Médiapiac
Elítélte a bíróság a Media1-et, amiért álhírt terjesztett a Transzparensről
A bírósági ítélet szerint a Media1 több, valótlanságon alapuló álhírt is közölt az alapítványról.
A Media1 számtalan cikkben azt a hamis látszatot igyekezett elterjeszteni a magyar közéletben, hogy a Transzparens Újságírásért Alapítvány átláthatatlanul működik. Ezekkel az ismert propagandamódszereken alapuló és sok esetben megmosolyogtatóan amatőr delegitimációs próbálkozásokkal sokáig nem foglalkoztunk. Végül azonban bírósághoz fordultunk, amely elsőfokú ítéletében kimondta: a Media1 lejárató akcióinak alapjául szolgáló tényállítások hamisak
– olvasható a Transzparens Újságírásért Alapítvány közleményében.
Hozzáteszik: az alapítvány javára döntött a bíróság, amely most első fokon kimondta:
a Media1 többek között valótlanul állította, hogy a Transzparens éveken át nem tette közzé pénzügyi beszámolóit.
A közleményben hangsúlyozzák, hogy az első fokú ítélet fontos mérföldkő, hiszen bizonyítékul szolgál arra, hogy
a Media1 szerkesztősége az álhírgyártástól sem riad vissza, ha vélt ellenfeleinek elhiteltelenítéséről van szó.
“Az orgánum komoly erőforrásokat allokált arra, hogy bebizonyítsa: Alapítványunk átláthatatlanul működik, a finanszírozásunk zavaros, hiszen állításuk szerint nem közöltük a pénzügyi beszámolóinkat. Ez volt az az állítás, amellyel a Media1 próbálta delegitimálni az Alapítványunk által képviselt médiatudatosság kultúráját és az adatalapú médiaelemzéseinket. A Media1 – most már bíróság által is kimondott – hamis tényállításai azért is aggályosak, mert így sokakban az a kép terjedhetett el Alapítványunkról, hogy átláthatatlanul működik.
A Media1 álhíreit több ízben is olyan relatíve komoly olvasottsággal rendelkező lapok vették át, mint a Magyar Hang, vagy a Válasz Online. Ezek a sajtótermékek tehát segítették a Media1-et abban, hogy az álhíreken alapuló delegitimációs kampánya minél szélesebb olvasói réteghez jusson el. Ez egy régóta alkalmazott, jól bevált propaganda módszer a médiában: van egy szakmainak tűnő, de valójában politikai és/vagy ideológiai célokat szolgáló háttérintézmény, amelyet csak igen kevesen követnek. Ez az intézmény azonban be van csatornázva nagyobb olvasottsággal bíró, “baráti” lapok hálózatába. Ezek a nagyobb olvasottságú lapok cikkeikben pedig már kész tényként hivatkoznak az adott háttérintézmény (jelen esetben a Media1) valótlanságokon alapuló cikkeire.
A gyanútlan olvasók a legtöbb esetben pedig már nyilván nem követik vissza, milyen valóságtartalmú állítások is szerepeltek a hivatkozási alapul szolgáló háttérintézmény cikkében. Gyakran sajnos így terjednek az álhírek. Azért fordultunk bírósághoz, hogy felhívjuk a figyelmet erre a negatív jelenségre és ezzel is növeljük Magyarországon a médiatudatosság kultúráját” – írják.
Az alapítvány közleményéből kiderül, hogy a bíróság első fokon az alábbi helyreigazításokra kötelezi a Media1-et:
“Valótlanul állítottuk, hogy a Transzparens Újságírásért Alapítvány saját pénzügyi beszámolóit éveken át közzé sem tette.”
“Valótlanul állítottuk, hogy a Válasz Online válaszait a Transzparens Újságírásért Alapítvány nem közölte le.”
Frissítés
A Transzparens Újságírásért Alapítvány közleményét követően szerkesztőségünket megkereste az ügyben érintett másik fél, a Media1 is.
Szalay Dániel, az internetes felület Népszabadság Újságírói díjjal jutalmazott főszerkesztője fenyegetőzésektől sem mentes levelében azt írta,
„a Székesfehérvári Törvényszék megállapította, hogy a Media1 teljesen jogszerűen állította azt, hogy az alapítvány átláthatatlanul működik, továbbá azt is jogszerűen írta, hogy Partos Bence, az alapítvány alapítója kamuzott, amikor azt állította, hogy az alapítvány átlátható gazdálkodást folytat. A bíróság kimondta, hogy a Media1 cikkeinek ténybeli alapja az, hogy az alapítvány nem tette közzé a törvényes határidőben a pénzügyi beszámolóit, később pedig 0-kat küldött be a bíróságra.”
A többek szerint balliberális kötődésű 24.hu korábbi rovatvezetője szerint a valóság az, hogy „a bíróság épp azt állapította meg, hogy a Media1 teljesen jogszerűen, szabad véleménynyilvánítása jogával élve és tényeken alapulóan állította”, miszerint „a Transzparens Újságírásért Alapítvány átláthatatlan”.
Szalay Dániel a Médiapiac többszöri kérésére sem bocsátotta lapunk rendelkezésére a fent idézett állításait bizonyító, általa hivatkozott bírósági ítéletet, ezért a szakmai civil szervezettel folytatott vitájában kifejtett megközelítését – a Transzparens Újságírásért Alapítvány közleményéhez hasonlóan – tartalmi változtatás nélkül, bizonyító erejű dokumentumok rendelkezésünkre bocsátásáig szubjektív véleményként közöltük.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás