Médiapiac
Emberi méltóságot sértett a TV2
A csatorna Szita Bence halálát dolgozta fel olyan módon, hogy a Médiatanács sokmilliós büntetést rótt ki rá. Egyéb ügyekért is elmarasztalást kaptak. FRISSÍTVE: TV2-reakció.
Összesen 25,5 millió forintnyi büntetést kapott a TV2 a Médiatanácstól. Ebből 23 milliót azért osztott ki a médiahatóság, mert a csatorna a Szita Bence tragikus halálát feldolgozó műsoraiban megsértette az emberi méltóságra, illetve a kiskorúak védelmére vonatkozó jogszabályokat. További 2,5 milliót pedig azért kell fizetniük, mert megsértették a reklámszabályokat – közölte a Médiatanács.
Szita Bencét tavaly novemberben gyilkolták meg, erről a TV2 is beszámolt. A november 7-ei Mokkában és Tényekben viszont ezt a hatóság szerint jogszabályokat sértő módon tették. A Mokkában nyereményjátékban tettek fel kérdést a gyilkosság indítékára vonatkozóan. “A téma játékkal és nyereményekkel összefüggésben történő szerepeltetése, a bemutatás sértő módja széles körű, jogos felháborodást váltott ki a nézőkből. A hatóság vizsgálata megállapította, hogy a TV2 szerkesztői a szenzációhajhász, közízlést sértő és megbotránkoztató nyereményjátékkal súlyosan megsértették a médiaalkotmány emberi méltóság védelméről rendelkező szakaszai” – szól az indoklás. Emiatt a TV2 12,5 milliót fizethet.
További 500 ezer forintos büntetést kaptak a Tények november 7-ei adása miatt, amelyben “a TV2 a meggyilkolt gyermekét gyászoló édesanyát zaklatott lelkiállapotban, kétségbeesetten sírva, minden hírérték nélkül, kiszolgáltatott helyzetben, öncélúan mutatta be”. Újabb 10 milliót pedig azért osztott ki a médiahatóság, mert a csatorna a Mokkában a tragédia körülményeit oly módon mutatta be, hogy ki kellett volna rakni a “12 éven aluliak számára nem ajánlott” minősítést, mégsem tettek így. Így jött össze a 23 millió Szita Bence halálának bemutatása kapcsán.
A csatorna eközben áthágta a reklámszabályokat is, ami 2,5 milliós büntetést von maga után. A Médiatanács szerint a TV2 a Több, mint testőr és az Egészségmánia című műsorokban számos alkalommal megsértette a termékmegjelenítésre és a műsorszámok támogatására vonatkozó szabályokat. “A jogszabályi rendelkezések ellenére a műsorokban többször is közvetlenül hívtak fel áru megvásárlására, szolgáltatás igénybevételére, és a termékek indokolatlanul nagy hangsúlyt kaptak a műsorszámokban, ami nem fér bele a termékmegjelenítés kereteibe. A műsorok támogatásáról rendelkező szabályokat azzal sértették a szerkesztők, hogy a támogató cégek termékeinek beszerzésére, szolgáltatásaik igénybevételére ösztönözték a nézőket” – áll az indoklásban.
Kevesebb mint egy éve már kapott hasonló, szintén súlyos büntetést a TV2. Akkor a Médiatanács 10 milliós bírságot osztott ki a csatornának, amely szexuális zaklatás kiskorú áldozatát mutatta be az emberi méltóságot sértő módon. Kicsivel korábban az ÖsszeEsküvők és szintén gyerekeket érintő ügyek miatt kaptak kétszer is milliós büntetéseket.
FRISSÍTÉS – TV2-reakció:
“Ahogy az eljárásban is tettük, elismerjük, hogy szakmai etikai hibát vétett a csatorna, amikor a kisfiú halálával kapcsolatos kérdést összekapcsolta a szavazók körében meghirdetett nyereményjátékkal. Az ügyben indult belső vizsgálat megállapításai alapján olyan intézkedések születtek, amelyek kizárják, hogy a jövőben hasonló hiba bekövetkezzen, erre november 7-e óta nem is volt és a jövőben sem lesz példa.
Amellett, hogy a csatorna elismeri a szakmai hibát, vitatja a Médiatanács ezzel kapcsolatos jogi szerepét, így a határozat megsemmisítése érdekében bírósághoz fordul. Álláspontunk szerint az emberi méltósággal és a személyhez fűződő jogokkal kapcsolatosan konkrét személyek esetében a médiahatóság nem illetékes, ezek a kérdések a polgári eljárás keretében rendezendők.
Hasonlóképpen bírósághoz fordul a TV2 a Médiatanács másik, 10 millió forintos bírságot megállapító határozata ellen, amely a műsort a téma bemutatásával kapcsolatban marasztalta el. Jogi és szakmai etikai szempontból is elfogadhatatlannak, egyúttal diszkriminatívnak tartjuk a hatóság döntését. A témával kapcsolatos beszélgetések messzemenően figyelembe vették mind az érintettek, mind a nézőközönség szempontjait. Szakértőkkel, az ügyet mélységében, a minél alaposabb megértés és elemzés szándékával mutattuk be, semmilyen alapot nem adva a szenzációhajhászás vádjának.
A család a csatornával a legnehezebb napokban is kooperatív volt, soha panaszt nem tettek semmilyen közlésünk, adásunk ellen, ellenben mindig segítették a munkánkat és teljesen a beleegyezésükkel készítettük az anyagainkat. Aki felidézi azoknak a napoknak a hangulatát és megnézi az adott napokban megjelent egyéb sajtómegjelenéseket, megállapíthatja, hogy a vizsgált műsor semmilyen módon nem kifogásolható és semmilyen módon nem lóg ki a szörnyű esettel kapcsolatos tudósítások sorából.
A TV2 tehát a kérdés és szavazás összekapcsolásával okozott hibát elismeri, megerősítjük az adás napján kiadott közleményünket, amelyben elnézést kértünk és ismét leszögezzük, hogy természetesen nem állt szándékunkban semmilyen módon megsérteni Szita Bence kegyeleti emlékét” – olvasható a csatorna hozzánk eljuttatott közleményében.
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció