Kövess minket!

Médiapiac

Élet a képernyőn túl

Az ország egyik legismertebb híradós párjaként sikeres televíziós karriert hagytak a hátuk mögött, amikor úgy döntöttek, új kihívások elé néznek. Bárdos András könyveket adott ki, Máté Kriszta producer lett, emellett mindketten tanítják a jövő tévés generációját, miközben azt gondolják, nem feltétlenül arra a tudásra és értékrendre van szükség, amit ők át tudnak adni.

Milyen folyamat révén jutottatok el odáig, hogy András, te teljesen elhagytad a televíziós ipart, Kriszta, te pedig jó ideje már csak a háttérből irányítod a folyamatokat?

Bárdos András (BA): Velem ugyanaz történt, mint a korosztályom szinte összes tagjával. Ahhoz a generációhoz tartozom, amelyik hamarabb kiégett, mint hogy elérhetett volna tudásának a csúcsára.

Máté Kriszta (MK): Tizenhat éves korom óta tévézem, közel harminc évet töltöttem a kamera azon oldalán, ahol látszódik az ember. Egyszerűen megértem arra, hogy úgy tekintsek a szakmai életemre, hogy bizonyos dolgok velem már megtörténtek, műsorvezetőként nagyon sok mindent kipróbáltam a híradózástól az oknyomozáson át a Nincs kegyelem – a leggyengébb láncszem című műsorig.

Mondhatnám azt is, hogy sokkal érdekesebb és változatosabb dolgok történnek az én olvasatomban azon a térfélen, ahol jelenleg játszom, rengeteg izgalomban van részem. Persze minderre csak utólag és nem is teljesen magamtól jöttem rá. Amikor vége lett a képernyős jelenlétnek, azt hittem, hiányozni fog, magam is meglepődtem, milyen ütemben kezdtem távolodni tőle. A folyamat végére érve jöttem rá, hogy én azt kiaknáztam annyira, amennyire szerettem volna.

Mintha a televíziós karrieretek elején lett volna egy szerep, amelyet következetesen vittetek, aztán igyekeztetek volna átpozicionálni magatokat olyan műsorokban, mint a Szombat Esti Láz vagy a Celeb vagyok, ments ki innen!.

BA: Egyáltalán nem volt tudatos lépés részünkről egyik említett műsorban való szereplés sem. Mindkettő mulatságos volt, jó szórakozásnak ígérkezett. Ez már a történet utáni történet része volt, olyan, mint Samuel Beckett Godot-ra várva című művében. Az én televíziós történetem addigra véget ért.

MK: Ha van valamilyen műsortípus, ami távol áll tőlem, az a Szombat Esti Láz. Nincs a földkerekségen két olyan távoli pont, mint ez a műsor és én, de érdekes kalandnak tűnt. Nem szerettem volna, hogy az emberek komoly, karót nyelt nőnek tartsanak, aki nem képes mosolyogni, és András mellett a barátaim is azt mondták, annál a képnél, ami a közönségben kialakult rólam, vidámabb és kedvesebb vagyok. Azt gondoltam, meg kellene mutatnom, hogy tudok másmilyen is lenni, most már tisztában vagyok vele, hogy felesleges erőfeszítés volt. (Nevet.)

2003 és 2009 között vezettétek a Tényeket. Van, aki szerint anyagi, van, aki szerint szakmai okai voltak a távozásotoknak, erről soha nem beszéltetek nyilvánosan.

BA: Annyi olvasatot hallottunk, hogy már mi sem tudjuk, mi történt, pedig az elmúlt öt évben sehol nem beszéltünk róla. Az biztos, hogy a TV2-nél nekem végig nagyon rossz volt. Kriszta kicsit szerette.

MK: Túlhordtuk.

Bárdos András és Máté Kriszta
Bárdos András és Máté Kriszta

BA: Ők is minket, mi is őket. Sokkal kulturáltabban kellett volna kommunikálniuk a történteket.

MK: Azt akkor is tudtuk, hogy nincsenek meg a megfelelő mondatok, azt gondolták, nem lesz ekkora ügy belőle.

Emlékszem, a szakítást megelőző fél évben már úgy jártunk be dolgozni, hogy tervezgettük, melyik nap legyen a végső, bármelyik nap leülhetünk, és úgy állhatunk fel, hogy akkor voltunk ott utoljára.

El tudjátok képzelni azt a produkciót, feladatot, ami miatt visszatérnétek a képernyőre?

BA: Nem.

MK: Én sem. Nem cserélném el a mostani életemet.

BA: Noha van olyan műsor, amelyben látszol időnként.

MK: Az első millióm története című portrésorozatban olykor valóban feltűnök, de ez az egyik édes tévés gyerekem. Sokkal érdekesebb a szerep, mint a jelenlét.

Azt a kihívást, amit a képernyő, az állandó és naprakész felkészültség jelentett, megtaláltátok másban?

BA: Az a fókuszált dinamika, az a szenvedély, a pillanatnak az a rettenetes súlya, amit például egy miniszterelnök-jelölti vita, egy választási műsor vagy a pápa halálának közvetítése ad, nincs máshol. Ez olyan, mint a fociban a gól: aki nem szereti a játékot, nem tudja, milyen érzés gólt lőni vagy akár kapni.

MK: A legnagyobb kihívás, hogy utolérjem magam, de sohasem sikerül. (Nevet.) Az a fajta katarzis, amit a tévé jelentett, az én életemben másképpen van jelen. A produceri munkám lényege ad muníciót, folyamatosan keresem az új kihívásokat.

Bárdos András és Máté Kriszta
Bárdos András és Máté Kriszta

A kereskedelmi tévécsatornákat kevésbé jellemzi a kockázatvállalás, a kultúrmisszió, amelyek viszont benne vannak Az első milliómban és a Keresem a családomban is. Hogyan jöttek létre e műsorok egy profitorientált közegben?

MK: Az, hogy egy dokumentumalapú, valóságot tükröző, oknyomozó történeteket és valós érzelmeket megmutató műsorhoz közöm legyen, adja magát. Miért jutna bárkinek eszébe, hogy Szenzációs Négyest csináljak? Mindenki tudja, hogy semmi közöm hozzá. Teljesen kereskedelmitévé-idegen volt már Az első millióm is, ami az ország egy másik, sikeres arcát mutatta be. Mázli, hogy más csatornán ilyen műsorok nincsenek, ahogy az is, hogy a szerepek összekapcsolódnak, a híradós múlt által az emberek tudják, hogy engem ez tényleg érdekel.

A bulvársajtónak rendre voltak kísérletei arra, hogy celebekké váljatok. Milyen ma a viszonyotok a sajtóval?

BA: Nekem semmilyen viszonyom nincs velük.

MK: A mi életünkben nem sok olyan téma van, amely a sajtónak érdekes. Nem válunk el, nem szakítunk. (Mindketten felnevetnek.)

Bárdos András és Máté Kriszta
Bárdos András és Máté Kriszta

Amikor naponta szerepeltünk a képernyőn, nem kerestem a kegyeiket. Amit ebben a műfajban meg lehetett úszni, megúsztam. Védtem azt, ami nem tartozott másokra: a gyerekeim születése vagy a házasságunk, a lakásunk. Soha senkit nem hívtam fel, hogy vásároltam egy új kabátot, fotózzanak már le benne. Tudomásul vettem ugyanakkor, hogy a bulvár az életünk része. Aztán amikor a napi tévézésnek vége lett, azt reméltem, a sajtó érdeklődése is alábbhagy, de azáltal, hogy nem szívesen nyilatkoztunk, valahogy még érdekesebbek lettünk. Főleg egy olyan közegben, ahol sokan megteszik a fent említett dolgot, amitől viszont kevésbé lesznek érdekesek. Mindig megpróbáltuk elhárítani a közeledést. Képzeld, én ma egész nap izgultam, hogy interjút adunk neked. Szeretném producerként a saját karrierem építeni, de a fokozott érdeklődésre nincs szükségem.

Mindketten tanítotok. A televíziós szakmai tapasztalatot hogyan lehet átadni a hallgatóknak, miközben folyamatosan változik a világ, benne a média helye és szerepe, különösen Magyarországon?

MK: Sok tekintetben elavult, amit szeretnék megmutatni a hallgatóknak. Az országban nem feltétlenül arra a tudásra és értékrendre van szükség, amit át tudok adni. Az alapok azonban fontosak. Tudomásul kell vennem, hogy megváltozott a közeg, másak az igények, a ritmus, a szempontrendszer. Közben persze az is igaz, hogy minden állandóan ismétlődik, újból és újból létrejönnek ugyanazok a szituációk, csak már nem a tévében, hanem az interneten. Ugyanúgy előfordul egy emberrel, hogy először áll a képernyő előtt, de a fiatalok ma nem műsorvezetők vagy híradósok szeretnének lenni, kevés olyannal találkoztam, aki úgy jön el a Színház- és Filmművészeti Egyetem televíziós műsorkészítés szakára, hogy tévézni akar. Ők tartalmat fognak gyártani, és az, hogy hol és hova, teljesen mindegy, de az alapokat szükséges elsajátítaniuk. Előfordul, hogy nehéz szembenézni a diákokkal olyan szempontból, hogy sokszor olyasmit kell elmondanom nekik, amire magam is nehezen találom meg a példát, nagy feladat a felmerülő kétségeik ellen érvelni.

Bárdos András, Máté Kriszta és az interjú szerzője, Tóth Olivér
Bárdos András, Máté Kriszta és az interjú szerzője, Tóth Olivér

BA: Nem vagyok naprakész, nem fogyasztok magyar médiát, csak focimeccseket nézek, abból is csak külföldit. Nem igazán ismerem a magyar média jelenlegi állapotát.

Ahogy minden szakmában, ebben is vannak örök érvényű dolgok. Ezeket egyrészt meg lehet mutatni, másrészt a világ más országaiban a média sem olyan, mint nálunk, és a különbségekből rengeteget lehet tanulni. Azt tartom fontosnak, hogy mintát adjunk, a saját tapasztalatainkat mutassuk fel a diákoknak.

András, a jövőben játszódó, Ítélet című politikai krimid kapcsán annak idején azt nyilatkoztad, azért írtad meg, hogy elmondhass olyan dolgokat a világról, amelyeket híradósként nem tehettél volna meg. Miről írnál ma?

BA: Nem hozol könnyű helyzetbe, amikor a régi hülyeségeimmel szembesítesz. Nagyon megváltoztam az elmúlt tíz évben. Minden, amit a médiával, az írói tevékenységemmel kapcsolatban kérdezel, rosszul érint. Az életem teljesen elkanyarodott…

Az sincs rád hatással, hogy Kriszta kereskedelmileg is sikeres műsorokat készít?

BA: Egyáltalán nincs.

Velem kapcsolatban olyan számokat lehet kimondani, amelyeket nem merek. Olyan mérhetetlenül sok adásban vettem részt, számtalan interjút készítettem, felkonfokat írtam. Több mint harminc évről beszélünk. Az emberek többsége nem jó abban, hogy rájöjjön, valaminek vége van. Ennek vége lett.

Könyvkiadással foglalkozol, amiről lehet tudni, hogy nem fáklyás menet. Melyik a keményebb világ, a televíziózás vagy a könyvipar?

BA: Abban lelem örömöm, amikor John Updike írásaival foglalatoskodhatom, kiadhatom a regényeit. Írtam egypár könyvet, köztük egy szerelmi kapcsolatról, Kern Andrásról, Vágó Istvánról, a Madách Színházról, a magyar show-bizniszről, de egyik sem tetszett igazán, ezért abbahagytam. Sok éve nem írok, nem is fogok.

MK: Tudja, hogy annak is vége van.

Máté Kriszta és Bárdos András
Máté Kriszta és Bárdos András

Több mint tízezer kötetes könyvtáratok van. Ha egy könyvet kellene leemelnetek a polcról, és az emberiség kezébe nyomni, hogy jobb hely legyen a világ, melyik lenne az?

MK: Nagyon nehéz kérdés, nem is tudok egyet kiemelni. A fontosabb irodalmi művek átértelmeződnek azáltal, hogy más élethelyzetben vagy szakaszban olvassa az ember. Viszont ha már beszéltünk arról, milyen kihívással jár a tanítás, rendszeresen ajánlunk olyan olvasmányokat a diákoknak, amelyekkel talán nem találkoznak az iskolában vagy akár az irodalom mezsgyéjén, még azok sem, akik egyébként gyakran olvasnak.

