Médiapiac
Elveszítheti médiáját a Jobbik
Komoly leépítéssel kell számolni a Jobbik háza táján, a már csak tíz képviselőt adó párt ugyanis nemcsak szavazóinak és mandátumainak egyharmadát veszítette el, de állami támogatásának jelentős részétől is el kell búcsúznia. Vagyis az eddigi közel 1,3 milliárd forintos éves támogatásuk mintegy hétszázmillió forintra csökken.

A népszerűségvesztés anyagi következményei nem pusztán kevesebb frakcióautó bérlését vagy kisebb létszámú személyi asszisztenciát jelent majd, könnyen lehet, hogy a Jobbik által létrehozott és működtetett Alfahír és N1TV is áldozata lesz a Jakab Péter vezette párt április 3-i eredményének
– írja a Magyar Nemzet.
A portálnak több, a Jobbikot jól ismerő személy arról beszélt: a pártban szerettek nagy lábon élni, a vezetőség nehezen fog lemondani a megszokott életszínvonalról. A támogatás viszont jóval kevesebb lesz, így nem lenne meglepő, ha a munkaerő leépítésével próbálnának spórolni. Ez pedig szinte biztos, hogy eléri majd az Alfahírt és az N1TV-t.
Azt, hogy a Jobbik saját tévéje mekkora költségvetésből dolgozik, nem tudni pontosan, de az emlékezetes, hogy a 2018-as választások után a Jobbiktól és az N1TV-től távozó Kisberk Szabolcs minimum gyanús pénzmozgásokról beszélt a Jobbikon és a párt médiáján belül.
A Magyar Nemzet forrása hozzátette,
a legnagyobb veszélyben talán a Jobbik házi kutatóintézete, az Iránytű Intézet lehet, amely egyszer már „bekerült az elfekvőre”.
Emlékezetes, az Állami Számvevőszék vizsgálata alapján a Jobbik 2017-ben tiltott támogatást fogadott el összesen 331 millió forint értékben, ezért a párt összesen 660 millió forintnyi büntetést kapott. A 2018-as választás után az Iránytű Intézet inaktív lett, sajtóhírek szerint meg is szűnt. Nem is volt érzékelhető mozgás a kutatócég honlapján, egészen a 2019-es EP-választásig, amikor Forrai Richárd cége ismét megbízást és pénzt kapott a Jobbiktól.
A kutatóintézet megszűnéséről tett említést Deák Dániel is a közösségi oldalán. A XXI. Század Intézet vezető elemzője úgy tudja, az Iránytű Intézet már nem fog több forrást kapni, és sorra bocsátják el a munkavállalókat, illetve a Jobbik által finanszírozott sajtótermékek jövője is kérdéses. Például szinte biztos, hogy az alig olvasott Alfahír megszűnik.
Borítókép: Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője
Médiapiac
Megdőlt Pressman érvelése Szöllősi György ügyében
Danku Péter nemzetközi fejlesztési és segélyezési szakértő szerint az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének argumentumai egyértelműen mondvacsinált, ellentmondásos, teljes mértékben valótlan érveken alapulnak.

Nagy port kavart a Nemzeti Sport főszerkesztőjének, Szöllősi Györgynek az ügye a napokban. Az újságíró az Egyesült Államokba utazott volna, ám a David Pressman vezette budapesti nagykövetség megtagadta tőle a vízumot – írja a Magyar Nemzet.
A lapnak Danku Péter nemzetközi fejlesztési és segélyezési szakértő reagált a nagykövetség érvelésére – egyértelműen cáfolva azt.
Danku Péter 2019 végéig a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa volt, dolgozott diplomataként és nagykövet-helyettesként. Rangjelölés nélküli diplomata útlevéllel jelenleg is rendelkezik.
Az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének argumentumai egyértelműen mondvacsinált, ellentmondásos, teljes mértékben valótlan érveken alapulnak, amelyek kártyavárként omlanak össze, ha mérlegeljük, hogy Szöllősi György kérelmével és jogállásával teljesen azonos feltételek mentén nyújtottam be diplomatavízum-kérelmem. Nagykövet úrral ellentétben pedig minden további nélkül élvezhettem a nagykövetség pozitív elbírálását
– nyilatkozta Danku Péter a Nemzeti Sport főszerkesztőjének ügye kapcsán.
A nemzetközi fejlesztési és segélyezési szakértő rámutatott,
hozzá hasonlóan Szöllősi György is az 1998-as külföldi utazásról szóló törvény 12. paragrafusának második pontja értelmében rangjelölés nélküli diplomata útlevéllel rendelkezik.
Danku Péter ismertette, rangjelölés nélküli diplomata útlevelet azok kapnak, akik diplomáciai küldetéssel járó feladatot látnak el, illetve akiknek a diplomata-útlevéllel történő ellátása külpolitikai érdekből indokolt, ugyanakkor nem állnak a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium alkalmazásában.
A teljes cikkért kattintson.
Borítókép: David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete országa zászlajával a kezében a 28. Budapest Pride résztvevői között a Városligetben 2023. július 15-én
Médiapiac
Húszéves fennállását ünnepli a kolozsvári Agnus Rádió
Erdély egyetlen református és közösségi rádiója szeptember 24-én, vasárnap üli a jubileumát.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke az évforduló alkalmából tartott sajtótájékoztatón arra emlékeztetett, hogy
az egyház számára mindig fontos volt a kommunikáció, és ez nem csak a szószékről történik, hanem a sajtó, rádió révén is.
Felidézte, hogy az Agnus Rádió kolozsvári gyülekezeti kezdeményezésre jött létre, de bekerült az egyházkerület által támogatott intézmények közé.
Kolozsvár és környékének magyarsága számára fogható, de az interneten más régiókban is hallgatják, a műsorok zöme podcast formájában a világhálóra is felkerül.
Adorjáni László alapító, az alsóvárosi gyülekezet lelkésze felidézte, hogy az első református műsort 1990 januárjában készítették el a Kolozsvári Rádió számára, majd svájci segítséggel professzionális stúdiót rendeztek be, amelyet a többi magyar történelmi egyház is használhatott.
Frekvenciát 2001-ben sikerült szerezni, ezen román egyházi rádiókkal osztoznak, 3 és 8 óra között, illetve 12 és 15 óra között van adásuk. A műsorban az igehirdetések közvetítése és egyházi témák mellett a mindennapi élet kérdéseivel is foglalkoznak – mondta.

