Kövess minket!

Médiapiac

″Első körben csak megfeleltünk a piac elvárásainak″

A tavalyi év vége felé szinte egymást érték az Atmediáról szóló hírek: a sales house új szakembert igazolt, és portfóliójába került a Viasat3, a Viasat6 és a National Geographic reklámidő-értékesítése is. A hirtelen növekedés következményeiről és a további tervekről kérdeztük Lukács Csabát, az Atmedia ügyvezető igazgatóját.

A Lukács Csabával készült interjú a Médiapiac szaklap 2013 január-februári számában jelent meg elsőként, a Tévépiaci melléklet részeként.

Lukács Csaba

Hogyan látod a 2012-es évet?

Összességében a tavalyi év többé-kevésbé a várakozásoknak megfelelően alakult. Az országos kereskedelmi csatornák elég jelentős csökkenést szenvedtek el, míg a kábelpiac a mi becslésünk szerint növelni tudta a hirdetési bevételeit. Ezzel arányban mi is kifejezetten jó évet zártunk tavaly. Minden csatornánk elégedett lehetett az általunk elért reklámbevételekkel.

 

Noha nincsenek még végleges adatok, lehet-e valami közelebbit tudni, milyen mértékű volt a bevételnövekedés 2011-hez képest?

Két számjegyű növekedést értünk el a teljes portfólióra vetítve. Ennek motorja a nézettségnövekedés volt, több csatornánk is nagyon szépen teljesített, ami aztán a reklámbevételekben is megmutatkozott.

 

2012 végével az Atmedia portfóliójába került a Viasat3, a Viasat6, illetve a National Geographic reklámidő-értékesítése. Mi volt ennek a bővülésnek a háttere?

Az Atmediának missziója a folyamatos növekedés, ennek érdekében pedig a piac mind nagyobb szeletének a konszolidálása. A National Geographickal az anyagcégünk már közel egy évtizede együttműködik, ebben az esetben tehát mély alapokra épül a partnerség, amely a magyar előtt már a cseh és a lengyel piacon is megvalósult.

A Viasattal helyi szintű megállapodást kötöttünk, miután viszonylag régóta kerülgettük egymást. Tavaly érett meg a helyzet arra, hogy ezt a közeledést megállapodás formájába öntsük.

 

Ez az Atmedia számára elviekben jelentős bővülést jelent. Mennyiben alakította át a cég működését a hirtelen növekedés?

Egyik oldalról valóban hatással van a cég működésére, más oldalról viszont nem feltétlenül. Nem példa nélküli ugyanis az ilyen bővülés az életünkben. Volt már olyan év, amikor mind a közönségarányunkat, mind a bevételeinket majdnem megdupláztuk. 2010-ben 7,3 százalékos közönségaránnyal indultunk, ez 2011-re több mint 11 százalékra nőtt. Az is nagy ugrás volt, de mivel a növekedés nem olyan nagy csatornákból jött össze, mint a Viasat3 vagy a National Geographic, a piac figyelmét kevésbé ragadta meg.

A mi modellünk minden szempontból a méretgazdaságosságra épül. A portfólió és a közönségarány jelentős növekedése nem feltétlenül jelenti az értékesítő csapat létszámának a duplázódását. De természetesen kibővítettük a csapatot, ma már közel negyven kolléga dolgozik az Atmediánál. Ha figyelembe vesszük, hogy a lengyel Atmedia, amely tavaly közel 60 csatornával 14 százalékot meghaladó közönségarányt ért el, 110 munkatársat foglalkoztat, van még hová nőnünk. Több területen fejlesztettünk: az értékesítés, a traffic, a booking és a csatornák kiszolgálása terén egyaránt történt előrelépés.

 

A piacon lévő másik két nagy sales house egy-egy országos kereskedelmi televízióhoz, az RTL Klubhoz, illetve a TV2-höz kötődik. Ennek a modellnek megvan a maga előnye a nagy márkaértékű zászlóshajók révén, amit részben az a vélekedés is tükröz, hogy nem ugyanaz 1 GRP például a piacvezető kereskedelmi tévénél vagy egy kisebb versenyzőnél. Miért hisz az Atmedia a maga független sales house modelljében, amely gyakran egymással konkuráló csatornák értékesítésére épít?

