Kövess minket!

Médiapiac

Éles bírálatot kapott az amerikai szenátusban a Facebook, a Google és a Twitter

Az informatikai óriások által alkalmazott cenzúra miatt vonták kérdőre vezetőiket a képviselők.

Az amerikai szenátus kereskedelmi bizottságának szerdai meghallgatásán a szenátorok kérdőre vonták a három informatikai óriásvállalat vezetőit a platformjaikon alkalmazott cenzúra miatt.

Sundar Pichai, a Google, Mark Zuckerberg, a Facebook és Jack Dorsey, a Twitter vezetője videokonferencián tájékoztatta a kereskedelmi bizottság tagjait a cégük tevékenységéről, hangsúlyozva, a kommunikációra vonatkozó törvény szerint ők nem vonhatók felelősségre jogi úton harmadik félhez köthető tartalmak publikációja miatt.

Roger Wicker, a szakbizottság republikánus elnöke a szóban forgó törvény mély reformjára szólított fel. A reform a tartalomszolgáltató felelősségét erősítené a tartalmak megjelentetésében és szelektálásában.

“Engem az nyugtalanít, hogy ezek a platformok a valóság nagy hatalmú döntőbíráivá váltak”

– jegyezte meg, majd leszögezte:

amikor a tartalmat moderálják, és ezt a felhasználók nem tudják befolyásolni, akkor az amerikaiak széles tábora kevés információhoz jut a politikai és gazdasági döntéshozatal különböző folyamatairól.

A republikánus szenátorok elsősorban a Twitter vezetőjét ostorozták. Wicker például hangsúlyozta, hogy a mikroblog “rendszeresen cenzúrázza az Egyesült Államok elnökét”. Ted Cruz texasi republikánus szenátor pedig azt a kérdést tette fel Jack Dorseynak, hogy “magukat ki az ördög választotta meg?”. Leszögezte, hogy

a Twitter “elnyomja”, azaz cenzúrázza a demokrata párti elnökjelölt, Joe Biden fiáról szóló információkat,

amelyek Hunter Biden jövedelmező üzleti ügyeinek korrupciós hátterét és Joe Biden esetleges felelősségét is felvetik.

Mark Zuckerberg, a Facebook elnök-vezérigazgatója készek mutatkozott az érvényben lévő törvény módosítására.

Mint fogalmazott: “Úgy gondolom, hogy a kongresszusnak napirendre kellene vennie a törvény megvitatását annak érdekében, hogy az az eredeti céljainak megfelelően működhessék.”

Borítóképünkön az amerikai szenátusnak is helyet adó washingtoni Capitolium, forrás: Pixabay

Médiapiac

Álinterjút közölt a Nők Lapja, kirúgták Návai Anikót

A hollywoodi tudósító elismerte, hogy máshonnan származó idézeteket felhasználó interjút adott le a Nők Lapjának Scarlett Johanssonnal. A lap a baloldali Central Médiacsoport tulajdonába tartozik, tulajdonosa a milliárdos Varga Zoltán.

Közzétéve:

MTI Fotó: Beliczay László

Az Origo azt írja, hogy Návai Anikó, a Hollywood Foreign Press Association (HFPA) tagja elismerte, hogy plagizált interjút adott le a Nők Lapja címlapsztorijához. A tudósító Scarlett Johanssonnal “készített” interjút, ám valójában korábbi nyilatkozatokból és máshonnan engedély nélkül átvett részleteket ollózott össze. A Kreatív arról ír, Návai nem a Nők Lapja szerkesztőségének tagja, hanem külső munkatárs.

A Nők Lapja főszerkesztője, Vass Virág a TheWrap-nek azt nyilatkozta:

Návai hatalmas hibát követett el, minden kapcsolatot megszakítanak vele.

Hozzátette, tájékoztatni fogják olvasóikat az ügyről és minden érintettől elnézést kérnek a kellemetlenségért.

Borítókép: Návai Anikó interjút készít Angelina Jolie (j) amerikai színésznő, rendezővel a Magyar Televízió számára 2011. október 29-én a Kiscelli Múzeum kertjében.

Tovább olvasom

Médiapiac

Itt vannak a Médiatanács legfrissebb döntései

Figyelmeztetést kapott több médium és bírságot is kiszabtak.

Közzétéve:

Pixabay

Nem megfelelő korhatár-besorolás és a műsortámogatási előírások megsértése miatt 1,75 millió, illetve 300 ezer forintos bírságot rótt ki a TV2 szolgáltatójára a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa

– tájékoztatott az NMHH Kommunikációs Igazgatósága.

A bírságot azért szabta ki a testület, mert a Tények Plusz egy májusi epizódját 16-os korhatár-besorolás helyett 12 éven aluliaknak nem ajánlottként tették közzé, és – a 21 és hajnali 5 óra közötti idősáv helyett – 18 óra után sugározták. A műsorban a plasztikai műtétekhez kapcsolódóan olyan videók és fotók jelentek meg, amelyek a beavatkozások ijesztő, torz, túlzásba vitt példáit mutatták be, és több illusztráció szexuális töltetű volt, így azok a 16 éven aluliak számára káros hatással lehettek.

A testület 300 ezer forintos bírságot is kirótt a szolgáltatóra, amiért az áprilisban az Életmódi című műsorban olyan táplálékkiegészítőket mutatott be, amelyeket az egyik szponzorcég forgalmazott, azok megvásárlására ösztönözve a nézőket.

A médiatanács burkolt reklámok miatt figyelmeztette a szegedi egyetem televízió szolgáltatóját, mert egy áprilisi adást követő támogatói üzenetben megjelent a műsort szponzoráló cég pontos elérhetősége. Továbbá márciusban megkülönböztető jelzés nélkül adtak reklámot, ami megtévesztő lehetett a nézők számára.

A testület a szerződéses vállalásoktól való eltérés miatt figyelmeztetett három rádiót.

A dunaújvárosi 93.1 Best FM kevesebb magyar zenét, a Rábaköz Rádió FM 94,5 kevesebb közszolgálati, a helyi közélettel foglalkozó és a helyi mindennapi életet segítő műsort, hírműsorszámot és szöveget, míg a székesfehérvári 101,8 Best FM kevesebb közszolgálati, a helyi közélettel foglalkozó és a helyi mindennapi életet segítő műsort, valamint magyar zenét tett közzé.

Emellett a műsorkvótákra vonatkozó 2020-as kötelezettségek elégtelen teljesítése miatt 10 ezertől 90 ezer forintig terjedő bírságokat szabtak ki hat televízió, négy rádió és egy lekérhető médiaszolgáltatás szolgáltatójára.

A testület megvizsgálta a 2020-ra vonatkozó beszámolási kötelezettség teljesítését is az arra kötelezett rádiók, televíziók körében; harminc médiaszolgáltatás szolgáltatója ezt nem végezte el határidőn belül.

Nyolc szolgáltató 25 ezer és 105 ezer forint közötti bírságot kapott, huszonkettőt pedig felhívásban szólítottak fel jogkövető magatartásra.

Rádiós frekvenciapályázatokkal kapcsolatosan is hoztak döntéseket. A médiatanács folytatja a Budapest 98,0 MHz körzeti frekvencia közösségi jellegű használatára kiírt pályáztatását. A Mosonmagyaróvár 90,9 MHz helyi frekvencia közösségi jellegű használatára kiírt pályázat nyertese az egyedül pályázó Karc FM Média Kft. A Budapest – Astoria (belváros) elvi telephelyű kisközösségi rádiós lehetőség pályázati felhívására egyetlen ajánlat érkezett; a testület nyilvántartásba vette a benyújtót, az Első Pesti Egyetemi Rádiót működtető Media Universalis Alapítványt.

A tanács véglegesítette a Székesfehérvár 106,6 MHz, a Tatabánya 107,0 MHz, a Dunaújváros 99,1 MHz, a Mór 89,0 MHz és a Szekszárd 102,5 MHz helyi frekvencia közösségi jellegű pályázati felhívásait, valamint elfogadta a Szolnok 102,4 MHz helyi és a Szeged 87,9 MHz körzeti frekvencia kereskedelmi jellegű pályázati kiírásait.

A grémium pályázati felhívások tervezeteit fogadta el Berettyóújfalu, Mezőtúr, Székesfehérvár, Szombathely és Törökszentmiklós telephelyű kisközösségi rádiós lehetőségekre, valamint a helyi vételkörzetű Kaposvár 97,5 MHz közösségi jellegű használatára szólóan.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Szélsőségesnek minősítették a Belsat televízió honlapját

Nyugtalanítónak találta a lengyel külügyminisztérium szerdai közleményében, hogy Fehéroroszországban szélsőségesnek minősítették a lengyel közszolgálati televízió által működtetett, Belsat nevű, fehérorosz nyelven sugárzó csatorna honlapját és ennek közösségi médiafelületét.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Arról, hogy a fehérorosz Homel város bírósága szélsőségesnek minősítette a Fehéroroszországban sugárzó tévéhez kapcsolódó internetes tartalmakat, kedden a minszki belügyminisztérium tájékoztatott.

A döntésre kedden reagáló lengyel külügyi közleményben úgy ítélik meg: ez újabb eleme annak a sok hónapja tartó üldöztetésnek, amely a független médiát és “a kormányzóktól eltérő módon gondolkodó köröket” éri a minszki hatóságok részéről.

“Aggodalommal fogadtuk a fehéroroszországi bíróság döntését” – áll a közleményben, mely szerint Varsó magyarázatot kér a fehérorosz féltől.

A független média és a szólásszabadság elleni megszorító intézkedések a fehéroroszországi társadalom megfélemlítésének és üldöztetésének egyik eleme, ez pedig elfogadhatatlan a nemzetközi közösség számára – olvasható a dokumentumban.

A Belsat tévé független és megbízható információforrásnak számít, tevékenységének mindenfajta korlátozása pedig Varsó “egyértelmű tiltakozását” váltja ki – hangsúlyozta a lengyel külügyi tárca.

Korábbi információk szerint a fehérorosz hatóságok az utóbbi időben számos akciót hajtottak végre független médiumok, újságírók és civil szervezetek ellen. A Fehérorosz Újságírók Szövetségének hétfői tájékoztatása szerint jelenleg 27 újságíró van börtönben az országban.

A fehérorosz nyomozóbizottság július közepén azt közölte, hogy olyan információkra tett szert, amelyek szerint számos civil szervezet és médium érintett volt “a Lukasenka-kormányzat elleni tüntetések finanszírozásában”.

Fehéroroszországban a tavaly augusztus 9-én tartott elnökválasztás után rendszeressé váltak a hatodszor hatalomra került Lukasenka rendszere elleni tömegtüntetések, amelyeket a hatóságok könyörtelen brutalitással igyekeztek megfékezni. Több tiltakozó meghalt, sokan a fogvatartásuk során elszenvedett kínzásokról számoltak be, és vannak, akik azóta sem kerültek elő, hogy őrizetbe vették őket.

Az ellenzék szerint a 66 éves Lukasenka választási csalással került ismét hatalomra. A választás eredményeit a nyugati hatalmak sem ismerték el.

Tovább olvasom