Kövess minket!

Médiapiac

Dübörög a digitális forradalom

A WPP csoporthoz tartozó Kantar Millward Brown közzé tette a 2017-es BrandZ listát, amely a világ száz legértékesebb márkáját rangsorolja.

A világ top száz márkája közül az Amazon érte el a legmagasabb dollár érték növekedést: 40,3 milliárd dolláros növekedéssel (+41%) a márka értéke eléri a 139,3 milliárd dollárt, amellyel a negyedik helyre került a BrandZ listán. A kereskedelmi óriás továbbra is technológiai ökoszisztémájára fókuszál azzal céllal, hogy képes legyen kiszolgálni az eltérő fogyasztói igényeket, legyen szó online vásárlásról, gyors házhozszállításról vagy szórakoztatásról, de törekvéseinek része a mesterséges intelligencia alapú szolgáltatások fejlesztése, beleértve az élelmiszer kiszállítást és az Alexa személyi asszisztenst.

A Google, az Apple és a Microsoft vállalatok megtartották dobogós helyüket. Az elmúlt évben a Google márkaértéke hét százalékkal növekedett, így értéke jelenleg 245,6 milliárd dollár, az Apple márkaértéke három százalékos növekedéssel elérte a 234,7 milliárd dollárt, a Microsoft pedig tizennyolc százalékos növekedéssel jelenleg 143,2 milliárd dolláros márkaértékkel bír. Az ötödik helyezett Facebook márkaértéke 27 százalékkal emelkedett, így ma 129,8 milliárd dollárt ér. Az első öt márka meghatározó piaci szerepét igazolja, hogy a százas lista összesített márkaértékének huszonöt százalékát ezek a márkák adják.

David Roth, a The Store WPP EMEA ügyvezető igazgatója elmondta: „A 2017-es év BrandZ top 100 globális márka listája továbbra is azt igazolja, hogy az erős márkák kiemelkedő részvényesi értéket és megtérülést biztosítanak, és kevésbé befolyásolják őket külső hatások. A <> néven emlegetett, a technológiai szektorban tevékenykedő, listavezető óriások a versenytársaik számára inkább rettenthetetlenek, mint ijesztők, tekintettel hatalmas márkaerejükre és láthatóan vitathatatlan piaci pozíciójukra.”

Az idei lista további kiemelt szereplője a kínai Tencent márka (8. hely). WeChat nevű saját social platformjának népszerűsége növekszik, a Tencent pedig első alkalommal került fel a top 10-es listára 27 százalékos márkaérték növekedéssel és 108,3 milliárd dolláros márkaértékkel. A leggyorsabb értéknövekedést az Adidas érte el (+58%, 8,3 milliárd dollár), amit a kínai prémium alkohol márka, a Moutai követ (+48%, 17 milliárd dollár).

A BrandZ a világ legnagyobb és legmeghatározóbb márkaérték mérési módszereként azokat a márkákat vonultatja fel, amelyek napjaink fogasztóinak életstílusának szerves részévé váltak. A BrandZ egyedi abból a szempontból, hogy a globális szinten készített hárommillió fogyasztói interjút az egyes vállalatok pénzügyi és üzleti teljesítményének elemzésével (a Bloomberg és a Kantar Worldpanel adatainak felhasználásával) kombinálja a márkaérték meghatározása során.

Az idei évben a top száz márka együttes márkaértéke nyolc százalékkal nőtt (3640 milliárd dollár), míg 2016-ban csak három százalékos volt a növekedés. A százmilliárd dolláros értéket is meghaladó márkák száma hatról kilencre nőtt. A lista teljes márkaértéke a 2006-ban kiadott első kutatás óta 152 százalékkal növekedett, a márkák tekintetében pedig az innovatív, fogyasztóközpontú technológiai vállalatok számának növekedése jellemzi, amelyek hatalmas eléréssel és márkaépítő erővel bírnak.

A 2017-es BrandZTM top 10 márkáinak értéke (1420 milliárd dollár) majdnem annyit tesz ki, mint a 2006-os teljes top 100-as lista (1440 milliárd dollár), a márkaérték pedig 249 százalékkal növekedett, szemben a teljes top 100 152 százalékos növekedésével. A BrandZ top 100 globális márkáinak értéke azt igazolja, hogy az erős márkák továbbra is felülmúlják versenytársaikat.

A 2017-es lista arra is rámutatott, hogy az erő-egyensúly valóban a fogyasztói technológiai márkák felé mozdult el, amelyek ökoszisztémái sokféle igényre kínálnak megoldást, és teszik egyszerűbbé a hétköznapokat. A top 100-as lista teljes márkaértékének több mint felét technológiához kötődő márkák teszik ki (beleértve a távközlést és az online kiskereskedőket), szemben ezek 2016-ban tapasztalt egyharmados arányával. Ezek a márkák tizenhat százalékkal növekedtek a legutóbbi évben, szemben a nem technológiához kötődő márkák négy százalékos növekedésével.

A top 10 márka közül kilenc a technológiához kötődik, akárcsak a hét új listatag: az XFinity, a YouTube, a Hewlett Packard Enterprise, a Salesforce, a Netflix, a Snapchat és a Sprint idén először került fel a BrandZ listára.

A retail volt a leggyorsabban növekvő kategória, amelynek összértéke 14 százalékkal növekedett az utóbbi tizenkét hónapban, olyan e-kereskedelmi márkákkal az élen, mint az Amazon és az Alibaba, amelyek, mint sok eredendően internetes cég, folyamatosan bővítik értékesítési csatornáikat offline üzlethelyiségekkel. Összességében a kizárólag online kiskereskedők értéknövekedése 388 százalékkal nőtt 2006 óta, míg a hagyományos kiskereskedők értéke 23 százalékkal csökkent, számukra ugyanis időigényesebb a kínálat online piachoz való igazítása. A technológia kategória tizenhárom százalékkal nőtt, míg a gyorsétterem volt az idei év leggyorsabban növekvő szektora (+7%), amelynek vezető márkái friss élelmiszereket, gazdaságos menüket és olyan fogyasztói újításokat vezettek be, amelyek növelik a fogyasztók márkaélményét.

Médiapiac

Beszállt a választási kampányba az USA-ból vezérelt „Szabad” Európa

A magát függetlennek, objektívnek és pártatlannak valló Szabad Európa is beszállt a választási kampányba – derült ki a Magyar Nemzet szerkesztőségének birtokába jutott levélből. A dokumentum tartalma szerint az Egyesült Államokból vezérelt médium kiemelten elemzi az Nemzeti Együttműködés Rendszerérének (NER) elmúlt tízéves működését, valamint a 2022-es választásokig vezető utat is végigköveti.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Politikai tartalmú podcastcsatornáit reklámozza a Szabad Európa, amely 27 év után 2020 szeptemberében multimédiás weboldal formájában tért vissza Magyarországra.

Bár a Szabad Európa azt hangoztatja, hogy célja független, objektív és pártatlan tájékoztatást nyújtani Magyarországról, a lap birtokába jutott dokumentum teljesen másról tanúskodik. 

A levélben ugyanis több olyan hetente vagy kéthetente jelentkező  sorozatról is szó esik, amely kifejezetten a Nemzeti Együttműködés Rendszerérének (NER) elmúlt tízéves működését, és azokat a folyamatokat vesézi ki, amelyek az elmúlt évtizedben a magyar társadalmat alakították.

A műsorban pedig szakértőket kérdeznek meg egyebek mellett a demográfiáról, a vezérelvű politikáról, az önkormányzatiságról, a külpolitikáról vagy a gazdaságról – írta a Magyar Nemzet.

A Szabad Európa emellett a közelgő választási kampánynak, valamint az áprilisi országgyűlési választásoknak is külön sorozatot szentel.

A kéthetente jelentkező Konstruktív bizalmatlanság című sorozatban a műsorvezető Vovesz Tibor Ruff Bálint ellenzéki kommunikációs szakemberrel a 2022-es választásokig vezető utat követi végig.

Érdemes megjegyezni azt is, hogy a Szabad Európa immár multimédiás honlapként történő megjelenésekor a PestiSrácok arról számolt be, hogy az egykor rádióként működő médium visszatérésre az amerikai támogatók 750 ezer dollárt szántak, hazánkban pedig egy irodát is nyitottak.

Tovább olvasom

Médiapiac

Újságíró szervezte az Antifa tüntetését

Az Antifa mozgalom radikális baloldali aktivistái miatt kényszerült Éric Zemmour lerövidíteni a Calais-ban tett szerdai látogatását. Ez az a város, ahol a legnagyobb gondot jelentik az illegális bevándorlók.

Közzétéve:

Borítókép: Éric Zemmour francia jobboldali publicista, a Visszahódítás párt elnökjelöltje (k, háttal) sajtótájékoztatót tart az észak-franciaországi Calais-ben 2022. január 19-én. Fotó: MTI/AP/Michel Spingler

A jobboldali elnökjelölt érkezése előtt ugyanis a radikális baloldali mozgalom, az Antifa tagjai jelentek meg a calais-i dzsungelként is ismert dűnés területen, Zemmour látogatásának első helyszínén. Majd hangos kiabálással zavarták meg az elnökjelölt beszédét és helyi támogatóival folytatott beszélgetését. 

A 2016-ban végleg felszámolt migránstáborban tett látogatása után Zemmour a helyi rendfenntartó erők képviselőivel folytatott volna megbeszélést. Zemmour szerint Calais-ban az illegális migránsok jelenlétét több rendőr jelenlétével kell felváltani.

A harmincfős agresszív Antifa-csoport miatt Zemmour azonban kénytelen volt a találkozó helyszínét egy szűk bisztróba áttenni. A baloldali aktivisták ennek ellenére nem mentek el, a zuhogó esőben is a bisztró előtt vártak arra, hogy a megbeszélés végén Zemmour-ra támadjanak. Zemmour végül kicselezve őket az étterem hátsó kijáratán távozott, és hagyta el a régiót is.

Zemmour kampányfőnöke az eset után bejelentette, hogy feljelentést tesznek az ellen az újságíró ellen, aki a radikális baloldali csoportot kifejezetten azzal a szándékkal szervezte Zemmour kampánykörútjának a helyszínére, hogy megakadályozza a népszerű jelölt nyilvános felszólalását – írja az Origo.hu.

Tovább olvasom

Médiapiac

Tucker Carlsonnak nyilatkozott Szijjártó Péter

Az amerikai véleményvezér műsorában faggatta a magyar külügyminisztert.

Közzétéve:

Fotó: YouTube

Mit tanulhat Amerika Magyarországtól? Erről kérdezte Tucker Carlson, az Egyesült Államok legnézettebb politikai műsorának vezetője Szijjártó Pétert.

A magyar külügyminiszter megköszönte Carlsonnak, hogy az igazságot mutatja be Magyarországról, „szemben a nemzetközi liberális média hazugságaival”. Szijjártó kifejtette: az EU külügyminiszteri találkozóin, amikor a migrációt vagy a határok védelmét vitatják meg, gratuláló sms-eket kap más országokbeli kollégáitól. Ám amikor a vita után megkérdezi őket, hogy ők miért nem szólalnak fel, azt a hazai civil szervezetekkel és a liberális médiával, koalíciós partnerektől érkező nyomással magyarázzák. Szijjártó szerint más kormányok azért nem folytatnak őszinte migrációs politikát,mert nyomás alatt vannak a liberális média és a nem-kormányzati szervek részéről.

„Magyarországon ugyanakkor politikai stabilitás van, kétharmados kormányzati parlamenti többséggel, így megvan az a luxusunk, hogy azt mondjuk, amit gondolunk, és ennek megfelelően cselekedjünk” – fejtette ki Szijjártó Péter.

Tucker Carlson kérdésére a magyar külügyminiszter úgy válaszolt: szerinte azért utálják Magyarországot, mert hazafias, keresztény, konzervatív, nemzeti érdekeket képviselő és egyúttal sikeres politikát folytat a magyar kormány. Magyarország azért veszélyes számukra, mert cáfolja azt az alapvetésüket, hogy csak az extrém liberális álláspont követése lehet sikeres a világban. 

Carlson ehhez azt fűzte hozzá, hogy szerinte a liberálisok jobban félnek Magyarországtól, mint Kínától, és úgy látja, be fognak avatkozni a magyar választásba, amihez sok szerencsét kívánt végül Szijjártónak – írja a Mandiner.

Tovább olvasom