Bár a GRP az GRP, de szerintem is igaz, hogy az értékük között lehetnek eltérések, csak éppen fordított értelemben, mint ahogyan a nagy kereskedelmi televíziók kommunikálják. Néhány éve készítettünk egy kutatást a GfK Hungáriával közösen, és abból az derült ki, hogy éppen a tematikus csatornák esetében magasabb ez az érték, a kábellefedettségből, az iskolázottabb és magasabb vásárlóerejű közönségből adódóan.

Ami miatt pedig hiszünk a modellünkben: teljesen transzparens módon működünk, ezt kínáljuk a partner televízióink számára. Független kereskedőházként kizárólag a jutalékból élünk, ami miatt a csatornaportfólión belül nincsenek preferenciáink. Az értékesítési modellünk lényege, hogy a hirdető, a piac választ, és mi tulajdonképpen ezeket a választásokat kezeljük le.

Vannak a portfólión belül konkuráló termékek, de erre is van megoldás. Vegyünk egy példát, a gyerekcsomagot: a hirdető eldöntheti, hogy egyes tévéadók kiválasztásával valósítja-e meg a kommunikációs céljait, vagy megveszi a csomagot, amelyben mind a négy, portfóliónkban lévő gyerekcsatorna megtalálható. A piacnak van tehát választási lehetősége, és e választások alapján árazzuk be a termékeinket.

 

A piac választásáról jut eszünkbe: hogyan fogadták az ügynökségek és az ügyfelek az Atmedia nagy bővülését? Mi látszik az első visszajelzésekből és foglalásokból?

Ezzel a bővüléssel első körben csak megfeleltünk a piac elvárásainak. Több partnerünktől érkezett a múltban olyan visszajelzés, hogy nagyon jó az Atmedia portfóliója, de kellene bele egy nagyobb nézettségű csatorna is, hogy érdemlegesen versenyezni tudjunk az országos kereskedelmi adókkal. Ez megtörtént. Ma már az egyesített közönségarányunk nagyobb, mint a TV2-csoporté. A reachépítési, GRP-szállítási képességünk bizonyos esetekben már meghaladja a TV2-csoportét. A piaci elvárásokra választ adtunk, ami bizakodóvá tesz minket ebben az évben.

 

Milyen tervekkel vág neki az Atmedia az idei évnek? Továbbra sem könnyű a piaci helyzet.

Meglehetősen ambiciózus tervekkel léptünk a piacra, ez így történt az elmúlt években is. A piac valóban nem könnyű, a hirdetők sokkal óvatosabban terveznek, kötelezik el magukat, mint korábban.

A jelenlegi gazdasági helyzet meglehetősen kiszámíthatatlan. Ez azonban azt is jelentheti, hogy akár jelentősen jobb is lehet az év második felében. A mozgó áras rendszerek hordoznak magukban bizonyos fokú kiszámíthatatlanságot. Ez az elmúlt évek trendje alapján árcsökkentést jelentett, így korábban ugyanakkora büdzséből több ratinget tudtak a hirdetők vásárolni az ezeket alkalmazó csatornákon. A mozgó ár ugyanakkor jelenthet árnövekedést is: amennyiben a hirdető kismértékben csökkenti a költségvetését, úgy áremelkedéskor a kevesebb pénzért a büdzsévágás arányánál nagyobb mértékű ratingcsökkenés jut neki, miközben a hatékony kommunikációhoz a tervezett ratingekre szüksége van. Ha megindul a fogyasztás az év második felében, és pozitív irányba mozdul el a piac, akkor akár jelentős pluszpénzek is megjelenhetnek. Ezek a pluszpénzek a mozgó árakat emelik majd, ez pedig a mi fix áras rendszerünknek kedvez.

 

Vannak-e még megszerezhető csatornák a piacon? Melyek lehetnek a bővülés forrásai? A Viasat “elkelt”, a TV2-csoport csak a saját adóit értékesíti.

Mindig van olyan szereplő, amely célpontot kínálhat, lásd például a legutóbbi piaci történést, miszerint az IKO három csatornáját önállóan fogja értékesíteni. Nem könnyű manapság kis- vagy közepes méretű tévéadókat önállóan értékesíteni, amikor a piacon hatalmas tömbök vannak, mind az eladói, mind a vásárlói oldalon. A bővülés második forrását a piacra belépő új csatornák jelenthetik. Tárgyalunk olyan szereplőkkel, amelyek eddig nem voltak jelen a magyar piacon, vagy mostanra értek el olyan szintet, amely kereskedelmileg értelmezhető. Emellett a már a portfóliónkba tartozó adók tulajdonosai is indítanak új tévéket, vagy nyithatják meg rajtuk a reklámértékesítést, ahogyan azt tavaly novemberben a Viacom is tette a Nickelodeonnal.

Médiapiac

A közösségi média veszélyt jelent a demokráciára

A Deloitte és az Allensbach Demoszkópiai Intézet közös jelentése szerint a kibertér fejlettsége elért egy olyan szintet, amelyen a rendszerek a demokratikus folyamatokat veszélyeztethetik.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Közzétette a Deloitte-tal közösen készített idei kiberbiztonsági jelentését az Allensbach Demoszkópiai Intézet. A jelentés készítői a kibertérben megjelenő valamennyi biztonsági kockázatot igyekeznek feltárni, s bár a tanulmányt kifejezetten Németországra vonatkozóan készítették el, a dokumentumból számos tanulságos következtetést le lehet vonni.

Összességében azt, hogy Németország integritását ma három tényező veszélyezteti a kibertérben: a kibervírusok, a rosszindulatú szoftverek (malware-ek) és az álhírek. Mindeközbena közösségi média platformjain rendszeresen visszaélnek a személyes adatokkal,

de jelentős számban történtek kibertámadások által megvalósított adatlopások és kritikus infrastruktúrák (pl. energiahálózat, kórházak) elleni kibertámadások is.

Nemcsak Németországra, hanem általánosságban is igaz, hogy a közösségi média kimutatható veszélyt jelent a demokratikus folyamatokra nézve. A közösségi média a világ fejlett részein a mindennapi élet szerves részévé vált. Mint írják az a jelentés készítői, a vállalkozók 58 százaléka esetében a közösségi média használatából eredő előnyök meghaladják az abból adódó hátrányokat, ugyanez a szám a politikusok esetében pedig 60 százalék. 

Ha azonban a politikusok véleményét tágabb kontextusban vesszük alapul, akkor arra az eredményre juthatunk, hogy – legalábbis a német – politikusoknak több mint 55 százaléka tart attól, hogya közösségi média negatívan befolyásolja a véleményformálást, amely lényegében a demokratikus folyamatok alapja.

Különösen az ilyen platformokon kifejezetten gyorsan terjedő álhírek jelentenek veszélyt.

További, az álhíreknél alattomosabb probléma a közösségi médiával kapcsolatban a platformokon formálódó véleménybuborékok kérdése: aki egy ilyenbe bekerül, jó eséllyel elzárja magától a valódi közbeszédben való részvétel lehetőségétől. Az Allensbach arra jutott, hogy felhasználók egy részét oly mélyen „kebelezi be” ez a véleménybuborék, hogy később nem is képes az azon kívül eső véleményekhez hozzáférni.

A német politikusok túlnyomó többsége úgy véli hogya véleménybuborékok jelentősen veszélyeztetik a demokratikus folyamatokat. 

Hasonlóan aggasztó jelenséget tárt fel az Allensbach, amikor a gyűlöletbeszéd dömpingszerű terjedéséről értekezett. Az interneten ugyanis sokan az anonimitásuk álcája mögül csaknem tét nélkül tehetnek közzé gyűlöletkeltő tartalmakat. Németországban a vállalati szektor 15, a politikusok közösségének pedig 49 százaléka találta már magát szembe ilyen jelenséggel. Megoldást jelenthetne erre egyfelől az információs hatóság irányelveinek megerősítése, másfelől pedig az állampolgárok tudatosságának növelése e téren.

A jelentés készítői szólnak arról is, hogy az egyre növekvő és gyorsuló digitalizációhoz egyfajta kockázatos függőség is társul az olyan technológiai „nagyhatalmakkal” szemben, mint például az Egyesült Államok.

A kibertechnológia előrehaladásával ugyanis egyre szövevényesebb kapcsolat jön létre a világ különböző részei között, lehetővé téve akár az USA, akár más államok titkosszolgálatainak, hogy kihasználják a függőségi viszonyban rejlő lehetőségeket.

Éppen ezért a német ipar képviselőinek 82 százaléka,a politikusoknak pedig a 93 százaléka kívánja azt, hogy a kibertechnológia Európát érintő részét a kontinensen fejlesszék tovább. 

