Médiapiac
Elítélte a bíróság a Népszava kereszténygyalázását
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezető-helyettese másodfokon pert nyert a Népszava ellen.
A bírósági indoklás szerint a lap a Jézust gúnyoló karikatúrája és szövege miatt megsértette a keresztény vallási közösséghez tartozásával összefüggésben érvényesített, emberi méltósághoz fűződőszemélyiségi jogát – írta a Magyar Nemzet.
Az ítélet továbbá részletezi, hogy a Népszavának négyszázezer forintot kell fizetnie Vejkey számára, továbbá a perköltséget is meg kell térítenie.
Miképpen a Magyar Nemzet is beszámolt róla, a Népszava munkatársának, Pápai Gábornak a vallásgyalázó karikatúrája ellen – amit a Magyar Újságírók Országos Szövetsége karikaturistái a legjobb képnek ítéltek – Vejkey Imre, a KDNP frakcióvezető-helyettese személyiségi jogi pert indított. Az ügyben eljáró bírónő első fokon elutasította a keresetet, mondván, a Népszavában megjelent karikatúra jópofa, az átlag magyar állampolgár pedig viccként fogja fel a látottakat. A bírónő úgy érvelt, hogy ha letakarja a szöveget és a kép többi részét, akkor az szerinte egy konvencionális Krisztus-ábrázolás.
A tárgyalás során Gál Zsófia Lívia bíró a baloldali sajtó kereszténygyalázó gyakorlata ellen indított tiltakozó petíciót – amit több mint harmincezren írtak alá – sem volt hajlandó figyelembe venni, a felperes pedig hiába jelent meg személyesen a tárgyaláson, egy árva szót sem szólhatott.
– Sajátosan indokolja a Fővárosi Törvényszék azt, hogy miért nincs gond a Népszava Jézus Krisztust gyalázó karikatúrájával
– nyilatkozta akkor Vejkey Imre, hangsúlyozva: „komoly aggodalomra ad okot ez a szürreális ítélkezési gyakorlat, a bíróság ezzel legitimálja az aljas támadásokat”.
– Másodrendű állampolgárnak éreztem magam keresztényként
– mondta el akkor az elsőfokú ítéletről Vejkey.
Néhány hónappal a nagy botrányt kavaró gúnyrajz megjelenése után a balliberális napilap egyik ismert publicistája, Szegő Péter folytatta az ámokfutást. Az újságírót az botránkoztatta meg, hogy Müller Cecília a közszerepléseikor keresztet visel a nyakában.
Médiapiac
Három jogsértést is megállapított az ATV-nél a médiatanács
A testület összesen 775 ezer forint bírságot rótt a televízió médiaszolgáltatójára, ezen felül további 75 ezer forintot kell fizetnie a médium vezető tisztségviselőjének
Az ATV március 16. és 22. közötti adáshetének hatósági ellenőrzése során több szabálytalanságot is megállapított a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa. A testület három jogsértés miatt összesen 775 ezer forint bírságot rótt a televízió médiaszolgáltatójára, ezen felül további 75 ezer forintot kell fizetnie az ATV vezető tisztségviselőjének – közölte az NMHH csütörtökön az MTI-vel.
Az országos kereskedelmi csatorna egyhetes műsorfolyamának vizsgálata során a hatóság megállapította, hogy a szolgáltató határozatában szereplő vállalásával ellentétben a televízió egy adásnapon nem teljesítette a rendszeres híradásra vonatkozó kötelezettségét, valamint a vállalt heti műsoridejét is túllépte, amiért a hatóság 75 ezer forintos bírságot rótt ki a csatorna szolgáltatójára.
A burkolt kereskedelmi közlemény közzétételének tilalmára vonatkozó törvényi rendelkezést több alkalommal is megsértette az ATV a Hazahúzó című műsorában. A műsor a vizsgált adáshéten az ismétlésekkel együtt összesen nyolc alkalommal került adásba. A médiatanács ezért 600 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót.
A műsorszámok támogatására vonatkozó előírások megszegését állapította meg a médiatanács összesen két alkalommal az Életre fel! című műsor március 18-án és 19-én sugárzott epizódjaiban, amiért 100 ezer forintos bírságban részesítette az ATV médiaszolgáltatóját. A fenti döntésekhez kapcsolódóan, az ismételt jogsértésekre való tekintettel a szolgáltató vezető tisztségviselőjét 75 ezer forint bírsággal sújtotta – közölte az NMHH.
Médiapiac
A külpolitikai újságírásba avat be a Magyar Médiafigyelő legújabb száma
A külföldi tudósítók, a haditudósítók és az ’56-os forradalomról tájékoztató sajtómunkások tevékenységéről is sokat megtudhatunk a folyóirat hasábjairól.
A külpolitikai újságírás világába nyújt betekintést a Transzparens Újságírásért Alapítvány Magyar Médiafigyelő című folyóiratának 2023. évi második száma. A lap cikkei ismertetik a téma elméleti hátterét, a hozzá kapcsolódó szakmai és diplomáciai narratívákat, ezt követően pedig felvázolják a külföldi tudósítók munkájának lényegi elemeit és az elmúlt évtizedekben történt változásokat. Az olvasók bepillantást nyerhetnek a haditudósítás kulisszái mögé is, hogy miként zajlik a különböző katonai műveletekkel kapcsolatos tudósítói tevékenység a háborús vagy egyéb konfliktusövezetekben. A lapszám bemutat néhány híres haditudósítót, majd nyomon követi, hogyan alakult a háborúk tálalása és milyen módon változott az újságírók hozzáférése a kényes információkhoz.
A szerkesztők külön cikket szentelnek azoknak
a külföldi tudósítóknak, akik sokszor az életüket, de legalábbis a testi épségüket kockáztatva az 1956-os forradalom sűrűjéből tájékoztatták az általuk képviselt sajtótermékek olvasóközönségét.
Elemzésükben kitérnek arra is, hogy milyen körülmények között végezték munkájukat a forradalom árnyékában, és hogyan látták, majd interpretálták az 1956 októberében lezajlott tragikus eseményeket. A folyóirat következő száma a forradalom külföldi sajtóképének részletesebb rekonstruálásával folytatja majd a téma feldolgozását.
Azt is megvizsgálják, hogy az utóbbi két évtizedben mely országok médiumai rendelkeztek saját magyarországi vagy a szomszédos államok valamelyikében tartózkodó közép-kelet-európai tudósítóval, majd azt is górcső alá veszik, hogy milyen tendenciák fedezhetők fel a hazánkban működő külföldi tudósítói hálózat működésében. Végül azt is bemutatják, hogy kik írják a Magyarországról szóló tudósításokat. A Transzparens Újságírás Alapítvány mottójának megfelelően, miszerint céljuk, hogy „informáljunk azokról, akik informálnak téged”, arra törekszenek, hogy közelebb hozzák az olvasókhoz azon külföldi újságírók személyét, akik a magyar vonatkozású híreket tolmácsolják, munkájukkal pedig önkéntelenül is formálják a Magyarországról alkotott képet.
A folyóirat második száma IDE KATTINTVA érhető el.
Médiapiac
A Médiatanács jelzésére tett gyermekvédelmi lépéseket a bajor és a cseh médiahatóság
Az Amazon Prime Video és a HBO Max Hungary streamingszolgáltatók kínálatában elérhető filmek közül több alacsonyabb korhatárbesorolást kapott, mint azt a magyar szabályozás megkívánná. A külföldi társhatóságok a magyar megkeresések alapján intézkedtek a szolgáltatókkal szemben.
A Médiatanács tájékoztatása szerint a bajor joghatóság alá tartozó Amazon Prime Video műsorkínálatában elérhető tartalmak besorolása több esetben nem felelt meg a magyar szabályozásnak. A bajor médiahatóság a Médiatanács ellenőrzésének eredménye alapján megvizsgálta a műsorszámokat. Arról tájékoztatta a magyar médiahatóságot, hogy
az eljárás nyomán a szolgáltató önkéntesen módosította A bűn éjszakája, a Jason Bourne, az Assassin’s Creed és a Széttörve című műsorszámok korhatár-megjelölését.
A Médiatanács megkeresésére reagálva a cseh médiahatóság felhívta az HBO MAX Hungary Csehországban bejegyzett médiaszolgáltatóját, hogy tegyen eleget a magyar jogszabályban meghatározott szigorúbb klasszifikációs követelményeknek. Ahogy arról korábban hírt adtunk, a streamingszolgáltató több filmet is a hazai követelményeknél alacsonyabb korhatár-megjelöléssel tett elérhetővé.
Az HBO Max kifogásolt műsorszámai: A kaptár: Raccoon City visszavár, a Démonok között: Az ördög kényszerített, az Eleven kór, a Röfi – Malacka ésa Mortal Kombat című filmek voltak. Ezek a magyar korhatár-besorolási szabályok szerint 18 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámok, míg a szintén a HBO Maxon elérhető Mátrix: Feltámadások című film a IV. korhatári kategóriába tartozik, azaz 16 éven aluliak számára nem ajánlott.