BA: A magyar és a világirodalomból nehéz egy művet kiemelni, csak sokat lehet. John Updike, Milan Kundera… De például a Bibliát is elég sokaknak kellene olvasniuk azok közül, akik olyan gyakran hivatkoznak rá.

(Az interjú eredetileg a Médiapiac 2018/1. különszámában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.)

Médiapiac

Kifakadt a képregényrajzoló az LMBTQ-sított Superman-történet miatt

Otthagyja a vállalatot, elege lett abból, hogy a klasszikus képregényhősöket „érzékenyítik”, liberalizálják, és különféle szexuális kisebbségekhez tartozónak állítják be.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A DC Comics által kiadott Superman-képregények legújabb részén dolgozó képregényrajzoló, Gabe Eltaeb bejelentette: elhagyja a vállalatot. Számára az volt az utolsó csepp a pohárban, amikor a DC Comics eltávolította Superman sok évtizedes jelmondatából az „amerikai útért” gondolatot, és a helyére „jobb holnapért” került.

„Ami igazán feldühített, hogy az ‘igazságért, az igazságosságért és a jobb holnapért’ lett Superman új jelmondata, pedig a francba is, az ‘igazság, igazságosság, az amerikai út’ volt mindig a mottója. A nagyapám majdnem meghalt a második világháborúban, nincs joguk elpusztítani azokat az elveket, amikért emberek meghaltak. Ez egy baromság. Szerencsére éppen lejárt a szerződésem a DC-vel, már elegem lett abból a sok sz*rból, amivel tönkretették a karaktereket az elmúlt években. Nincs joguk ehhez” – tette hozzá Eltaeb.„Bigottnak és rasszistának neveznek minket, azonban baromira megkérném a rohadt mainstream médiát, hogy találjanak nekem egy olyan könyvet, pólót vagy filmet, ami kimondja, hogy a baloldaliság rossz, a konzervativizmus pedig jó! Nem fogtok egy ilyet se találni, mert nem hagyjátok, hogy az emberek, a többség hallassa a hangját” – fakadt ki Eltaeb.

A képregényrajzoló felháborodásának hátterében az áll, hogy az elmúlt időszakban a DC Comics a klasszikus képregényhősök karaktereit valamelyik szexuális kisebbség vagy a liberalizmus támogatójaként igyekszik beállítani. Így történhetett meg, hogy Superman fia, illetve Robin, Batman segédje is biszexuális „lett”.

Ugyanakkor nemcsak a DC Comics, hanem a Marvel vállalat is elkezdte „progresszívebbé” és „befogadóbbá” tenni a képregényeit, ennek érdekében pedig homoszexuális szuperhőssé változtatta – például – Amerika Kapitányt. Amint arról az Adnkronos is beszámolt, a Marvel képregényeinek 80 éves történetében most először hordja LMBTQ-karakter a szuperhős pajzsát – írja a V4NA hírügynökség.

Tovább olvasom

Médiapiac

Podcast-sorozatot indított az Egyszülős Központ

Podcast-sorozatot indított az Egyszülős Központ az egyedülálló szülők mindennapjainak könnyebbé tételéért.

Közzétéve:

Pixabay

A rendszeresen jelentkező adások segítséget nyújtanak az élet minden területén, szó lesz hétköznapi hasznos praktikákról, jogi kérdésekről és a lélek dolgairól is. Körbejárják például majd a tartásdíjak behajtásával kapcsolatban január elsejétől életbe lépő törvényi változásokat.

Októberben a központ elindította a pénzügyi coachingot és a Pénzügyekről okosan című szolgáltatását, amelyek az egyedülálló szülőknek segítenek a pénzügyi kérdésekben eligazodni. Ezekhez kapcsolódva a megélhetés rendezésével és a jövő pénzügyi megalapozásával is foglalkoznak majd.

A sorozat első részében az egyszülős létről beszélget Nagy Anna, a központ vezetője és Győri Ildikó pszichológus. Az adásban olyan kérdésekre keresik a választ, hogy nehéz-e egyedülálló szülőnek lenni, hogyan lehet könnyebben megbirkózni a hétköznapokkal vagy lehet-e boldog, kiegyensúlyozott a gyermek ebben az élethelyzetben.

