Médiapiac
Duplázódó kábeltévé-díjak?
A kábeltévés alapcsomag árának megkétszereződését vizionálja a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség az RTL fizetőssé válása nyomán. Megjegyzi: „hasznosabb volna”, ha e következményeket a szabályozó Hatóságok „megelőznék, és nem pedig utóbb próbálnák kezelni”. Több ezer munkahely megszűnésének rémképét vetíti előre. A 2,1 millió háztartást elérő Magyar Kábelkommunikációs Szövetség is a médiahatósághoz fordul, noha szerintük legfeljebb „csak” kétharmados volna a díjnövekedés. A médiahatóság elnöke már jelezte: foglalkozni fognak az üggyel.
A Szalai Annamária médiahatóság-elnökhöz címzett nyílt levelük szerint ma Magyarországon mintegy 3,7 millió háztartásból 2,6 millió (azaz körülbelül 7,3 millió polgár) kábeltelevíziós szolgáltatás útján jut hozzá a közszolgálati, a kereskedelmi (RTL, TV2) és az egyes szakosított (hír-, sport-, ismeretterjesztő) műsorok vételéhez.
Az RTL Klub és a TV2 adásáért eddig egyetlen fogyasztó sem fizetett díjat. Az RTL Klub és partnerei által előzetesen közölt megkeresés nyomán – figyelembe véve a TV2 várható magatartását is – a kábeltelevíziós szolgáltatások alapcsomagjainak ára megduplázódhat. Az áremelés ugyanis jelentős mértékben át fog terhelődni a fogyasztókra, még akkor is, ha a piacon verseny van, hiszen nem lehet egy közel 100 százalékos költségnövekedést kigazdálkodni – fogalmaz Nyuzó Péter, a tömörülés elnöke.
Miért nincs szabály a műsorterjesztők és műsorszolgáltatók közötti kapcsolatban az egyenlő elbánás érvényesítésére, az átlátható viszonyok megteremtésére? – teszi fel a kérdést az elnök. Szerinte „akár így, akár úgy, az RTL Klub ismertté vált tervei a teljes magyar hírközlési és médiapiaci viszonyokat felborítják”, ami egyaránt rossz a fogyasztónak, a terjesztőnek és a műsorszolgáltatóknak is.
„Ha az RTL Klub terveit sikerrel érvényesíti, várható, hogy egy sor kábeltelevíziós kis- és középvállalkozás tönkremegy, megszűnik az ezeknél eddig meglévő egy-kétezer munkahely. Az ügynek negatív hatása lehet az internet elterjedésére és árára is, valamint több, az információhoz való alkotmányos jogot is biztosító televíziós műsor piaci helyzetére és a helyi televíziók továbbítására is. A televíziózás piacán meglévő torzulásokat és anomáliákat ez a helyzet tovább fokozza. Ha az RTL Klub sikeresen érvényesíti akaratát, elő fog állni az a helyzet, hogy a műsorterjesztési piacon a közszolgálati tévék egyedülállóak lesznek abban, hogy tízmilliárdokat fizetnek ki ugyanazért, amiért más cégek tízmilliárdokat bevételeznek” – sorolja érveiket.
Megjegyzi: „hasznosabb volna”, ha e következményeket a szabályozó Hatóságok „megelőznék, és nem pedig utóbb próbálnák kezelni”. Ezért az MKHSZ nevében szorgalmazza, hogy a hatóságok „a hírközlési és médiapiac kapcsolódásait árnyalt és átgondolt szabályokkal rendezzék, előzzék meg a médiapiac zavarait, ezúton védjék a magyar műsorterjesztési piac fogyasztóit és szolgáltatóit”.
A kábeltelevíziós szolgáltatók meggyőződése szerint az RTL Klub által már bejelentett, és a TV2 által a sajtón keresztül valószínűsített, drasztikus mértékű televíziós műsordíj egyoldalú bevezetése az eddig minden résztvevő számára megfelelően működő médiapiaci modellt úgy borítaná föl, hogy annak vesztesei elsősorban az előfizetők, másodsorban a kisebb tévécsatornák és a műsorterjesztő szolgáltatók lehetnek. Az újabb díjteher miatt főként az évek óta tartó előfizetői díjcsökkenés további folyamata kerülhet veszélybe. Amennyiben a két csatorna a nyilvánosságra került bruttó 600 Ft/előfizető/hónap díjat kívánná számlázni, úgy az legalább havi 1200 forintos díjnövekedést eredményezne. A legolcsóbb díjcsomag országos átlag szerinti 1800 Ft-os havidíjával összevetve ez igen jelentős, mintegy 66 százalékos előfizetői díjemelkedéssel járna, s ez az arány még a legdrágább csomag átlagára esetében is 28 százalékos lenne.
Ezt a díjnövekményt a kábelszolgáltatók már nem tudják kigazdálkodni, az ágazat nagy részét alkotó kis- és középvállalkozások nyereségessége ezt semmiképpen nem teszi lehetővé, de a legnagyobb piaci szereplők is kénytelenek lennének áthárítani ezt a díjtöbbletet a fogyasztókra – írják.
„A kábeltelevíziós ágazat nem kíván partner lenni abban, hogy az előfizetők az egyéni nézőkkel ellentétben a nagy tömegű reklám megtekintése mellett még közvetlenül előfizetési díjjal is fizessenek az egyébként saját antennával bárki számára ingyenesen hozzáférhető csatorna nézéséért. Mindez felborítaná az eddigi alapelveket, elfogadhatatlan módon sértené az egyenlő bánásmód elvét, indokolatlan hátránnyal sújtva a többi, tiszta (vagy ingyenes, vagy fizető) üzleti modellben működő csatornákat és az előfizetőket” – fogalmaznak. Szerintük ”a szolgáltatókra kényszeríteni kívánt” többletdíj indokolatlan és aránytalan, „több tízmilliárdos extra bevételhez és behozhatatlan versenyelőnyhöz juttatná ezeket a médiapiacon már most is domináns tévécsatornákat”.
Mindez szerintük azt eredményezhetné, hogy a médiapiac a véleményszabadságot és a sokszínűséget, tartalmi és kulturális változatosságot biztosító kisebb, tematikus csatornák kárára tovább torzulna, s a már most is fennálló piaci aránytalanságot tovább növelve egyes műsorszolgáltatók elsorvadásával, a tartalom szegényesedésével, és ezáltal beláthatatlan következményekkel járhat.
A médiahatóság elnöke már jelezte: foglalkozni fognak az üggyel.
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció