Médiapiac
Elindult Kovács Zoltán külföldieknek szóló podcastja
Az Európai Uniót nem szabad megosztani sem politikai, sem ideológiai, sem regionális értelemben – fogalmazott Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter Kovács Zoltánnak, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkárának A merész igazság Magyarországról című podcastjának szerdán megjelent első adásában.
Navracsics Tibor reményeit fejezte ki, hogy tapasztalata és tudása – korábban közigazgatási és igazságügyi miniszterként a média helyzetével, valamint az igazságszolgáltatási és közigazgatási reformmal kapcsolatos vitában az egyik főtárgyaló, 2014-19 közt pedig az Európai Bizottság tagja volt – hasznosulhat az uniós források megszerzésében.
Kovács Zoltán rámutatott: az évente a GDP 4-5 százalékának megfelelő uniós forrás nem ajándék, hanem a többek között a piaci hátrányokkal szembeni kompenzáció.
A területfejlesztési miniszter ismeretetése szerint a kohéziós alap forrásai az uniós átlag alatti régiók fejlesztésére járnak, a helyreállítási alap pedig egy új koncepció, amelynek támogatási és hitel része van.
Navracsics Tibor hangsúlyozta: Magyarország az egyik legmegbízhatóbb felhasználója az uniós forrásoknak, az ország támogatásfelvevő képessége 80 százalék felett van.
Így Magyarország jó befektetés az uniós költségvetés számára, mert minden adat azt mutatja, hogy az uniós források felhasználásával a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatásában és a társadalmi mobilitásban is jó eredményeket tud felmutatni – magyarázta.
Ezt megerősítette Kovács Zoltán is, aki az Európai Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva azt mondta: az elmúlt években Magyarországon sikerült a felére csökkenteni a szegénységgel és más társadalmi kihívások által érintettek számát.
Navracsics Tibor emlékeztetett: már a 2006-10 közti parlamenti időszakban is sok probléma volt a szocialista-liberális kormánykoalícióval és a konvergenciatervükkel, mert akkoriban “egyszerűen meghamisították az adatokat”.
Aztán 2010-ben a Fidesz és a kereszténydemokraták kétharmados győzelmet arattak, ami szokatlan a nyugat-európai demokráciákban. Azóta már az egymást követő negyedik ciklusban van kétharmados többsége a kormánykoalíciónak, és ez is politikai bizalmatlanságot szül az EU-ban – vélekedett.
Amikor például a magyar parlament elfogad egy törvényt, azonnal aggályok jelennek meg annak lehetséges kimeneteleivel és társadalmi következményeivel kapcsolatban – fogalmazott Navracsics Tibor.
Megjegyezte: szerinte az EU-ban úgy vélik, Magyarországgal kapcsolatban mindig politikai kontextusban kell tárgyalni és nem jogi alapon, úgy, ahogy most éppen a magyar politika jogállami feltételrendszerét firtatják.
Ezért van szükség a meggyőzésre, és néha olyan intézményi innovációra, mint most az Integritás Hatóság – jelezte. Hozzátette: ha új jeleket tudunk mutatni az átláthatóság, a tisztességesség terén, az nem csak Magyarországnak, hanem az EU-nak is jó lehet.
Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy bár az igazságszolgáltatás reformjának ügyét rendezték az Európai Bizottsággal és az Európa Tanáccsal a Velencei Bizottság bevonásával, most komoly kísérletek vannak arra, hogy újranyissák a kérdést és megkérdőjelezzék a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét. Eközben a bizottság által készített tagállami rangsorban vannak országok, amelyek sokkal rosszabb eredményeket érnek el az igazságszolgáltatás függetlenségében, hatékonyságában és az igazságügyi együttműködés más részeiben – közölte.
A területfejlesztési miniszter a problémát a kölcsönös bizalom hiányában látja, és úgy fogalmazott: most “bizalomépítő gyakorlat” folyik.
Kovács Zoltán tájékoztatása szerint a kormány már öt törvényjavaslatot beterjesztett az Országgyűlés elé, és elkezdték elfogadni a megállapodáshoz szükséges jogszabályokat.
Az első törvénytervezetek benyújtására szeptember 30-a volt a határidő, a következő mérföldkő pedig november közepe lesz, amikor megkezdi munkáját az Integritás Hatóság – foglalta össze Navracsics Tibor.
Mint mondta, érzi a bizalom erősödését Magyarország iránt, és reményeit fejezte ki, hogy ez a következő hónapokban tovább nő majd. Nem tudni, hogy újra kell-e nyitni újabb, már lezárt ügyeket, de optimistán tekint a jövőbe – tette hozzá.
A területfejlesztési miniszter kiemelte: ha egy válság után a kohéziós és a helyreállítási alapok fontosak, akkor még fontosabbak egy nemzetközi válság közepette.
Az Európai Uniót nem szabad megosztani sem politikai, sem ideológiai, sem regionális szempontból, és az EU-nak is az az érdeke, hogy segítse a tagállamokat, főleg, ha közel vannak a frontvonalhoz – utalt az ukrajnai háborúra.
Nem akarunk többet, mint amihez jogunk van, de minden olyan segítséget, támogatást és forrást meg kívánunk kapni, amihez jogunk van – erősítette meg a műsor végén Navracsics Tibor.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás