Kövess minket!

Médiapiac

Egyes cégeknek kevésbé fájhat a reklámadó

Azok a cégek járhatnak jobban, amelyek a társasági adóban vagy a személyi jövedelemadóban a korábbi években elhatárolt veszteséget halmoztak fel.

Mérséklődhet a reklámadó idei mértéke azoknál a médiavállalkozásoknál, amelyek a társasági adóban vagy a személyi jövedelemadóban a korábbi években elhatárolt veszteséget halmoztak fel – ismerteti az MTI annak a módosító indítványnak a tartalmát, amelyet az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága fogadott el kedd esti ülésén.

A Ház szerdán szavaz sürgős eljárásban a reklámadóról szóló törvényjavaslatról, amely adóval sújtaná a reklámokból származó árbevételt, és az adót a saját reklámok költsége után is felszámítanák.

A törvényalkotási bizottság kedden folytatta le az előterjesztés részletes vitáját. Az előterjesztést érintő változtatást kormánypárti támogatással, az ellenzéki képviselők elutasítása mellett fogadták el. Eszerint az idén kezdődő adóév adóalapját mérsékli a társasági adóban és a személyi jövedelemadóban a korábbi években elhatárolt veszteség ötven százaléka.

A reklámadóról szóló javaslat előterjesztője, L. Simon László (Fidesz) a vitában elmondta: eredetileg forgalmi típusú, vagyis a nyereségtől független adót képzelt el, hogy ne vonhassák ki alóla magukat azok sem, akik akár gazdasági okokból, akár az adóelkerülési technikák miatt veszteségesek. Most mégis támogatja a benyújtott módosítást, hogy lehetőséget adjon ezeknek a cégeknek arra, ne növekedjen tovább a veszteségük. Az ülésen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kormány támogatásáról biztosította a bizottságot.

A szocialista Bárándy Gergely a jobbikos Szilágyi Györggyel együtt arra várt választ: mely médiumok a módosító javaslat kedvezményezettjei. A független Fodor Gábor szerint az egész törvényjavaslat a sajtószabadságot fenyegeti, a módosító javaslat pedig a TV2-nek kedvez. A szocialista Tóth Bertalan lex TV2-nek titulálta a módosítást, és a törvényjavaslat legfelháborítóbb részének nevezte a bizottsági javaslatot.

A fideszes Balla György viszont úgy érvelt: az előterjesztés nem tesz különbséget kormánypárti vagy ellenzéki médiumok között. A kis médiumokat szinte érintetlenül hagyja – mondta -, miközben “a ránk sok szennyet bocsátókat jóval nagyobb mértékben adóztatja”.

Frakciótársa, Szabó Zsolt egy ellenzéki kritikára válaszul úgy vélekedett: az adózás szempontjából éppen jó időpontban születik az idei adóévre vonatkozó javaslat. Arra a bírálatra pedig, amely szerint az ellenzékieknek ártana, a kormánypártiaknak pedig kedvezne a most benyújtott módosítás, azt mondta: hogy kinél keletkezett elhatárolt veszteség a társasági vagy a személyi jövedelemadó adó miatt, belső információ, a mérlegből vagy az eredménykimutatásból nem derül ki.

L. Simon László válaszában a legnagyobb tévedésnek nevezte, hogy a javaslat sértené a sajtószabadságot vagy tönkretenné a semleges médiumokat, szerinte a politikai vélemény sokszínűségét szolgáló médiumokat nem veszélyezteti. Sorolta azokat a kormánypártinak tartott médiumokat, amelyeket jelentősen érint a reklámadó. Szerinte ma a sajtószabadságra leginkább a tulajdonosi vélemények hatnak.

A bizottság nem támogatta a jobbikos Novák Előd azon változtatási szándékát, amely szerint az adóbevételt nem iskolafelújításra, hanem arra kellene költeni, hogy mindenki ingyenesen hozzáférjen az internethez. Elfogadták viszont Vas Imre (Fidesz) technikai jellegű módosító javaslatát.

(forrás: MTI)

Minden, amit a reklámadóról írtunk korábban, elolvasható itt: https://www.mediapiac.com/cimke/reklamado

Médiapiac

Sorosékat nem zavarja a főszerkesztő antiszemitizmusa

Soros György amerikai tőzsdespekuláns hallgatásba burkolózott, nem kommentálta a V4NA érdeklődésére a főszerkesztője antiszemita, kirekesztő e-mailjeit.

Közzétéve:

MTI Fotó: Sándor Katalin

Botrány tört ki Magyarországon, miután a Soros György érdekeltségi körébe tartozó baloldali propagandakiadvány főszerkesztője korábban antiszemita, kirekesztő e-maileket küldött munkatársainak.

Uj Péter még az Index.hu vezetőjeként egyik levelét a “b*zik, zsidók, vegetáriánusok kíméljenek” tárggyal küldte ki, míg egy másikban durván antiszemita szöveget idézgetett. Ebben olyanok szerepeltek, mint “se**enbüntet fityma rabbi!”.

Mivel a 444.hu egyik befektetője a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) támogatását élvező Media Development and Investment Fund (MDIF) a V4NA levélben fordult az érintettekhez Uj kirohanása miatt.

Azt kérdezték:

  • Mit gondol Soros György ezekről a kijelentésekről?
  • Elhatárolódnak-e Uj Péter kijelentéseitől?
  • Le kell-e mondania Uj Péter főszerkesztőnek?
  • Megszüntetik-e az együttműködést a 444.hu-val ezen kijelentések fényében?
  • Soros György, az OSF és az MDIF is a hallgatás stratégiáját választotta. Ebből arra lehet következtetni, hogy Soros Györgyöt csak akkor érdekli az antiszemitizmus, ha az az ő ügyeit viszi előre.
Tovább olvasom

Médiapiac

Rosszhiszeműséggel vádolják a Twittert az oroszok

Március 1-jén lépett hatályba az a törvény, amely szerint a közösségi szolgáltatóknak maguknak kell kiszűrniük és blokkolniuk a tiltott tartalmakat.

Közzétéve:

Pixabay

A tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) közölte, hogy a Twitter 2017 óta 2862 olyan anyagot nem távolított el, amely Oroszországban tiltott tartalomnak számít – írja az MTI. A hatóság szerint

öngyilkossági módszereket részletező, önpusztításra felszólító, fiatalkorúakat ábrázoló pornográf és kábítószer előállításához való útmutatást tartalmazó anyagokról volt szó.

A Roszkomnadzor a közlemény szerint több mint 28 ezer, tiltott bejegyzések eltávolítását követelő felszólítást intézett az online szolgáltató igazgatóságához.

Oroszországban március 1-jén lépett hatályba az a törvény, amelynek értelmében a közösségi szolgáltatóknak maguknak kell kiszűrniük és haladéktalanul blokkolniuk a tiltott tartalmakat. Ha a szolgáltató nem képes önállóan eldönteni, hogy törvénysértő-e egy tartalom, akkor azt át kell küldenie a Roszkomnadzornak.

Az orosz parlament alsóháza decemberben olyan törvénymódosításokat szavazott meg, amelyek

lehetővé teszik a közösségimédia-szolgáltatók fokozottabb bírságolását, sőt hozzáférhetőségük letiltását is abban az esetben, ha “diszkriminációt” alkalmaznak az orosz médiával szemben.

A Roszkomnadzor kifogásolta, hogy a nagy online szolgáltatók január végén megosztották az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus letartóztatása miatt meghirdetett, de a hatóságok által nem engedélyezett tüntetésekre mozgósító üzeneteket.

Vlagyimir Putyin orosz elnök januárban aggodalmát fejezte ki a hivatalban lévő amerikai államfőt, Donald Trumpot letiltó közösségi médiumoknak a kormányokéval vetekedő befolyása miatt. Egy bíróság februárban megbírságolta a Twittert, amiért nem oroszországi szervereken tárolja az orosz állampolgárok adatait.

Tovább olvasom

Médiapiac

Szlovénia megelégelte az álhírháborút Brüsszellel

A szlovén EU-elnökség közeledte látványosan aggasztja a brüsszeli balliberális sajtót, amely immár az Európai Bizottság képviselőinek segítségével kezdett lejáratókampányba a jobboldali koalíciós kormány vezette Szlovéniával szemben.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/Reuters/Yves Herman

Július elsejével Szlovénia veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, így a Janez Janša vezette ország fél évig meglehetősen fontos uniós szerephez jut. Utóbbi látványosan aggasztja a brüsszeli balliberális sajtót, amely immár az Európai Bizottság képviselőinek segítségével kezdett lejáratókampányba a jobboldali koalíciós kormány vezette Szlovéniával szemben. A magyar olvasóknak ismerősen csenghet: Janšáéknak a jogállamiság „általános” helyzetét, így a médiapluralizmust és igazságszolgáltatást érintő problémákat róják fel – írja a Magyar Nemzet.

Az Európai Bizottság „házi” lapjában, a Politicóban pedig az utóbbi hetekben számos lejárató cikk jelent meg

– például Szlovénia háborúja a sajtó ellen; Janša miniszterelnök támadja az újságírókatSzlovénia nyugtatni próbál az EU-elnökség közeledtével címekkel. Utóbbi írásban Orbán Viktornak is fontos szerep jut: mint írják, a szlovén kormányfő barátja a magyar miniszterelnöknek, így a szlovénoknak magyarázkodniuk kell, hogy az elnökségi ciklusuk idején majd nem Budapest érdekeinek megfelelően alakítják a tanács agendáját. (A Politico kimondatlanul arra gondolhat, hogy nehogy a szlovén EU-elnökség zárja le a hazánkkal szembeni, hetes cikkely szerinti eljárást – a szerk.). A történtek pikantériája, hogy

az Európai Bizottság is egyértelműen a szlovén kormányt folyamatosan kritizáló balliberális brüsszeli újságírók mellett áll ki, s következetesen elítéli, amikor Janša álhírekkel vádolja vagy hazugnak nevezi – például a balliberális Politico – munkatársait.

Janša meghívót küldött Brüsszelnek

Szlovénia olyannyira megelégelte az álhírháborút, hogy a kormányfő pénteken közzétett egy levelet, amelyben tényfeltáró misszióra hívja az országba az Európai Bizottság képviselőit. Mint azt az Ursula von der Leyennek címzett dokumentumban írta,

már az első szlovén EU-s elnökség idején, 2008-ban is hasonló helyzet állt elő, a sajtó akkor is „féltette” Szlovéniától az uniót, ám most furcsa mód az Európai Unió képviselői is az országgal szemben foglalnak állást. Janša az írásban kiemeli Věra Jourová bizottsági alelnököt, aki az elmúlt napokban ismét élesen bírálta a szlovén sajtó helyzetét.

„Igazából valóban vannak problémák a szlovén demokrácia állapotával. De ennek az okai sokkal régebbre nyúlnak vissza, s a kommunizmus hagyatékában gyökereznek” – vélekedik a kormányfő, egyúttal azt hangoztatva, hogy

nem akarja, hogy Európában állandósuljanak a megalapozatlan vádaskodások a szlovén kormánnyal szemben.

„Remélem, hogy gyorsan megállapodásra tudunk jutni a tényfeltáró misszió megalakulásával és annak szlovéniai látogatásával kapcsolatban” – zárja sorait Janez Janša.

Az Európai Bizottság a csütörtöki és pénteki uniós csúcstalálkozó miatt péntek délutánig hivatalosan nem tudott reagálni a szlovén levélre.

Tovább olvasom