Kövess minket!

Médiapiac

Egyre gyanúsabb a TikTok a szakértők számára

A nagy népszerűségnek örvendő közösségi médium hazánkban is olyan gyorsan lett népszerű, akár a futótűz. Nem csak a fiatalok, de több magyar márka is birtokba vette már a csatornát, az ügynökségek pedig szintén nem győzik hangsúlyozni az előnyeit. Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy ez az első kínai tulajdonú közösségi médium, mely egyre több kétséget vet fel világszerte.

A médiában sokkal nagyobb visszhangot kapott a Huawei-jel szembeni amerikai ellenállás, mint a TikTok tiltólistára kerülése. A technológiai „hidegháború” azonban továbbra is folytatódik a világ két nagyhatalma között: mi, európaiak pedig eddig nem az amerikai irányt követtük. De nézzük, mi is verte ki a biztosítékot a TikTokkal kapcsolatban és mire is irányul a tiltás?

Honnan jött a TikTok?

Egy gumimaci állt egyedül a gyengén megvilágított színpadon. Adele összetéveszthetetlen hangja megszólalt a háttérben, majd további hangok láthatatlan tömege csatlakozott a magányos mackóhoz. A látkép kinyílik, a kamera pedig további többszáz gumimacit fed fel, akik együtt „éneklik” a Someone Like You-t.

Bár butaság, aranyos és mindenki imádta: a videó többet tett a TikTok hírnevéért a maga 15 másodpercével, mint a milliós marketingköltségvetés a BBC összefoglalója alapján.

A 2018 decemberében közzétett tartalom, hamar többmillió megtekintést gyűjtött össze az, és – ami talán még ennél is fontosabb – több ezernek másolták le egyéb közösségi oldalakon.

A TikTok titka a zene használatában és egy rendkívül hatékony algoritmusban rejlik, amely sokkal gyorsabban megtanulja, hogy a felhasználók milyen tartalmat szeretnének látni, mint sok más alkalmazás. A felhasználók a dalok, filterek és filmklipek hatalmas adatbázisából válogathatnak, amit a videóikhoz tudnak szinkronizálni. Sok ember tölti az ideje nagy részét a „Neked ajánlott” oldalon. Itt az algoritmus a felhasználók elé tárja a tartalmat, és előre látja, mit fognak élvezni a már elkötelezett tartalom alapján. A TikTok itt jeleníti meg azokat a tartalmakat is, amelyek a korábbi tapasztalatok alapján nagy népszerűségre tehetnek szert. Az ötlet az, hogy ha a tartalom jó, akkor sokan nézik majd meg, függetlenül attól, hogy az alkotónak hány követője van.

Számos TikTok közösség alakult ki, amelyeket az általuk élvezett tartalomtípusok vagy identitástudatuk hozott össze. Az olyan közösségekben, mint az „Alt” vagy a „Deep”, gyakran szerepelnek alkotók, akik nem feltétlenül kívánják feltölteni a pénztárcájukat szeretnék megtölteni, hanem egyszerűen azért állnak a reflektorfénybe, hogy vicces vagy informatív tartalmat hozzanak létre. Számukra nem a nagy márkák figyelmének elnyerése a lényeg, hanem a hasonló gondolkodású emberek megtalálása.

A TikTok és testvére, a Douyin alkalmazás növekedése hamar felgyorsult.Tavaly júliusban az alkalmazásokat már egymilliárdan töltötték le világszerte, ebből 500 millió aktív felhasználó volt. Egy évvel később ez kétmilliárd letöltésre és mintegy 800 millió aktív felhasználóra változott.

A TikTok ismertté válása – főleg az Egyesült Államokban – fokozott ellenőrzéshez vezetett. A TikTok a hatalmas kínai technológiai vállalat, a ByteDance tulajdonában van, ez a kapcsolat aggodalmat keltett azzal kapcsolatban, hogy a kínai kormány mekkora hozzáféréssel és befolyással rendelkezik a felhasználói adatokhoz és a tartalom moderálásához. Az aggodalmak csillapítására a ByteDance nemrég kinevezte a TikTok új vezérigazgatóját, Kevin Mayert, az amerikai ex-Disney streaming ügyvezető igazgatót, aki azonban kevesebb mint 100 nap után lemondott pozíciójáról.

A lemondás okáról megoszlanak a vélemények. Az egyik verzió szerint Mayer egyszerűen a politikai nyomás miatt mondott le, míg mások szerint (ami szintén kapcsolatban áll a nyomással) azért, mert nem tudott beilleszkedni a kínai üzleti kultúrába, aminek szerves részét képezi a mély (akár családok közötti) személyes kapcsolatok kiépítése, mielőtt az üzleti döntések szóba kerülnének.

Az Európai Unió egyelőre nem mutatja jelét annak, hogy tiltólistára helyezni a TikTok-ot. Ez részben azért lehet, mert itt sokkal kevésbé vált népszerűvé az alkalmazás. Az Európai Adatvédelmi Testület (több más szervezet mellett) vizsgálatokat folytatott a TikTok adatkezelési gyakorlatával kapcsolatban.

Miért lényeges a kockázat?

Ahogyan a Facebook, az Instagram vagy a Snapchat, a TikTok is gyűjt adatokat a felhasználóiról és engedélyezi a hirdetéseket is. Mi tehát a különbség?

Az amerikai média leggyakrabban arra hivatkozik, hogy a TikTok egy autoriter állam eszköze, ami utat törve magának a versenyszférában, szenzitív adatokat továbbít a kínai kormány számára, mellyel szoros kapcsolatot ápol. Ez elsőre talán furcsának vagy éppen jelentéktelennek tűnik az egyszerű felhasználók számára, de a kockázat ettől még valós – maximum nem abban az értelemben, amire elsőre gondolnánk.

A TikTok rajongóinak gondolata a veszélyek hallatán általában az, hogy „kit érdekel, ha a kínai állam figyeli, milyen videót osztok meg a macskámról?” vagy egyszerűen csak „semmi olyat nem teszek ki, ami egy politikai hatalmat érdekelhetne”. Ez a hozzállás jogos lehet az egyének szintjén, a veszély azonban általában nem is ilyen közvetlenül a felhasználóra leselkedik, hanem az üzleti és az állami szinten jelenik meg. Hogy ezt jobban megértsük, érdemes a Facebook példáját alapul venni. A Facebook története ismert, a 2004-es alapítású közösségi médium egy egyetemi projektből nőtte ki magát majd hirtelen népszerűségre szert téve a világ minden táján letarolta a bukdácsoló hasonmásait, melyek közül egyébként több is sokkal hosszabb múltra tekintett vissza.

A Facebook manapság nem csak egy egyszerű közösségi médium, hanem a legtöbb vásárló korú, aktív, keresettel rendelkező fogyasztó fő kommunikációs csatornája. A hirdetők számára ez pozitív olyan szempontból, hogy a platform összegyűjti a számukra fontos embereket, így olcsón és könnyen hirdethetnek nekik. Másrészt viszont köztudott tény, hogy a Facebook egyre bonyolultabbá váló kreditrendszerének és szigorodó szabályozásainak köszönhetően gyakran járnak pórul még akár egészen jelentős vállalatok is. A közösségi médium nem köteles felszólítani a felhasználókat a törlésről vagy tiltásról, felvenni velük a kapcsolatot ezügyben pedig híresen nehéz, főként a kis- és középvállalkozók vagy az egyszerű fogyasztók számára. De nem csak az üzleti szféra küzd a kommunikációval: állami szinten is megjelennek az ellentétek, hiszen a Facebook könnyedé képes kibújni a különböző korlátozások vagy adókötelezettségek alól.

Ha mindezt a jövőképet a TikTok-ra is kivetítjük, joggal merülhet fel, hogy a helyzet még a Facebook eseténél is komplikáltabb lesz. Tekintve, hogy a kínai nagyvállalatok viselkedése más, mint a nyugatiaké, sokkal jobban függ a kormány akaratától, így a Facebookkal kapcsolatban felvetődő vádak, miszerint túl messzire megy a politikai vélemények cenzúrájával vagy éppen az üzleti célú profilok ellenőrzésével, még fokozattabban jelenhetnek meg a TikTok esetében. Ilyen értelmben pedig jogos lehet az a félelem, hogy valójában az új közösségi platform egy trójai faló, ami egyre beljebb ássa magát a média és marketing világában.

Amennyiben a TikTok tényleg hasonló utat jár be mint a Facebook, illetve a Kínával kapcsolatos fenntartások is beigazolódnak, akkor mindazokra a hirdetőkre is igen veszélyes lehet, akik már beépítették marketingstratégiájukba az oldalon való megjelenéseket.

A TikTok-ot egyébként a két ország közötti politikai konfliktus miatt India több más kínai applikációval együtt kitiltotta a területéről. Az Amerikai Egyesült Államok pedig arra próbálja rákényszeríteni a tulajdonosokat, hogy adják el a vállalatot amerikai cégeknek, különben ott is tiltólistára kerül.

Médiapiac

A CNN igazgatója elismerte, hogy propagandát terjesztenek (videó)

Újabb rejtett kamerás videóval állt elő a Project Veritas nevű amerikai oknyomozó portál.

Közzétéve:

Borítókép forrás: Pixabay

Ebben a videóban ezúttal a CNN műszaki igazgatója, Charlie Chester beszél arról, hogy spekulációs propagandával támadták Donald Trump volt amerikai elnököt – számolt be róla a V4NA hírügynökség.

A Project Veritas által közzétett felvételeken Charlie Chester őszintén beszél arról, hogy hogyan buktatták meg Donald Trumpot propagandisztikus eszközökkel.

Nézd, mit tettünk mi [CNN], kitettük Trumpot. Teljes meggyőződéssel mondom, és 100 százalékban hiszem, hogy ha nem lenne a CNN, akkor nem tudom, hogy Trumpot kiszavazták volna-e

– mondta, hozzátéve, hogy azért ment a CNN-be dolgozni, mert “ennek része akart lenni”.

Chester beszélt a módszereikről is. Elmondta, hogy Trump egészségügyi problémáit felnagyították.

Trump keze remegett vagy valami, azt hiszem. Rengeteg orvost hívtunk be, hogy elmondjanak egy olyan történetet, amely csak spekuláció volt – hogy neurológiai problémái vannak és a végét járja. Olyan történetet készítettünk ott, amelyről semmit sem tudtunk. Szerintem ez propaganda

– fogalmazott Chester.

Arra a kérdésre, hogy Joe Biden egészségügyi állapotával foglalkoztak-e, az igazgató azt mondta, hogy szem előtt tartották ez a kérdést is. Elmondása szerint

bemutatták, ahogy Biden kocog, hogy ezzel is eltereljék a figyelmet a koráról és azt sugallják, hogy egészséges.

Az újságírónak az igazgató azt állította, hogy “nem lenne gondja” azzal, ha Biden meghalna, ugyanis szerinte Kamala Harris alelnök is megállná a helyét.

Szóba került az is, amikor Biden többször is megbotlott az Air Force One lépcsőjén, Chester elmondása szerint röviden foglalkoztak az esettel, de nem verték nagy dobra.

Régi-új téma a láthatáron

A műszaki igazgató szerint a CNN a Trump-ellenes szavazókat is célba vette az éghajlatváltozásra összpontosítva, hozzátéve:

“A félelem eladható.”

“Szerintem Covid-fáradtság van. Tehát valahányszor megjelenik egy új történet, a CNN bele fog kapaszkodni. A szerkesztőségben már bejelentették, ha a nyilvánosság nyitott lesz rá, főleg az éghajlatra fogunk koncentrálni” – mondta, hozzátéve, a jövőben az éghajlat kérdése kerül majd a középpontba.

“A következő dolgunk tehát felhívni a figyelmet a klímaváltozásra” – összegzett Charlie Chester. Állítása szerint ezt úgy fogják lebonyolítani, hogy folyamatosan az olvadó jeget és a felmelegedést mutogatják majd, és arról beszélnek, hogy ennek milyen hatásai lesznek a gazdaságra.

A rejtett kamerás felvételből az is kiderül, hogy a CNN-nél a csatorna vezérigazgatója, Jeff Zucker dönti el, hogy miről lehet beszélni.

Korábban a Project Veritasnak sikerült többórányi hangfelvételt szereznie Zucker szerkesztőségi eligazításairól. Ezekből többek között kiderült, hogy a CNN vezetői megbeszélték, nem fognak a Joe Biden és fia, Hunter Biden ukrán korrupciós ügyeit bizonyító kiszivárgott e-mailekkel foglalkozni.

Tovább olvasom

Médiapiac

A professzor és a vezető szerkesztő ellen is hadjárat indult

Véleménye miatt az egyetemen petíció indult az oktató kirúgására.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A januári Capitoliumi tüntetésen részt vevő, de békés tüntetők motivációjáról írt egy esszében Joshua Hochschild a The American Mind oldalára. A Mount St. Mary’s Egyetemen tanító professzor szerint a Trumpot támogató emberek tudták, hogy a megmozdulás nem sokat segít a republikánus elnökön politikailag. Mégis úgy gondolták, hogy a tüntetés által fel tudják hívni a figyelmet a választási rendszer problémáira, és arra, hogy milyen fontosak a békés, demokratikus megmozdulások.

Hochschild arról is írt, hogy a média aztán teljesen kiforgatta a történetet, és azokat az embereket vette előtérbe, akik erőszakosak voltak a tüntetés során. Ezt a viselkedést és jellemzést akarták aztán ráhúzni minden állampolgárra, azokra is, akik csak a problémákra akartak rávilágítani, és kérdéseket tettek fel.

A professzor szerint azok a tüntetők, akik a Capitoliumnál végül erőszakhoz folyamodtak és részt vettek a lázadásban, buta dolgot követtek el, és ezt törvénytelennek és szégyenteljesnek ítélte meg.

Ettől függetlenül az egyetemi diákok hadjáratot indítottak Joshua Hochschild ellen a véleménye miatt. Elindult egy petíció a kirúgására, amelyet már majdnem 1800 fő írt alá. A hírek szerint egyébként a professzor is ott volt a Capitoliumnál a tüntetés napján, de a lázadásban nem vett részt.

A petíció szerint a professzor cikke egy szegényes mentség akar lenni a tüntetésen való saját részvételét illetően. Brea Purdie, a petíció indítója szerint Hochschild minimalizálja a rasszizmus, a xenofóbia és a nőgyűlölet hatásait.

Az ügyben kiadott egy közleményt az egyetem elöljárója, Boyd Creasman is. Ebben azt írta, hogy az amerikai felsőoktatás egyik sarokköve a tudományos szabadság, ami lehetővé teszi mind a hallgatók, mind az oktatók számára, hogy szabadon kifejezzék a véleményüket, szankciók nélkül. Mindenkinek jogában áll, hogy valamivel egyetértsen vagy ne értsen egyet, és a beszédhez való jog védelme rendkívül fontos. Ezzel együtt Creasman arról is szót ejtett, hogy az egymás iránti tisztelettel tenni akarnak a faji és társadalmi igazságosságért.

Nem Joshua Hochschild az első egyetemi oktató, akit támadás ér a véleménye miatt.

Tavaly egy chicagói egyetem közgazdász professzora, Harald Uhlig a közösségi oldalán írta le a véleményét arról, hogy nem helyesli a támogatás megvonását a rendőrségtől, amelyet annyira el akart érni a Black Lives Matter mozgalom. 

Uhlig az egyetemen a Journal of Political Economy lapnál is dolgozik vezető szerkesztőként. Véleménye miatt petíció indult a lemondatására a lapnál, ez azonban végül nem történt meg.

Az Albertai Egyetemen pedig egy antropológus professzort azért rúgtak ki tavaly, mert gender-kritikus és feminista megszólalásai voltak. A diákok arra panaszkodtak, hogy Kathleen Lowery nem biztonságos környezetet teremtett nekik a megszólalásaival, az intézmény pedig végső soron úgy látta, hogy jobb lesz mindenkinek a professzor nélkül – írta a V4NA Hírügynökség.

Tovább olvasom

Médiapiac

Felfüggesztették a Polska Press megvásárlását jóváhagyó döntést

Felfüggesztette az illetékes lengyel bíróság azt a döntést, mellyel a lengyel fogyasztóvédelmi és versenyfelügyeleti hatóság (UOKiK) jóváhagyta, hogy a vezető lengyel üzemanyag-szolgáltató cégcsoport, a PKN Orlen megvásárolja a lengyelországi regionális sajtót kiadó Polska Press csoportot.

Közzétéve:

Pixabay

A megelőző intézkedést a varsói kerületi bíróság a lengyel emberi jogi szóvivő, Adam Bodnar fellebbezésére hozta, aki megtámadta az UOKiK február eleji, a német kézben lévő Polska Press megvásárlását jóváhagyó döntését.

A bíróság szerint az ügylet törvényességéről szóló végleges ítélet kiadásáig az államkincstár felügyelete alá tartozó PKN Orlen csoportnak nem szabad gyakorolnia a Polska Press cégre vonatkozó tulajdonosi jogait.

A korábban a Verlagsgruppe Passau tulajdonában lévő Polska Press a Lengyelországban terjesztett 24 regionális lap közül 20-at tudhat magáénak, a sajtóvállalat portfóliójához ezenkívül közel 120 regionális hetilap, valamint 500 internetes honlap is tartozik, köztük a legolvasottabb regionális hírportálok.

Az UOKiK szerint a Polska Press megvásárlása a PKN Orlen által nem veszélyezteti a lengyelországi versenyhelyzetet, mert a tőkekoncentráció két olyan alany között történik, amelyek tevékenységi területe nem fedi egymást.

Bodnar szerint viszont az ügylet sértheti a lengyelországi média pluralizmusát, valamint korlátozhatja a szólásszabadságot, ezért március elején fellebbezett az UOKiK döntése ellen.

Az UOKiK kedden kifogásolta, hogy a nyilvánosság kizárásával múlt héten megtartott bírósági tárgyaláson az ügylet felfüggesztéséről meghozott döntést az ombudsman tette közzé elsőként, valamint hogy a megelőző intézkedést a bíróság a versenyfelügyeleti hatóság állásfoglalásának áttanulmányozása nélkül rendelte el. Az UOKiK további jogi lépéseket fontolgat az ügyben.

A PKN Orlen elnöke, Daniel Obajtek bejelentette: a cégcsoport “minden törvényes eszközt felhasznál jogainak megvédése érdekében”.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom