Médiapiac
Dübörög a digitális forradalom
A WPP csoporthoz tartozó Kantar Millward Brown közzé tette a 2017-es BrandZ listát, amely a világ száz legértékesebb márkáját rangsorolja.
A világ top száz márkája közül az Amazon érte el a legmagasabb dollár érték növekedést: 40,3 milliárd dolláros növekedéssel (+41%) a márka értéke eléri a 139,3 milliárd dollárt, amellyel a negyedik helyre került a BrandZ listán. A kereskedelmi óriás továbbra is technológiai ökoszisztémájára fókuszál azzal céllal, hogy képes legyen kiszolgálni az eltérő fogyasztói igényeket, legyen szó online vásárlásról, gyors házhozszállításról vagy szórakoztatásról, de törekvéseinek része a mesterséges intelligencia alapú szolgáltatások fejlesztése, beleértve az élelmiszer kiszállítást és az Alexa személyi asszisztenst.
A Google, az Apple és a Microsoft vállalatok megtartották dobogós helyüket. Az elmúlt évben a Google márkaértéke hét százalékkal növekedett, így értéke jelenleg 245,6 milliárd dollár, az Apple márkaértéke három százalékos növekedéssel elérte a 234,7 milliárd dollárt, a Microsoft pedig tizennyolc százalékos növekedéssel jelenleg 143,2 milliárd dolláros márkaértékkel bír. Az ötödik helyezett Facebook márkaértéke 27 százalékkal emelkedett, így ma 129,8 milliárd dollárt ér. Az első öt márka meghatározó piaci szerepét igazolja, hogy a százas lista összesített márkaértékének huszonöt százalékát ezek a márkák adják.
David Roth, a The Store WPP EMEA ügyvezető igazgatója elmondta: „A 2017-es év BrandZ top 100 globális márka listája továbbra is azt igazolja, hogy az erős márkák kiemelkedő részvényesi értéket és megtérülést biztosítanak, és kevésbé befolyásolják őket külső hatások. A <> néven emlegetett, a technológiai szektorban tevékenykedő, listavezető óriások a versenytársaik számára inkább rettenthetetlenek, mint ijesztők, tekintettel hatalmas márkaerejükre és láthatóan vitathatatlan piaci pozíciójukra.”
Az idei lista további kiemelt szereplője a kínai Tencent márka (8. hely). WeChat nevű saját social platformjának népszerűsége növekszik, a Tencent pedig első alkalommal került fel a top 10-es listára 27 százalékos márkaérték növekedéssel és 108,3 milliárd dolláros márkaértékkel. A leggyorsabb értéknövekedést az Adidas érte el (+58%, 8,3 milliárd dollár), amit a kínai prémium alkohol márka, a Moutai követ (+48%, 17 milliárd dollár).
A BrandZ a világ legnagyobb és legmeghatározóbb márkaérték mérési módszereként azokat a márkákat vonultatja fel, amelyek napjaink fogasztóinak életstílusának szerves részévé váltak. A BrandZ egyedi abból a szempontból, hogy a globális szinten készített hárommillió fogyasztói interjút az egyes vállalatok pénzügyi és üzleti teljesítményének elemzésével (a Bloomberg és a Kantar Worldpanel adatainak felhasználásával) kombinálja a márkaérték meghatározása során.
Az idei évben a top száz márka együttes márkaértéke nyolc százalékkal nőtt (3640 milliárd dollár), míg 2016-ban csak három százalékos volt a növekedés. A százmilliárd dolláros értéket is meghaladó márkák száma hatról kilencre nőtt. A lista teljes márkaértéke a 2006-ban kiadott első kutatás óta 152 százalékkal növekedett, a márkák tekintetében pedig az innovatív, fogyasztóközpontú technológiai vállalatok számának növekedése jellemzi, amelyek hatalmas eléréssel és márkaépítő erővel bírnak.
A 2017-es BrandZTM top 10 márkáinak értéke (1420 milliárd dollár) majdnem annyit tesz ki, mint a 2006-os teljes top 100-as lista (1440 milliárd dollár), a márkaérték pedig 249 százalékkal növekedett, szemben a teljes top 100 152 százalékos növekedésével. A BrandZ top 100 globális márkáinak értéke azt igazolja, hogy az erős márkák továbbra is felülmúlják versenytársaikat.
A 2017-es lista arra is rámutatott, hogy az erő-egyensúly valóban a fogyasztói technológiai márkák felé mozdult el, amelyek ökoszisztémái sokféle igényre kínálnak megoldást, és teszik egyszerűbbé a hétköznapokat. A top 100-as lista teljes márkaértékének több mint felét technológiához kötődő márkák teszik ki (beleértve a távközlést és az online kiskereskedőket), szemben ezek 2016-ban tapasztalt egyharmados arányával. Ezek a márkák tizenhat százalékkal növekedtek a legutóbbi évben, szemben a nem technológiához kötődő márkák négy százalékos növekedésével.
A top 10 márka közül kilenc a technológiához kötődik, akárcsak a hét új listatag: az XFinity, a YouTube, a Hewlett Packard Enterprise, a Salesforce, a Netflix, a Snapchat és a Sprint idén először került fel a BrandZ listára.
A retail volt a leggyorsabban növekvő kategória, amelynek összértéke 14 százalékkal növekedett az utóbbi tizenkét hónapban, olyan e-kereskedelmi márkákkal az élen, mint az Amazon és az Alibaba, amelyek, mint sok eredendően internetes cég, folyamatosan bővítik értékesítési csatornáikat offline üzlethelyiségekkel. Összességében a kizárólag online kiskereskedők értéknövekedése 388 százalékkal nőtt 2006 óta, míg a hagyományos kiskereskedők értéke 23 százalékkal csökkent, számukra ugyanis időigényesebb a kínálat online piachoz való igazítása. A technológia kategória tizenhárom százalékkal nőtt, míg a gyorsétterem volt az idei év leggyorsabban növekvő szektora (+7%), amelynek vezető márkái friss élelmiszereket, gazdaságos menüket és olyan fogyasztói újításokat vezettek be, amelyek növelik a fogyasztók márkaélményét.
Médiapiac
Erőset mondott az alkotmánybíró a médiahelyzetről
A közügyek alakításáról ugyanis a hozzájuk eljutó ismeretek alapján döntenek a választók.
Minden államnak védenie kell saját sajtóviszonyait a külföldi befolyástól – erről beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjúban Juhász Imre. Az alkotmánybíró úgy fogalmazott:
„A sajtó nem önmagáért van, a média felületet kell hogy biztosítson a közügyek megvitatásához. Az államnak pedig garantálnia kell, hogy bárki szabadon kifejthesse véleményét, illetve hogy a sajtótermékek szabadon működhessenek, továbbá azt, hogy az állampolgárok megfelelő információkhoz juthassanak.”
Az alkotmánybíró szerint mindez felfogható szuverenitási kérdésként is, hiszen a közügyek alakításáról a hozzájuk eljutó ismeretek alapján döntenek a választók.
– Ennek megfelelően minden valamire való államnak alkotmányos szinten kellene védenie a saját sajtóviszonyait, miként azt a magyar alaptörvény teszi
– összegzett Juhász Imre.
A nemzeti ünnep apropóján készült, a sajtószabadság napjainkbeli kérdéseit érintő interjúban az alkotmánybíró beszélt egyebek mellett a minőségi újságírást leginkább veszélyeztető jelenségekről, a közbeszéd milyenségéről és arról, hogy már 1848-ban kiderült: médiaszabályozást alkotni nem is olyan egyszerű.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Magyarországon egyedülálló választási műsorral készül a TV2
A TV2 hírigazgatója, Szalai Vivien a csatorna terveiről beszélt a Mandinernek adott interjúban.
– A magyar semmiben nem különbözik a külföldi médiahelyzettől. A kritikus hangok a politikai lobbistáktól érkeznek, akiktől aztán végképp távol áll a pártatlanság. Mindig azt szoktam mondani, hogy a TV2 és az RTL Klub híradójának is van egy sajátos hangvétele, de nekünk egyetlen értékmérőnk van, és egyetlen közegnek szeretnénk megfelelni: a nézőnek. Ez a stratégia minket igazol: tavaly az összes korcsoportban a Tényeket, a Tények pluszt, valamint a reggeli műsorunkat, a Mokkát választották a legtöbben az országban. Mi nem foglalkozunk a kívülről ordítozókkal, a munkánkat szeretnénk végezni a legmagasabb minőségben, a szakmaiságot leginkább szem előtt tartva – hangsúlyozta a TV2 hírigazgatója, Szalai Vivien a Mandinernek adott interjúban.
Szalai Vivien kitért arra is, az egész éves átlagot nézve mindhárom kiemelt korcsoportban a teljes napon és főműsoridőben egyaránt a Tv2-t nézték a legtöbben. A csatorna sikerének titkáról a hírigazgató azt mondta:
– Egyszerű hasonlattal élve: egy nagy múltú cukrászdába azért járnak a vendégek, mert évtizedek óta ugyanazt a minőséget kapják – lehet azon vitatkozni, hogy lehet-e másképp készíteni a krémest, a lényeg, hogy azt választják az emberek, mert ismerik és szeretik. A hírműsoraink esetében is pontosan ez az elv működik. Ráadásul az utóbbi években ingyenreklámot is kaptunk. Az, hogy az ellenzék lejárató kampányt folytatott a hírműsorainkkal szemben, visszafelé sült el, mivel ezzel karaktert adott nekünk. Mindemellett egy szakmailag és emberileg kiváló csapat jött össze az elmúlt években, fantasztikus műsorvezetői, szerkesztői és riporteri gárdával dolgozunk, a munkatársak végtelenül tehetségesek és szorgalmasak, nyitottak az innovációra, szeretnek tanulni, és rendkívül lojálisak a munkahelyükhöz és a kollegáikhoz, ami nagy érték – mondta a lapnak.
Arra a gondolatra,hogy idővel minden médium az online felületre helyeződik majd, ez pedig a televíziózás és a nyomtatott sajtó végét jelenti majd, Szalai Vivien elmondta:
– Emlékszem, évekkel ezelőtt volt egy heves vitám a témában. Ezzel határozottan nem értettem egyet akkor és most sem. A magyar ember sok tekintetben jobban rabja a szokásoknak, és kevésbé fogékony az innovációra – mi is ezt tapasztaljuk annál a korosztálynál, amely a Tényeket nézi, és általánosságban szerkesztett tartalmat fogyaszt bármilyen formában. Egyébként egy meglepő jelenség is felütötte a fejét. Mégpedig, hogy A TV2 mindig erősebb volt a 18–59-es, tehát a valamelyest idősebb korosztályon belül, mint az RTL. Egyébként téves az a vélekedés, hogy az RTL Híradóját elsősorban a fővárosiak, a Tényeket pedig a vidéki közönség nézi – mindkettőt alapvetően a vidéki közönség választja, a különbség, hogy minket inkább a kisebb városokban élő és a valamelyest idősebb nézők.
De ez is megváltozott: elkezdtünk erősödni a 18–49-es korosztályban, sőt erősebbek lettünk, mint a 18–59-es korcsoportban, ami minden nemzetközi trenddel szembemegy, hiszen a szerkesztett tévés tartalmat a fiatal korosztály elvileg már kevésbé fogyasztja
– mondta a hírigazgató.
Ettől függetlenül online is erősen jelen van a csatorna: a Tények.hu is jó eredményeket ér el az utóbbi időben.
Ennek az évnek fontos feladata, hogy továbbfejlesszük az online felületünket, hiszen a szerkesztett tartalmat fogyasztó közönség mellett ki kell szolgálnunk a fiatalabb generációt is
– hangsúlyozta.
A választási időszak kapcsán arról beszélt, ez az időszak nyilvánvalóan rengeteg pluszmunkával, felkészüléssel, odafigyeléssel jár, hiszen egyre több a néző ilyenkor, felértékelődik a hírek szerepe.
Nagyszabású, Magyarországon egyedülálló választási műsorral készülünk, rengeteg exkluzív riporttal, szakértőkkel és számos technikai újítással
– árulta el.
A teljes interjú ITT olvasható.
Médiapiac
Kiemelkedő munkatársait díjazta a közmédia
Nyolc kategóriában adtak át elismeréseket csütörtökön Budapesten, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) székházában.