Fotó: MTI/Kiss Gábor
Az Agnus Rádiót szűk munkatársi csapat vezette önkéntesek működtetik, közösségi rádióként a hallgatók is javasolhatnak, készíthetnek műsorokat. A finanszírozást az egyházkerület segítsége mellett amerikai, hollandiai és magyarországi támogatásokból biztosítják.
Szenkovics Dezső, az Agnus Média Alapítvány elnöke elmondta: három alapelv – hit, kultúra és közösség – mentén működnek, így eljuttatják az igehirdetést oda, ahova másként nem jutna el, kultúrát közvetítenek az értékvesztett világban, és közösséget erősítenek a kolozsvári nagyvárosi szórványban.

Fotó: MTI/Kiss Gábor
Szegedi Csaba, az Agnus Rádió ügyvezető igazgatója az MTI kérdésére elmondta, hogy bár pontos felméréseik nincsenek, a rádiónak több ezer hallgatója van, mivel adásidejük kiegészíti a Kolozsvári Rádió magyar nyelvű adásáét.
Elmondta: vasárnap, szeptember 24-én egésznapos programmal ünneplik a 20 éves fennállást, két istentiszteletet és kerekasztal-beszélgetést tartanak az egyházi sajtó szerepéről, szeretetvendégség is lesz. A kapott adományokat a kárpátaljai Pulzus Rádiónak ajánlják fel.
Médiapiac
Az ukránok kizáratnák a TASZSZ-t az Európai Hírügynökségek Szövetségéből
Az Ukrinform ukrán közszolgálati hírügynökség kezdeményezte a TASZSZ orosz állami hírügynökség kizárását az Európai Hírügynökségek Szövetségéből (EANA) a szervezet párizsi közgyűlésén, de a testület nem zárta ki a TASZSZ-t, viszont fenntartotta az orosz hírügynökség már érvényben lévő felfüggesztését – közölte az EANA a közgyűlést követően.
Az EANA MTI által ismertetett közleményéből az is kiderül, hogy a közgyűlés csütörtökön Fabrice Friest, az AFP francia hírügynökség elnök-vezérigazgatóját választotta meg két évre a szervezet új elnökének. A testület egy új elnökségi tagot is választott: Claudia Nicolae, az AGERPRES román hírügynökség vezérigazgatója hároméves megbízatást kapott – olvasható az EANA honlapján.
Az EANA elnökségében Fabrice Fries és Claudia Nicolae mellett Elmir Huremovic, a FENA bosznia-hercegovinai hírügynökség vezérigazgatója, Stefano de Alessandri, az ANSA olasz hírügynökség vezetője és az EANA főtitkára, Alexandru Giboi foglal helyet.
Az EANA újonnan megválasztott elnöke megszólalásában kifejtette, hogy
az EANA tökéletes fórum arra, hogy tagjai olyan, mindannyiukat érintő kérdésekben működhessenek együtt, mint a mesterséges intelligencia használata a szerkesztőségekben, és lehetőséget nyújt a hírügynökségek számára, hogy olyan fontos kérdésekben hallassák a hangjukat, mint a szellemi tulajdon védelme.
Claudia Nicolae az EANA jelentőségét hangsúlyozva kiemelte, hogy “a határok nélküli, többszintű együttműködés előnyös a tagok számára, és támogatja a hírügynökségeket és a hírügynökségek fejlődését egy összetett rendszerben”.