Kövess minket!

Médiapiac

eNET: Kezdődik a karácsonyi roham a hálón

Az egész éves online kiskereskedelmi forgalom negyede a karácsonyi időszakra esik. Akárcsak tavaly, az idei évben is várhatóan a tabletek lesznek a legnépszerűbb ajándékok a fa alatt. Az eNET – Telekom közös, „Jelentés az internetgazdaságról” sorozatának aktuális anyaga a karácsonyi vásárlási lázzal foglalkozik.

46 milliárdra pörög fel a piac
46 milliárdra pörög fel a piac

Az eNET idei e-kereskedelmi kutatásából kiderül, hogy 2012-ben a teljes éves online bevételnek mintegy 23%-a realizálódott a november-decemberi időszakban. Az idősoros adatok alapján ez nem változott jelentősen az utóbbi két évben, ezért idén is hasonló arányra lehet számítani. A karácsonyi forgalomnövekedés mögött elsősorban a magasabb vásárlási érték áll, mivel ha a vásárlások számát nézzük, akkor a karácsonyi időszak érdekes módon nem emelkedett ki a többi, kéthavi periódushoz képest, hanem azokhoz hasonlóan a vásárlások körülbelül egy hatodát bonyolították le ilyenkor.

A vásárlók számára az internetes vásárlás egyik nagy előnye, hogy pénzt és időt lehet vele megtakarítani. A karácsonynak a vásárlások számára és azok értékére gyakorolt hatása arra enged következtetni, hogy az online rendszeresen vásárlók köréből kerülnek ki a karácsonyi megrendelők, akik élve az előbb említett előnyökkel, az ajándékvásárlás nagy részét online oldják meg.

Nem véletlen tehát, hogy az e-kereskedők novemberhez közeledve egyre inkább a karácsonyi rohamra készülnek. Sokak számára ez az időszak jelenti a felzárkózás és adott esetben az életben maradás lehetőségét is. Főleg a kisebb és fiatalabb webáruházaknál érvényesül a karácsonyi nagybevásárlások jótékony hatása.

A számítástechnikai termékek a legnépszerűbbek

Az elmúlt évek során nem változott jelentősen a legnépszerűbb termékkategóriák köre, a TOP kategóriákon belül csak minimális átrendeződést lehetett tapasztalni. Az internetes forgalom tekintetében sorrendben a dobogón a számítástechnikai, a szórakoztató elektronikai termékek és a könyvek végeztek. Azonban miközben a számítástechnikai és a szórakoztató elektronikai termékek forgalma továbbra is növekedést mutatott, addig a könyvek esetében inkább stagnálást lehetett tapasztalni. Mögöttük a negyedik és az ötödik helyre a játékok és a lakásfelszerelési termékek kerültek. Mindkét kategória növekedése túlszárnyalta a dobogósokét, ami részben annak köszönhető, hogy az internetezők és az online vásárlók között fokozatosan növekszik a női vásárlók száma és vásárlóereje. Idén a férfi/női vásárlói arány akár a nők javára is billenhet.

A legnagyobb forgalmat bonyolító termékkategóriákon túl vannak feltörekvő szegmensek, amelyek impozáns növekedést produkáltak. Ebbe a csoportba tartoztak a ruházati és a szépségápolási termékek, amelyek ugyan volumenben még elmaradtak a TOP 5 termékkategóriától, de a növekedési potenciáljuk mindenképpen figyelemre méltó és jelzés értékű. A ruházati és a szépségápolási termékek iránti kereslet megerősödése szintén a női vásárlók növekvő jelenlétére mutat rá. Várhatóan az elkövetkező időszakban ezeknek a termékkategóriáknak a népszerűsége tovább fog emelkedni.

Táblagép karácsonyra

Az idei évben is az egyik legnépszerűbb karácsonyi terméknek – a már hagyományosan nagy forgalmat generáló nagy felbontású televíziók és okostelefonok mellett – a tabletek ígérkeznek. A táblagépekkel szemben mutatkozó kereslet részben a fogyasztói igények változásának köszönhető. A felhasználók bárhol és bármikor használhatják a tableteket, szemben a kevésbé kényelmes használatot nyújtó laptopokkal.

Az eNET 1000 fős, szeptemberi online kutatásában megvizsgálta, hogy az emberek milyen hajlandóságot mutatnak bizonyos „okos” termékek kipróbálására vagy adott esetben megvásárlására. A vizsgált termékek körében a tabletek mellett az okostelefonok, az okostévék és az internet-eléréssel rendelkező fényképezőgépek (okoskamerák) is helyet kaptak.

Nem meglepő módon többen vannak azok, akik az egyes eszközöket kipróbálnák, mint azok, akik akár meg is vásárolnák azokat. Ez a két érték az okostelefonok és a tabletek esetében van a legközelebb egymáshoz. Az okostelefonok abból a szempontból kilógnak a többi termék közül, hogy jóval magasabb az okostelefonnal rendelkezők aránya a többi eszközhöz képest, de ettől függetlenül nem elhanyagolható azok száma, akik a jövőben megvásárolnák ezeket. Ami a tableteket illeti, a válaszadók 16%-a már rendelkezik táblagéppel, 38%-a kipróbálná, minden negyedik megkérdezett pedig meg is vásárolná azokat. Nem meglepő módon a 18-29 éves korosztály nyilatkozott leginkább vásárlási szándékról. A 24%-os értékkel azonban óvatosan kell bánni, hiszen a vásárlási szándék és a tényleges vásárlás között nagy különbség van, azonban az mindenképpen jelzés értékű, hogy van egy jelentős réteg, amelynek tagjai hajlandóak lennének megvásárolni a terméket. A kínálat meglehetősen széles, így ki-ki megtalálja a számára megfelelő ár-érték arányú terméket.

A hagyományos televíziókhoz képest jóval nagyobb felhasználói élményt nyújtó okostévék is nagy népszerűségnek örvendtek a válaszadók körében, ugyanakkor itt fontos megjegyezni, hogy ezeknek a megvásárlása sokkal jobban megterheli a családi kasszát, mint egy tablet, ami már alacsonyabb árkategóriában is elérhető.

Az adatokból kiderül, hogy vásárlási szempontból az okoskamerák mozgatják meg legkevésbé a válaszadókat, annak ellenére, hogy a termék iránt kíváncsiság mindenképpen jelen van, erre utal legalábbis az 52%-os kipróbálási arány.

Utánvéttel fizetünk és a futár hozza ki

Az eNET éves e-kereskedelmi kutatásából kiderül, hogy a legnépszerűbb fizetési és szállítási módok nem változtak jelentősen a korábbi évekhez képest. A vásárlások értéke szerint továbbra is az utánvétes fizetési megoldásokat választották a leggyakrabban (62%), ugyanakkor minimálisan, de csökkent az arányuk. Bár még mindig a készpénzes fizetés dominál, fokozatosan növekszik az elektronikus fizetési módok, ezen belül is a bankkártyával fizetők aránya. A vásárlások értékének 9%-a banki átutalással, 4%-a pedig internetes bankkártyás fizetéssel került kiegyenlítésre.

A szállítási módok esetében sem történt jelentős változás, a futárszolgálattal történő kiszállítás és az akár a partnernél, akár a boltokban történő személyes átvétel erősödött. A partnernél történő személyes átvétel bővülésére a Pick Pack Pontok és a PostaPontok elterjedése volt hatással. Ezek az átvevőhelyek jellemzően akár autóval is jól megközelíthető helyeken, nagyobb forgalmi csomópontokban helyezkednek el, így időnként vonzóbbak lehetnek a vásárló számára, mint a futárszolgálat vagy éppen a bolti átvétel.

46 milliárd forintos karácsony

A 2013-as évben az eNET becslései alapján várhatóan a 200 milliárd forintot is elérheti majd az internetes kiskereskedelmi forgalom Magyarországon. A korábbi évek adatai alapján ez 46 milliárd forintos karácsonyi forgalmat jelentene idén.

Médiapiac

Uniós szintű hírszerkesztőséget hozna létre Brüsszel

Rövid időn belül a sokadik, az európai médiapiacot érintő bejelentést tett az Európai Bizottság. Mint az egy hétfő délelőtti médiakonferencián elhangzott, a testület eurómilliókkal támogatja egy uniós szintű hírszerkesztőség felállítását. Arról, hogy az EB-nek milyen elképzelései vannak az objektív tájékoztatásról, kiváló képet fest, hogy az esemény délelőtti blokkjában Munk Veronika, a Telex.hu alapító-főszerkesztője tartott előadást a pénzügyi, így szerkesztői függetlenségről.

Közzétéve:

Borítókép: Thierry Breton az Európai Hírmédia Fórum nevű rendezvényen, forrás: Twitter / European News Media Forum

Tizenhat tagállami hírügynökség részvételével uniós szintű hírszerkesztőség felállítását támogatja az Európai Bizottság (EB). A szerkesztőség valószínűleg jövő nyáron kezdi meg a munkáját, többek között az olasz ANSA, a francia AFP, a szlovák TASR és a spanyol EFE munkatársainak részvételével. A cél, hogy európai uniós politikáról szóló híreket gyártsanak és juttassanak el a polgárokhoz – többek között erről beszélt Thierry Breton belső piacért felelős biztos a brüsszeli Európai Hírmédia Fórum nevű rendezvényen hétfő délelőtt.

Az esemény a médiapiac átalakulásának kérdését veszi górcső alá, így azt, hogy a digitális forradalom közepette miképp lehetséges innovatív és hiteles hírforrásokat létrehozni és működtetni. A francia EU-biztos beszédében egyúttal kiállt amellett, hogy médiapiacnak innovatívnak, ellenállónak és kooperatívnak kell lennie, így láthatja el legfontosabb funkcióját, a demokrácia megőrzését. A biztos emlékeztetett rá, hogy

az uniós bizottság jelenleg a média szabadságát és sokszínűségét biztosító jogszabálycsomagon dolgozik. 

Szerinte ez valamennyi, a médiapiacot illető „indokolatlan beavatkozást” megakadályozhat – legyen szó külföldi befolyásszerzési kísérletektől vagy olyan médiaóriásokról, amelyek a bizottság értelmezésében túlnőnek a tájékoztatási funkción. Emlékezetes, az EB médiapiacot illető terveiről Věra Jourová bizottsági alelnök több ízben beszélt a közelmúltban. Az Európai Parlament kulturális bizottságában tett, pár héttel ezelőtti beszámolójában kijelentette, hogy a bizottság a sajtó politikai érdekek mentén történő, és gazdasági haszonszerzés célú felhasználása ellen akar tenni. 

Jourová akkor is a magyar, a lengyel és a szlovén médiaszabályozást hozta elrettentő példaként. 

Amint a Magyar Nemzet megírta, a múlt héten a liberális alelnök a politikai hirdetések és reklámok online térben történő szabályozására jelentett be javaslatokat, s egyúttal ígéretet tett rá, hogy Brüsszelből nem szólnak bele a magyarországi választási folyamatba. Ismert az is, hogy az EB korábban az újságírók védelmében fogalmazott meg ajánlásokat a tagállamoknak, amelyben kijelentették azt is: a médiapiacnak és a tagállami szerkesztőségeknek inkluzív és egyenlő munkakörnyezet kialakításán kell dolgozniuk.

Arról, hogy Brüsszelnek milyen elképzelései vannak az objektív tájékoztatásról, kiváló képet fest, hogy a hétfői médiakonferencia délelőtti blokkjában Munk Veronika, a Telex.hu alapító-főszerkesztője tartott előadást a pénzügyi, így szerkesztői függetlenségről. 

Munk tízperces beszédében azzal indokolta a Telex.hu megalapítását, hogy kollégái számára az Index.hunál nem volt többé garantált a független és minőségi újságíráshoz való jog. Szerinte a Telex.hu ma Magyarország egyik legsikeresebb portálja, amelynek nincs szüksége oligarchák támogatására. A közönség tagjainak heves bólogatása mellett elmesélte azt is, hogy a portál újságírói mellett többezres tüntetés is zajlott Budapesten. 

A főszerkesztő arról nem szólt, hogy a demonstrációt az ellenzéki pártok szervezték. Ismert az is, hogy Zdeněk Bakala cseh–amerikai üzletember a tavasszal kétszázezer eurót juttatott a balliberális portálnak. 

