Kövess minket!

Médiapiac

Elmarasztalta a BBC-t a Diana-interjú körülményeit feltáró vizsgálat

Vilmos herceg szerint a BBC brit közszolgálati televízió hazugságokkal és hamis állításokkal vette rá néhai édesanyját, Diana hercegnőt a világszerte hatalmas feltűnést keltő, negyedszázaddal ezelőtt készült interjúra.

Elmarasztalta a BBC brit közszolgálati televíziót az a vizsgálat, amely azt volt hivatva feltárni, hogy milyen körülmények között jött létre a Diana hercegnővel több mint negyedszázaddal ezelőtt készült, világszerte hatalmas feltűnést keltő interjú.

A BBC egyik akkori sztárriportere, Martin Bashir által készített interjúban Diana részletesen szólt arról, hogy milyen megaláztatásokat volt kénytelen kiállni az udvar és személyesen férje, Károly trónörökös részéről.

Az 1995. november 20-án sugárzott interjú, amelyet 30 millióan néztek, minden idők legnézettebb tévéműsora volt Nagy-Britanniában és ezt a rekordot azóta is tartja. Diana az interjúban nyíltan megkérdőjelezte az akkor tőle már külön élő férje alkalmasságát a királyi tisztséggel járó feszültségek elviselésére.

Tudatta a közvéleménnyel azt is, hogy tudomása volt Károly herceg házasságtörő kapcsolatáról. Híressé vált, keserű mosollyal odavetett mondata – “kicsit zsúfolt ez a házasság, hiszen hárman vagyunk benne” – azóta is szállóige a brit sajtóban.

A hercegnő – aki két évvel az interjú után egy párizsi autószerencsétlenségben életét vesztette – Károly ifjúkori barátnőjére, Camilla Parker Bowles-ra utalt. Bizalmas körökben Diana csak úgy emlegette férje szeretőjét, hogy “az a rottweiler”.

Azóta köztudomásúvá vált, hogy a kapcsolat fennmaradt Károly és Diana házasságkötése után is. A trónörökös 2005 áprilisában feleségül is vette kedvesét, aki azóta a Cornwall hercegnője címet viseli.

Az interjú ügye az utóbbi időben ismét a felszínre került, miután Diana öccse, Charles Spencer tavaly bejelentette: bizonyítékokat talált arra, hogy a riporter annak idején csalárd módon vette rá a hercegnőt az interjúra. Spencer gróf közölte:

Martin Bashir hamisított bankszámlákat mutatott Dianának, amelyek arra vallottak – mint kiderült, valótlanul -, hogy az udvar két magas rangú tisztviselője a brit titkosszolgálatoknak szolgáltatott ki bennfentes információkat Dianáról, fizetség fejében.

Charles Spencer szerint Bashir a vele tartott egyik találkozón emellett számos hamis, lejárató állítást is megfogalmazott a királyi család magas rangú tagjairól, így próbálva elnyerni bizalmát és elérni az interjú megszervezését Dianával.

A BBC-riporter állításai között szerepelt Spencer szerint, hogy Diana magánlevelezését udvari illetékesek felbontják, a hercegnő kocsijának mozgását nyomon követik, telefonját lehallgatják.

A BBC tavaly novemberben, a műsor sugárzásának 25. évfordulóján bejelentette: feltárja az igazságot arról, hogy miként jött létre a híres-hírhedt interjú Dianával.

A médiatársaság ennek érdekében független vizsgálatot kezdeményezett, és ennek vezetésére Lord John Dysont, az angol-walesi fellebbviteli bíróság volt elnökét, a brit legfelsőbb bíróság nyugalmazott bíráját kérte fel. A Dyson-bizottság csütörtökön közzétett 127 oldalas vizsgálati jelentése gyakorlatilag szóról szóra megerősítette a néhai hercegnő öccse által megfogalmazott vádakat.

A jelentés legsúlyosabb megállapításai közé tartozik, hogy Martin Bashir valóban hamis bankszámlakivonatokat mutatott Charles Spencernek. E hamis bizonylatok között voltak olyanok, amelyek azt mutatták, hogy Patrick Jephson, Diana egykori személyi titkára és Richard Aylard, Károly trónörökös volt személyi titkára jelentős pénzösszegeket kapott bankszámlájára.

A vizsgálati jelentés megállapítja azt is, hogy – jóllehet Diana valószínűleg Bashir megtévesztő manőverei nélkül is ráállt volna az interjúra – a BBC-riporter csalárd módon vette rá a hercegnő öccsét arra, hogy segítse elő az interjú elkészítését.

Lord Dyson a BBC által egy évvel az interjú műsorra tűzése után elvégzett saját belső vizsgálatot “siralmasan eredménytelennek” minősítette, és a csütörtökön ismertetett dokumentumban leszögezi: a BBC ezzel az eljárással a rá jellemző magas szintű átláthatósági és integritási normáknak sem tett eleget.

Csütörtök este a BBC közleményben kért elnézést, és elismerte, hogy a vizsgálati jelentés egyértelmű hibákat tárt fel. A médiatársaság külön levelet is küldött Diana hercegnő két fiának, Vilmos cambridge-i hercegnek – az Egyesült Királyság majdani uralkodójának -, Vilmos öccsének, Harry sussexi hercegnek, valamint Károly trónörökösnek és Charles Spencernek, mindegyiküket személyesen is megkövetve a történtekért.

A BBC egyben bejelentette azt is, hogy visszaadja az összes olyan szakmai díjat, amelyet a Diana-interjúval nyert, köztük a Brit Film- és Tévéművészeti Akadémia (BAFTA) által a produkcióért 1996-ban odaítélt különdíjat.

Vilmos cambridge-i herceg – Károly trónörökös és Diana elsőszülött fia, az Egyesült Királyság majdani uralkodója – péntek hajnalban nyilvánosságra hozott videónyilatkozatában kiemelte: rendkívül aggályosak a jelentés azon megállapításai, amelyek szerint a BBC alkalmazottai hazugságokkal és hamisított dokumentumokkal érték el, hogy édesanyja interjút adjon a társaságnak.

A BBC munkatársai mindemellett förtelmes és hamis állításokat fogalmaztak meg a királyi család tagjairól is, ezzel paranoiának adtak tápot és rájátszottak Diana hercegnő félelmeire – fogalmaz nyilatkozatában Cambridge hercege.

Vilmos hozzátette, hogy a BBC “szánalmasan inkompetens módon” vizsgálta ki annak idején a programmal kapcsolatos kifogásokat és aggályokat, és saját belső vizsgálata elől is elhallgatta, amit az ügyről már akkor tudott.

A herceg kijelentette: nézete szerint az tény, hogy az interjút csalárd módon szervezték meg, jelentősen befolyásolta azt is, hogy Diana miket mondott a műsorban. Vilmos szerint az interjú komoly mértékben tovább rontotta a szülei közötti viszonyt, és azóta is számtalan embernek okozott fájdalmat.

A herceg úgy fogalmazott:

leírhatatlan szomorúság forrása az a tudat, hogy a BBC által elkövetett hibák jelentősen hozzájárultak édesanyja félelmeihez, paranoiájához és elszigeteltségéhez életének utolsó éveiben. Vilmos hangsúlyozta, hogy mindez még az ő emlékezetében is él.

“A legnagyobb szomorúsággal azonban az tölt el, hogy ha a BBC megfelelő módon kivizsgálta volna a már 1995-ben felmerült kifogásokat és aggályokat, akkor édesanyám is megtudhatta volna, hogy megtévesztették. Így azonban nemcsak egy csalárd riporter hagyta őt cserben, hanem a BBC vezetői is, akik inkább szemet hunytak, ahelyett, hogy maguk is kemény kérdéseket tettek volna fel” – mondta Vilmos herceg.

Borítókép: Diana hercegnő

Médiapiac

A közösségi média veszélyt jelent a demokráciára

A Deloitte és az Allensbach Demoszkópiai Intézet közös jelentése szerint a kibertér fejlettsége elért egy olyan szintet, amelyen a rendszerek a demokratikus folyamatokat veszélyeztethetik.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Közzétette a Deloitte-tal közösen készített idei kiberbiztonsági jelentését az Allensbach Demoszkópiai Intézet. A jelentés készítői a kibertérben megjelenő valamennyi biztonsági kockázatot igyekeznek feltárni, s bár a tanulmányt kifejezetten Németországra vonatkozóan készítették el, a dokumentumból számos tanulságos következtetést le lehet vonni.

Összességében azt, hogy Németország integritását ma három tényező veszélyezteti a kibertérben: a kibervírusok, a rosszindulatú szoftverek (malware-ek) és az álhírek. Mindeközbena közösségi média platformjain rendszeresen visszaélnek a személyes adatokkal,

de jelentős számban történtek kibertámadások által megvalósított adatlopások és kritikus infrastruktúrák (pl. energiahálózat, kórházak) elleni kibertámadások is.

Nemcsak Németországra, hanem általánosságban is igaz, hogy a közösségi média kimutatható veszélyt jelent a demokratikus folyamatokra nézve. A közösségi média a világ fejlett részein a mindennapi élet szerves részévé vált. Mint írják az a jelentés készítői, a vállalkozók 58 százaléka esetében a közösségi média használatából eredő előnyök meghaladják az abból adódó hátrányokat, ugyanez a szám a politikusok esetében pedig 60 százalék. 

Ha azonban a politikusok véleményét tágabb kontextusban vesszük alapul, akkor arra az eredményre juthatunk, hogy – legalábbis a német – politikusoknak több mint 55 százaléka tart attól, hogya közösségi média negatívan befolyásolja a véleményformálást, amely lényegében a demokratikus folyamatok alapja.

Különösen az ilyen platformokon kifejezetten gyorsan terjedő álhírek jelentenek veszélyt.

További, az álhíreknél alattomosabb probléma a közösségi médiával kapcsolatban a platformokon formálódó véleménybuborékok kérdése: aki egy ilyenbe bekerül, jó eséllyel elzárja magától a valódi közbeszédben való részvétel lehetőségétől. Az Allensbach arra jutott, hogy felhasználók egy részét oly mélyen „kebelezi be” ez a véleménybuborék, hogy később nem is képes az azon kívül eső véleményekhez hozzáférni.

A német politikusok túlnyomó többsége úgy véli hogya véleménybuborékok jelentősen veszélyeztetik a demokratikus folyamatokat. 

Hasonlóan aggasztó jelenséget tárt fel az Allensbach, amikor a gyűlöletbeszéd dömpingszerű terjedéséről értekezett. Az interneten ugyanis sokan az anonimitásuk álcája mögül csaknem tét nélkül tehetnek közzé gyűlöletkeltő tartalmakat. Németországban a vállalati szektor 15, a politikusok közösségének pedig 49 százaléka találta már magát szembe ilyen jelenséggel. Megoldást jelenthetne erre egyfelől az információs hatóság irányelveinek megerősítése, másfelől pedig az állampolgárok tudatosságának növelése e téren.

A jelentés készítői szólnak arról is, hogy az egyre növekvő és gyorsuló digitalizációhoz egyfajta kockázatos függőség is társul az olyan technológiai „nagyhatalmakkal” szemben, mint például az Egyesült Államok.

A kibertechnológia előrehaladásával ugyanis egyre szövevényesebb kapcsolat jön létre a világ különböző részei között, lehetővé téve akár az USA, akár más államok titkosszolgálatainak, hogy kihasználják a függőségi viszonyban rejlő lehetőségeket.

Éppen ezért a német ipar képviselőinek 82 százaléka,a politikusoknak pedig a 93 százaléka kívánja azt, hogy a kibertechnológia Európát érintő részét a kontinensen fejlesszék tovább. 

Az Allensbach a hatósági felvigyázás és a felhasználói tudatosságnövelés mellett a kiegyensúlyozott szabályozást is fontosnak tartja. Megjegyzendő, hogy nemrégiben került elfogadásra az Európai Unióban a világ legambiciózusabb egyúttal legszigorúbb adatvédelmi rendelete. A jogszabályról épp mostanában derült ki, hogya GDPR érvényesülését pontosan ott akadályozzák az érvényesülését, ahol erre a legnagyobb szükség lenne: Írországban.

Itt van ugyanis a legtöbb globális tech cég (például a Facebook) európai telephelye, vagyis aki Európában a Facebookot bárhogyan is el akarná számoltatni, azt legnagyobb eséllyel Írországban tudná – ha az ottani adatvédelmi hatóság ehhez asszisztálna – írja a Mandiner.

Tovább olvasom

Médiapiac

Sorsdöntő tárgyalás következhet Gyárfásék perében

Komoly előrelépés várható a Fenyő-gyilkosság ügyében folyamatban lévő büntetőper keddi tárgyalásán.

Közzétéve:

Borítókép: Gyárfás Tamás az egyik korábbi tárgyaláson, fotó: MTI/Balogh Zoltán

A vádirat szerint Gyárfás Tamás elsőrendű vádlott először Tasnádi Pétert bízta meg üzleti riválisa megöletésével, aki ezt nem hajtotta végre – írja a Magyar Nemzet. A Nap TV egykori producere ezt követően fordult Portik Tamáshoz, az alvilág egyik meghatározó figurájához.

Az egykori olajbűnöző a szlovák Jozef Roháčot bérelte fel Fenyő János médiamogul megölésére.

Mint köztudott, 1998. február 11-én, nem sokkal este fél hat után Fenyő autójával egy piros lámpánál várakozott a budapesti Margit körút és Margit utca sarkán, amikor egy ismeretlen fegyveres férfi a mögötte haladó autóból kiugrott, és az anyósülés felőli ablakon keresztül 20-25 lövést adott le a vállalkozóra, aki a helyszínen életét vesztette.

Az ügyben indított nyomozás során az már korábban kiderült, hogy Fenyő Jánost egy szlovák bérgyilkos, Jozef Roháč ölte meg. A férfit ezért 2017-ben jogerősen életfogytiglanra ítélte a bíróság. A felbujtó személy, személyek kiléte ekkor még ismeretlen volt.

Az eljárás akkor kapott újabb lendületet, amikor Gyárfás Tamást ismeretlenek 2018-ban évekkel korábban készített hangfelvételekkel megzsarolták.

A volt producer feljelentést tett, ezt követően a nyomozók a Farkasréti temetőben találták meg azokat az adathordozókat, amelyeken Portik Tamás és Gyárfás Tamás beszélgetései hallhatók.

Gyárfás és Portik egyelőre tagad, ugyanakkor a bíróság által kirendelt eseti nyelvész szakértői vélemény szerint a rendőrség által a hangfelvételek alátámasztják a vádiratban foglaltakat.

Tovább olvasom

Médiapiac

Széll Tamás a Kossuth Rádió új rovatában is ad konyhai tippeket

Átvitt étterem címmel indul a Főmenü rádiós rovata ma a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. A Duna Televízió Michelin-csillagos séfje, Széll Tamás hetente háromszor osztja meg konyhai trükkjeit a hallgatókkal.

Közzétéve:

MTVA

Szeptember 18-án, szombaton nyitott ki ismét a Főmenü konyhája a Duna Televízión. A népszerű gasztroműsor második évadában Széll Tamás, Bocuse d’Or döntős séf új társsal, Böröcz Zsófiával készíti el a fogásokat.

A konyha Átvitt étteremként a Kossuth Rádióban is megnyílik, hogy hétköznap se maradjanak a hallgatók gasztroélmény nélkül. Sőt, a délelőtt hallott tippeket, trükköket hasznosítva akár már este is elkápráztathassák az otthoni vacsoraasztalnál ülőket.

Széll Tamás ugyanis a Kossuth Rádió Napközben című adásában egy héten háromszor: hétfőn, szerdán és pénteken osztja meg tanácsait, fantasztikus ötleteit

– közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája.

A Főmenü házigazdája a rádió riporterének, Babucs Krisztának árulja el például, hogy miként és milyen borokat célszerű használni a főzéshez, de segít eligazodni az olajok világában is. Ezen kívül terítékre kerül rengeteg gyakorlati tipp a fokhagymapucolástól, a tökéletes sült cékla készítésén át az édesburgonya sokszínű felhasználásáig.

Tovább olvasom