Kövess minket!

Médiapiac

Egyre többen böngésznek mobil eszközökről

A GfK Hungária Digital Connected Consumer című tanulmányának idősoros adatai alapján megállapítható, hogy az okostelefonok és táblagépek terjedésével az internetezés is egyre inkább ezen eszközökre terelődik. A rendszeresen internetezők vásárlás előtt a világhálón tájékozódnak a megvásárolni kívánt termékről, szolgáltatásról és többségük utólag megosztja tapasztalatait valamely közösségi oldalon. Háromból két rendszeres netező vásárolt már webshopban, kettőből egy pedig online aukciós oldalon.

Az internetnetezéssel töltött idő az internetet rendszeres használók körében naponta több mint három óra, s ez az időtartam az elmúlt évek során nem mutat változást (a 2011-es DCC kutatás 208, míg a 2012-es tanulmány 207 perc átlagos napi internethasználatot regisztrált). Az interneten töltött idő tartama célcsoportonként jelentős eltérést mutat: például a mobil eszközökön (mobiltelefonon vagy táblagépen) is internetezők több mint négy órát, egész pontosan 251 percet töltenek a világhálón egy átlagos napon.

A rendszeres internetezők között is speciális célcsoportnak számít a fent említett a mobil eszközökkel is rendelkező, és azokon rendszeresen internetező, illetve különböző, fizetős applikációkat is letöltő fogyasztók csoportja. „E prémium célcsoport becsült mérete viszont hazánkban mindössze 180.000 fő” – mondta el Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. „Tagjai azonban a világhálón jóval aktívabbak az átlagosnál: e fogyasztók több mint fele fokozottan nyitott a legújabb technológiai vívmányok iránt, így a legújabb fejlesztések, a csúcstechnológia felhasználói, illetve ezen alkalmazások potenciális vásárlói körében is nagyobb arányban találkozunk ennek az egyelőre meglehetősen szűk célcsoport tagjaival.” Az sem meglepő, hogy amíg az okostelefonnal vagy tablettel rendelkező nethasználók internetezéssel töltött teljes idejük csupán 13 százalékában használnak web-eléréshez mobil eszközt, addig a fizetős applikációkat is rendszeresen letöltők a böngészési idejük ötödét már okostelefonról, vagy táblagépről bonyolítják.

A GfK Hungária DCC kutatásának idősoros adatai azt a tényt is alátámasztani látszanak, hogy a mobil eszközök előretörésével az internethasználat ezen eszközök irányába tolódik: amíg 2011-ben a rendszeresen internetezők internethasználatuk mindössze 2 százalékát végezték mobilkészülékeken keresztül, addig 2012-re ez az arány már 8 százalékra emelkedett.

További elemzésre ad lehetőséget a legalább heti rendszerességgel internetezők online információgyűjtési, vásárlási és webes fizetési szokásainak vizsgálata. A vásárlás előtti információgyűjtés helyszínei a legtöbb esetben az árukereső, ár-összehasonlító oldalak (itt a rendszeresen internetezők 53 százaléka gyűjt információt), de minden második internetező keresi fel információért a gyártók, szolgáltatók saját weboldalát is. A keresett terméket forgalmazó kereskedő honlapját jóval kevesebben tartják adekvát információforrásnak: csak minden harmadik internetező látogatja e honlapokat információgyűjtés céljából. A fentiek mellett nem meglepő, hogy a fogyasztói véleményeket felvonultató fórumok és blogok szintén nagy népszerűségnek örvendenek (43 százalék), az azonban talán még beszédesebb adat, hogy minden ötödik válaszadó közösségi oldalakon is gyűjt információt a megvásárolni kívánt termékről, szolgáltatásról.

A heti rendszerességgel internetezők tizede rendszeresen megosztja saját vásárlási tapasztalatait valamelyik közösségi oldalon, 15 százalékuk pedig különböző szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos élményeiről (pl. bank, mobilinternet, nyaralás, utazás, stb.) is beszámol hasonló módon. A célcsoport fele mind pozitív, mind negatív tapasztalatairól mesél, azonban kétötödük csak pozitív tapasztalatait osztja meg ismerőseivel.

Az internetes vásárlási szokásokat vizsgálva megállapítható, hogy online áruházban a rendszeresen internetezők kétharmada, míg online aukciós oldalon a célcsoport fele vásárolt már. Közvetlenül a gyártótól, szolgáltatótól, annak honlapján a heti rendszerességgel internetezők 40 százaléka vásárolt már, és nagyon hasonló az ár-összehasonlító oldalak vásárlási célú igénybevétele is (40 százalék vásárolt már e felületen). A legkevésbé használt online vásárlási lehetőség a kedvezményes, csoportos vásárlást lehetővé tevő oldalakon keresztül lebonyolított megrendelés: ezt a lehetőséget csupán minden negyedik internetező használta már ki.

Az online fizetési módokat vizsgálva összességében megállapítható, hogy az internetezők bizalma még mindig nem teljes a különböző online fizetési módok iránt: csak minden harmadik válaszadó tartja megbízhatónak e fizetési módokat. Aki fizet online, előnyben részesíti a bankkártyás fizetést (a rendszeresen netezők kétötöde vette már igénybe, de csak minden ötödik válaszadó használja rendszeresen). Az egyéb, alternatív fizetési módozatokkal, mint a PayPal, az SMS-ben történő fizetés, vagy a mobilvásárlás a célcsoport csupán 5-7 százaléka él rendszeresen.

Médiapiac

A tech cégekkel szembeni kudarc után bizakodó az uniós biztos

Thierry Breton, a belső piacért felelős európai uniós biztos üdvözölte vasárnap azt az amerikai elképzelést, amely szerint egy 21 százalékos globális társaságiadó-minimumot állapítanának meg a nemzetközi tevékenységet folytató vállalatok számára függetlenül attól, hogy a nyereségük mely országhoz kötődik.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/AP pool/Virginia Mayo

“Úgy vélem, hogy egy érdekes javaslat került az asztalra. Támogatjuk a pénzügyi harmonizáció miatt. Nemcsak európai szinten, hanem világszinten is” – mondta a biztos a BFM francia hírtévében.

Thierry Breton szerint “ez egy elegáns megoldás lesz” ahhoz hogy “emelt fővel jöjjünk ki” a nagy internetes vállalatokra, köztük a Google-ra, az Amazonra, a Facebookra és az Airbnbre kivetendő adóról az OECD kereteiben folyó tárgyalások kudarcából.

Franciaország 2019 júliusban egyoldalúan fogadott el, majd vezetett be új adónemet a digitális óriáscégek megadóztatására.

“A 21 százalékos adó szerintem nagyon jó, ami minket illet, nem tartjuk megbotránkoztatónak” – mondta az uniós biztos, korábbi francia gazdasági és pénzügyminiszter.

Franciaország, ahol a társasági adó kulcsa jelenleg akár a 28 százalékot is elérheti, és 2022-ben csökken 25 százalékra, az OECD keretein belül szeretett volna bevezetni egy nemzetközi adót a multinacionális vállalatokra, egy a nyereségre kivetendő legalább 12,5 százalékos globális társaságiadó-minimummal, amely a jelenleg Írországban érvényben lévő aránynak felel meg.

“Természetesen nyitottak vagyunk az összeg emelésére” – mondta Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter április elején a Bloomberg TV csatornának, egy nappal azután, hogy Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter ismertette a társaságiadó-emelési terv részleteit. A terv célja, hogy az adóelkerülés megakadályozásával 15 év alatt 2500 milliárd dollár új költségvetési bevételt teremtsenek elő.

Tovább olvasom

Médiapiac

A nemzeti médiaszövetség tiltakozik az állampolgárok zaklatása ellen

Visszaél egy létező gyakorlattal az MSZP-hez köthető Ezalényeg.hu portál – jelenti ki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség. A baloldali orgánum telefonon folytat közvélemény-kutatásnak álcázottan kampánybeszélgetéseket.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

„Az újságírószakmát járatja le, és gyanútlan állampolgárokat zaklat az Ezalényeg.hu portál” – jelenti ki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség. Mint azt a Magyar Nemzet is megírta, az MSZP-hez köthető orgánum közvélemény-kutatásnak álcázva hív fel embereket, irányított kérdései azonban semmi mást nem szolgálnak, mint a baloldali kampányolást. Ráadásul a módszer nagyon erőszakos és manipulatív. Amint azt a Magyar Nemzetnek nyilatkozó ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője elmondta, a kérdező már a kérdés feltevésében is erős állításokat fogalmaz meg, tehát ha akarnánk, sem tudnánk ellentmondani a kérdező álláspontjának.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség szerint „ezekkel a hangulatkeltő eszközökkel operáló, irányított válaszlehetőséggel a hírportál minden jel szerint az ellenzéki szavazók politikai véleménybuborékába kíván betörni, s abból a körből igyekszik egyrészt olvasókat toborozni, másrészt személyes adatokat gyűjteni”.

Mint írják, az eljárás erkölcstelen, zavarja és sérti az embereket, ráadásul rossz fényt vet a sajtónak és a médiának azokra a szakembereire, akik tisztában vannak a saját hivatásukra vonatkozó etikai és jogi szabályokkal.

Az egyik legemlékezetesebb akciója a portálnak is nehezen nevezhető álhírgyárnak az volt, amikor azzal álltak elő, hogy Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Koncz Zsófia fideszes országgyűlési képviselő viszonyt folytattak – emlékeztet a 888.hu.

„Az Ezalényeg.hu a címben még kérdésként, a cikkben már állításként fogalmazza meg, hogy Koncz Zsófia képviselőtársam azért válik, mert velem van viszonya. Ugyanezt a »hírt« a másik baloldali propagandatermék, a Nyugati Fény tényként közli”

– írta a miniszter a Facebook-oldalán, aki büntetőfeljelentést tett és polgári pert indított a két baloldali propagandalap ellen.

Tovább olvasom

Médiapiac

Új magyar konzervatív folyóirat a nemzetközi médiapiacon

Hungarian Conservative néven új magyar konzervatív folyóirat indul a nemzetközi médiapiacon április 15-től.

Közzétéve:

Fotó: Magyar Nemzet

Mint ahogyan azt a kiadó vezető tanácsadója, Lendvai Eszter a lap bemutatkozó közleményében kiemelte, a nemzetközi olvasókat célzó kiadvány szellemisége teljesen egyedi. Szavai szerint a Magyarországon kiadott kéthavi folyóirat célja, hogy hazánk konzervatív gondolkodóinak a hangját képviselje a nagyvilágban. A több nyugat-európai országban, valamint az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában is megvásárolható periodikában elismert nemzetközi szakértők hazánkkal és a régióval kapcsolatos írásai is megtalálhatók lesznek.

A konzervatív építkezés magyar álláspontját közvetítő Hungarian Conservative elsősorban a hasonló eszmerendszert képviselő gondolkodóknak, politikai és üzleti döntéshozóknak kíván tájékozódási felületet nyújtani.

Kiss István, a Hungarian Conservative főszerkesztő-helyettese szerint az a céljuk, hogy kialakítsanak egy olyan Magyarország- és V4-központú írói bázist, szellemi műhelyt, amelynek tagjai kiválóan boldogulnak az angol nyelvi környezetben is, valamint hatékonyan képviselik és továbbítják a magyar konzervativizmus gondolatát.

– Amit leginkább szeretnénk átadni, az a magyar nemzeti értékek és a magyarság karaktere. A lapban főként hazánkkal és a régióval kapcsolatos politikai és filozófiai témájú cikkek várhatók, amelyeket elismert hazai újságírók, szakértők, valamint többek között olyan neves külföldi vendégszerzők írnak, mint például Boris Kálnoky, a Die Welt egykori tudósítója, Douglas Murray, neves brit konzervatív publicista vagy Rodrigo Ballester nemzetközi jogász – tette hozzá Kiss István.

Az új kiadvány jelentőségét méltatva Boris Kálnoky, a Mathias Corvinus Collegium Média Iskola vezetője így fogalmazott:

– Torzított kép él külföldön a magyar konzervatív gondolkodásról. Rasszista, antiszemita, nacionalista, diktatórikus: ezek a jellemző címkék. Ha viszont angol nyelvű, hiteles forrásból lehet találkozni a magyar konzervatív világnézettel, hamar fel lehet ismerni: sokrétű, értelmes, semmi ördögi dolog nincs benne. A Hungarian Conservative szellemisége nem hasonlítható más külföldi lapéhoz, mert még ami leginkább közel áll hozzá – az angolszász konzervativizmus – is sokkal liberálisabb. Ott az állam nem olyan nagy érték, hanem inkább az egyén és a szabadság kerül előtérbe – fogalmazott.

A közel 130 oldalas folyóirat első, április 15-én bemutatkozó száma Magyarországon jelenik meg, s a hónap végéig eljut az Egyesült Királyság, Németország, Belgium, az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália fővárosainak jelentősebb újságárusaihoz. A cikkek a hungarianconservative.com online felületen is elérhetők lesznek – írja a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom