Kövess minket!

Médiapiac

Dübörög a digitális forradalom

A WPP csoporthoz tartozó Kantar Millward Brown közzé tette a 2017-es BrandZ listát, amely a világ száz legértékesebb márkáját rangsorolja.

A világ top száz márkája közül az Amazon érte el a legmagasabb dollár érték növekedést: 40,3 milliárd dolláros növekedéssel (+41%) a márka értéke eléri a 139,3 milliárd dollárt, amellyel a negyedik helyre került a BrandZ listán. A kereskedelmi óriás továbbra is technológiai ökoszisztémájára fókuszál azzal céllal, hogy képes legyen kiszolgálni az eltérő fogyasztói igényeket, legyen szó online vásárlásról, gyors házhozszállításról vagy szórakoztatásról, de törekvéseinek része a mesterséges intelligencia alapú szolgáltatások fejlesztése, beleértve az élelmiszer kiszállítást és az Alexa személyi asszisztenst.

A Google, az Apple és a Microsoft vállalatok megtartották dobogós helyüket. Az elmúlt évben a Google márkaértéke hét százalékkal növekedett, így értéke jelenleg 245,6 milliárd dollár, az Apple márkaértéke három százalékos növekedéssel elérte a 234,7 milliárd dollárt, a Microsoft pedig tizennyolc százalékos növekedéssel jelenleg 143,2 milliárd dolláros márkaértékkel bír. Az ötödik helyezett Facebook márkaértéke 27 százalékkal emelkedett, így ma 129,8 milliárd dollárt ér. Az első öt márka meghatározó piaci szerepét igazolja, hogy a százas lista összesített márkaértékének huszonöt százalékát ezek a márkák adják.

David Roth, a The Store WPP EMEA ügyvezető igazgatója elmondta: „A 2017-es év BrandZ top 100 globális márka listája továbbra is azt igazolja, hogy az erős márkák kiemelkedő részvényesi értéket és megtérülést biztosítanak, és kevésbé befolyásolják őket külső hatások. A <> néven emlegetett, a technológiai szektorban tevékenykedő, listavezető óriások a versenytársaik számára inkább rettenthetetlenek, mint ijesztők, tekintettel hatalmas márkaerejükre és láthatóan vitathatatlan piaci pozíciójukra.”

Az idei lista további kiemelt szereplője a kínai Tencent márka (8. hely). WeChat nevű saját social platformjának népszerűsége növekszik, a Tencent pedig első alkalommal került fel a top 10-es listára 27 százalékos márkaérték növekedéssel és 108,3 milliárd dolláros márkaértékkel. A leggyorsabb értéknövekedést az Adidas érte el (+58%, 8,3 milliárd dollár), amit a kínai prémium alkohol márka, a Moutai követ (+48%, 17 milliárd dollár).

A BrandZ a világ legnagyobb és legmeghatározóbb márkaérték mérési módszereként azokat a márkákat vonultatja fel, amelyek napjaink fogasztóinak életstílusának szerves részévé váltak. A BrandZ egyedi abból a szempontból, hogy a globális szinten készített hárommillió fogyasztói interjút az egyes vállalatok pénzügyi és üzleti teljesítményének elemzésével (a Bloomberg és a Kantar Worldpanel adatainak felhasználásával) kombinálja a márkaérték meghatározása során.

Az idei évben a top száz márka együttes márkaértéke nyolc százalékkal nőtt (3640 milliárd dollár), míg 2016-ban csak három százalékos volt a növekedés. A százmilliárd dolláros értéket is meghaladó márkák száma hatról kilencre nőtt. A lista teljes márkaértéke a 2006-ban kiadott első kutatás óta 152 százalékkal növekedett, a márkák tekintetében pedig az innovatív, fogyasztóközpontú technológiai vállalatok számának növekedése jellemzi, amelyek hatalmas eléréssel és márkaépítő erővel bírnak.

A 2017-es BrandZTM top 10 márkáinak értéke (1420 milliárd dollár) majdnem annyit tesz ki, mint a 2006-os teljes top 100-as lista (1440 milliárd dollár), a márkaérték pedig 249 százalékkal növekedett, szemben a teljes top 100 152 százalékos növekedésével. A BrandZ top 100 globális márkáinak értéke azt igazolja, hogy az erős márkák továbbra is felülmúlják versenytársaikat.

A 2017-es lista arra is rámutatott, hogy az erő-egyensúly valóban a fogyasztói technológiai márkák felé mozdult el, amelyek ökoszisztémái sokféle igényre kínálnak megoldást, és teszik egyszerűbbé a hétköznapokat. A top 100-as lista teljes márkaértékének több mint felét technológiához kötődő márkák teszik ki (beleértve a távközlést és az online kiskereskedőket), szemben ezek 2016-ban tapasztalt egyharmados arányával. Ezek a márkák tizenhat százalékkal növekedtek a legutóbbi évben, szemben a nem technológiához kötődő márkák négy százalékos növekedésével.

A top 10 márka közül kilenc a technológiához kötődik, akárcsak a hét új listatag: az XFinity, a YouTube, a Hewlett Packard Enterprise, a Salesforce, a Netflix, a Snapchat és a Sprint idén először került fel a BrandZ listára.

A retail volt a leggyorsabban növekvő kategória, amelynek összértéke 14 százalékkal növekedett az utóbbi tizenkét hónapban, olyan e-kereskedelmi márkákkal az élen, mint az Amazon és az Alibaba, amelyek, mint sok eredendően internetes cég, folyamatosan bővítik értékesítési csatornáikat offline üzlethelyiségekkel. Összességében a kizárólag online kiskereskedők értéknövekedése 388 százalékkal nőtt 2006 óta, míg a hagyományos kiskereskedők értéke 23 százalékkal csökkent, számukra ugyanis időigényesebb a kínálat online piachoz való igazítása. A technológia kategória tizenhárom százalékkal nőtt, míg a gyorsétterem volt az idei év leggyorsabban növekvő szektora (+7%), amelynek vezető márkái friss élelmiszereket, gazdaságos menüket és olyan fogyasztói újításokat vezettek be, amelyek növelik a fogyasztók márkaélményét.

Médiapiac

Különleges könyvet írtak Orbán Viktorról

Az Orbán-szabály a politikai tudás foglalata – mondta Stumpf István kormánybiztos G. Fodor Gábor: Az Orbán-szabály című könyvének a XXI. Század Intézet Facebook-oldalán tartott online bemutatóján szerdán.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A felsőoktatási modellváltásért felelős kormánybiztos, korábbi alkotmánybíró, kancelláriaminiszter elmondta: Orbán Viktorról sok könyv született már, de ez különleges, hiszen “szerzője az Orbán-csapat tagja”. A könyv az elmúlt tíz év összefoglalása, amelyből kiderül a miniszterelnök filozófiája.

Stumpf István felidézte, hogy a rendszerváltás idején három generáció küzdött egymással: a történelmi nemzedék, melynek kiemelkedő képviselője volt Antall József, a reformerek, akiknek egyik ágát, a reformkommunistákat Pozsgay Imre reprezentálta, a másikat, az ellenzékit pedig Kis János. A harmadik nemzedék volt a kommunizmus utáni Fidesz-generáció. Azért váltak ők a legnagyobbá, mert a kezdeti sikertelenségek után képesek voltak alkalmazkodni, volt társadalom- és nemzetstratégiájuk – jelentette ki.

Stumpf István azt mondta: Orbán Viktor nem engedi, hogy a bürokratikus tevékenység “felzabálja” a kormányzást, tudja, hogy intellektuális szuverenitásra van szükség a mozgástér kihasználásához, kell egy világos iránytű, a nemzeti szuverenitás.

A miniszterelnök “nem szereti az intézményeket, ő az embereket szereti”, és világossá tette, hogy mindent megtesz Európa keresztény gyökereiért – fűzte hozzá.

Lánczi András filozófus, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora szerint a miniszterelnök valószínűleg legalább olyan jó filozófus lenne, mint politikus. Minden kérdéshez úgy nyúl hozzá, hogy eljut a metafizikai mélységig, az első, eredeti kérdésig.

A filozófus álláspontja szerint a politikában mindig verseny van, ez az emberi létezés lényege – ez akkor is így van, ha nem akarjuk -, és itt van egy miniszterelnök, aki kézzelfoghatóan, példátlanul sikeres, nem csupán Magyarországon – jelezte Lánczi András.

Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációvezetője videóüzenetében arról beszélt: egy könyv akkor jó, ha elolvasása után többet értünk meg létezésünkből, és G. Fodor Gábor munkája ilyen. Segít tájékozódni az elmúlt harminc évben, és segít megérteni, hogy miért meghatározó az utolsó évtized. A könyv Orbán Viktorról szól, akiről dicsérő szavakat mondani 2021-ben még mindig bátorság – jelentette ki. “Én vállalom ezt a bátorságot” – jegyezte meg a fideszes politikus.

Orbán Viktor a korszakos magyar politikusok közé tartozik – fejtette ki -, akiről azok is elismeréssel beszélnek, akik nem rajongói. Ez a fokmérője Orbán Viktor közéleti teljesítményének, amelyet ez a kötet bemutat – mondta Deutsch Tamás.

Bayer Zsolt újságíró, a Magyar Nemzet publicistája videóüzenetében fontos könyvként értékelte G. Fodor Gábor kötetét. Kifejtette, a nyugati civilizáció a végső pusztulás felé tart, és ebben a történelmi helyzetben van egy politikus, aki elsőként ismerte fel, hogy ha meg akarjuk menteni a nyugati kultúrát, akkor európai reneszánszra van szükség.

Az Orbán-szabály legfontosabb üzenete, hogy van egy vezető Kelet-Európában, aki felismerte ezt az igazságot, és van képessége is, felhatalmazása is, hogy harcoljon érte. “Ebben a harcban muszáj mellette állnunk! G. Fodor Gábor könyve ebben segít nekünk” – hangsúlyozta Bayer Zsolt.

A laudációk után megtartott panelbeszélgetésen G. Fodor Gábor, Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója, Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég vezérigazgató-helyettese és Békés Márton történész-politológus a 2010 utáni “Orbán-korszak” mibenlétéről folytatott eszmecserét.

A szerző kifejtette: Orbán Viktorban megvolt a bátorság ahhoz, hogy saját modellt hozzon létre. A miniszterelnök vezette jobboldal – szakítva a korábban jellemző “hátránygazdálkodással” – “előnygazdálkodást” folytat, azaz az ország erősségeire alapoz – fogalmazott. Álláspontja szerint ez “óriási merészség”, amelyhez állandó tanulási képesség szükséges. Orbán Viktornak a változtatásokhoz volt “mersze, képessége és ereje” – jegyezte meg.

Schmidt Mária ehhez kapcsolódva arról beszélt, bátorságra vall az a felismerés, hogy az a nyugati civilizáció, amelyet a rendszerváltozás előtt “utol akartunk érni”, nem működik már, nincs már mit másolni rajta, ezért “nekünk kell végiggondolni, hogy nekünk mi a jó”.

Úgy látja, hogy Orbán Viktor mindent a nemzeti érdek képviselete szempontjából értékel, és az általa tanultakat ennek érdekében használja fel. Schmidt Mária szerint a miniszterelnök célja “a nemzeti megmaradás és a közös nemzeti siker”, és ez megkülönbözteti más magyar és külföldi politikusoktól.

A főigazgató szólt arról is, hogy a miniszterelnök minden döntését és lépését “gondolatilag nagyon alaposan megalapozza és ezek az elmúlt tíz év után összeálltak egy olyan építménnyé, ami gyakorlatilag megváltoztatta Magyarországot, kezdi megváltoztatni a térségünket és jó eséllyel egész Európát meg fogja változtatni”. “Ennél jobb Európával nem történhet” – hangoztatta.

Barthel-Rúzsa Zsolt arról beszélt, hogy Orbán Viktor stratégiai célokban távlatosan gondolkodik, és ennek megfelelően vezeti az országot. Úgy vélte, hogy nemcsak Magyarországon, de Európában is szükség van azokra a gondolatokra, amelyeket a magyar miniszterelnök képvisel.

G. Fodor Gábor Az Orbán-szabály – Tíz fejezet az Orbán-korszak első tíz évéről című, 372 oldalas könyve a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány gondozásában jelent meg.

Tovább olvasom

Médiapiac

Érvényben marad Trump Facebook-fiókjának felfüggesztése

Továbbra is érvényben hagyják Donald Trump volt amerikai elnök Facebook fiókjának felfüggesztését – adta hírül szerdán az amerikai vállalat által felkért bizottság.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Közleményükben úgy fogalmaztak: “A Testület megállapította, hogy az alaptalan, választási csalásokról szóló és a folyamatos cselekvésre ösztönző bejegyzéseivel Trump úr olyan környezetet teremtett, amely az erőszak komoly kockázatát rejti”.

Bár a testület fenntartotta a volt elnök felhasználói fiókjának felfüggesztését, azt is megállapította, hogy a határozatlan időre szóló felfüggesztés nem megfelelő. Arra kérték a Facebook üzemeltetőit, hogy a “platform más felhasználóira is alkalmazott szabályokkal összhangban álló”, arányos döntést hozzanak. “A mostani döntéstől számított hat hónapon belül a Facebooknak felül kell vizsgálnia az önkényes büntetést, amelyet január 7-én szabott ki, és döntenie kell a megfelelő szankcióról” – írta a testület.

Donald Trump a testület döntése után, szerdán délután, közleményben reagált. Elítélte a szerinte helytelen döntést. “Amit a Facebook, a Twitter és a Google tett, abszolút szégyenteljes” – fogalmazott, és leszögezte, hogy ezzel szégyent hoztak az országra, az érintett vállalatok pedig “nagy politikai árat fognak fizetni” ezért.

“Az Egyesült Államok elnökét megfosztották a szólásszabadságtól, mert a radikális baloldal őrültjei félnek az igazságtól, pedig az egyszer úgyis ki fog bukni, erősebben, mint valaha” – hangsúlyozta Trump.

A legnagyobb közösségi oldalak – köztük a Facebook – és internetes videómegosztó portálok a Capitoliumnál január 6-án történt események után egymás után döntöttek arról, hogy eltiltják a volt elnököt fiókjainak használatától. Döntéseiket leginkább azzal magyarázták, hogy szerintük Donald Trump gyújtó hangú beszéde és közösségi felületeken megjelent üzenetei okozták a zavargásokat.

Az utóbbi időszakban a volt amerikai elnök általában sajtónyilatkozatok formájában nyilvánított véleményt egy-egy politikai témában, míg korábban napi rendszerességgel közölt bejegyzéseket közösségi oldalain, amelyeket fiókonként emberek tízmilliói követtek. Szakértők szerint Trump követői közül sokan a mostani nyilatkozatokat is megosztják a közösségi médiában, de a volt elnök üzenetei nem jutnak el annyi emberhez, mint korábban.

Donald Trump egy nappal a Facebook döntése előtt, kedden indította el saját kommunikációs platformját, amelynek célja – mint írták – hogy a volt elnök közvetlenül tudjon kommunikálni követőivel. A platform a From the Desk of Donald J. Trump néven fut, és a www.donaldjtrump.com/desk internetes címen található meg.

A volt elnök bejegyzéseket, képeket és videókat tehet közzé rajta, amelyeket a követők megoszthatnak a Twitteren és a Facebookon. A platform azonban nem rendelkezik olyan funkcióval, amely lehetővé tenné a felhasználóknak, hogy hozzászóljanak Trump bejegyzéseihez.

