Médiapiac
Egyre kevesebbet kapcsoljuk be a tévét
A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2018 második negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 20 percet töltött a tévékészülékek előtt, amely 5 perccel kevesebb, mint egy évvel korábban. A tévénézéssel töltött időnk több mint ötödét sorozatokra, 15 százalékát pedig mozifilmekre fordítottuk, és naponta átlagosan félórányi reklámot tekintettünk meg.
2018 második negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 20 percet töltött a tévékészülékek előtt, amely 5 perccel kevesebb, mint az előző év ugyanezen időszakában. A csökkenést elsősorban az okozta, hogy a 4-17 éves gyerekek tavalyhoz képest 12 perccel kevesebbet, 2 óra 38 percet tévéztek, és az 50 felettiek esetében is 7 perccel mérséklődött a tévénézési idő, bár még így is több mint 6 órát töltöttek tévézéssel egy átlagos napon. Ezzel szemben a 18-49 évesek esetében 3 óra 20 perc volt a napi átlagos tévénézési idő: 2 perccel több, mintegy évvel korábban – olvasható a lapunknak küldött közleményben.
A 18 évnél idősebbek korcsoportjában a tévénézési idő eltérő módon alakult az internethasználat intenzitásának függvényében.
 |
| Egy napos átlagos tévénézési idő – Nielsen |
A legintenzívebb internet-felhasználók – akik saját bevallásuk szerint naponta akár 3 óránál is többet böngésznek a neten, legalább ugyanennyi időt a képernyők előtt is eltöltöttek: 3 óra 31 perc volt a napi átlagos tévénézési idejük, amely 5 perccel több, mint tavaly, és az átlag életkoruk ezúttal is nekik volt a legalacsonyabb: 43 év.
Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre szélesebb elterjedése ellenére is jellemzően még mindig a sugárzással egy időben szeretünk tévézni. Az erre irányuló méréseink szerint a teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,3 százalékát, átlagosan 3,5 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2018 második negyedévében.
 |
| Egy napos átlagos tévénézési idő – Nielsen |
A napi átlagos tévénézési idő felét – 48,9 százalékát – fordítottuk a szinte minden nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (26darab) magában foglaló „általános szórakoztató” csatornák csoportjára, amely 2,6 százalékpontos csökkenést jelent 2017 második negyedéhez képest. Ezzel szemben – bár a Labdarúgó VB csak a második negyedév utolsó két hetét érintette – a sportcsatornák részesedése 6,1 százalék volt, amely 1,7 százalékponttal magasabb, mint tavaly.
A filmcsatornák jellemzően a második legnépszerűbb csoport: ezúttal a tévénézési idő 11,2 százalékát mondhatták magukénak: közel 1 százalékpontos növekménnyel tavalyhoz képest.
Az április elején végbement választások már nem voltak hatással a hírcsatornák részesedésére, közönségarányuk hasonlóan alakult a tavaly mért értékhez képest: 8,5 százalékkal a harmadik helyre kerültek az általános trendeknek megfelelően.
A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 9,1 százalékos volt, és ennek több mint felét akciófilmek illetve vígjátékok tették ki. A mozifilm népszerűségéről árulkodik az a tény, hogy a műsorfogyasztásból jóval magasabb arányt – 14,8 százalékot képviselt, melynek kétharmada akciófilmekből és vígjátékokból tevődött össze, és a fennmaradó harmadon osztozott az összes többi filmes műfaj.
A „nem zenés fikció” 2 kategóriájába sorolt műsorok 29,6 százalékban részesedtek a sugárzási időből, melynek kétharmadát sorozatok és szappanoperák alkották, a fennmaradó harmad pedig majdnem teljes egészében rajzfilmekből állt. Bár a 27,4 százalékos fogyasztási aránya kissé elmarad a kínálattól, a képernyők előtt történő kikapcsolódás még mindig ezek a műsorok a legnépszerűbbek.
 |
| Csatornatípusok közönségaránya – Nielsen |
A kereskedelmi reklámok 13,7 százalékot szakítottak ki maguknak a teljes műsoridőből, és lényegében ugyanekkora arányban részesedtek a tévénézési időből is, ami alig marad el a mozifilmek fogyasztási arányától.
A felnőtt korú, napi 3+ órát internetezők naponta átlagosan 3 és fél órát töltöttek a képernyők előtt, ami 49 perccel kevesebb, mint a 4 évnél idősebb, teljes lakosság átlaga. Ugyanakkor a tévére szánt időt a teljes lakossághoz képest igen hasonló arányban osztották el a különböző típusú műsorok fogyasztása során. A két leglátványosabb különbség a két célcsoport esetében az, hogy az internetező felnőttek a mozifilmekre 2,5 százalékponttal, a sportműsorokra pedig 2,2 százalékponttal többet szántak, míg a tévében sugárzott hírműsorokra 3,3 százalékponttal kevesebb idő jutott a teljes lakossághoz képest.
 |
| Reklámok nézettsége – Nielsen |
A reklámfilmek naponta átlagosan 43 ezerrel több nézőt értek el a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, és így naponta átlagosan 6,11 millió főt értek el legalább egyszer, az egy főre jutó napi átlagos reklámnézési idő pedig 29-ről 30 percre növekedett, és egy elért fő naponta átlagosan 112 reklámfilmet tekintett meg: nyolccal többet, mint egy évvel korábban.
A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsora a nyár hangulatát idézi: az első helyre a „sör” került, második a „szénsavas üdítő”, a harmadik helyen pedig a „puding/tejalapú desszert” termékosztályának televíziós hirdetései állnak 2018 második negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.3 (Az FMCG termékek körébe jelen kutatásban a babaápolás, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a háztartási cikk és a szépségápolás szektorok tartoznak.)
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én