Kövess minket!

Médiapiac

Elkészült az NNG új infotainment rendszere

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával zárult le az NNG Kft. legújabb kutatás-fejlesztési projektje.

Az NNG több mint egy évtizede fejlődő K+F kapacitásának és korábbi komplex fejlesztési projektjeinek köszönhetően nyerte el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs alap támogatását. Az együttműködés keretében olyan platform-független szoftvermotor (UX Engine) készült el, amely az autók fedélzeti szórakoztató és információs központjának összehangolásával maximalizálja a felhasználói élményt és a vezetés biztonságát. A projekt keretében, a szoftvermotor megalkotása mellett, az ennek megtervezéséhez szükséges teljes körű (prototípusgyártástól a gyártásba viteléig tartó) keretrendszert is kialakította a cég – áll közleményben.

Az elkészült prototípus az összes jelenleg elterjedt beágyazott (QNX, Linux, Windows, Android, iOS) és asztali platformot (Windows, OS, X) támogatja, valamint natív HTML5 webes környezettel is kompatibilis. Egyik legfontosabb újszerű tulajdonsága az, ahogy megoldja az információmegosztás testre szabását és dinamikus elosztását. Nem csak egy kijelzőn helyezi el ugyanis a kívánt információt és esetleg a beviteli kontrollokat, hanem különböző terek (I/O eszközök) között is eloszthatja azt (pl. az információ egy részét hang, más részét grafikai formában közli a felhasználóval, míg az érintőképernyő mellett hardveres kontrol és hangfelismerés által is vezérelhető.)

A rendszer biztosítja, hogy minden, a gépkocsiba beépített és oda bevitt I/O eszköz (például telefon, okosszemüveg, stb.) és szolgáltatás (például navigáció) az autóba épített infotainment felhasználói élmény szerves részét képzi. A szoftvermotor kezeli és irányítja az autóban található kijelzőket és a jelenleg használt, valamint a még csak fejlesztési, vagy koncepcionális fázisban lévő vizuális audio és tapintáson alapuló input/output (I/O) eszközöket.

A koncepció innovációja továbbá, hogy a rendszerhez csatlakozó infotainment eszközöket absztrakt módon kezeli, így a felhasználói előnyökön túl az autógyártók (OEM-ek) számára is különleges a termék. Az absztrakt megközelítés ugyanis az OEM-ek beszállítói láncait alapvetően fogja átalakítani, mivel az infotainment rendszer egyes elemei könnyen cserélhetővé válnak. A világszintű újdonságnak köszönhetően a fejlesztés hosszú távon is meghatározhatja az autóipari infotainment rendszerek fejlődési irányát.

A projekt által a hazai székhelyű NNG és Magyarország a fedélzeti infotainment rendszerek meghatározó fejlesztési központjává válhat, miközben a felhasználók számára a fejlesztés növeli a vezetés és az utazás élményét, és egyúttal biztonságosabbá is teszi az utazást.

A KFI_16-1-2016-0217 számú, „Világszinten egyedi felhasználói élményt nyújtó, a jövőbeli autóipari trendeknek megfelelő komplex, integrált, multimodális fedélzeti szórakoztató és információs központ szoftvermotorjának és keretrendszerének kutatás-fejlesztése” című projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított 499 202 728 Forint támogatással, a Vállalati KFI_16 Program pályázati program finanszírozásában valósult meg.

Médiapiac

Öngólokat lő a baloldali sajtó a Pegasus-ügyben

Ismét kiderült az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán, hogy a baloldali sajtó azt sem tudja miről ír vagy beszél.

Közzétéve:

A borítóképen Kálmán Olga. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Előbb a 444.hu nevezte Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminisztert „az elhárítás vezetőjének” – miközben az Pintér Sándor –, majd nem sokkal később a baloldal saját maga akadályozta meg egy országgyűlési tényfeltáró bizottság felállításának lehetőségét, mivel Kálmán Olga DK-s politikus feljelentést tett, és olyan ügyben amelyben nyomozás folyik, nem lehet létrehozni tényfeltáró bizottságot.

Pintér Sándor belügyminisztert kérdezte az RTL Klub riportere arról, hogy Magyarország vásárolt-e az izraeli kémszoftverből. A miniszter válasza pontos és tényszerű volt – emlékeztetett az Origo.

Azt mondta a riporternek, hogy akár mindketten bajba kerülhetnek, ha érdemben válaszolna, ugyanis ez az információ államtitok, amit ha a miniszter megsért, akkor a riporter felbujtó lehet. Az ellenzéki sajtó Dobrev Klárát idézve azonnal hisztérikus hazudozásba kezdett, azt írva: „a miniszter megfenyegette az újságírót”. 

Pedig mindössze annyi történt, hogy Pintér Sándor figyelmeztette a riportert a hatályos törvényekre. A hazai jogszabályok ugyanis a titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit kiemelt védelemben részesítik.

Az arra jogosult szervek által használt titkos információgyűjtő eszközök és módszerek összessége, azok műszaki-technikai adatai a 2009. évi CLV. törvény szerinti minősített adatnak tekinthető.

A Büntető Törvénykönyv (Btk. 265.§ (1) bekezdés b pont) szerint aki minősített adatot jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé tesz minősített adattal visszaélés bűncselekményét követi el, és akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A Btk. szerint a felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. A felbujtó esetében is az elkövetőre irányadó büntetési tételt kell alkalmazni. Egyébként a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény is leszögezi, hogy a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást.

Mindebből az következik, hogy a belügyminiszter válasza világos és tényszerű volt, semmilyen fenyegetést nem tartalmazott.

Mint ismert, a baloldali sajtó az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán azzal vádolta meg a kormányt, hogy törvénytelenül hallgatott le ellenzéki és kormánypárti politikusokat és újságírókat.

Az állításokat még közvetett bizonyítékokkal sem sikerült alátámasztaniuk, az ügyben eddig született tényszerű cikkekben több a kérdés, mint a válasz. Ennek ellenére a baloldal a megalapozatlan állításokra lényegében egy lejáratókampányt konstruált – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Két éve befejezték a tévésorozatot, de nem tudott róla senki

Jövőre, a 25. évaddal véget ér az Arthur című rajzfilmsorozat, amelynek a gyártása egyébként már két évvel ezelőtt leállt.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Arthur című, itthon is látott rajzfilmsorozat alkotója, Kathy Waugh mintegy véletlenül árulta el egy friss interjúban, hogy a szérián már régóta nem dolgoznak, a stáb már két éve megtartotta a gyártást lezáró partit.

A sorozat ezzel együtt még képernyőn van, a PBS várhatóan 2022 telére jut el az utolsó epizódig – derült ki Jason Szwimmer podcastjában, a Finding DW-ban.

Az Arthur nevű földimalacról szóló történeteket Waugh 1996-ban kezdte el gyártani Marc Brown könyvei alapján: a sorozat így a 25. évaddal ér majd véget, ami rekordnak is számít az amerikai televíziózásban, hiszen a gyerekeknek szóló rajzfilmsorozatok közül korábban egyik sem futott még ilyen sokáig – számolt be róla az Origo.

Tovább olvasom

Médiapiac

Remek nézettséggel tért vissza a Szerencsekerék a TV2-re

A legendás vetélkedő július 19-én tért vissza a TV2 képernyőjére megújult formában, Kasza Tibi műsorvezetésével.

Közzétéve:

TV2

Az első heti nézettségi adatok alapján elmondható, hogy a Szerencsekerék az első öt adással átlagosan a legnézettebb műsor volt a saját idősávjában mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, 4+ és 18-49) – közölte a csatorna PR osztálya.

A kereskedelmileg fontos 18-59 évesek körében az első öt adás átlagosan 14,9%-os közönségarányt ért el, a teljes lakosság körében 16,2 százalékot, a 18-49 év közöttiek esetében pedig 15,4 százalékot. A Szerencsekerék idősávjában az RTL Klub volt a második legnézettebb csatorna a vizsgált korcsoportokban (A18-59: 12,7%; A4+: 12,4%; A18-49: 13,5%).

Érdekesség, hogy a fiatalabb nézők is nagy arányban kapcsoltak a műsorra, annak ellenére, hogy a Szerencsekerék 2001-ben, 20 éve volt utoljára a TV2 képernyőjén. Vagyis nem csak a nosztalgia játszott szerepet a választásban, hiszen a 13-17 év közötti nézők életkorukból adódóan nem emlékezhetnek a régi TV2-es adásokra, mégis 19,4%-os átlag közönségarányt ért el a Szerencsekerék ebben a nézői szegmensben.

A teljes lakosság körében a legnézettebb adás a hétfői volt, 677 ezres átlagos nézőszámmal (AMR).

2021 júliusa részben a sporteseményekről szól, a Labdarúgó-Európa-bajnokság a hónap elején és a pénteken elstartolt Olimpia kiugró nézettségi adatokat produkál. Emellett azonban fontos megjegyezni, hogy havi átlagban a TV2 a legnézettebb csatorna mindhárom kiemelt korcsoportban és a TV2 Csoport is tartja piacvezető pozícióját júliusban.

A csatornák rangsora átlag közönségarány alapján, teljes napra vetítve a 18-59 évesek körében: TV2: 7,4%, RTL Klub: 7,1%, M4 Sport 5,2% (vizsgált időszak: 2021. július 1-25.) A csatornacsaládok versenye ebben az összehasonlításban: TV2 Csoport: 21,6%, RTL Magyarország: 18,5%, MTVA 9,9%.

Borítókép: Sydney van den Bosch és Kasza Tibor

Tovább olvasom