A mostani az eddigi legsúlyosabb következményekkel járó döntés, amelyet a Facebook tulajdonosa, Mark Zuckerberg által életre hívott – akadémikusokból, volt politikusokból, jogi szakértőkből és újságírókból álló – testület alapítása óta meghozott. A függetlennek nevezett bizottság működési költségeit Zuckerberg vállalta, aki 130 millió dollárt szánt erre a célra.

Az üzletembert sok kritika érte ezzel kapcsolatban, ugyanis egyes szakértők szerint a befolyásolható testület csak még nehezebbé teszi a hatékony és igazságos szabályozást. Jennifer Grygiel, a Syracuse Egyetem kommunikációs adjunktusa úgy fogalmazott: “Az igazi aggodalom nem a Facebook döntése Trump fiókjával kapcsolatban, hanem az a mód, ahogyan ez a hatalmas vállalat megpróbálja elkerülni az elszámoltathatóságot.”

Tovább olvasom

Médiapiac

Saját kommunikációs platformot indított Donald Trump

Igaz, csak egyirányú kommunikációra ad lehetőséget. A követők megoszthatják a tartalmakat, de nem tudnak kommentelni.

Közzétéve:

Borítóképünkön Donald Trump, fotó: MTI / EPA / Pool / Al Drago

A kedden elindított platform a From the Desk of Donald J. Trump néven fut, és a www.donaldjtrump.com/desk internetes címen található meg. A volt elnök bejegyzéseket, képeket és videókat tehet közzé rajta, amelyeket a követők megoszthatnak a Twitteren és a Facebookon, ahol letiltották Trump fiókjait. A platform azonban nem rendelkezik olyan funkcióval, amely lehetővé tenné a felhasználóknak, hogy hozzászóljanak Trump bejegyzéseihez.

“Ez csak egyirányú kommunikáció. Ez a rendszer lehetővé teszi Trump számára, hogy kommunikáljon a követőivel”

– mondta egy neve elhallgatását kérő internetes szakértő a Fox News amerikai hírtelevíziónak.

Corey Lewandowski, Trump korábbi vezető kampánytanácsadója március végén jelentette be, hogy a volt amerikai elnök három-négy hónap múlva elindítja saját internetes közösségi oldalát. Lewandowski akkor az új platformot egy “interaktív kommunikációs eszközként” mutatta be, amelyen keresztül az emberek közvetlenül kommunikálhatnak majd Trumppal.

“Azt tapasztalhattuk a technológiai óriásvállalatoktól, hogy ha nem értesz egyet a filozófiájukkal, akkor törölnek. Lesz egy platformunk, ahol az emberek szabadon kommunikálhatnak anélkül, hogy félniük kellene a megtorlástól vagy a törléstől” – fogalmazott korábban Lewandowski.

Még eztán dönt a Facebook

A legnagyobb közösségi oldalak és internetes videómegosztó portálok a Capitoliumnál januárban történt események után egymás után határoztak arról, hogy eltiltják a korábbi elnököt fiókjainak használatától. Döntéseiket leginkább azzal magyarázták, hogy szerintük Trump gyújtó hangú beszéde és közösségi felületein megjelent üzenetei okozták a zavargásokat.

Az új kommunikációs platformot egy nappal azelőtt indították el, hogy a Facebook közösségi oldal illetékes bizottsága bejelenti, véglegesen törlik-e Trump korábban zárolt fiókjait.

A Twitter már februárban közölte, hogy végérvényesen eltiltotta a közösségi oldal használatától a volt elnököt. A mikroblog-szolgáltató tulajdonosa korábban saját oldalán közzétett üzenetében leszögezte: nem örül a döntésnek, amelyet gondos mérlegelés után hoztak meg. Jack Dorsey ugyanakkor elismerte, hogy az ehhez hasonló döntések veszélyes precedenst teremthetnek, továbbá tönkretehetik a nyilvános vitát és megoszthatják az embereket.

Tovább olvasom