Az Allensbach a hatósági felvigyázás és a felhasználói tudatosságnövelés mellett a kiegyensúlyozott szabályozást is fontosnak tartja. Megjegyzendő, hogy nemrégiben került elfogadásra az Európai Unióban a világ legambiciózusabb egyúttal legszigorúbb adatvédelmi rendelete. A jogszabályról épp mostanában derült ki, hogya GDPR érvényesülését pontosan ott akadályozzák az érvényesülését, ahol erre a legnagyobb szükség lenne: Írországban.

Itt van ugyanis a legtöbb globális tech cég (például a Facebook) európai telephelye, vagyis aki Európában a Facebookot bárhogyan is el akarná számoltatni, azt legnagyobb eséllyel Írországban tudná – ha az ottani adatvédelmi hatóság ehhez asszisztálna – írja a Mandiner.

Tovább olvasom

Médiapiac

Sorsdöntő tárgyalás következhet Gyárfásék perében

Komoly előrelépés várható a Fenyő-gyilkosság ügyében folyamatban lévő büntetőper keddi tárgyalásán.

Közzétéve:

Borítókép: Gyárfás Tamás az egyik korábbi tárgyaláson, fotó: MTI/Balogh Zoltán

A vádirat szerint Gyárfás Tamás elsőrendű vádlott először Tasnádi Pétert bízta meg üzleti riválisa megöletésével, aki ezt nem hajtotta végre – írja a Magyar Nemzet. A Nap TV egykori producere ezt követően fordult Portik Tamáshoz, az alvilág egyik meghatározó figurájához.

Az egykori olajbűnöző a szlovák Jozef Roháčot bérelte fel Fenyő János médiamogul megölésére.

Mint köztudott, 1998. február 11-én, nem sokkal este fél hat után Fenyő autójával egy piros lámpánál várakozott a budapesti Margit körút és Margit utca sarkán, amikor egy ismeretlen fegyveres férfi a mögötte haladó autóból kiugrott, és az anyósülés felőli ablakon keresztül 20-25 lövést adott le a vállalkozóra, aki a helyszínen életét vesztette.

Az ügyben indított nyomozás során az már korábban kiderült, hogy Fenyő Jánost egy szlovák bérgyilkos, Jozef Roháč ölte meg. A férfit ezért 2017-ben jogerősen életfogytiglanra ítélte a bíróság. A felbujtó személy, személyek kiléte ekkor még ismeretlen volt.

Az eljárás akkor kapott újabb lendületet, amikor Gyárfás Tamást ismeretlenek 2018-ban évekkel korábban készített hangfelvételekkel megzsarolták.

A volt producer feljelentést tett, ezt követően a nyomozók a Farkasréti temetőben találták meg azokat az adathordozókat, amelyeken Portik Tamás és Gyárfás Tamás beszélgetései hallhatók.

Gyárfás és Portik egyelőre tagad, ugyanakkor a bíróság által kirendelt eseti nyelvész szakértői vélemény szerint a rendőrség által a hangfelvételek alátámasztják a vádiratban foglaltakat.

Tovább olvasom

Médiapiac

Széll Tamás a Kossuth Rádió új rovatában is ad konyhai tippeket

Átvitt étterem címmel indul a Főmenü rádiós rovata ma a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. A Duna Televízió Michelin-csillagos séfje, Széll Tamás hetente háromszor osztja meg konyhai trükkjeit a hallgatókkal.

Közzétéve:

MTVA

Szeptember 18-án, szombaton nyitott ki ismét a Főmenü konyhája a Duna Televízión. A népszerű gasztroműsor második évadában Széll Tamás, Bocuse d’Or döntős séf új társsal, Böröcz Zsófiával készíti el a fogásokat.

A konyha Átvitt étteremként a Kossuth Rádióban is megnyílik, hogy hétköznap se maradjanak a hallgatók gasztroélmény nélkül. Sőt, a délelőtt hallott tippeket, trükköket hasznosítva akár már este is elkápráztathassák az otthoni vacsoraasztalnál ülőket.

Széll Tamás ugyanis a Kossuth Rádió Napközben című adásában egy héten háromszor: hétfőn, szerdán és pénteken osztja meg tanácsait, fantasztikus ötleteit

– közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája.

A Főmenü házigazdája a rádió riporterének, Babucs Krisztának árulja el például, hogy miként és milyen borokat célszerű használni a főzéshez, de segít eligazodni az olajok világában is. Ezen kívül terítékre kerül rengeteg gyakorlati tipp a fokhagymapucolástól, a tökéletes sült cékla készítésén át az édesburgonya sokszínű felhasználásáig.

Tovább olvasom