Kövess minket!

Médiapiac

„Egyáltalán nem kizárt, hogy újabb csatornákat indítunk”

Lapunk megjelenésekor lesz fél éve, hogy gyökeresen átszervezte értékesítési és ügyfélkapcsolati rendszerét a TV2-csoport. Ennyi idő után érdemes volt leülni Zájer Attila ügyfélkapcsolati igazgatóval egy kávéra, közben pedig arról kérdezgetni, hová jutottak, merre tekintenek.

Elődöd viszonylag rendszeresen nyilatkozott, te visszafogottabb vagy e téren, vagy kivárod az eredményeket, és csak utána állsz a sajtó elé?

Egyelőre minden energiánkat leköti a portfólióépítés, eközben pedig egy teljesen új struktúrában kell ellátni a feladatainkat, elérnünk a céljainkat. Az elsődleges feladat értelemszerűen az volt, hogy stabil és fix, a nem mindennapi növekedést kezelni képes szervezeti struktúrát alakítsunk ki. Szakmai rendezvényeken mindig jelen vagyunk, tervezzük, hogy megjelenünk ebben a témában a sajtóban is, de a fontossági sorrendet betartjuk.

Épül-e még az új rendszer, vagy most már az aprómunka és a finomhangolás korát élitek?

Azt már régen megtanultam, hogy sohasem szabad leállni a fejlődéssel, az új lehetőségek keresésével, hiszen sosem teljes a rendszer, mindig van tennivaló. Most azonban

már látjuk, hogyan működünk ezzel a méretes csatornaportfólióval, vannak még ugyanakkor nyitott pozícióink, ezekre keressük is a munkatársakat.

Létszámban mekkora volt a változás?

Körülbelül negyvenfős volt a korábbi értékesítési csapat. Azáltal, hogy a tevékenységek egy részét az Atmedia és az IKO Sales House látja el, megváltoztak a házon belül tartott feladatok, a csapat átalakult, de ma már ismét harminc feletti a létszám. Ennek az az oka, hogy időközben több olyan új feladatkör is létrejött, amelynek a lehető legmagasabb szintű betöltése érdekében további szakemberek csatlakoztak a csapathoz.

Hogy mindenki számára egyértelmű legyen: hogyan is fest az április közepén bevezetett új struktúra?

Az Atmedia végzi a hagyományos ratingalapú értékesítést a TV2-csoport számára, míg az IKO-nak a kvízműsorok és a nyereményjátékok területén van szerepe, valamint egyes szponzorfelületeknél. Minden más felülettel a TV2-csoport ügyfélkapcsolati igazgatósága dolgozik, azaz nálunk van minden egyéb szponzorfelület vagy az eventműsorokhoz kapcsolódó játékok értékesítése. A mi feladatunk továbbá a speciális szpotmegoldások gondozása, amelyek beletartoznak ugyan az óránként 12 perces kvótába, de mégis olyan programming- és ügyfélkezelési odafigyelést igényelnek, ami nálunk adott, legyen szó akár az osztott képernyős megjelenésekről, a single spotokról vagy a sting néven megismert pillanatreklámokról. Ehhez még jön természetesen az Atmediával és az IKO-val való kapcsolattartás, valamint a hagyományos direkt ügyfélkapcsolat a partnereinkkel.

Mennyi időtök volt felkészülni a csatornaoffenzívára?

A tulajdonosváltást követően született meg a döntés a kábelportfólió bővítéséről, ez végigfutott a rendszeren, majd májusban hoztuk nyilvánosságra terveinket. Kezdettől fogva részesei voltunk a tervezésnek, hiszen kereskedelmi portfóliót építünk, célunk, hogy a piaci szereplők igényeit éppúgy kielégítsük, mint a nézőkét. Míg a programmingcsapatok intézték a tartalombeszerzést, a gridek felállítását, addig mi üzleti, kutatási oldalról vizsgáltuk a fejlesztést, hiszen az igazgatósághoz tartoznak a B2B- és a programkutatási területek is. Dirk Gerkens vezérigazgatóval pedig már a nulladik ponttól egyeztettük, hogy milyen üzleti lépések mentén haladjunk.

Ilyen helyzetekben elő szoktak fordulni komolyabb véleményütközések.

 

Nálunk nagyon jó az összhang a menedzsmentben, mindenki látja, hogy mit miért csinálunk, mik a célok. Mindenki értette, hogy egy kisebb kábelportfólióval nem tudunk kellően érvényesülni a piacon, az új csatornáinkkal viszont komoly versenyhelyzet áll elő.

Kereskedelmi szempontból milyen kihívásokat, milyen lehetőségeket rejt a portfóliófejlesztés?

Az új csatornáinkkal minden szegmenst megszólítunk. Kereskedelmi szempontból azok az adók a legeladhatóbbak, ahol a legtöbb saját gyártás tud megvalósulni, itt ugyanis a partnerek is jobban kapcsolódhatnak. Ezért is fontos, hogy minden csatornánkon jelentkezünk saját készítésű produkcióval.

Mekkora a saját gyártás aránya az egyes csatornák esetében?

Igyekszünk minden csatornára legalább egy meghatározó saját gyártású műsort készíteni. Bár nem főprofilunk a rajz- és bábfilmek előállítása, a nemrég elindult Kiwi TV-n sem csak vásárolt tartalmak várják a nézőt, elkészítettük ugyanis a Zűrgombócok című zenés gyermekműsort. A Chili TV pedig már kapásból két saját tartalommal indult, közismert séfek közreműködésével. Kiemelkedik a tematikus adók közül jól bevált brandünk, a FEM3 is, amely élő kétórás magazinműsorral jelentkezik nap mint nap.

És mi a helyzet a jó rajtot vett Mozi+-szal?

Saját játékfilmeket nem készítünk, ahogy Izaura TV ide vagy oda, dél-amerikai teleregényt sem forgatunk, filmtámogatásban, -szponzorációban ugyanakkor jól állunk. És korábban is jellemző volt, hogy általunk támogatott művek nagyon hamar képernyőre kerülnek nálunk.

Új csatornáknál mindig is kulcskérdés, hogy hány háztartásba jut el a műsor.

Igen, és számok vagy tervek sorolása nélkül azt mondhatom: folyamatosan dolgozunk azon, hogy olyan arányokat érjünk el, amelyek kereskedelmi szempontból kedvezőek. A százszázalékos lefedettség volna az ideális persze, de a reálisan kitűzhető érték csatornánként eltérő.

A nagy terjesztők mellett tehát a sok kicsit is megcélozzátok.

Természetesen, hiszen kiemelt fontosságú számunkra, hogy új csatornáink minél több nézőhöz jussanak el. Egyértelmű, hogy a kisebb terjesztési partnerekkel is tárgyalunk, ahogy a szponzoráció területén is nagy lehetőségeket látunk a hazai kkv-k bevonására.

Ezen a területen milyenek az arányok?

A 80-20-as szabály érvényesül; igyekeznünk kell a nagyobb, látható büdzsékből felépíteni a bevételi alapokat, nagyon fontos ugyanakkor, hogy a kis- és középvállalkozások – ma még részben kiaknázatlan – szponzorlehetőségeire is rástartoljunk. Ennek a része, hogy ahol lehet, próbáljuk megmutatni a kkv-k képviselőinek: ma már elérhető és megfizethető platform számukra a tévé, a SuperTV2-n futó Édes Életben például tág teret engedhetünk a termékmegjelenítésnek.

Gondolom, a rovarirtó és a láncfűrész keményebb dió, mint bármelyik FMCG-termék.

Remek az alkotói csapat, elképesztő kreativitással képesek beleszőni a történetbe egy-egy terméket, így a rovarirtó éppúgy szóba jöhet, mint egy láncfűrész. Úgy gondolom azonban, hogy a hazai szállodák lehetnek például az egyik olyan célközönség, amelynél nagyobb szerepet kaphat ez a fajta megjelenési lehetőség – például a helyszíni forgatás, így a hotel bemutatása révén.

Mennyire hajlanak a hirdetők a formabontó megoldásokra? Vagy illedelmesen előreengedik a riválist, bukjon bele esetleg ő?

Ha kiéleződik a verseny, akkor egymást túllicitálva akarják a legújabb és legjobb lehetőségeket megkaparintani a riválisok, hogy elsőként élhessenek velük. Sok esettanulmányunk születik, így később más ügyfeleknek is megmutathatjuk megoldásainkat. Szerencsére mindig találni olyan innovatív ügyfelet, aki hajlandó a GRP-k mögé nézni, és kész kicsit brandközelibb megoldást kínálni a fogyasztóinak – ehhez pedig nálunk minden segítséget megkap. Ennek is köszönhető, hogy a hazai tévés nonszpotpiacon ötven százalékhoz közelít a TV2-csoport részaránya.

Lehet minden évben nagyot dobni a kínálatban?

Azon vagyunk, hogy folyamatosan új, innovatív megoldásokat vezessünk be, de azért nem kell minden évben feltalálni a spanyolviaszt. Sokszor várnak az ügyfelek valami gyökeresen újat, holott nem feltétlenül a felület újdonsága a döntő, hanem a kreatív csomagolás, a sokoldalú megközelítés. Egy tökéletesen kivitelezett szponzorszpottal is el lehet érni olyan eredményeket, amelyekről nem is álmodott a partner.

Végül a kínálatnál maradva: az eddig bejelentettek mellett számíthatunk-e a közeljövőben újabb TV2-kábelcsatornákra? Az indításba ugyanis a jelek szerint úgy belejöttetek, mint úri gyerek a pofozkodásba.

Tervek mindig vannak, az utóbbi hónapokban elég sok tapasztalatot szereztünk arról, mennyi időbe és energiába kerül egy ilyen start, legyen szó akár új csatornáról, akár újrapozicionálásról. Ha jön olyan lehetőség, és üzleti érdek is fűződik hozzá, egyáltalán nem kizárt, hogy újabb adókat indítunk.

És nem hivatalosan?

Magánemberként vagy szakemberként azt mondhatom, hogy polcon tartott tartalmak helyett jó lenne mindent adásba helyezni vagy elérhetővé tenni online felületeken.

 

 

CV

Zájer Attila vezeti a TV2-csoport kereskedelmi bevételeiért felelős ügyfélkapcsolati igazgatóságot 2016 áprilisától. A szakember közgazdasági tanulmányai befejezése után lépett a média világába 2006-ban, az akkori Mediaedge:cia, ma MEC csapatába. Két év után igazolt a TV2-höz, ahol értékesítési menedzserként, majd 2011-től csoportvezetőként bizonyított. 2014-ben a TV2-csoport értékesítési vezetője lett, a szpot- és nonszpot- megoldások mellett a royalty-vállalkozás üzletágért felelt.

 

Médiapiac

Gyurcsányék szolgálatában a baloldali média

Ugyan napjainkban a baloldal már finomított oltásellenes álláspontján, márciusban több balliberális médium nyílt levélben kezdeményezte a miniszterelnöknél, hogy az újságírókat és forgatócsoportokat engedjék be a kórházak COVID-osztályaira, valamint az oltópontokra. A Századvég feltérképezte, hogy milyen összefüggés lehet a baloldali pártok védőoltásokkal kapcsolatos “pálfordulása” és a hozzájuk köthető sajtóorgánumok akciója között.

Közzétéve:

MTI/Kovács Tamás

Álhírek és oltásellenesség

Már 2020 tavaszán, a koronavírus-járvány kezdetekor megfigyelhető volt, hogy a baloldal a felelős járványkezelés támogatása helyett – szavazatszerzési lehetőséget látva a pandémiában – különböző politikai játszmákba fogott – áll a Századvég Alapítvány legújabb elemzésében.

Ennek egyértelmű jele volt az álhírek, kamuvideók, valamint félrevezető vélemények terjesztése, a rendkívüli helyzet által indokolt különleges jogrendi berendezkedés sorozatos támadása, továbbá a közegészségügyi és gazdasági válsághelyzet okozta kihívások politikai szempontoknak történő alárendelése.

Miután egészségügyi szakemberek egyöntetű véleménye alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus legyőzésének a kulcsát a védőoltások jelentik, Gyurcsány Ferenc és partnerei kommunikációjában – a korábban követett stratégiájuk egyenes folytatásaként – megjelentek az oltásellenes, egyes vakcinák iránti közbizalom rombolását célzó hangok. A szakmai szempontok zárójelbe tételét jelzi, hogy a balliberális tömb annak ellenére indított hadjáratot a Szputnyik V és a Sinopharm vakcinákkal szemben, hogy a szóban forgó oltóanyagok hazai alkalmazását engedélyező Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) több mint 70 éve garantálja a magyar gyógyszerbiztonságot, a hatóság gyakorlata pedig világszínvonalúnak tekinthető.

A magyarok bíznak a vakcinákban

A baloldali pártok által remélt népszerűségnövekedés azonban elmaradt, politikai üzeneteik nem találkoztak a magyar választók döntő többségének elvárásaival. Ennek magyarázata több tényezőre vezethető vissza. Ahogy a Századvég márciusi, 1000 fős, reprezentatív közvélemény-kutatása rámutatott,

a magyarok közel háromnegyede (73 százaléka) elfogadhatatlannak tartja, hogy a koronavírus-járvány alatt egy politikus vagy más közszereplő oltásellenes legyen, továbbá a megkérdezettek 62 százaléka úgy gondolja, hogy emberéletek múlhatnak azon, hogy politikusok vakcinák ellen kampányolnak, és megkérdőjelezik a magyar szakhatóság által jóváhagyott oltóanyagok hatékonyságát.

Tovább árnyalja a képet, hogy a magukat beoltatni tervezők, vagy a már beoltottak 71 százaléka elfogadná illetve elfogadta a felajánlott orosz vagy kínai vakcinát. Ezen felül valószínűsíthető, hogy a választópolgárok többsége érzékelte, hogy a baloldal koronavírussal kapcsolatos prognózisaira a valóság rendre rácáfol, amely tovább rombolta az amúgy is hitelességi problémákkal küzdő ellenzéki erők tekintélyét.

E fejleményeket felismerve egy régi recepthez nyúlt a Gyurcsány-szövetség. A 2018-as országgyűlési választások előtt a baloldal igyekezett palástolni a tényt, hogy 2015-ben a migrációs krízis kirobbanásakor hevesen támadták a nemzeti kormány által felépített biztonsági határzárat (amely azóta is kulcsszerepet játszik az illegális migránsok kontrollálatlan beáramlásának megakadályozásában), napjainkban pedig az oltásellenességük elkendőzésébe kezdtek bele, látva az eddig követett irányvonaluk politikai eredménytelenségét. Gyanítható ugyanakkor, hogy e „pálfordulás” nem az oltásellenes, illetve a hatékony védekezés hátráltatására irányuló nézeteik valódi feladását jelenti a balliberális erők részéről, hanem a staféta átadásának kísérletét a hozzájuk közel álló médiumoknak.

A Gyurcsány-lista a baloldali média segítségével hátráltatná a hatékony járványkezelést

Az elmúlt években is megfigyelhető volt, hogy a baloldali sajtó – a balliberális pártok segédhadaként – aktívan részt vett a politikai napirend alakításában, a kormányellenes politikai agenda népszerűsítésében. Miután sajtóorgánumok nem mérettetik meg magukat a választásokon, kockázat nélkül felvállalhatják olyan közéleti álláspontok, üzenetek közvetítését, amelyek a baloldali politikusok népszerűségét hosszú távon megtépáznák. Ezek alapján

feltételezhető, hogy a balliberális médiumok korábban említett terve (amely a kórházakban és oltópontokon történő kamerázást célozza) nem más, mint a Gyurcsány-lista tehermentesítése, a hatékony járványkezelést hátráltató politikai magatartás újságírók általi folytatása, méghozzá a politikai népszerűségvesztés esetleges kockázata nélkül.

E húzásnak köszönhetően a balliberális politikusok tehát úgy igyekeznek lerázni magukról az oltásellenességet, hogy ezt politikai értelemben nem számonkérhető szereplők, a baloldali média képviselői folytatják tovább.

Ennek fényében kijelenthető, hogy a Gyurcsány vezette baloldal emberéleteket és munkahelyeket veszélyeztető politikai hazárdjátéka nem ért véget, legfeljebb átalakult. A baloldali tömb számára a hatalom megragadásának szándéka továbbra is felülírja a koronavírus legyőzésének, és Magyarország mielőbbi talpra állásának szempontját.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke

Tovább olvasom

Médiapiac

Rugalmasságot ígér a műsorkvóták vizsgálatakor az NMHH

És az idei első félév médiaszolgáltatási díjait is elengedik.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Méltányosan, rugalmasan, a járvány okozta helyzetet figyelembe véve jár majd el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amikor a műsorkvóta-kötelezettségeket vizsgálja – közölte a testület Kommunikációs Igazgatósága az MTI-vel.

Azt is megerősítették, hogy a szolgáltatók mentesülnek az idei első fél évben a médiaszolgáltatási díjak befizetése alól a koronavírus-járvány miatt április 9. óta érvényben lévő kormányrendeletnek köszönhetően.

A közlemény szerint a médiatanács erről tájékoztatta a Helyi Rádiók Országos Egyesületét, amely beadványt nyújtott be a második negyedéves médiaszolgáltatási díjaik elengedéséről.

A Retro Rádió és a budapesti Sláger FM szolgáltatója ugyanezért kérelmet nyújtott be az NMHH-nak. A médiatanács esetükben megszüntette az eljárást, mivel az érintett szolgáltatók is mentesülnek az első és második negyedévi médiaszolgáltatási díjak befizetése alól – írták.

Beszámoltak arról is: a médiatanács burkolt reklámozás miatt figyelmeztette a Halom Televízió Százhalombatta szolgáltatóját, mert a Híradó egyik januári adásában egy gyógyászati segédeszközöket árusító bolt részletes bemutatásával a termékek megvételére sarkallhatta a nézőket.

A körzeti, kereskedelmi jelleggel működő 101,7 Pécs FM szolgáltatóját pedig egy januári vizsgált adáshét alapján figyelmeztették, mert a szerződéses vállaláshoz képest kevesebb szöveget, helyi közéleti, helyi mindennapi élettel foglalkozó és közszolgálati műsort, valamint több zenét sugárzott – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez, amiért a brit közszolgálati médiatársaság számos műsorát törölte Fülöp edinburghi herceg múlt heti halála után.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

II. Erzsébet királynő férje életének századik évében, múlt pénteken hunyt el a windsori kastélyban. Fülöp hercegtől szombaton vesznek végső búcsút ugyancsak Windsorban, a brit királyi család legősibb és legnagyobb rezidenciáján.

A BBC csütörtökön közölte, hogy Fülöp halála óta 109 741 nézői kifogás érkezett, elsősorban a halálhír bejelentése utáni műsorváltozások miatt. A BBC történetében még soha nem kapott ennyi nézői panaszt egyetlen esemény közvetítése sem.

A BBC a halálhír bejelentése után összes hazai sugárzású televíziós csatornáján törölte az adástervben szereplő műsorokat, és ezek helyett a herceg halálával kapcsolatos aktuális híreket, illetve emlékműsorokat és megemlékezéseket közvetített.

A jórészt kulturális, zenei és dokumentumműsorokra szakosodott BBC Four televíziós csatorna adását teljes egészében felfüggesztették múlt pénteken.

Így elmaradtak olyan rendkívül népszerű műsorok is, mint a BBC One televízió minden este milliók által nézett, 36 éve futó szappanopera-sorozata, az EastEnders, vagy a szintén óriási nézettségű MasterChef főzővetélkedő döntője, amelyet erre a hétre helyeztek át.

A médiatársaság csütörtöki beszámolója szerint a BBC One nézettsége heti összevetésben hat százalékkal, a BBC Two tévécsatornáé kétharmadával zuhant az edinburghi herceg halálhírének bejelentését követő műsorváltozások idején.

Csütörtök esti közleményében a BBC hangsúlyozta: Fülöp herceg halála komoly horderejű esemény volt, amely jelentős hazai és nemzetközi érdeklődést váltott ki.

A médiatársaság a közleményben elismerte, hogy “a nézők némelyike” nem fogadta örömmel a herceg halálának szentelt műsoridőt, és azt, hogy ez milyen hatással volt a műsorújságokban meghirdetett televíziós és rádiós programokra.

A BBC hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem hajt végre ilyen mértékű műsorváltoztatásokat gondos mérlegelés nélkül, és a meghozott döntések tükrözték azt a szerepet, amelyet a BBC nemzeti műsorszóró társaságként országos jelentőségű események idején betölt.

Tovább olvasom