Kövess minket!

Médiapiac

Domain miatt bírságolt Miskolc

30 ezres szabálysértési bírságot kapott egy kft. vezetője, mert a cég által regisztrált domain címében megtalálható volt a Miskolc szó is.

Vállalkozása honlapjának címében szerepel a Miskolc szó is? Készüljön, mert lehet, hogy hamarosan önt is megpróbálják megbírságolni a kelet-magyarországi város illetékesei! Az első bírságot már ki is rótták.

Egy magánszemélytől 30 000 forintot követel Miskolc Megyei Jogú Városának Hatósági Osztálya, amiért az előbbi által vezetett cég a város engedélye nélkül regisztrálta be a Miskolcpont.hu elnevezésű domaint, ahol egyébként tervei szerint miskolci kulturális ajánlókat tett volna közzé, legalábbis a megbírságolt ember ezt állítja.

Egy régi rendeletet vettek elő

A határozat egy 1994-ben alkotott (19/1994. számú) helyi rendeletre hivatkozva rótta ki a büntetést, melynek értelmében “Miskolc város nevét, ennek ragozott, rövidített, mozaikszós vagy toldalékos formában történő használatát bármely jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet elnevezésébe, rendezvényei címébe csak előzetes engedély alapján veheti fel, illetve használhatja.” A rendelet 1994-ben nem tett említést weboldalak, domainek regisztrációjáról, és arról, hogy ehhez a város engedélye szükséges lenne (akkoriban még az internet csak néhányak kiváltsága volt Magyarországon, a penetráció szinte nulla volt). Pont emiatt tett néhány hónapja kísérletet a város, hogy egy friss helyi rendelettel kiterjessze a domainekre is szabályozást, ám az ezzel kapcsolatban benyújtott rendelettervezet a kirobbant országos sajtóbotrány és jogi aggályok miatt végül nem ment át a helyi képviselőtestületen. Egy helyi önkormányzat ugyanis nem hozhat országos hatályú rendeletet, ahogy erről dr. Mayer Erika, az Internet Szolgáltatók Tanácsának jogásza akkoriban fel is hívta a figyelmet a sajtóban. “Egy önkormányzati rendelet területi hatálya a helyi önkormányzat közigazgatási területére terjed ki. Míg a személyi hatály a helyi önkormányzat közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre. Így domain név esetén meglehetősen érdekes az önkormányzati rendeletben engedélyhez kötni annak használatát. Ezek szerint ugyanis a miskolci székhelyű cégnek, vagy a miskolci lakosnak tilos, míg a Miskolcon kívüli címmel rendelkezőknek szabad lesz a „miskolc” megnevezés domain névben történő használata, külön engedély nélkül. Ez utóbbiakra ugyanis az önkormányzat nem alkothat kötelező érvényű szabályt. Piaci hátrányt tehát csak a miskolci cégek szenvednének” – idézte akkoriban a jogászt a Borsod Online. Az ISZT-s szakember arról is szólt, hogy “sajátos lenne, hogy a név engedély nélküli használata szabálysértési eljárást vonna maga után, hiszen csak kirívóan közösségellenes magatartást minősíthet szabálysértéssé önkormányzati rendelet, és önmagában a domain névben történő városnév használat gyaníthatóan nem lehet ilyen és ez törvényességi aggályt is felvet”.

A polgármester feljelent

Bár akkor a képviselőtesület “megadta magát”, azaz végül a sajtóbotrány miatt nem fogadta el az 1994-es szabályozás kiterjesztését a domainekre is, sőt a vitatott rendelettervezettel összefüggésben még március végén az önkormányzat kiadott egy sajtóközleményt, mely úgy végződik, hogy “a Miskolc karakterláncot tartalmazó domain nevek használóinak jelenleg nincs a város irányából előírt adminisztrációs teendőjük.”), a város nemrég mégis kipostázta az első szabálysértési bírságcsekket a domain gazdájának. Ő feltehetőleg amiatt került a hatóság látókörébe, mert a miskolcpont.hu névre az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő Miskolc Holding Zrt.-nek is fájt volna a foga, ugyanis épp két órával a regisztrációt követően tárgyalta a “MiskolcpONt kártyarendszer” ügyét a helyi képviselőtestület. A szabálysértési hatóságnál egyébként maga a polgármester tette meg a fejlelentést.

Jogi útra viszik az ügyet

A bírságot most a miskolci székhelyű ME-GA Kft. ügyvezetőjének kellene befizetnie, aki azonban teljes mértékben vitatja a határozat jogi megalapozottságát, és mint arról a cikkünk elkészítésében segítséget nyújtó domainabc.hu portál beszámolt, az érintett magánszemély kifogást nyújtott be a miskolci jegyzőhöz és levelet írt az őt a hatóságnál feljelentő miskolci polgármesternek.

A teljes történethez egyébként az is hozzátartozik (bár az ügy jogi megítélése szempontjából irrevelánsnak tűnik), hogy a miskolcpont.hu oldalon a kft. végül nem indította el a tervezett kulturális ajánlót, hanem a domaint továbbértékesítette valakinek. A kft.-t ezért azzal támadták, hogy valójában csak nyerészkedni próbált abból, hogy a város honlapján megjelent közgyűlési programból értesülve megpróbálta megelőzni az önkormányzatot, illetve annak cégét a domain regisztrációban. Ám ezt a feltételezést az érintett egyrészt cáfolja és csak véletlen egybeesésnek tartja a történteket, másrészt az önkormányzati cég is megtehette volna, hogy előre gondolkodik, és levédi a domaint, ha úgy látta, hogy arra valóban szüksége lehet. Harmadrészt pedig a rendelet, ami alapján a város kirótta a büntetést, tudomásunk szerint nem is vonatkozik az internetcímekre, de mégis, az komoly törvényességi aggályokat vethet fel, hiszen egy helyi hatóság nem alkothat országos hatályú szabályozást. Épp ez volt a probléma – lásd fent – a rendeletet a domainekre is kiterjeszteni szándékozó korábbi rendelettervezettel kapcsolatban, amit nem fogadott el a képviselőtestület.

Az ügy további érdekessége: a kiszabható bírság a Miskolc névvel való visszaélések esetén maximum 30 ezer forint a rendelet szerint, és bár a hatóság szerint enyhítő körülményként figyelembe vette, hogy a “szabálysértő” személlyel szemben az elmúlt 2 évben nem történt bírság, valamiért mégis a kiszabható maximális összeget követeli.

Az ügyről valószínűleg hallunk még, mi pedig írunk…

Médiapiac

A tech cégekkel szembeni kudarc után bizakodó az uniós biztos

Thierry Breton, a belső piacért felelős európai uniós biztos üdvözölte vasárnap azt az amerikai elképzelést, amely szerint egy 21 százalékos globális társaságiadó-minimumot állapítanának meg a nemzetközi tevékenységet folytató vállalatok számára függetlenül attól, hogy a nyereségük mely országhoz kötődik.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/AP pool/Virginia Mayo

“Úgy vélem, hogy egy érdekes javaslat került az asztalra. Támogatjuk a pénzügyi harmonizáció miatt. Nemcsak európai szinten, hanem világszinten is” – mondta a biztos a BFM francia hírtévében.

Thierry Breton szerint “ez egy elegáns megoldás lesz” ahhoz hogy “emelt fővel jöjjünk ki” a nagy internetes vállalatokra, köztük a Google-ra, az Amazonra, a Facebookra és az Airbnbre kivetendő adóról az OECD kereteiben folyó tárgyalások kudarcából.

Franciaország 2019 júliusban egyoldalúan fogadott el, majd vezetett be új adónemet a digitális óriáscégek megadóztatására.

“A 21 százalékos adó szerintem nagyon jó, ami minket illet, nem tartjuk megbotránkoztatónak” – mondta az uniós biztos, korábbi francia gazdasági és pénzügyminiszter.

Franciaország, ahol a társasági adó kulcsa jelenleg akár a 28 százalékot is elérheti, és 2022-ben csökken 25 százalékra, az OECD keretein belül szeretett volna bevezetni egy nemzetközi adót a multinacionális vállalatokra, egy a nyereségre kivetendő legalább 12,5 százalékos globális társaságiadó-minimummal, amely a jelenleg Írországban érvényben lévő aránynak felel meg.

“Természetesen nyitottak vagyunk az összeg emelésére” – mondta Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter április elején a Bloomberg TV csatornának, egy nappal azután, hogy Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter ismertette a társaságiadó-emelési terv részleteit. A terv célja, hogy az adóelkerülés megakadályozásával 15 év alatt 2500 milliárd dollár új költségvetési bevételt teremtsenek elő.

Tovább olvasom

Médiapiac

A nemzeti médiaszövetség tiltakozik az állampolgárok zaklatása ellen

Visszaél egy létező gyakorlattal az MSZP-hez köthető Ezalényeg.hu portál – jelenti ki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség. A baloldali orgánum telefonon folytat közvélemény-kutatásnak álcázottan kampánybeszélgetéseket.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

„Az újságírószakmát járatja le, és gyanútlan állampolgárokat zaklat az Ezalényeg.hu portál” – jelenti ki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség. Mint azt a Magyar Nemzet is megírta, az MSZP-hez köthető orgánum közvélemény-kutatásnak álcázva hív fel embereket, irányított kérdései azonban semmi mást nem szolgálnak, mint a baloldali kampányolást. Ráadásul a módszer nagyon erőszakos és manipulatív. Amint azt a Magyar Nemzetnek nyilatkozó ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője elmondta, a kérdező már a kérdés feltevésében is erős állításokat fogalmaz meg, tehát ha akarnánk, sem tudnánk ellentmondani a kérdező álláspontjának.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség szerint „ezekkel a hangulatkeltő eszközökkel operáló, irányított válaszlehetőséggel a hírportál minden jel szerint az ellenzéki szavazók politikai véleménybuborékába kíván betörni, s abból a körből igyekszik egyrészt olvasókat toborozni, másrészt személyes adatokat gyűjteni”.

Mint írják, az eljárás erkölcstelen, zavarja és sérti az embereket, ráadásul rossz fényt vet a sajtónak és a médiának azokra a szakembereire, akik tisztában vannak a saját hivatásukra vonatkozó etikai és jogi szabályokkal.

Az egyik legemlékezetesebb akciója a portálnak is nehezen nevezhető álhírgyárnak az volt, amikor azzal álltak elő, hogy Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Koncz Zsófia fideszes országgyűlési képviselő viszonyt folytattak – emlékeztet a 888.hu.

„Az Ezalényeg.hu a címben még kérdésként, a cikkben már állításként fogalmazza meg, hogy Koncz Zsófia képviselőtársam azért válik, mert velem van viszonya. Ugyanezt a »hírt« a másik baloldali propagandatermék, a Nyugati Fény tényként közli”

– írta a miniszter a Facebook-oldalán, aki büntetőfeljelentést tett és polgári pert indított a két baloldali propagandalap ellen.

Tovább olvasom

Médiapiac

Új magyar konzervatív folyóirat a nemzetközi médiapiacon

Hungarian Conservative néven új magyar konzervatív folyóirat indul a nemzetközi médiapiacon április 15-től.

Közzétéve:

Fotó: Magyar Nemzet

Mint ahogyan azt a kiadó vezető tanácsadója, Lendvai Eszter a lap bemutatkozó közleményében kiemelte, a nemzetközi olvasókat célzó kiadvány szellemisége teljesen egyedi. Szavai szerint a Magyarországon kiadott kéthavi folyóirat célja, hogy hazánk konzervatív gondolkodóinak a hangját képviselje a nagyvilágban. A több nyugat-európai országban, valamint az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában is megvásárolható periodikában elismert nemzetközi szakértők hazánkkal és a régióval kapcsolatos írásai is megtalálhatók lesznek.

A konzervatív építkezés magyar álláspontját közvetítő Hungarian Conservative elsősorban a hasonló eszmerendszert képviselő gondolkodóknak, politikai és üzleti döntéshozóknak kíván tájékozódási felületet nyújtani.

Kiss István, a Hungarian Conservative főszerkesztő-helyettese szerint az a céljuk, hogy kialakítsanak egy olyan Magyarország- és V4-központú írói bázist, szellemi műhelyt, amelynek tagjai kiválóan boldogulnak az angol nyelvi környezetben is, valamint hatékonyan képviselik és továbbítják a magyar konzervativizmus gondolatát.

– Amit leginkább szeretnénk átadni, az a magyar nemzeti értékek és a magyarság karaktere. A lapban főként hazánkkal és a régióval kapcsolatos politikai és filozófiai témájú cikkek várhatók, amelyeket elismert hazai újságírók, szakértők, valamint többek között olyan neves külföldi vendégszerzők írnak, mint például Boris Kálnoky, a Die Welt egykori tudósítója, Douglas Murray, neves brit konzervatív publicista vagy Rodrigo Ballester nemzetközi jogász – tette hozzá Kiss István.

Az új kiadvány jelentőségét méltatva Boris Kálnoky, a Mathias Corvinus Collegium Média Iskola vezetője így fogalmazott:

– Torzított kép él külföldön a magyar konzervatív gondolkodásról. Rasszista, antiszemita, nacionalista, diktatórikus: ezek a jellemző címkék. Ha viszont angol nyelvű, hiteles forrásból lehet találkozni a magyar konzervatív világnézettel, hamar fel lehet ismerni: sokrétű, értelmes, semmi ördögi dolog nincs benne. A Hungarian Conservative szellemisége nem hasonlítható más külföldi lapéhoz, mert még ami leginkább közel áll hozzá – az angolszász konzervativizmus – is sokkal liberálisabb. Ott az állam nem olyan nagy érték, hanem inkább az egyén és a szabadság kerül előtérbe – fogalmazott.

A közel 130 oldalas folyóirat első, április 15-én bemutatkozó száma Magyarországon jelenik meg, s a hónap végéig eljut az Egyesült Királyság, Németország, Belgium, az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália fővárosainak jelentősebb újságárusaihoz. A cikkek a hungarianconservative.com online felületen is elérhetők lesznek – írja a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom