Kövess minket!

Médiapiac

Élet a képernyőn túl

Az ország egyik legismertebb híradós párjaként sikeres televíziós karriert hagytak a hátuk mögött, amikor úgy döntöttek, új kihívások elé néznek. Bárdos András könyveket adott ki, Máté Kriszta producer lett, emellett mindketten tanítják a jövő tévés generációját, miközben azt gondolják, nem feltétlenül arra a tudásra és értékrendre van szükség, amit ők át tudnak adni.

Milyen folyamat révén jutottatok el odáig, hogy András, te teljesen elhagytad a televíziós ipart, Kriszta, te pedig jó ideje már csak a háttérből irányítod a folyamatokat?

Bárdos András (BA): Velem ugyanaz történt, mint a korosztályom szinte összes tagjával. Ahhoz a generációhoz tartozom, amelyik hamarabb kiégett, mint hogy elérhetett volna tudásának a csúcsára.

Máté Kriszta (MK): Tizenhat éves korom óta tévézem, közel harminc évet töltöttem a kamera azon oldalán, ahol látszódik az ember. Egyszerűen megértem arra, hogy úgy tekintsek a szakmai életemre, hogy bizonyos dolgok velem már megtörténtek, műsorvezetőként nagyon sok mindent kipróbáltam a híradózástól az oknyomozáson át a Nincs kegyelem – a leggyengébb láncszem című műsorig.

Mondhatnám azt is, hogy sokkal érdekesebb és változatosabb dolgok történnek az én olvasatomban azon a térfélen, ahol jelenleg játszom, rengeteg izgalomban van részem. Persze minderre csak utólag és nem is teljesen magamtól jöttem rá. Amikor vége lett a képernyős jelenlétnek, azt hittem, hiányozni fog, magam is meglepődtem, milyen ütemben kezdtem távolodni tőle. A folyamat végére érve jöttem rá, hogy én azt kiaknáztam annyira, amennyire szerettem volna.

Mintha a televíziós karrieretek elején lett volna egy szerep, amelyet következetesen vittetek, aztán igyekeztetek volna átpozicionálni magatokat olyan műsorokban, mint a Szombat Esti Láz vagy a Celeb vagyok, ments ki innen!.

BA: Egyáltalán nem volt tudatos lépés részünkről egyik említett műsorban való szereplés sem. Mindkettő mulatságos volt, jó szórakozásnak ígérkezett. Ez már a történet utáni történet része volt, olyan, mint Samuel Beckett Godot-ra várva című művében. Az én televíziós történetem addigra véget ért.

MK: Ha van valamilyen műsortípus, ami távol áll tőlem, az a Szombat Esti Láz. Nincs a földkerekségen két olyan távoli pont, mint ez a műsor és én, de érdekes kalandnak tűnt. Nem szerettem volna, hogy az emberek komoly, karót nyelt nőnek tartsanak, aki nem képes mosolyogni, és András mellett a barátaim is azt mondták, annál a képnél, ami a közönségben kialakult rólam, vidámabb és kedvesebb vagyok. Azt gondoltam, meg kellene mutatnom, hogy tudok másmilyen is lenni, most már tisztában vagyok vele, hogy felesleges erőfeszítés volt. (Nevet.)

2003 és 2009 között vezettétek a Tényeket. Van, aki szerint anyagi, van, aki szerint szakmai okai voltak a távozásotoknak, erről soha nem beszéltetek nyilvánosan.

BA: Annyi olvasatot hallottunk, hogy már mi sem tudjuk, mi történt, pedig az elmúlt öt évben sehol nem beszéltünk róla. Az biztos, hogy a TV2-nél nekem végig nagyon rossz volt. Kriszta kicsit szerette.

MK: Túlhordtuk.

Bárdos András és Máté Kriszta
Bárdos András és Máté Kriszta

BA: Ők is minket, mi is őket. Sokkal kulturáltabban kellett volna kommunikálniuk a történteket.

MK: Azt akkor is tudtuk, hogy nincsenek meg a megfelelő mondatok, azt gondolták, nem lesz ekkora ügy belőle.

Emlékszem, a szakítást megelőző fél évben már úgy jártunk be dolgozni, hogy tervezgettük, melyik nap legyen a végső, bármelyik nap leülhetünk, és úgy állhatunk fel, hogy akkor voltunk ott utoljára.

El tudjátok képzelni azt a produkciót, feladatot, ami miatt visszatérnétek a képernyőre?

BA: Nem.

MK: Én sem. Nem cserélném el a mostani életemet.

BA: Noha van olyan műsor, amelyben látszol időnként.

MK: Az első millióm története című portrésorozatban olykor valóban feltűnök, de ez az egyik édes tévés gyerekem. Sokkal érdekesebb a szerep, mint a jelenlét.

Azt a kihívást, amit a képernyő, az állandó és naprakész felkészültség jelentett, megtaláltátok másban?

BA: Az a fókuszált dinamika, az a szenvedély, a pillanatnak az a rettenetes súlya, amit például egy miniszterelnök-jelölti vita, egy választási műsor vagy a pápa halálának közvetítése ad, nincs máshol. Ez olyan, mint a fociban a gól: aki nem szereti a játékot, nem tudja, milyen érzés gólt lőni vagy akár kapni.

MK: A legnagyobb kihívás, hogy utolérjem magam, de sohasem sikerül. (Nevet.) Az a fajta katarzis, amit a tévé jelentett, az én életemben másképpen van jelen. A produceri munkám lényege ad muníciót, folyamatosan keresem az új kihívásokat.

Bárdos András és Máté Kriszta
Bárdos András és Máté Kriszta

A kereskedelmi tévécsatornákat kevésbé jellemzi a kockázatvállalás, a kultúrmisszió, amelyek viszont benne vannak Az első milliómban és a Keresem a családomban is. Hogyan jöttek létre e műsorok egy profitorientált közegben?

MK: Az, hogy egy dokumentumalapú, valóságot tükröző, oknyomozó történeteket és valós érzelmeket megmutató műsorhoz közöm legyen, adja magát. Miért jutna bárkinek eszébe, hogy Szenzációs Négyest csináljak? Mindenki tudja, hogy semmi közöm hozzá. Teljesen kereskedelmitévé-idegen volt már Az első millióm is, ami az ország egy másik, sikeres arcát mutatta be. Mázli, hogy más csatornán ilyen műsorok nincsenek, ahogy az is, hogy a szerepek összekapcsolódnak, a híradós múlt által az emberek tudják, hogy engem ez tényleg érdekel.

A bulvársajtónak rendre voltak kísérletei arra, hogy celebekké váljatok. Milyen ma a viszonyotok a sajtóval?

BA: Nekem semmilyen viszonyom nincs velük.

MK: A mi életünkben nem sok olyan téma van, amely a sajtónak érdekes. Nem válunk el, nem szakítunk. (Mindketten felnevetnek.)

Bárdos András és Máté Kriszta
Bárdos András és Máté Kriszta

Amikor naponta szerepeltünk a képernyőn, nem kerestem a kegyeiket. Amit ebben a műfajban meg lehetett úszni, megúsztam. Védtem azt, ami nem tartozott másokra: a gyerekeim születése vagy a házasságunk, a lakásunk. Soha senkit nem hívtam fel, hogy vásároltam egy új kabátot, fotózzanak már le benne. Tudomásul vettem ugyanakkor, hogy a bulvár az életünk része. Aztán amikor a napi tévézésnek vége lett, azt reméltem, a sajtó érdeklődése is alábbhagy, de azáltal, hogy nem szívesen nyilatkoztunk, valahogy még érdekesebbek lettünk. Főleg egy olyan közegben, ahol sokan megteszik a fent említett dolgot, amitől viszont kevésbé lesznek érdekesek. Mindig megpróbáltuk elhárítani a közeledést. Képzeld, én ma egész nap izgultam, hogy interjút adunk neked. Szeretném producerként a saját karrierem építeni, de a fokozott érdeklődésre nincs szükségem.

Mindketten tanítotok. A televíziós szakmai tapasztalatot hogyan lehet átadni a hallgatóknak, miközben folyamatosan változik a világ, benne a média helye és szerepe, különösen Magyarországon?

MK: Sok tekintetben elavult, amit szeretnék megmutatni a hallgatóknak. Az országban nem feltétlenül arra a tudásra és értékrendre van szükség, amit át tudok adni. Az alapok azonban fontosak. Tudomásul kell vennem, hogy megváltozott a közeg, másak az igények, a ritmus, a szempontrendszer. Közben persze az is igaz, hogy minden állandóan ismétlődik, újból és újból létrejönnek ugyanazok a szituációk, csak már nem a tévében, hanem az interneten. Ugyanúgy előfordul egy emberrel, hogy először áll a képernyő előtt, de a fiatalok ma nem műsorvezetők vagy híradósok szeretnének lenni, kevés olyannal találkoztam, aki úgy jön el a Színház- és Filmművészeti Egyetem televíziós műsorkészítés szakára, hogy tévézni akar. Ők tartalmat fognak gyártani, és az, hogy hol és hova, teljesen mindegy, de az alapokat szükséges elsajátítaniuk. Előfordul, hogy nehéz szembenézni a diákokkal olyan szempontból, hogy sokszor olyasmit kell elmondanom nekik, amire magam is nehezen találom meg a példát, nagy feladat a felmerülő kétségeik ellen érvelni.

Bárdos András, Máté Kriszta és az interjú szerzője, Tóth Olivér
Bárdos András, Máté Kriszta és az interjú szerzője, Tóth Olivér

BA: Nem vagyok naprakész, nem fogyasztok magyar médiát, csak focimeccseket nézek, abból is csak külföldit. Nem igazán ismerem a magyar média jelenlegi állapotát.

Ahogy minden szakmában, ebben is vannak örök érvényű dolgok. Ezeket egyrészt meg lehet mutatni, másrészt a világ más országaiban a média sem olyan, mint nálunk, és a különbségekből rengeteget lehet tanulni. Azt tartom fontosnak, hogy mintát adjunk, a saját tapasztalatainkat mutassuk fel a diákoknak.

András, a jövőben játszódó, Ítélet című politikai krimid kapcsán annak idején azt nyilatkoztad, azért írtad meg, hogy elmondhass olyan dolgokat a világról, amelyeket híradósként nem tehettél volna meg. Miről írnál ma?

BA: Nem hozol könnyű helyzetbe, amikor a régi hülyeségeimmel szembesítesz. Nagyon megváltoztam az elmúlt tíz évben. Minden, amit a médiával, az írói tevékenységemmel kapcsolatban kérdezel, rosszul érint. Az életem teljesen elkanyarodott…

Az sincs rád hatással, hogy Kriszta kereskedelmileg is sikeres műsorokat készít?

BA: Egyáltalán nincs.

Velem kapcsolatban olyan számokat lehet kimondani, amelyeket nem merek. Olyan mérhetetlenül sok adásban vettem részt, számtalan interjút készítettem, felkonfokat írtam. Több mint harminc évről beszélünk. Az emberek többsége nem jó abban, hogy rájöjjön, valaminek vége van. Ennek vége lett.

Könyvkiadással foglalkozol, amiről lehet tudni, hogy nem fáklyás menet. Melyik a keményebb világ, a televíziózás vagy a könyvipar?

BA: Abban lelem örömöm, amikor John Updike írásaival foglalatoskodhatom, kiadhatom a regényeit. Írtam egypár könyvet, köztük egy szerelmi kapcsolatról, Kern Andrásról, Vágó Istvánról, a Madách Színházról, a magyar show-bizniszről, de egyik sem tetszett igazán, ezért abbahagytam. Sok éve nem írok, nem is fogok.

MK: Tudja, hogy annak is vége van.

Máté Kriszta és Bárdos András
Máté Kriszta és Bárdos András

Több mint tízezer kötetes könyvtáratok van. Ha egy könyvet kellene leemelnetek a polcról, és az emberiség kezébe nyomni, hogy jobb hely legyen a világ, melyik lenne az?

MK: Nagyon nehéz kérdés, nem is tudok egyet kiemelni. A fontosabb irodalmi művek átértelmeződnek azáltal, hogy más élethelyzetben vagy szakaszban olvassa az ember. Viszont ha már beszéltünk arról, milyen kihívással jár a tanítás, rendszeresen ajánlunk olyan olvasmányokat a diákoknak, amelyekkel talán nem találkoznak az iskolában vagy akár az irodalom mezsgyéjén, még azok sem, akik egyébként gyakran olvasnak.

BA: A magyar és a világirodalomból nehéz egy művet kiemelni, csak sokat lehet. John Updike, Milan Kundera… De például a Bibliát is elég sokaknak kellene olvasniuk azok közül, akik olyan gyakran hivatkoznak rá.

(Az interjú eredetileg a Médiapiac 2018/1. különszámában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.)

Médiapiac

A 4iG részesedést szerzett az izraeli Spacecom vállalatban

A 4iG Nyrt. (4iG) megszerezte az AMOS műholdrendszereket üzemeltető és fejlesztő, izraeli Space Communications Ltd. (Spacecom) részvénycsomagjának 9,538 százalékát.

Közzétéve:

MTVA/Bizományosi: Róka László

A folyamatban lévő tranzakciósorozattal, a 4iG a Spacecom részvényeinek 20 százalékát vásárolhatja meg. A tranzakció zárását követő három év során pedig további 31 százalékkal növelheti részesedését a Spacecom-ban, amennyiben az izraeli illetékes tárca, valamint a vállalat részvényesei hozzájárulnak a további tulajdonszerzéshez.

A Spacecom a globális műhold-kommunikációs piac egyik jelentős szereplője. A tel-avivi tőzsdén jegyzett cég világszerte kínál sugárzott, valamint szélessávú műholdas szolgáltatásokat. A globális lefedettséggel rendelkező szolgáltató Magyarországon és a régióban AMOS 3 műholdján keresztül 2024-ig biztosíthatja szolgáltatásait a magyar geostacionárius pálya használatával.

A 4iG Nyrt. tulajdonszerzése a Spacecomban jelentős technológiai és üzleti támogatást biztosít majd az AMOS 3-at váltó, magyar kereskedelmi műhold fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez is

– tájékoztatott korábban a 4iG.

A 4iG részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában kereskednek. A társaság részvényeit pénteken kora délután 700 forinton jegyezték. A papír árfolyama az elmúlt egy évben 625 forint minimumot és 968 forint maximumot ért el.

Borítókép: A 4iG International Innivative IT Investment irodaháza a III. kerületi Montevideo utcában

Tovább olvasom

Médiapiac

Körzeti rádió szerződéses kötelezettségeinek teljesítését vizsgálta a Médiatanács

A Prime csatornán vetített Dr. Balthazar című sorozat előzetesét vizsgálta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa. Szabálytalanságokat tárt fel a testület a körzeti Forrás Rádió vizsgálata közben.

Közzétéve:

Pixabay

A Prime csatornán futó Dr. Balthazar című sorozat szeptember 2-án vetített epizódjának előzeteséről érkezett nézői bejelentés a hatósághoz.

A bejelentő azt sérelmezte, hogy a program előzetese felkavaró jeleneteket tartalmazott. Ugyan a Prime médiaszolgáltató a műsorszámot 15 éven aluliak számára nem ajánlott kategóriába sorolta és a magyar szabályoknak megfelelő időpontban, 21 óra után sugározta, azt nem vette figyelembe, hogy egy adott műsorszámot beharangozó előzetes is kizárólag a műsorszám besorolása szerinti időpontban kerülhet adásba.

A Prime Romániában bejegyzett társaság, így a román médiaszabályok vonatkoznak rá, ezért a Médiatanács értesíti a román társhatóságot (Consiliul Național al Audiovizualului) a felmerült jogsértésről, valamint továbbítja a vizsgálat eredményét és a hatóság álláspontját – közölte a szervezet.

Szabálytalanságokat tárt fel a testület a körzeti vételkörzetű rádió műsorstruktúrájában

A Médiatanács június 20–26. közötti időszakban vizsgálata a Tatabánya–Komárom–Esztergom körzetében fogható Forrás Rádió műsorait. A hatóság azt elemezte, hogy a rádió műsorstruktúrája megfelel-e a hatósági szerződésében vállalt kötelezettségeknek. A vizsgálat megállapította, hogy a médiaszolgáltató a szerződésében meghatározottakhoz képest kevesebb hír- és közszolgálati műsort, valamint a helyi közéletet bemutató programot kínált a hallgatóinak. A hatóság ezért bírságot rótt ki a Forrás Rádió médiaszolgáltatójára.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Hogyan lehet keresztény szellemiségben megnyilvánulni a médiában?

A címben feltett kérdésre keresték a választ a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége által csütörtök este szervezett hitvédelmi konferencián a meghívottak. Az előadók egyetértettek abban, hogy az egyházi közösségeknek a tudatos médiahasználatra kell ösztönözni az arra fogékonyakat, továbbá megfelelően alkalmazni a szakemberek segítségét a minőségi tartalomgyártáshoz.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A média hatalom, a kommunikáció pedig fegyver mindannyiunk kezében, amelyet jól kell használni

 – hangsúlyozta Szabadhegyi Gabriella, a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének kancellárja a Katolikus Pedagógiai Intézetben tartott konferencia megnyitása alkalmával.

A hitvédelmi eseményt azért szervezték, hogy megvilágítsák az egyházi közösségek, elöljárók és keresztény médiaszereplők felelősségét a tartalomgyártásban és a megnyilvánulásaikban. 

A katolikus egyháznak óriási kihívást jelent, hogy a számos megjelenési lehetőséget igényes, minőségi tartalommal töltsék meg, jól kell élni a szakemberek segítségével

 – hívta fel a figyelmet előadásában Martos Levente Balázs atya, a Központi Papnevelő Intézet rektora. Arról is beszélt: az egyház ma már mindenféle médiaeszközzel hirdetheti az evangéliumot, ami dicséretes. Azonban, mint mondta, úgy látja: az igazság továbbadásának igénye határozza meg a kommunikációt ezért az igazság megsértésétől való félelem bénítja meg a megnyilvánulásokat. Ezen változtatnia kell a katolikus egyháznak, hangsúlyozta, majd a Timóteusnak írt II. levélből idézve kiemelte: az evangéliumot hirdetni kell akár alkalmas, akár alkalmatlan.

Az előadások rávilágítottak arra: a média világa már nem pusztán csatorna, hanem egy új valóság, új típusú függőségi viszonyrendszer, mely valós veszélyeket rejt. Különösen fontos odafigyelni a fókusz nélküli tájékozódás elkerülésére, az irracionális elemek terjedésének megakadályozására valamint ahogy Kovács Ákos, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció és Médiatudományi Intézet vezetője fogalmazott, feladatunk a médium perszonalizálása, személyessé tétele.

Süveges Gergő újságíró, a Kossuth Rádió munkatársa “Legyetek éberek” címmel osztotta meg egy személyes interjúélményét, amely meghatározó médiapillanattá nőtte ki magát. A műsorvezető egy rutinbeszélgetésnek induló helyzet bemutatásával érzékeltette, hogy egy interjú is tanúságtétellé válhat, a közszolgálat és az objektivitás nem zárja ki a keresztény hit védelmét. 

A konferencia részét képezte még a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ukrajnai menekülteket támogató missziójának képes beszámolójával egybekötött A hírvivők felelőssége című útmutatás is. 

Ahogyan Romhányi Tamás, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője fogalmazott: a képek komplex közlésre alkalmas eszközök, ezért nagy odafigyelést igényel a kiválasztásuk. A szeretetszolgálat munkatársainak a szomszédban zajló háború kirobbanása óta tanúsított kommunikációs magatartására hívta fel a figyelmet: elmesélte, hogy a humanitárius krízis kirobbanása óta rengeteg negatív benyomás is érte őket, azonban ezekkel semmiképpen nem szerették volna rombolni a társadalmi szolidaritást.

Mint mondta: az arányosság elvét alkalmazták, a megoldásokra koncentráltak, továbbá arra, hogy mennyi mindenkin tudnak segíteni, ezért mára egy jól működő rendszer alakult ki a munkájukban. 

Jelen volt még a rendezvényen Madocsai Bea, a Kossuth Rádió katolikus hitéleti műsorának szerkesztője, Kuzmányi István, a Magyar Kurír és az Új Ember hetilap főszerkesztője, továbbá Szikora József is, a Magyar Katolikus Rádió főszerkesztője.

A szerkesztők próbálták meghatározni milyen tematizációs trendek és lehetőségek nyíltak a rendszerváltás óta az egyházi médiában, valamint kerekasztal-beszélgetésen vették számba a blogok lehetséges szerepét az evangelizációban – olvasható a Magyar Nemzet cikkében. 

Tovább olvasom