Kövess minket!

Médiapiac

Életének fordulópontjairól mesélt Karikó Katalin az M5 műsorában

A Széchenyi-díjjal és a Közmédia Év Embere Díjjal kitüntetett kutatóbiológus, biokémikus, a szintetikus mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója életének fontos pontjairól Sipos Szilviának mesélt az Ez itt a kérdés portré című műsorban.

MTI/Rosta Tibor

Karikó Katalin kutatóbiológus, biokémikus élete Kisújszállásról indult. Egy vályogházban nőtt fel, ahol tévé és hűtő sem volt, volt viszont optimizmus és derű édesapja révén, amelyet örökölt is tőle. Erre a pozitív szemléletmódra és kitartásra szüksége is volt, hiszen az élet sokszor gördített elé akadályt.

1985-ben elbocsátották Szegedről, ezután a philadelphiai Temple Egyetemen sikerült állást szereznie, ám az Amerikai Egyesült Államokban sem volt egyszerű a helyzete, 1988-ban még kitoloncolással is megfenyegették.

Kaptam egy állásajánlatot egy másik egyetemtől, ám a philadelphiai főnök, mikor ezt megtudta, választás elé állított: vagy itt maradok, vagy megyek haza, sőt még azt is elintézte, hogy visszavonja ajánlatát a Johns Hopkins Egyetem. Nagyon nehéz helyzetben voltam állás nélkül, ráadásul az idézést is megkaptuk a kitoloncolásra, ám ekkor eszembe jutott, hogy vannak ellenlábasai a főnökömnek is, akiknél jelentkeztem és ők felvettek

– mesélte Sipos Szilviának az Ez itt a kérdés portré című műsorban. Így tehát három év után otthagyta a philadelphiai labort, és Washingtonba került. 1989-ben tért vissza Philadelphiába, ahol a Pennsylvaniai Egyetemen folytatta kutatásait, 2013-ig.

Mindvégig kitartottam az RNS kutatás mellett. Mindig hittem abban, hogy embereken segíthet majd az, amin dolgozunk, szerencsére mindig jöttek a kutatásban olyan sikerek, amelyek megerősítették a hitemet

– árulta el a hosszú évek kitartó kutatásáról Karikó Katalin. Tisztában van azzal is, hogy férje nélkül munkájában nem tudott volna ilyen sikeres lenni. „Nálunk a férjem hozta a legtöbb áldozatot, értem és a lányomért is. Sokszor dolgoztam a laborban késő estig, sőt volt, hogy otthon és a hétvégéken is a kísérleteket terveztem. Ez sok időt igényelt és ő sosem panaszkodott, akkor sem, ha helyettem főzött, vagy ha vele javíttattam a műszereimet”- mesélte, bár a munka részéről is áldozattal járt, főként az a döntés, hogy Németországba utazik.

Japán kollégámmal családjainkat hátrahagyva elmentünk Németországba, ami nagyon nehéz döntés volt, de úgy éreztem, küldetésünk van, méghozzá az, hogy elérjük, az RNS bekerüljön egy betegbe. Muramatsu két és fél év után hazament, de én maradtam, mert meg akartam várni, hogy legyen legalább egy ember, akinek hasznára válik, amit felfedeztünk

– mesélte arról az időről, amikor 2013-ban japán kollégájával, Hiromi Muramatsuval elhatározták, hogy egy klinikai programmal is rendelkező cégnél folytatják munkájukat, ahol az mRNS-terápia megvalósításán dolgozhatnak.

Ilyen jelentős életút és felfedezés után Karikó Katalin továbbra is szerényen él és gondolkodik magáról, még a Nobel-díj küszöbén is arra a legbüszkébb, hogy kutató maradt.

Kutató maradok mindörökké, minden pénzt, amit kapok oktatásra, tudományra költök majd, hogy segítsem azt, ami engem is segített

– szögezte le az Ez itt a kérdés portréban Karikó Katalin, a Közmédia Év Embere Díjazottja, aki folytatva munkáját annak módját keresi, hogy miként tud segíteni a neurodegeneratív betegségben szenvedőknek.

Borítókép: Karikó Katalin Széchenyi-díjas kutatóbiológus, biokémikus, az egyik koronavírus elleni, mRNS alapú vakcinát kifejlesztő BioNTech cég alelnöke

Médiapiac

Elferdítette a szentatya szavait a baloldali média

Az Orbán-kormány elleni lejárató hadjárattal próbálkozott a baloldali média Ferenc pápa látogatása kapcsán, hiába. A katolikus egyházfő üdvözölte a magyar kabinet családpolitikai intézkedéseit.

Közzétéve:

MTI/Miniszterelnökség/Botár Gergely

A baloldali politikusok és médiamunkásaik megnyilvánulásai egyértelműen azt mutatják, hogy a liberális fősodor szeretné a maga értelmezése szerint bemutatni Ferenc pápa személyét és szavait. A balliberális megmondóemberek és a sajtójuk egyértelmű politikai üzenetként igyekeztek értelmezni a pápa magyarországi látogatásának rövid idejét, és még arra is kísérletet tettek, hogy a szentatyának a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjén elhangzott prédikációját az Orbán-kormányhoz intézett kritikaként tálalják – számol be róla a Magyar Nemzet.

A liberális propaganda szócsövei, például Sárosi Péter emberi jogi aktivista is azon élcelődött a 444.hu-nak, hogy a kormány alig bírta Budapestre csábítani Ferenc pápát. Eközben a Mandiner összefoglalója szerint

a valóság az, hogy a pápát Erdő Péter bíboros hívta meg az eucharisztikus kongresszus záróeseményére, az állami meghívás pedig csak ezt követte. Kiemelték azt is, hogy a katolikus egyházfő azért töltött ilyen rövid időt Budapesten, mert ennyi időre szólt a meghívás. A portál megjegyezte: az eddigi ötvenkét eucharisztikus kongresszusból csupán néhányon volt jelen a katolikus egyházfő.

Az a közlésük is álhírnek bizonyult, hogy a pápa nem hajlandó találkozni a magyar állami vezetőkkel, és hogy bármiféle konfliktus lenne a kormány és az egyházfő között.

Ferenc pápa ezzel szemben találkozott Áder János köztársasági elnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel is, a szentszék szóvivője pedig megcáfolta a baloldali hazugságokat.

A találkozóról elmondta, hogy a felek a teremtett világ megóvásáról, a családok védelméről és a támogatásáról, valamint az egyház szerepéről beszéltek. A magyar családpolitikát egyébként üdvözölte is a katolikus egyházfő.

A baloldali portálok arról is elfelejtettek beszámolni, hogy nem sokkal a pápa látogatása előtt, augusztus végén a magyar családpolitika elismeréseképpen Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli minisztert Szent Mórus Tamás-díjjal tüntette ki a Nemzetközi Katolikus Törvényhozói Testület Rómában.

A zárómisét fokozott érdeklődéssel követő keresztényellenes sajtó Ferenc pápa prédikációját is igyekezett politikai kampánycélokra felhasználni.

Értelmezésük szerint az egyházfő elfogadásról szóló szavai a kormány migrációs politikáját kritizálta. Ahogyan azonban a Mandiner.hu rámutatott:

Ferenc pápa lelki beszéde a keresztényi elfogadásról szólt, és nem szólított fel sem megengedőbb migránspolitikára, sem hazai egyházreformra, nem bírálta a magyar kormányt és nem mondott burkolt véleményt a magyar demokráciáról sem.

Arra is emlékeztettek, hogy a migráció kapcsán Ferenc pápa eddig is azon az állásponton volt, hogy a bevándorlóknak el kell fogadniuk a befogadó országok kultúráját, és a befogadó országok maguk dönthetik el, mennyi embert bírnak befogadni, és egyáltalán milyen migránspolitikát folytatnak.

A kongresszus annyira megihlette a egyházellenes tábort, hogy még Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és a Demokratikus Koalíció elnöke is átszellemülten posztolta közösségi oldalára Ferenc pápa szavainak átértelmezését. A baloldali összefogás vezére úgy fogalmazott: „A hit megvallása nem magamutogatás, a hit nem érv, az Isten ajándék és küzdelem. Jóságod, emberséged nem hited oka, hiányát nem menti a vallásos buzgóság. Ha jól értem Ferenc pápa gondolatait. Értem és szeretem.” A DK-vezér szavai most is egybecsengenek a korábbi egyházellenes kijelentéseivel. 2013-ban egy parlamenti felszólalásában ő hangsúlyozta, hogy a vallás magánügy, és a Demokratikus Koalíció kezdeményezni fogja, hogy az állam szüntesse meg az összes „egyházi privilégiumot”, és szüntesse meg az egyházaknak nyújtott hitéleti támogatást.

Nem lógott ki a baloldali hadrendből a nemzetközi sajtó sem. Miközben a katolikus egyházfő a Magyar Egyházak Ökumenikus Tanácsával és a zsidó közösségek képviseletével tartott vasárnapi találkozón a keresztény és a zsidó közösségek testvéri kapcsolatát hangsúlyozta, és az Európában egyre fokozódó antiszemitizmus elleni fellépésre szólított fel, a BBC teljesen másképp értelmezte a pápa szavait. A nemzetközi baloldal zászlóvivői úgy kommentálták az eseményt, hogy Ferenc pápa találkozott „a populista Orbánnal”, aki teljesen eltérő nézeteket vall a bevándorlásról és a menekültekről.

Ennél nagyobb tévedést már csak a New York Times vétett: ismét összekeverték a magyar fővárost Bukaresttel.

Varga Judit igazságügyi miniszter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott a közösségi oldalán: ha bárkinek a jövőben kedve támadna hiteles hírforrásként hivatkozni a New York Timesra, akkor jusson eszébe, hogy az újság 17 millió követővel rendelkező Facebook-oldala szerint Ferenc pápa Romániában töltötte a vasárnapot.

Borítókép: Ferenc pápa távozik Budapestről a Liszt Ferenc-repülőtéren 2021. szeptember 12-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Rádiós frekvenciapályázatokról hozott döntést a médiatanács

Illetve a televíziók támogatási gyakorlatáról készült legfrissebb tanulmányt ismertették.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön azt közölte az MTI-vel, hogy a testület a Budapest 105,9 MHz körzeti médiaszolgáltatási lehetőség közösségi jellegű használatára kiírt pályázati eljárásában a beérkezett egyedüli ajánlat alaki vizsgálata után hiánypótlásra szólította fel az LBK Sport Kft.-t.

Eredménytelennek nyilvánította a grémium a Gyöngyös telephelyű kisközösségi rádiós médiaszolgáltatási lehetőség elvi használatára megindított pályázati eljárását, mert az egyedüli pályázó ajánlata alakilag érvénytelen volt – tették hozzá.

Véglegesítette a tanács a Berettyóújfalu, a Mezőtúr, a Szombathely, a Székesfehérvár és a Törökszentmiklós telephelyű kisközösségi kisközösségi rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek elvi használatára, továbbá a Kaposvár 97,5 MHz helyi frekvencia közösségi használatára irányuló pályázati felhívásokat.

A grémium elfogadta a Debrecen 104,6 MHz és a Nyíregyháza 91,1 MHz körzeti médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára vonatkozó pályázatok felhívásainak tervezeteit.

A dokumentumok az NMHH honlapján lesznek olvashatók – jelezték.

Kitértek arra is, a televíziók támogatási gyakorlatáról készült legfrissebb – a testület által elfogadott – NMHH-tanulmány szerint a vizsgált csatornákon 2021 első félévében 74 385 szponzorüzenet jelent meg, a szponzorcégek száma pedig már 1089 volt.

A legnagyobb eléréssel rendelkező televíziók összesen 63 487 szpottal jelentkeztek, közülük a TV2 vonultatta fel a legtöbbet (35 682), majd az RTL Klub (21 352) és a Duna TV (6453) következett a sorban. A legtöbbször – 1689 esetben – a Leier Hungaria Kft. jelent meg szponzorként, ezt követte az Austrotherm Kft. 2207 és a Stavmat Építőanyag Kereskedelmi Kft. 1945 üzenettel.

A legtöbb támogatói megjelenést a TV2 időjárás-jelentésében szerkesztették adásba (14 734), amit az RTL Klub (5530) és a Hír TV (4022) időjárás-jelentései követtek.

A minta állandó szereplői a legnagyobb eléréssel rendelkező országos kereskedelmi televíziók – az RTL Klub, a TV2 -, valamint a közszolgálati Duna TV voltak, mellettük egy-egy hónapig helyet kapott a mintában a Duna World, az M2, az M5, az ATV, a Hír TV és a Life TV.

A teljes tanulmány napokon belül az NMHH honlapján lesz olvasható – írták.

Tovább olvasom

Médiapiac

Mintegy 130 millió forintból készülhetnek televíziós műsorok

Hír-, közéleti és kulturális magazinműsorok gyártására nyertek el támogatást helyi és körzeti televíziók az NMHH döntése szerint.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának kommunikációs igazgatósága azt közölte csütörtökön az MTI-vel, hogy 24 televíziós pályázat 129,5 millió forint támogatást kap.

A Városi Televízió Bóly, a bükkábrányi Eleven Televízió, a Gotthárd TV, a Városi TV Mohács, a Ladány Televízió és a fővárosi City TV közéleti magazinokat gyárthat az elnyert összegből.

Hírműsorokat készíthet a békéscsabai 7.Tv, a Sopron Televízió, a Makó Városi TV, a Mezőtúri Városi Televízió, a Zemplén TV, a szarvasi Körös Televízió, a Karcag Televízió, a Körzeti Televízió Tata, a nyíregyházi Kölcsey Televízió és az Ózdi Televízió.

A százhalombattai Halom Televízió, a Zalaegerszegi Televízió, a Keszthelyi Televízió, a Somogy TV, a sátoraljaújhelyi Zemplén TV, a Fehérvár Televízió, a TV Budakalász és a budapesti Hatoscsatorna kulturális magazinműsorok készítésére pályázott sikerrel – tájékoztatott az NMHH.

A médiafelügyeleti döntésekről azt közölték, hogy az M5-ön futó A művészet templomai című ismeretterjesztő műsor egy júliusban, 21 óra után, 12-es karikával sugárzott adása miatt nem indít eljárást a testület, mert a bemutatott (férfi félaktokat is ábrázoló) festmények és azokat ismertető szegmens nem indokolta az 18 éven aluliaknak nem ajánlott korhatári besorolást.

Nem indít eljárást a tanács az M4 Sport szolgáltatója ellen sem a Wales és Dánia nyolcaddöntő mérkőzésének közvetítése miatt. A sportműsorokat ugyanis egyrészt nem kell korhatári kategóriába sorolni, másrészt a mérkőzés élő adás volt, tehát nem volt lehetőség a szerkesztésére vagy sugárzási időpontjának megválasztására, valamint már a kisebb gyermekek is képesek arra, hogy azonosítsák a műfajt és a versenyzéssel járó felfokozott lelkiállapotot és megértsék, hogy a csapattagok vagy a szurkolók összeölelkezése ennek a következménye.

A grémium bejelentések után nem indít eljárást a Pestisracok.hu és a 888.hu internetes újságok szolgáltatóival szemben sem, ugyanis az LMBTQ-s közösségekkel foglalkozó cikkeikben pornográfia, erőszak vagy más olyan, a védett korosztályra ártalmas elem nem jelent meg, amely miatt az írásokat csak olyan műszaki vagy egyéb megoldás alkalmazásával vagy a kiskorúak lehetséges veszélyeztetéséről szóló figyelmeztető jelzéssel tehették volna közzé, hogy azokhoz ne férjenek hozzá – írták.

Közölték azt is, bejelentés érkezett a nemzeti konzultáció kitöltésére felhívó társadalmi célú reklámmal kapcsolatban, a Médiatanács azonban megállapította, hogy a közlemények tartalma miatt jogsértés nem merült fel.

Az NMHH szerint a Hír TV szolgáltatója az év második negyedévében hatszor adott le túl hangos reklámot vagy műsorelőzetest, ezért a Médiatanács felszólította a jogszerű magatartásra. A médiatörvény a nézők védelme érdekében egyértelműen előírja, hogy a reklámok, a televíziós vásárlási műsorok, műsorelőzetesek, illetve az ezek közzétételét jelző figyelemfelhívás hangereje nem lehet nagyobb, mint a környező műsorszámoké – hívták fel a figyelmet.

A testület a szerződéses vállalásoktól való eltérés miatt figyelmeztetett három rádiót: a 90.5 Gyula Rádió kevesebb magyar zenét, a kalocsai Korona FM 100 kevesebb szöveget, továbbá közszolgálati, valamint a helyi élettel foglalkozó és a helyi mindennapi életet segítő műsort, míg az FM 95 – Rádió 1 Debrecen kevesebb magyar zenét, továbbá közszolgálati, valamint a helyi élettel foglalkozó és a helyi mindennapi életet segítő műsort tett közzé.

A Szegedi Televízió szolgáltatóját azért figyelmeztette a grémium, mert áprilisban megkülönböztető jelzés nélkül sugárzott reklámot, ami megtéveszthette a nézőket – áll a közleményben.

Tovább olvasom