki átutalással, 4%-a pedig internetes bankkártyás fizetéssel került kiegyenlítésre.

A szállítási módok esetében sem történt jelentős változás, a futárszolgálattal történő kiszállítás és az akár a partnernél, akár a boltokban történő személyes átvétel erősödött. A partnernél történő személyes átvétel bővülésére a Pick Pack Pontok és a PostaPontok elterjedése volt hatással. Ezek az átvevőhelyek jellemzően akár autóval is jól megközelíthető helyeken, nagyobb forgalmi csomópontokban helyezkednek el, így időnként vonzóbbak lehetnek a vásárló számára, mint a futárszolgálat vagy éppen a bolti átvétel.

46 milliárd forintos karácsony

A 2013-as évben az eNET becslései alapján várhatóan a 200 milliárd forintot is elérheti majd az internetes kiskereskedelmi forgalom Magyarországon. A korábbi évek adatai alapján ez 46 milliárd forintos karácsonyi forgalmat jelentene idén.

Médiapiac

Meghalt Bencze Izabella, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi tagja

Fáradhatatlanul küzdött a közjóért.

Közzétéve:

Fotó: MTI / Bruzák Noémi

A 72 éves Bencze Izabella pénteken hunyt el, halálhírét szombaton a családja közölte az MTI-vel.

2007 és 2010 között a Magyar Rádió Közalapítvány Ellenőrző Testületének elnöke, 2010-től a magyar közszolgálati médiumok tulajdonosi testületének, a Közszolgálati Közalapítványnak a parlament által választott kurátora volt.

Alapító tagja volt a nemzeti értékeket képviselő Civil Összefogás Fórumnak (CÖF).

A CÖF az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében méltatta, hogy

Bencze Izabella “fáradhatatlanul” küzdött a közjóért.

A szovjet csapatkivonás gazdasági háttértárgyalásainak vezető jogásza volt. Feltárta a magyarországi rablóprivatizáció körülményeit. Székelyföld villámcsapástól megsemmisült atyhai templomának újjáépítését szervezve is szolgálta Isten országát – írták.

“Publicisztikáit emberek tízezrei várták és olvasták. Szavait, mondatait, amelyekkel mindenkor az Isten, a haza és a szeretet parancsának követésére hívta a magyarságot, megőrizzük” – közölte a CÖF.

Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) átadta a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést Bencze Izabella jogásznak, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma tagjának az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából tartott ünnepségen, a Várkert Bazár rendezvénytermében 2019. augusztus 16-án

Tovább olvasom

Médiapiac

A kettős médiamérce csak leleplezi a politikai indítékokat

Az Egyesült Államok sajtószabadsággal kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezek számonkérésében érdekelt – figyelmeztet a XXI. Század Intézet elemzése.

Közzétéve:

MTI / EPA / Oleg Petraszjuk

Lengyelország és Magyarország ismét a nyugati kritikák célkeresztjébe került a média szabadságára leselkedő, állítólagos veszélyek miatt. Mindeközben Lettországban és Ukrajnában az „információs tér biztonságára hivatkozva” rendeleti úton tiltottak be egy sor televíziós csatornát, ami nemcsak felháborodást nem váltott ki a szólásszabadság iránt máskor elkötelezett körökben, de még a tetszésüket is elnyerte – idézi Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatójának legújabb elemzését a Magyar Nemzet. A cikk a nyugati diplomácia és sajtó által alkalmazott kettős mércét mutatja be.

Az elmúlt években Lengyelország és Magyarország is számos bírálatot kapott az Európai Unió intézményeitől különféle ügyek kapcsán, Joe Biden megválasztásával pedig a kritikusok sorához Washington is csatlakozott, pontosabban visszatért közéjük. Ezek a bírálatok önértelmezésük szerint a jogállamisággal, a demokráciával és a szabadságjogok érvényesülésével kapcsolatos „aggodalmakhoz” kapcsolódtak, a gyakorlatban azonban a szuverenitás kérdése körül forogtak – hívja fel a figyelmet Kosztur András.

Alaptalan félelmek

Februárban a lengyel és a magyar vezetést is a szólásszabadság és a média korlátozására irányuló lépések miatt érték kritikák az Európai Bizottság és az amerikai külügy részéről. A magyar kormányt a Klubrádió – egyébként könnyen lehet, hogy csupán ideiglenes – frekvenciaengedélyének elvétele miatt bírálták, míg Lengyelország egy reklámadó-tervezet miatt került célkeresztbe.

A Klubrádióval kapcsolatos, bürokratikus huzavonát sikerült Washingtonban a „szólásszabadság visszaszorulásaként” értelmezni, de az Európai Bizottság tisztségviselőit is arra késztette az ügy, hogy egy sor Twitter-bejegyzésben elevenítsék fel a magyar sajtószabadság kapcsán táplált félelmeiket. Némileg nagyobb jelentőséggel bíró ügynek tűnhet Lengyelország esete, ahol a teljes médiaszektor reklámjövedelmeire vetne ki egy új adót a kormányzat, tekintettel azonban arra, hogy tulajdonképpen még hivatalos törvényjavaslatról szó sincs, csupán egy tervről, amelynek megvitatása még hátravan, a „nemzetközi aggodalom” ebben az esetben is túlzónak – és jócskán tendenciózusnak – tűnik.

A lengyel kormány tervei szerint a reklámokból származó jövedelmeket a cégek éves összbevételétől függően 2–15 százalék közötti adóval sújtanák, az így keletkező adóbevételek felét pedig a koronavírus elleni védekezésre, a többi részét pedig kulturális örökségvédelemre költenék.

A lengyel sajtó ellenzéki része szerint egy ilyen adó ellehetetlenítené működésüket, a kormány ezzel szemben azt állítja, a törvény célja elsősorban a gyakran külföldi médiaóriások bevételeikkel arányos adózásának a kivívása. Egy sor sajtóorgánum nyílt levélben tiltakozott a javaslat ellen, egyes tévécsatornák egy napra elnémultak, számos hírlap pedig fekete címlappal jelent meg.

Az oroszok ellen szabad

Kosztur András kijelenti, hogy az Egyesült Államok sajtószabadsággal – illetve általában a demokráciával és az emberi jogokkal – kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezeknek a számonkérésében érdekelt. Egy héttel azelőtt, hogy Ned Price amerikai külügyi szóvivő a Klubrádióval kapcsolatban azt mondta, hogy „újabb csapás volna a média sokszínűségére nézve”, ha az elvesztené frekvenciáját,

az ukrán elnök rendeleti úton vonta vissza három ellenzéki tévécsatorna engedélyét, Lettországban pedig a helyi médiatanács döntése alapján tucatnyi orosz csatorna sugárzását szüntették meg.

Az USA kijevi nagykövetsége üdvözölte az ukrán vezetés döntését, és Lettországgal szemben sem merültek fel aggályok, az EU részéről pedig egy semmitmondó nyilatkozattal tudták le a három ukrajnai televízió bezárását.

Mindkét országban régóta nagy nyomás nehezedik az orosz vagy oroszbarátnak tekintett médiára, amelyek azonban a helyi médiapiac jelentős részét lefedik.

Lettországban például a nézettség több mint egyötöde esik azokra a csatornákra, amelyeket február folyamán különböző okokra hivatkozva ellehetetlenített a lett médiahatóság.

Riga persze elsősorban az orosz hírműsorok propagandisztikus jellegét, a műsorok „gyűlöletkeltő” tartalmát és egyéb hasonló, alapvetően politikai indokokat hozott fel a csatornák bezárására, formailag azonban több esetben a lett médiaszabályozás azon passzusára hivatkoztak, miszerint a külföldi csatornák közvetítése csak egy helyi, a lett törvények előtt felelős jogi személy bevonásával lehetséges – magyarázza Kosztur András. Az orosz NTV csoport ezen bukott el – az indiai sorozatokra vagy gyerekmesékre specializálódott csatornákat az orosz propagandára hivatkozva nehezen lehetett volna lekapcsolni –, az orosz állami tévéadó csatornái viszont a hírműsorok tartalma miatt lettek felfüggesztve.

A kettős mérce annyira nyilvánvalóvá vált, hogy lassan hatékonysága is elvész, hiszen a szelektív felháborodás leleplezi az „aggodalmak” politikai indíttatását, és ezáltal lerombolja az azokat körüllengő morális felsőbbrendűség pátoszát

– összegzi cikke tanulságait Kosztur András.

A XXI. Század Intézet elemzése teljes terjedelmében ide kattintva olvasható el.

Borítókép: Az oroszbarátnak tartott ukrán Nas hírtelevízió bezárását követelő ultranacionalista tüntetőt vesznek őrizetbe rohamrendőrök a tévé kijevi épülete előtt 2021. február 4-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Drámai eseményekkel jön a Doktor Balaton évadzárója

Ma este első évadának utolsó epizódjához érkezik a TV2 teljes egészében hazai fejlesztésű napi sorozata.

Közzétéve:

TV2

A kíváló színészekkel és izgalmas történettel indult széria hétről-hétre számtalan nem várt fordulattal lepte meg a nézőket – idézi fel az Origo.

A történet ma esti része is tartogat meglepetéseket, így hát érdemes lesz most is Balatonmeggyesre látogatni, méghozzá olyan népszerű színészek tarsaságában, mint például Mészáros András, Gula Péter, Pálfi Kata, Horváth Alexandra, Kőszegi Ákos, Gazsó György, Király Attila vagy Bezerédi Zoltán.

A Doktor Balaton forgatása sokat adott mind emberileg, mind szakmailag. Nagyon örültem a lehetőségnek, érdekes munkának ígérkezett, és az is volt, tanultam türelmet, pontosságot, amik mind hasznomra válnak

– mondta el Mészáros András, a sorozat címszereplője.

Doktor Balaton azzal fogott meg igazán, ahogy cipeli a maga puttonyát. Érdekes megmutatni, hogyan birkózik meg azzal, ami neki jutott. Jó azt láttatni, hogy a doki őszinte, egyenes. Tudja, hogy nem hibátlan, de egy megoldásra törekvő ember. A történetnek hála pedig jócskán van mit megoldania majd a folytatásban is, legyen szó a magánéletéről, a családi titkokról vagy épp a hivatásáról – tette hozzá a színész.

A sorozat folytatása még idén látható lesz.

Borítókép: Mészáros András, a sorozat címszereplője

Tovább olvasom