A közszolgálati tartalomgyártás területén kimagasló szakmai tevékenységet végzők elismerésére alapított díjak átadásán Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója emlékeztetett: egy évvel ezelőtt ilyenkor már javában ünnepelték a Petőfi-bicentenáriumot, és gőzerővel készültek az atlétikai világbajnokságra, valamint Ferenc pápa látogatására.
Figyeltek arra is, amikor Nagy-Britanniában új király lépett trónra, vagy Marco Rossi magyar állampolgárságot kapott. Tudósítóik ott voltak a mentőcsapatokkal a törökországi és szíriai földrengéseknél, továbbá háborús övezetekben is. De jelen voltak Stockholmban is, ahol két magyar tudós vehetett át Nobel-díjat – mindketten a közmédia „Év Embere” díjazottjai – tette hozzá.
A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója felidézte: négy évvel ezelőtt éppen bezárkózni készült a világ, és egy új vírus nevét tanulta meg, amely azóta már mintegy hétmillió áldozatot szedett. A közmédia akkor is tette a dolgát, bár nekik is voltak veszteségeik, akiknek emlékét megőrzik, hasonlóképp a közelmúltban elhunyt alkotókhoz, művészekhez.
Altorjai Anita néhány örömteli pillanatot is felelevenített, köztük Hobo életműdíj-átadóját, Kordáék viccelődéseit, vagy az MR-szimfonikusok koncertjeit, amelyek mind a közmédia emlékezetes pillanatai voltak.
A díjazottakat méltatva a vezérigazgató úgy fogalmazott: szakértelmükkel, hivatástudatukkal, elkötelezettségükkel példát mutatnak nemcsak a kollégáknak, hanem a jövő újságíróinak is. „Ők óramutatók a nemzetünk életében”
– jelentette ki.
Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója köszöntőjében kiemelte: valamennyi díjazott vitathatatlan eredményeket ért el és kimagasló teljesítményt nyújtott. Hangsúlyozta továbbá, hogy bár a 2023-as év nem volt könnyű, a közmédia mind tartalomban, mind vállalati, intézményi szinten jelentős eredményeket ért el, miközben folyamatosan törekedett a megújulásra is.
„Nem könnyítette a helyzetünket sem a világpolitikai helyzet, sem a szomszédunkban dúló háború” – fogalmazott a vezérigazgató, hozzátéve:
a feszített tempó ellenére „mindenki nagyon jó, nagyon sok és minőségi munkát végzett”.
Papp Dániel felidézte, hogy 2018-as hivatalba lépésekor elsődleges célja a vállalat modernizálása volt. Mint mondta, vezetőként a piaci cégekhez hasonló „modern, profi szemléletet” szeretett volna meghonosítani a közmédiában.
Ez azt is jelentette – folytatta –, hogy szerette volna elérni, „hogy figyeljünk egymásra, figyeljünk a munkavállalókra”.
„Nagyon fontos szempontnak tartom, hogy olyan munkahelyet teremtsünk, ahol bár hatalmasak az elvárások, de a cég is tud adni valamit a dolgozóinak”
– hangsúlyozta.
A vezérigazgató a jövőről úgy szólt: ez az év még nehezebb lesz. „Előttünk van két választás, egy uniós elnökség, sportszempontból pedig egy Európa-bajnokság és egy olimpia” – sorolta, kiemelve az együttműködés és a csapatmunka jelentőségét.
Papp Dániel végezetül gratulált a díjazottaknak, majd az MTVA valamennyi munkavállalójának megköszönte az egész éves teljesítményét. „Örülök, hogy csapatként működünk együtt” – jelentette ki.
A beszédek után a Titán, A Dal 2023 győztese lépett fel, majd Papp Dániel és Altorjai Anita nyolc kategóriában adott át díjakat.
Az Év Operatőre Nagy András lett.
Az Év Vágója díjat Kántor Zoltán kapta.
Az Év Rendezője elismerésben Bozsánovics Anita részesült.
Az Év Gyártási Szakembere díjat Vancsok Györgynek ítélték oda.
Az Év Riportere díjat Kucsov Renáta kapta.
Az Év Felfedezettjének Jámbor Flórát választották.
Az Év Szerkesztője Pap Tibor lett.
Az Év Műsorvezetője elismerést Morvai Noémi vehette át.