A második rész középpontjában az elvált szülők kapcsolata szerepel, a beszélgetésből kiderül, szükséges-e a harc, lehet-e és ha igen, hogyan együttműködni.

Az adások az Egyszülős Központ honlapján, a www.egyszulo.hu/aktualitasok/1-szulo-1-podcast oldalon érhetők el.

A budapesti Egyszülős Központ 2018 májusában nyílt, hogy gyakorlati segítséget és közösséget nyújtson azoknak a családoknak, amelyekből hiányzik az egyik szülő. Azóta a központ több mint hetvenféle szolgáltatásával mintegy 22 ezer egyszülős családot ért el. Magyarországon ma több mint félmillió gyereket egyetlen szülő nevel, az egyszülős családok száma körülbelül 300 ezer.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Megbírságolta a Tilos Rádiót és vidéki rádiókat vizsgált a Médiatanács

Korhatár-besorolási büntetést kapott a fővárosi adó.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága pénteki közleménye szerint a fővárosi Tilos Rádió szolgáltatójára 75 ezer forint bírságot rótt ki a Médiatanács, mert a 7térítő című műsorban elhangzott, következetesen trágár kifejezések ellenére nem 16-os korhatár-besorolással és nem a 21 és 5 óra közötti idősávban, hanem besorolás nélkül, reggel 7 és 9 óra között sugározta a vitatott műsort.

A grémium a szerződéses vállalások betartását vizsgálta több vidéki rádiónál. A nyíregyházi Karc FM 102,6 kevesebb magyar zenét, a dunaújvárosi Rádió 24 kevesebb hírt és közszolgálati, valamint a helyi közélettel foglalkozó, a mindennapi életet segítő műsort, míg a békéscsabai Csaba Rádió kevesebb szöveget és helyi közéleti műsort, valamint több zenét tett közzé, amiért a testület figyelmeztette a rádiók szolgáltatóit.

“A Médiatanács a jogi következmények kiszabásakor minden esetben a fokozatosság és az arányosság elve alapján, az ügyek összes körülményét figyelembe véve állapítja meg a jogkövetkezmények adott formáját, mértékét” – hangsúlyozták.

Bejelentés alapján olyan műsorokat is vizsgált a grémium, amelyeknél nem indít eljárásokat. Júniusban a TV2 Családi titkok című sorozat egyik epizódjában homoszexuális témával foglalkozó tartalmat sugároztak. A Médiatanács döntésénél elsősorban arra volt figyelemmel, hogy az elbírálásnál még a szigorúbb gyermekvédelmi szabályok nem alkalmazhatók, tekintettel arra, hogy a törvénymódosítás csak később lépett hatályba.

A testület az Úgytudjuk nevű sajtótermék augusztusi számában látható “Szerelem a Gayer parkban” című tartalom kapcsán sem indít eljárást, ugyanis az a kiskorúak védelme szempontjából ártalmas elemet nem tartalmazott.

A rádiós frekvenciapályázatokkal kapcsolatos döntésekről azt közölték, a Médiatanács megállapította, hogy a Szeged 87,9 MHz körzeti frekvencia kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázat eredménytelen, ugyanis az egyedül pályázó Radio Plus Kft. alakilag érvénytelen ajánlatot adott. A testület ugyanakkor a médiaszolgáltatási lehetőség újrapályáztatásáról döntött, és elfogadta a pályázati felhívás tervezetét. A Médiatanács emellett véglegesítette a körzeti Nyíregyháza 100,5 MHz pályázati felhívását.

A testület elvégezte a Tapolca 101,8 MHz, a Veszprém 94,6 MHz és a Tatabánya 107,0 MHz pályázati felhívásaira benyújtott egy-egy ajánlat alaki vizsgálatát: előbbi kettőnél nyilvántartásba vette a Katolikus Rádió Zrt.-t, míg utóbbinál a Karc FM Média Kft.-t.

A testület a szolgáltató kérelmére 60 napos ideiglenes hatósági szerződést köt a kisközösségi Gyöngyös 92,4 MHz használatára a Mátra Média Kulturális Egyesülettel – áll a közleményben.

Tovább olvasom