Az EP is „színesítene”

Az uniós bizottság mellett az Európai Parlamentnek is vannak igényei a médiapiac átalakítását illetően. Lapunk nemrég beszámolt róla, hogy be a testület oktatási és kulturális bizottságában előkészítettek egy jelentést, ami a pandémia médiára gyakorolt hatását firtatja, s egyben a médiaszektor gyors helyreállítását célozza meg. Az EP szorgalmazza, hogy a kulturális és kreatív, illetve audiovizuális és médiaágazatokat mielőbb segítsék ki anyagilag: mint írják, az unió állampolgárainak információhoz való hozzáférése kulcsfontosságú. A 25 oldalas dokumentumban helyet kap az EP azon szempontja is, miszerint a tagállamoknak a demokratikus, inkluzív és fenntartható médiapiac érdekében törekedniük kell rá, hogy több nő, etnikai kisebbségi, migráns és menekült, LMBTQ-személy, valamint fogyatékkal élő kapjon helyet a médiaszektorban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Szijjártó a Russia Today-nek nyilatkozott

Szijjártó Péter Moszkvában nyilatkozott a Russia Today televíziónak, ahol a magyar külgazdasági és külügyminisztert többek között Magyarországról, Közép-Európáról és a NATO-ról kérdezték.

Közzétéve:

Fotó: Facebook.com/szijjarto.peter.official

– Mindig is azt akartuk, hogy a Kelet és a Nyugat között pragmatikus kapcsolat legyen, folyamatos párbeszédet folytassanak egymással. A történelmünk azt tanította nekünk, hogy akárhányszor konfliktusban állt Kelet és Nyugat, a közép-európai országok – köztük Magyarország – mindig veszítettek. És nem akarunk többé vesztesek lenni – magyarázta a Magyar Nemzet szerint Szijjártó Péter.

Így amikor a párbeszéd, a pragmatikus kapcsolat, a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös bizalom mellett érvelünk, az nem azért van, mert kémek lennénk egyik vagy másik oldalnak.

Ez a nemzeti érdekünk, nagyon egyszerűen és tisztán fogalmazva – összegezte a külgazdasági és külügyminiszter az interjúban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Átadták a Lovas István-sajtódíjat

Pilhál György és Pilhál Tamás, a Magyar Nemzet napilap munkatársai vehették át idén a Lovas István-sajtódíjat, melyet péntek este adott át az egykori újságíró szellemiségét ápoló társaság.

Közzétéve:

Fotó: Magyar Nemzet/Teknős Miklós

Pilhál György sportújságíróként kezdte pályafutását, írt a Népsport és a Magyar Hírlap hasábjain, még a rendszerváltás előtt. Politikai írásait először az Új Magyarországnál jelentette meg, majd a Napi Magyarországnál, azután 2002 óta a Magyar Nemzetnél. A máig naponta jelentkező Tollhegyen rovatának írásai kezdetben Margó cím alatt jelentek meg. Pilhál György 2016-ban, a G-nap után nem sokkal hagyta ott a Magyar Nemzetet, és csatlakozott a Magyar Idők napilaphoz, ami ma ismét Magyar Nemzetként jelenik meg.

Pilhál Tamás 2002-ben a Magyar Nemzetnél kezdte újságírói pályafutását. A konzervatív napilapnál 2016-ig dolgozott, majd a Pesti Srácoknál jelentette meg írásait. Jelenleg ismét a Magyar Nemzet munkatársa, publicistája.

A Lovas István Társaság 2019-ben alakult azzal a szándékkal, hogy megőrizze és továbbadja mindazon értékeket, amelyeket az ország egyik legnépszerűbb újságírója képviselt. Az alapítók elsődleges célja Lovas szellemi örökségét ápolni, gondozni, s bemutatni, milyen szakmai és erkölcsi mércét képviselt ő. A társaság tagjai szeretnék előmozdítani a nemzet sorskérdéseivel, politikai életével kapcsolatos, nemzeti értékeket védő, tisztességes sajtómunka nagyobb megbecsülését is, valamint az ezt a szellemet képviselő alkotók együttműködését és érdekeinek védelmét. Céljuk az is, hogy a határon túli magyar nemzeti közösségek megmaradását segítsék. A társaság díjat alapított, melyet minden évben olyan újságírónak ítélnek meg, aki azt az értéket képviseli munkájában, mint a 2018-ban elhunyt Lovas István – írta a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom