Kövess minket!

Médiapiac

Ebay: megjött a globális játékos

Sokunk kedvence a bolhapiac. Az ember néha kimegy, bogarászik, és filléres kincsekkel tér haza. Hol egy régi lemez, hol egy könyv, hol egy, a számítástechnika őskorát idéző kütyü akad horogra. Máskor olcsó hangfal, szuper virágtartó, esetleg valami történelmi emlék szépapáink idejéből. Az emberek adják-veszik az életüket, és ezzel persze pénzt is keresnek. Vannak, akik hobbiból művelik ezt, és vannak, akik szinte csak ebből élnek.

Amikor az internet éppen csak nekilendült világhódító útjának, és a weboldalak zöme még az óceán túloldalán üzemelt, elindult egy olyan site, amely ugyanezt a világot hozta el nekünk az interneten. És ahogy az igazi bolhapiacon is alku során alakul ki egy termék valódi ára, úgy e weboldal révén a neten is megvalósult ennek a lehetősége. Igaz, kicsit összetettebb módon: a vevők egymásra licitálhatnak, és a legtöbbet fizető viheti az árut.

Ez az 1995-ben indult site az eBay. Mára fogalommá vált. Aki kicsit is nyitottabb a világra, és használja az internetet, biztosan találkozott a nevével. Ez az a mamut, amelyik 15 év alatt mindent elért, amit egy ilyen szolgáltatással el lehet érni. Hiszen a piactér mellett még egy olyan fizetési eszközt is létrehozott, amely túlnőtt magán a szolgáltatáson is: a PayPalt. Ráadásul öt éve megvette az egyik legjelentősebb online azonnali üzenetküldő és netes telefonmegoldást szolgáltató Skype-ot is.

Ezek után talán meglepő, hogy az eBay csupán most, 2010-ben érkezik hazánkba, és kezdetben nem is a teljes szolgáltatáskínálattal. Még csak most jön, de nem hiányzott igazán. Van saját piacunk, saját szolgáltatásainkkal – vajon mennyire fogja ezt a piacot is meghódítani az amerikai cég?

Az igazsághoz természetesen hozzátartozik, hogy az eBay – jóllehet nem magyar nyelven – eddig is elérhető volt bárki számára. És sokan éltek is ezzel idehaza, hiszen az eBay a közeli német nyelvterületen már régóta ismert és használt szolgáltatás. Így akik számára fontos volt a nemzetközi piac, azoknak nem jelent semmi újdonságot a helyi változat indulása. Tehát a piac azon része, amelyik a nemzetközi aukciós kereskedést fedi le, nem fog jelentősen megváltozni.

 

Hazai versenyzők

De nézzünk szét idehaza! Talán kevesen emlékeznek rá, de a kezdetek már nálunk is tízéves távolba vesznek. 2000-ben startolt az az oldal, amely meghatározó szereplővé tudott válni. A kezdetben Kalapács.hu néven működő szolgáltatás ekkor kapta a Vatera.hu nevet, és azóta vaterázhat az, aki online piactéren szeretné eladni valamilyét.

Ez az időszak persze már olyan versenytársakat is hozott, amelyek bár más területen fejlődtek, mégis kiszolgálták a felhasználók egymás közti adásvétel iránti igényét. Az aukciós site-ok nagy konkurensei ugyanis az apróhirdetési oldalak. Igaz, ezeken nem lehet árverezni, és sok egyéb funkció (például az eladók minősítése) is hiányzik, de a szolgáltatások egyszerűsége és ismertsége ezt ellensúlyozni tudta.

Az elektronikus kereskedelemmel foglalkozó szolgáltatásoknak idehaza több akadályt is le kellett küzdeniük. Ezek közül a legfontosabbak a bizalmatlanság, a mikrofizetési (illetve általában a fizetési) megoldások hiánya és a szállítási nehézségek.

A bizalmatlanság elsősorban az új csatorna újdonságából eredt, de sajnos a tudatlanság is jelentősen növelte: sokáig az volt az elterjedt nézett (és néha még ma is hallani ezt), hogy az internet nem biztonságos hely, a világhálón bizonyosan át fognak verni mindenkit, és egyébként is milyen bizarr, hogy nem is találkozik az ember azzal, akitől vesz valamit. Ez a fajta gyanakvás két ok miatt hagyott alább az idők során: egyrészt a szolgáltatók beépítettek olyan – jól működő – fékeket, amelyek kiszűrik a csalókat, másrészt nagyon nagy számban próbálták már ki a felhasználók idehaza is az aukciós oldalakat.

 

Fizetés és szállítás

A mikrofizetés már bővebb magyarázatot érdemlő problémakör. A gond igazi forrása a hazai bankrendszerben, a szabályozási környezetben és úgy általában az innováció nehézségében keresendő. Az már nagyon hamar kiderült ugyanis, hogy szükség van valamiféle olyan eljárásra, amelynek segítségével az interneten lehetőség nyílik kisebb összegek (akár tíz-húsz forintok) küldésére. Ez kell a csekély összeg fejében nyújtott szolgáltatásokhoz (például fizetős cikkek), de kell az aukciós megoldásokhoz is (legalábbis nem árt, ha van). A bankkártyás megoldások magas költsége és nehézsége (a mai napig vannak olyan hazai kártyák, amelyekkel nem lehet a világhálón fizetni) viszont nem tette lehetővé ennek használatát. Az utánvétes fizetés pedig (amely egy adásvétel esetén természetesnek tűnik) olyan iszonyúan drága kisebb tételek esetében, hogy nem jöhet szóba.

Megoldás a mai napig nem született igazán. Inkább olyan üzleti modellek alakultak ki, ahol ez vagy elkerülhető, vagy a meglévő nehézkes megoldásokkal valahogyan kezelhető.

Végezetül a szállítási problémák elsősorban a Magyar Posta működéséből fakadtak. Amíg nem alakult ki alternatív szolgáltatási piac a futárcégeknél, addig csak a posta szolgáltatásai voltak elérhetőek – ezek viszont túlbürokratizáltnak, drágának és pontatlannak bizonyultak.

Vagyis nem volt egyszerű az őskor, de aztán az internet fejlődésével párhuzamosan valamilyen módon megoldódtak ezek a kérdések is.

Ráadásul új szereplők léptek a piacra, és a Vatera megkapta legnagyobb riválisát, az akkoriban még a Sanomához köthető TeszVeszt. Így 2005-től két nagy és stabil háttérrel rendelkező aukciós oldal várta a felhasználókat. És persze sok-sok kisebb. Mindegyik a maga területén próbált többet, jobbat adni, de méretgazdálkodási okok miatt mégis a két nagy maradt a piac meghatározó szereplője.

Pikáns ízt ad a történetnek, hogy mára a két vezető szolgáltató egy kézbe, a Naspers-csoport irányítása alá került, november elsejétől pedig allegroup.hu néven egyesült is.

 

Felhasználók

Az elmúlt években az aukciós oldalak tipikus felhasználói köre is kialakult. Egy olyan piacon, ahol több mint egymillió ember fordul meg, természetesen nem lehet mindent tipizálni, de azért elmondható, hogy az ezen site-okat látogatók az alábbi három csoport valamelyikébe nagy valószínűséggel besorolhatóak: alkalmi felhasználók, rendszeres használók, vállalkozást építők.

Az alkalmi felhasználók vagy túladnak valamiféle megunt dolgon, vagy a gyors pénz reményében jelennek meg mint eladók. Az is lehet, keresnek valamit, keresőoldalról vagy hirdetésre kattintva érkeznek, vagy egyszerűen csak tudják: szinte biztos, hogy az internetes bolhapiacon megtalálják azt, ami kell nekik. Az ilyen emberek alkalomszerűen látogatják ezeket a site-okat.

A rendszeres felhasználók már majdnem itt élnek. Adnak, vesznek, néha kisebb pénzt is keresnek, de megmaradnak műkedvelői szinten: nem ebből tartják fenn magukat, ez inkább hobbi a számukra, vagy olyan beszerzési forrás, ahol reményeik szerint ár alatt juthatnak hozzá a számukra szükséges dolgokhoz.

Végezetül a vállalkozások sem hiányoznak az online piacterekről. Itt alapvetően két típust kell megkülönböztetni. Az elsőbe a bevallottan céges reprezentáció tartozik, amikor egy-egy bolt hivatalosan megjelenik az aukciós oldalakon. Erre egyre több példa van idehaza, a szolgáltatók büszkék is erre, segítik, támogatják és alapvetően ösztönzik a vállalkozásokat.

A másik csoportba tartozók úgy néznek ki, mintha magáneladók lennének. Nincs hivatalos cégnév, nincs hivatalos bolt, de abból élnek, hogy az olcsón beszerzett árukat az aukciós site-okon keresztül értékesítik. Attól igazán népszerű ez a megoldás, hogy adózás szempontjából más szabályok vonatkoznak a magánszemélyekre, mint a vállalkozásokra. Vagyis elvileg lehetőség nyílik arra, hogy számlaadás és komolyabb céges könyvelés nélkül is nagy forgalmat lehessen lebonyolítani. Ez persze törvényellenes, az utóbbi időben a hatóságok figyelik is ezeket az oldalakat, de ettől függetlenül ez a megoldás továbbra is népszerű.

Ez az a piac tehát, ahová most – egyelőre félgőzzel – megérkezik az eBay. A hazai szolgáltatók viszont nem félnek: jelentős felhasználói bázisuk, helyi tapasztalataik olyan stabil alapot biztosítanak számukra, hogy nem várnak számottevő profitcsökkenést. És bár biztosan lesz egy olyan időszak, amikor sokan kipróbálják majd a magyar eBayt, a hazai szolgáltatások is talpon fognak maradni, és ha jól csinálják, megtartják majd vezető szerepüket.

Márpedig eddig jól csinálták. Miért rontanák el éppen most?

 

Berényi Konrád

Onlinemarketing.hu

Hirdetés

Médiapiac

Így manipulál a német köztelevízió (videó)

Tiltakozik a Magyar Nemzeti Médiaszövetség a Deutsche Welle budavári riportja ellen.

Közzétéve:

A Nemzeti Hauszmann Program részeként felújított Mátyás kútja a budai Várban, forrás: MTI / Szigetváry Zsolt

A budai Várban zajló építketésekről és a budapesti Kossuth Lajos tér átépítéséről közölt riportot nemrégiben a Deutsche Welle, amelynek révén a német közszolgálati médium azt igyekezett bizonyítani, hogy a magyar kormány szélsőségesen nacionalista, és szembemegy az Európai Unió által vallott értékekkel – hívta fel a figyelmet a tévés riportra a Mandiner, amelynek szemléje szerint rögtön a műsor elején elhangzik, hogy a kormány „kisajátítja a város tulajdonában lévő ingatlanokat”.

Ennek kapcsán V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere, az ellenzéki Párbeszéd Magyarországért párt politikusa szólal meg, akit nagyon elkeserítenek az építkezések, mert szerinte a kormány rossz társadalmi üzenetet közvetít általuk, és ő nem akarja az 1944-es állapotában látni a Várnegyedet. „Ez a kormány önkényes, diktatórikus, a társadalom érdekeivel szembemenő döntése volt” – panaszkodik a politikus, aki ezután egy helyi lakossal, Wágner Tamással kiegészülve arról beszél, hogy semmit sem lehet tenni a beruházások ellen, amelyek következményeként a környék élhetetlenné válik az itt lakók számára.

A Vár után a riport következő állomása a Kossuth tér, amely a Deutsche Welle szerint majdnem úgy néz ki, mint 1944 márciusában, ekkor az Adolf Hitlerrel szövetséges Horthy Miklós kormányozta Magyarországot – emeli ki a Deutsche Welle narrátora.

Itt szólal meg Ungváry Krisztián történész, aki szerint a Nemzeti Vértanúk Emlékművének első és 2019-es második felavatása között nagyon sok a hasonlóság, majd a riport Kövér László avatóbeszédét idézi, amelyben a házelnök arról szól, hogy Magyarországot idegengyűlölőnek és homofóbnak tüntetik fel, amiért ragaszkodik hagyományaihoz. Ungváry szerint beszédében Kövér annak ellenére egyenlőségjelet tesz a mai ellenzék és a terroristák közé, hogy a hasonló pártok Nyugat-Európában több helyen is kormányon vannak.

„Miért kellene Magyarországnak az Európai Unió tagjának lennie, amikor itt teljesen más elveket terjesztenek, mint amiket az Európai Unió képvisel?”

– hangzanak a történész szavai német fordításban. Ungváry Krisztián egyebekben nem érti, Orbán Viktorék miért ragaszkodnak annyira az 1940-es évek emlékéhez, hiszen hazánk Horthy alatt súlyos csapást élt át, az 1944-es év pedig nem volt jó a magyar történelem szempontjából.

A Deutsche Welle riportját itt tudja megtekinteni:

A riport a budai Várban zárul, ahol egy férfi arról beszél, hogy “az Orbán-kormány budavári üzelmei” miatt elköltözik onnét. Megjegyzi egyúttal, hogy a felesége is zsidó, és kifejti: „Ha a zsidók akkoriban tudták volna, miért kell felszállniuk a vonatokra, akkor nem szálltak volna fel. Nem akar még egyszer ilyen vonatra szállni” – magyarázza a férfi, majd a narrátor arról tájékoztatja a nézőket, hogy politikai okokból már több százezer magyar döntött a hazája elhagyása mellett.

Tiltakozik a Magyar Nemzeti Médiaszövetség

A Deutsche Welle elfogult tudósítása ellen a Magyar Nemzeti Médiaszövetség is tiltakozott, minden szakmai és etikai határt túllépő propagandafilmnek minősítve a televíziós anyagot.

“A Fokus Europa című műsorban adásba került műsorszám a legsötétebb idők filmhíradóit megszégyenítően manipulatív, a megrendezett jelenetek legfeljebb szappanoperába valók, de egy televíziós magazinműsorba semmiképpen”

– olvasható a Magyar Nemzeti Médiaszövetség közleményében, amely reményét fejezi ki afelől, hogy a német köztévé által a 2022-es magyarországi választásokat megelőző időszakra beharangozott magyar nyelvű médiatartalmak az alapvető szakmai és műfaji követelményeknek megfelelően készülnek majd.

A közlemény rámutat: jóllehet a Deutsche Welle a magyar média sokszínűségének javítását ígéri, mégsem firtatja azt a V. Naszályi Márta I. kerületi polgármestertől, az ellenzéki Párbeszéd Magyarországért párt politikusától származó “teljesen önkényes megállapítást”, amely szerint a Várnegyed újjáépítésével a magyar kormánynak az 1944-es állapotok visszaállítása a célja. A Magyar Nemzeti Médiaszövetség szerint

e kijelentést a műsor szerkesztőinek a kiegyensúlyozottság jegyében véleményeztetnie kellett volna a Nemzeti Hauszmann Program illetékeseivel, nem pedig evidenciaként kezelni azt, és azt sugallni általa, hogy a magyar kormánynak talán nemcsak építészetileg, hanem politikailag is célja az 1944-es állapotok visszaállítása.

Az újságírószervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy Wágner Tamás járókelő és budai polgár, akivel V. Naszályi Márta “egy jól láthatóan megrendezett jelenetben”, “véletlenül” találkozik, nem más, mint az MTI társadalompolitikai rovatának korábbi szerkesztője. A közlemény hozzáteszi, a nyilatkozó újságíró így “nem egy elfogulatlan járókelő”, hanem “a média beépített embere”, jóllehet ez nem derül ki a riportból.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség végezetül hangsúlyozza, hogy “a médiaszakma alapvető normáinak betartását nemcsak saját tagjaitól várja el, hanem ugyanezt a szakmai elkötelezettséget a Deutsche Welle szerkesztőinek is a figyelmébe ajánlja”.

Tovább olvasom

Médiapiac

Nőtt a DIGI csoport bevétele tavaly

Ehhez leginkább fő piacai, Románia és Spanyolország járult hozzá.

Közzétéve:

A vállalat MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a tavalyi 1,3 milliárd eurós konszolidált árbevétel 8,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A társaság előzetes, nem auditált éves pénzügyi eredményei alapján 2020-ban a kiigazított EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) 7,5 százalékkal 480 millió euróra nőtt az előző évhez képest.

A tavalyi értékesítési mutatók megerősítették a cég piacvezető helyét, különösen Romániában, Spanyolországban és Magyarországon – közölték.

Az ügyfeleknek nyújtott összes szolgáltatás (jövedelemtermelő egységek – RGU-k) száma 2019. december 31-hez képest 12 százalékkal, 18,1 millióra nőtt.

Vezető helyének megőrzése érdekében a csoport tavaly 371 millió eurót fektetett hálózatfejlesztésre, főként Romániában, Spanyolországban és Magyarországon, megerősítve és bővítve 4G és 5G hálózatát, valamint a száloptikai hálózat további kiépítésére.

Magyarországon a cég 2019-ben kezdte meg a kereskedelmi mobilszolgáltatását, a DIGIMobil az ország 70 százalékán rendelkezik kültéri lefedettséggel, közel 700 településen biztosít hálózati elérhetőséget. Kitértek arra, hogy a szolgáltató az Opensignal nemrégiben megjelent vásárlói elégedettségen alapuló riportjában a 4G elérhetőségi díjat kapott.

Az Opensignal jelentése különböző területeken hasonlította össze a magyarországi mobilszolgáltatókat 2020. októbertől 90 napon át gyűjtött adatok alapján. A 4G elérhetőségi kategória azt az időtartamot mutatja, amíg a felhasználók csatlakoztak a 4G hálózathoz. A DIGIMobil 96,7 százalékot ért el, amivel megnyerte a kategóriát – közölték.

A DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. a Bukaresti Értéktőzsdén jegyzett DIGI Communication N.V. magyarországi leányvállalata. A csoport Magyarországon, Romániában, Spanyolországban és Olaszországban van jelen, a magyar piacon 1998 óta. A DIGI Kft. Magyarország egyik meghatározó távközlési szolgáltatója, jelentős szerepet tölt be másodikként a kábeltelevíziós piacon 29 százalékos, a vezetékes internet szegmensben 24 százalékos piacrésszel, míg a vezetékes telefonszolgáltatásban 23 százalékot ért el az NMHH 2019 év végi adatai alapján.

Tovább olvasom

Médiapiac

Varga Mihály: a magyar jogszabályok biztosítják a sajtószabadságot

A magyar jogszabályok biztosítják a sajtó szabadságát, a kormánynak sem eszköze, sem szándéka nincs beavatkozni a médiaviszonyokba – írta a holland pénzügyminiszternek Varga Mihály.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Soós Lajos

A tárcavezető csütörtökön a közösségi oldalán osztotta meg azt a levelet, amelyben sajnálatát fejezte ki Wopke Hoekstra nyilatkozata miatt. A holland pénzügyminiszter a De Volkskrant című napilapban azt állította, hogy Magyarországon korlátozzák a sajtó szabadságát.     

Varga Mihály szerint a belföldi médiumok piaci alapon működnek, és a mindennapok gyakorlata is igazolja, hogy a nyilvános vitákban valódi sokszínűség van. Hozzátette, hogy a kormánykritikus médiumok piaci részesedése minden objektív mérés szerint meghaladja az 50 százalékot.

A legolvasottabb hírportálok, a legtöbb embert elérő sajtóorgánumok többsége erősen bírálja a kormányt, a legnézettebb tévéadó a legkritikusabbak közé tartozik – fogalmazott.     

A pénzügyminiszter a magyar médiahelyzetet áttekintését javasolta, bízva abban, hogy holland kollégája ezután csak hiteles forrásokból fog tájékozódni.

A magyar kormány tisztában van azzal, hogy rendszeresen jelennek meg valótlan állítások a sajtószabadság helyzetéről, márpedig a félreértéseket csak a tények oszlathatják el.

Mindez kívánatos lenne a mostani helyzetben, hiszen az uniós tagállamok előtt álló kihívásokat csak együttműködve, tényeken alapuló véleményalkotással lehet megoldani – olvasható Varga Mihály levelében.

Tovább olvasom