Kövess minket!

Médiapiac

Egyes cégeknek kevésbé fájhat a reklámadó

Azok a cégek járhatnak jobban, amelyek a társasági adóban vagy a személyi jövedelemadóban a korábbi években elhatárolt veszteséget halmoztak fel.

Mérséklődhet a reklámadó idei mértéke azoknál a médiavállalkozásoknál, amelyek a társasági adóban vagy a személyi jövedelemadóban a korábbi években elhatárolt veszteséget halmoztak fel – ismerteti az MTI annak a módosító indítványnak a tartalmát, amelyet az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága fogadott el kedd esti ülésén.

A Ház szerdán szavaz sürgős eljárásban a reklámadóról szóló törvényjavaslatról, amely adóval sújtaná a reklámokból származó árbevételt, és az adót a saját reklámok költsége után is felszámítanák.

A törvényalkotási bizottság kedden folytatta le az előterjesztés részletes vitáját. Az előterjesztést érintő változtatást kormánypárti támogatással, az ellenzéki képviselők elutasítása mellett fogadták el. Eszerint az idén kezdődő adóév adóalapját mérsékli a társasági adóban és a személyi jövedelemadóban a korábbi években elhatárolt veszteség ötven százaléka.

A reklámadóról szóló javaslat előterjesztője, L. Simon László (Fidesz) a vitában elmondta: eredetileg forgalmi típusú, vagyis a nyereségtől független adót képzelt el, hogy ne vonhassák ki alóla magukat azok sem, akik akár gazdasági okokból, akár az adóelkerülési technikák miatt veszteségesek. Most mégis támogatja a benyújtott módosítást, hogy lehetőséget adjon ezeknek a cégeknek arra, ne növekedjen tovább a veszteségük. Az ülésen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kormány támogatásáról biztosította a bizottságot.

A szocialista Bárándy Gergely a jobbikos Szilágyi Györggyel együtt arra várt választ: mely médiumok a módosító javaslat kedvezményezettjei. A független Fodor Gábor szerint az egész törvényjavaslat a sajtószabadságot fenyegeti, a módosító javaslat pedig a TV2-nek kedvez. A szocialista Tóth Bertalan lex TV2-nek titulálta a módosítást, és a törvényjavaslat legfelháborítóbb részének nevezte a bizottsági javaslatot.

A fideszes Balla György viszont úgy érvelt: az előterjesztés nem tesz különbséget kormánypárti vagy ellenzéki médiumok között. A kis médiumokat szinte érintetlenül hagyja – mondta -, miközben “a ránk sok szennyet bocsátókat jóval nagyobb mértékben adóztatja”.

Frakciótársa, Szabó Zsolt egy ellenzéki kritikára válaszul úgy vélekedett: az adózás szempontjából éppen jó időpontban születik az idei adóévre vonatkozó javaslat. Arra a bírálatra pedig, amely szerint az ellenzékieknek ártana, a kormánypártiaknak pedig kedvezne a most benyújtott módosítás, azt mondta: hogy kinél keletkezett elhatárolt veszteség a társasági vagy a személyi jövedelemadó adó miatt, belső információ, a mérlegből vagy az eredménykimutatásból nem derül ki.

L. Simon László válaszában a legnagyobb tévedésnek nevezte, hogy a javaslat sértené a sajtószabadságot vagy tönkretenné a semleges médiumokat, szerinte a politikai vélemény sokszínűségét szolgáló médiumokat nem veszélyezteti. Sorolta azokat a kormánypártinak tartott médiumokat, amelyeket jelentősen érint a reklámadó. Szerinte ma a sajtószabadságra leginkább a tulajdonosi vélemények hatnak.

A bizottság nem támogatta a jobbikos Novák Előd azon változtatási szándékát, amely szerint az adóbevételt nem iskolafelújításra, hanem arra kellene költeni, hogy mindenki ingyenesen hozzáférjen az internethez. Elfogadták viszont Vas Imre (Fidesz) technikai jellegű módosító javaslatát.

(forrás: MTI)

Minden, amit a reklámadóról írtunk korábban, elolvasható itt: https://www.mediapiac.com/cimke/reklamado

Médiapiac

Beszállt a választási kampányba az USA-ból vezérelt „Szabad” Európa

A magát függetlennek, objektívnek és pártatlannak valló Szabad Európa is beszállt a választási kampányba – derült ki a Magyar Nemzet szerkesztőségének birtokába jutott levélből. A dokumentum tartalma szerint az Egyesült Államokból vezérelt médium kiemelten elemzi az Nemzeti Együttműködés Rendszerérének (NER) elmúlt tízéves működését, valamint a 2022-es választásokig vezető utat is végigköveti.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Politikai tartalmú podcastcsatornáit reklámozza a Szabad Európa, amely 27 év után 2020 szeptemberében multimédiás weboldal formájában tért vissza Magyarországra.

Bár a Szabad Európa azt hangoztatja, hogy célja független, objektív és pártatlan tájékoztatást nyújtani Magyarországról, a lap birtokába jutott dokumentum teljesen másról tanúskodik. 

A levélben ugyanis több olyan hetente vagy kéthetente jelentkező  sorozatról is szó esik, amely kifejezetten a Nemzeti Együttműködés Rendszerérének (NER) elmúlt tízéves működését, és azokat a folyamatokat vesézi ki, amelyek az elmúlt évtizedben a magyar társadalmat alakították.

A műsorban pedig szakértőket kérdeznek meg egyebek mellett a demográfiáról, a vezérelvű politikáról, az önkormányzatiságról, a külpolitikáról vagy a gazdaságról – írta a Magyar Nemzet.

A Szabad Európa emellett a közelgő választási kampánynak, valamint az áprilisi országgyűlési választásoknak is külön sorozatot szentel.

A kéthetente jelentkező Konstruktív bizalmatlanság című sorozatban a műsorvezető Vovesz Tibor Ruff Bálint ellenzéki kommunikációs szakemberrel a 2022-es választásokig vezető utat követi végig.

Érdemes megjegyezni azt is, hogy a Szabad Európa immár multimédiás honlapként történő megjelenésekor a PestiSrácok arról számolt be, hogy az egykor rádióként működő médium visszatérésre az amerikai támogatók 750 ezer dollárt szántak, hazánkban pedig egy irodát is nyitottak.

Tovább olvasom

Médiapiac

Újságíró szervezte az Antifa tüntetését

Az Antifa mozgalom radikális baloldali aktivistái miatt kényszerült Éric Zemmour lerövidíteni a Calais-ban tett szerdai látogatását. Ez az a város, ahol a legnagyobb gondot jelentik az illegális bevándorlók.

Közzétéve:

Borítókép: Éric Zemmour francia jobboldali publicista, a Visszahódítás párt elnökjelöltje (k, háttal) sajtótájékoztatót tart az észak-franciaországi Calais-ben 2022. január 19-én. Fotó: MTI/AP/Michel Spingler

A jobboldali elnökjelölt érkezése előtt ugyanis a radikális baloldali mozgalom, az Antifa tagjai jelentek meg a calais-i dzsungelként is ismert dűnés területen, Zemmour látogatásának első helyszínén. Majd hangos kiabálással zavarták meg az elnökjelölt beszédét és helyi támogatóival folytatott beszélgetését. 

A 2016-ban végleg felszámolt migránstáborban tett látogatása után Zemmour a helyi rendfenntartó erők képviselőivel folytatott volna megbeszélést. Zemmour szerint Calais-ban az illegális migránsok jelenlétét több rendőr jelenlétével kell felváltani.

A harmincfős agresszív Antifa-csoport miatt Zemmour azonban kénytelen volt a találkozó helyszínét egy szűk bisztróba áttenni. A baloldali aktivisták ennek ellenére nem mentek el, a zuhogó esőben is a bisztró előtt vártak arra, hogy a megbeszélés végén Zemmour-ra támadjanak. Zemmour végül kicselezve őket az étterem hátsó kijáratán távozott, és hagyta el a régiót is.

Zemmour kampányfőnöke az eset után bejelentette, hogy feljelentést tesznek az ellen az újságíró ellen, aki a radikális baloldali csoportot kifejezetten azzal a szándékkal szervezte Zemmour kampánykörútjának a helyszínére, hogy megakadályozza a népszerű jelölt nyilvános felszólalását – írja az Origo.hu.

Tovább olvasom

Médiapiac

Tucker Carlsonnak nyilatkozott Szijjártó Péter

Az amerikai véleményvezér műsorában faggatta a magyar külügyminisztert.

Közzétéve:

Fotó: YouTube

Mit tanulhat Amerika Magyarországtól? Erről kérdezte Tucker Carlson, az Egyesült Államok legnézettebb politikai műsorának vezetője Szijjártó Pétert.

A magyar külügyminiszter megköszönte Carlsonnak, hogy az igazságot mutatja be Magyarországról, „szemben a nemzetközi liberális média hazugságaival”. Szijjártó kifejtette: az EU külügyminiszteri találkozóin, amikor a migrációt vagy a határok védelmét vitatják meg, gratuláló sms-eket kap más országokbeli kollégáitól. Ám amikor a vita után megkérdezi őket, hogy ők miért nem szólalnak fel, azt a hazai civil szervezetekkel és a liberális médiával, koalíciós partnerektől érkező nyomással magyarázzák. Szijjártó szerint más kormányok azért nem folytatnak őszinte migrációs politikát,mert nyomás alatt vannak a liberális média és a nem-kormányzati szervek részéről.

„Magyarországon ugyanakkor politikai stabilitás van, kétharmados kormányzati parlamenti többséggel, így megvan az a luxusunk, hogy azt mondjuk, amit gondolunk, és ennek megfelelően cselekedjünk” – fejtette ki Szijjártó Péter.

Tucker Carlson kérdésére a magyar külügyminiszter úgy válaszolt: szerinte azért utálják Magyarországot, mert hazafias, keresztény, konzervatív, nemzeti érdekeket képviselő és egyúttal sikeres politikát folytat a magyar kormány. Magyarország azért veszélyes számukra, mert cáfolja azt az alapvetésüket, hogy csak az extrém liberális álláspont követése lehet sikeres a világban. 

Carlson ehhez azt fűzte hozzá, hogy szerinte a liberálisok jobban félnek Magyarországtól, mint Kínától, és úgy látja, be fognak avatkozni a magyar választásba, amihez sok szerencsét kívánt végül Szijjártónak – írja a Mandiner.

Tovább olvasom