Kövess minket!

Médiapiac

Elamerikanizálódik az internetes nyelvezet

Miért találjuk egyszerűbbnek az online vagy a tárgyakkal történő kommunikációt?

Nem csak a Z és Y generáció egyik fő jellemzője, hogy egy-egy beszélgetést személyes interakció nélkül oldanak meg, hanem ez egyre gyakrabban megfigyelhető az idősebb korosztálynál is. Vajon mennyiben változott meg az életünk a modernizációnak, a közösségi média elterjedésének köszönhetően? Hogyan redukálódott az élő nyelv az online kommunikáció hatására? Miért van az, hogy egy-egy tárggyal könnyebben fejezzük ki magunkat? Miért láthatjuk ezt a nagy márkák kommunikációjában is?

Pintér Dániel Gergő, PR-stratéga és márkakommunikációs szakértő úgy véli, hogy a kommunikációtechnológia fejlődésének egyaránt van optimista és pesszimista olvasata. Az optimista olvasat szerint az online felületeknek köszönhetően demokratizálódik a társadalom: kitágul a világ, szinte mindenki számára könnyebben és ingyenesen válnak elérhetővé a jóléthez, a felelős fogyasztói vagy politikai döntéshez szükséges információk. A pesszimista olvasat szerint a felhasználók médiatudatossága csak fáziskéséssel kullog az őrült tempóban modernizálódó világ után, amely számos információbiztonsági, szociálpszichológiai, gazdasági és személyiségjogi kérdést vet fel.

Rövidülnek a kérdések

Ma az internetes nyelvezetnek köszönhetően nem csak a kifejezések, de a kérdések is lerövidülnek, ráadásul egyre több olyan szót, illetve rövidítést használunk, amelyeket külföldről veszünk át. Pintér is úgy látja, hogy itthon is egyre inkább érezhető az amerikanizálódás hatása az internetes nyelvezetben. Nő az olyan, angol nyelvű kifejezések száma is, amelyeknek nincs magyar megfelelője. Kérdések tekintetében elsősorban a szabályos mondatok szabálytalanra rövidülését tapasztalhatjuk: a „Hol vagy?” helyett például csak a „Hol?”, a „Merre?” vagy az „Itt” szavakat tesszük fel gyakran. Sok magyar kifejezést ún. „virtuális hieroglifává” alakítunk, ilyen például a „vagyok”-ot rövidítő „vok”; az „egy pillanat”-ot rövidítő „pill”, vagy a jó éjszakát kívánó frázist rövidítő „jó8”. A digitális bennszülöttek anyanyelvének számos nemzetközi eredetű betűszó is szerves része, mint például a IDC (I don’t care, „nem érdekel”); esetleg OMG (Oh My God, „Ó, Istenem!”); valamint gyakran használják az „offolom” szót is.

Tárgyakkal egyszerűbb?

Nem csak írásban válik egyszerűbbé a kommunikáció, gyakran a tárgyak is segítségünkre lehetnek. Egy tárgy gyakran szimbolikus jelentőséggel bír, aminek a dekódolása közös kódnyelvet feltételez az interakcióban résztvevő felek között. Ez a közös platform pedig akár a szavaknál is hatékonyabb, hiszen szabadabb, játékosabb kommunikációt tesz lehetővé. „Ilyen például az ajándékozás, amivel a felek a szeretteikhez fűződő viszonyuk intimitását, fontosságát vagy akár megerősítését akarják hangsúlyozni. A tárgyak nemcsak nyomatékot adnak annak, amit üzenni szeretnénk, de az interakció izgalmi fokát is növelik. Komoly jelentőségük lehet például a hétköznapi konfliktusok feloldásában, mert a tárgyakkal történő kommunikáció jóval nagyobb átgondoltságot feltételez, mintha az ember indulatos szóváltásba vagy esetlen bocsánatkérésbe bonyolódna. Az írott kommunikáció nem csak magasabb minőségi szintre emelheti az adott kapcsolatot, de akár vissza is terelheti azt a megszokott, normális mederbe.” – tájékoztat a szakértő.

Ezt megfigyelhetjük a nagy márkák fogyasztóikkal folytatott kommunikációjában is. Ugyanis gyakran kerülnek fel termékeikre szavak, kifejezések vagy kérdések, amelyekkel lehetőséget teremtenek arra, hogy az emberek között valódi párbeszéd alakulhasson ki. Most például egyik kedvenc márkánk, a Pöttyös Túró Rudi segít abban, hogy olyan kérdéseket is feltegyünk egymásnak, amelyeket egyébként nem biztos, hogy meg mernénk kérdezni.

Médiapiac

Beszállt a választási kampányba az USA-ból vezérelt „Szabad” Európa

A magát függetlennek, objektívnek és pártatlannak valló Szabad Európa is beszállt a választási kampányba – derült ki a Magyar Nemzet szerkesztőségének birtokába jutott levélből. A dokumentum tartalma szerint az Egyesült Államokból vezérelt médium kiemelten elemzi az Nemzeti Együttműködés Rendszerérének (NER) elmúlt tízéves működését, valamint a 2022-es választásokig vezető utat is végigköveti.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Politikai tartalmú podcastcsatornáit reklámozza a Szabad Európa, amely 27 év után 2020 szeptemberében multimédiás weboldal formájában tért vissza Magyarországra.

Bár a Szabad Európa azt hangoztatja, hogy célja független, objektív és pártatlan tájékoztatást nyújtani Magyarországról, a lap birtokába jutott dokumentum teljesen másról tanúskodik. 

A levélben ugyanis több olyan hetente vagy kéthetente jelentkező  sorozatról is szó esik, amely kifejezetten a Nemzeti Együttműködés Rendszerérének (NER) elmúlt tízéves működését, és azokat a folyamatokat vesézi ki, amelyek az elmúlt évtizedben a magyar társadalmat alakították.

A műsorban pedig szakértőket kérdeznek meg egyebek mellett a demográfiáról, a vezérelvű politikáról, az önkormányzatiságról, a külpolitikáról vagy a gazdaságról – írta a Magyar Nemzet.

A Szabad Európa emellett a közelgő választási kampánynak, valamint az áprilisi országgyűlési választásoknak is külön sorozatot szentel.

A kéthetente jelentkező Konstruktív bizalmatlanság című sorozatban a műsorvezető Vovesz Tibor Ruff Bálint ellenzéki kommunikációs szakemberrel a 2022-es választásokig vezető utat követi végig.

Érdemes megjegyezni azt is, hogy a Szabad Európa immár multimédiás honlapként történő megjelenésekor a PestiSrácok arról számolt be, hogy az egykor rádióként működő médium visszatérésre az amerikai támogatók 750 ezer dollárt szántak, hazánkban pedig egy irodát is nyitottak.

Tovább olvasom

Médiapiac

Újságíró szervezte az Antifa tüntetését

Az Antifa mozgalom radikális baloldali aktivistái miatt kényszerült Éric Zemmour lerövidíteni a Calais-ban tett szerdai látogatását. Ez az a város, ahol a legnagyobb gondot jelentik az illegális bevándorlók.

Közzétéve:

Borítókép: Éric Zemmour francia jobboldali publicista, a Visszahódítás párt elnökjelöltje (k, háttal) sajtótájékoztatót tart az észak-franciaországi Calais-ben 2022. január 19-én. Fotó: MTI/AP/Michel Spingler

A jobboldali elnökjelölt érkezése előtt ugyanis a radikális baloldali mozgalom, az Antifa tagjai jelentek meg a calais-i dzsungelként is ismert dűnés területen, Zemmour látogatásának első helyszínén. Majd hangos kiabálással zavarták meg az elnökjelölt beszédét és helyi támogatóival folytatott beszélgetését. 

A 2016-ban végleg felszámolt migránstáborban tett látogatása után Zemmour a helyi rendfenntartó erők képviselőivel folytatott volna megbeszélést. Zemmour szerint Calais-ban az illegális migránsok jelenlétét több rendőr jelenlétével kell felváltani.

A harmincfős agresszív Antifa-csoport miatt Zemmour azonban kénytelen volt a találkozó helyszínét egy szűk bisztróba áttenni. A baloldali aktivisták ennek ellenére nem mentek el, a zuhogó esőben is a bisztró előtt vártak arra, hogy a megbeszélés végén Zemmour-ra támadjanak. Zemmour végül kicselezve őket az étterem hátsó kijáratán távozott, és hagyta el a régiót is.

Zemmour kampányfőnöke az eset után bejelentette, hogy feljelentést tesznek az ellen az újságíró ellen, aki a radikális baloldali csoportot kifejezetten azzal a szándékkal szervezte Zemmour kampánykörútjának a helyszínére, hogy megakadályozza a népszerű jelölt nyilvános felszólalását – írja az Origo.hu.

Tovább olvasom

Médiapiac

Tucker Carlsonnak nyilatkozott Szijjártó Péter

Az amerikai véleményvezér műsorában faggatta a magyar külügyminisztert.

Közzétéve:

Fotó: YouTube

Mit tanulhat Amerika Magyarországtól? Erről kérdezte Tucker Carlson, az Egyesült Államok legnézettebb politikai műsorának vezetője Szijjártó Pétert.

A magyar külügyminiszter megköszönte Carlsonnak, hogy az igazságot mutatja be Magyarországról, „szemben a nemzetközi liberális média hazugságaival”. Szijjártó kifejtette: az EU külügyminiszteri találkozóin, amikor a migrációt vagy a határok védelmét vitatják meg, gratuláló sms-eket kap más országokbeli kollégáitól. Ám amikor a vita után megkérdezi őket, hogy ők miért nem szólalnak fel, azt a hazai civil szervezetekkel és a liberális médiával, koalíciós partnerektől érkező nyomással magyarázzák. Szijjártó szerint más kormányok azért nem folytatnak őszinte migrációs politikát,mert nyomás alatt vannak a liberális média és a nem-kormányzati szervek részéről.

„Magyarországon ugyanakkor politikai stabilitás van, kétharmados kormányzati parlamenti többséggel, így megvan az a luxusunk, hogy azt mondjuk, amit gondolunk, és ennek megfelelően cselekedjünk” – fejtette ki Szijjártó Péter.

Tucker Carlson kérdésére a magyar külügyminiszter úgy válaszolt: szerinte azért utálják Magyarországot, mert hazafias, keresztény, konzervatív, nemzeti érdekeket képviselő és egyúttal sikeres politikát folytat a magyar kormány. Magyarország azért veszélyes számukra, mert cáfolja azt az alapvetésüket, hogy csak az extrém liberális álláspont követése lehet sikeres a világban. 

Carlson ehhez azt fűzte hozzá, hogy szerinte a liberálisok jobban félnek Magyarországtól, mint Kínától, és úgy látja, be fognak avatkozni a magyar választásba, amihez sok szerencsét kívánt végül Szijjártónak – írja a Mandiner.

Tovább olvasom