Médiapiac
Dollármilliókkal támogatják a vidéki médiahálózatot a Soros-szervezetek
Az utóbbi években látványosan terjeszkedett a baloldal politikai narratíváját sulykoló, kormánykritikus, vagy egyenesen gyűlöletkeltő propaganda sajtó.
Az utóbbi években jelentős mértékű külföldi forrásokat kapott a hazai baloldal a helyi sajtóorgánumainak megerősítésére, illetve az online térben és a közösségi médiában is erős vidéki portálok létrehozására
– írja a Magyar Nemzet.
A lapban kifejtik, hogy
az EzaLényeg nevű, számos aloldallal is rendelkező baloldali propagandaportál óvatosan fogalmazva sem hemzseg a reklámoktól, az olvasottsága sem ostromolja a csúcsokat, a tulajdonos cég azonban dúskál a pénzben.
Az ifjabb Páva Zoltán alapította Oraculum 2020 Kft. megalakulásának évében, 2019-ben 206 milliós, majd 2020-ban 262 milliós és 2021-ben 667 millió forintos forgalmat bonyolított. A pénz útjáról mindössze annyit lehetett sejteni, hogy a baloldali pártok, különösen a DK és az MSZP valamilyen módon szerepet játszanak a portál finanszírozásában.
A múlt év nyarán kirobbant külföldi kampányfinanszírozási botrány kapcsán kiderült, hogy az Egyesült Államokban bejegyzett Action for Democracy nevű alapítvány által a hazai baloldalnak juttatott 4 milliárd forintnak megfelelő dollárból bőven jutott az EzaLényeg kiadójának az Oraculum 2020 Kft-nek is.
A Magyar Nemzet információi szerint a kampánytámogatás kétharmada Soros Györgytől származott.
Gurultak a dollárok a vidéki kampánylaphoz
A Nyomtass te is! nevű lapot kiadó eDemokrácia Műhely Egyesület a NIK nemzetbiztonsági bizottság számára készült második részjelentése alapján 18.090.600 forintot kapott az Action for Democracytól. Az eDemokrácia Műhely Egyesület jogi képviselője László János, aki az egykori SZDSZ-es főpolgármester Demszky Gábor alatt a Budapest című portál felelős szerkesztője volt. A szervezet másik alapítója Sükösd Miklós, a Soros-egyetem, vagyis a CEU docense.
Korábban a Norvég Alap is szerepelt az eDemokrácia Egyesület támogatói között. Soros György alapítványa, az Open Society Foundations 2017-ben 35 ezer, míg 2020-ban 25 ezer dollárral támogatta az egyesület munkáját – számol be róla a Magyar Nemzet.
Érdekesség, hogy a Facebook hirdetési könyvtára szerint szintén ez a szervezet finanszírozta a Borsod24 (1,2 millió forint) és a Szol24 (434 ezer forint) helyi ügyekkel foglalkozó baloldali hírportálok internetes hirdetéseit is.
Az országos hálózatok mellett egy-egy nagy megyeszékhelyen is igyekeztek kiépíteni Sorosék a saját világnézetüket népszerűsítő sajtót.
Az Együtt Debrecenért Egyesület 1998-ban alakult. A nyitott társadalom eszméjét valló Együtt Debrecenért Egyesület és az OSF között bizonyítható pénzügyi kapcsolat áll fenn.
A Soros-alapítvány 2019-ben és 2020-ban összesen 40 ezer dollárral támogatta a „civil” szervezetet. Az OSF ezt a pénzt kifejezetten egy helyi online portál létrehozására szánta és 2019-ben – egy ugyanilyen nevű Facebook-oldal átalakulásával és az Együtt Debrecenért Egyesület kiadásában – el is indult a debreciner.hu, mely a saját bevallása szerint szoros kapcsolatban áll a Szabad Európa szerkesztőségével.
A Soros-hálózat tehát nemcsak országos szinten, hanem helyi szinteken is részt vesz a balliberális dollármédia létrehozásában és működtetésében, ugyanis a debreciner.hu alapításának évében, 2019-ben, 15 ezer dollárt folyósított az OSF a portál működtetésére. Egy év múlva, 2020-ban további 25 ezer dollárt utalt az OSF az Együtt Debrecenért Egyesületnek, szintén a helyi dollármédia működtetésének támogatásáért.
Eger is fontos színhelye Sorosék vidéki terjeszkedésének, a hevesi vármegyeszékhelyen az Egri Szín (egriszin.hu) képviseli a dollármédiát.
Kecskeméten dollármédium szerepét a KecsUP (kecsup.hu) tölti be. A portál jelenlegi kiadóját, az Áramlat Alapítványt 2020 elején jegyezték be és a kuratóriumában a DK-hoz, a Jobbikhoz és az MSZP-hez közeli személyek ülnek. De nemcsak az Áramlat Alapítvány vezetése mutat baloldali koalíciós jelleget, hanem a finanszírozása is. Az elmúlt években a DK, az LMP és a Jobbik alapítványa is támogatta a szervezetet. Az Áramlat Alapítvány mögött a pártpénzeken túl amerikai dollárok is megjelentek, hiszen már a bejegyzésének évében részesült a Soros-hálózat adományaiból.
A Szabad Pécs (szabadpecs.hu) portál kiadója, a Freedom Media PR Kft. már részesült a Soros-hálózat adományaiból. A cég 2020-ban 15 ezer dollárt kapott az amerikai spekulánstól, konkrétan a Szabad Pécs fenntartására.
Az ország nyugati végében is fontosnak tartották Sorosék a média kiépítését.
Az enyugat.hu kiadója a szombathelyi nyugat.hu-t is működtető Nyugat Média és Világháló Egyesület 1999-ben alakult. A szervezet a már említett és többmilliárdos költségvetési csalás vádjával éppen bírósági eljárás alatt álló Czeglédy Csabához köthető. A Soros-alapítvány 2017 és 2020 között összesen 259 ezer dollárral, vagyis nagyjából 100 millió forinttal támogatta a Nyugat Média és Világháló Egyesületet. A fentieken túl az OSF 2020-ban közvetlenül is támogatta az enyugat.hu-t, méghozzá 18 ezer dollárral, ami közel 7 millió forint volt.
Szegedre is megérkeztek a Soros-dollárok, ott a szegeder.hu portált támogatja a spekuláns: ide 2020-ban szintén 18 ezer dollárt folyósított.
Zalaegerszegen egyelőre csak a gyanúja vetődött fel dollármédia jelenlétének, a 2022-ben létrehozott frisshirek.hu-val kapcsolatban elképzelhető a tengerentúli finanszírozás. A frisshirek.hu mind a 19 vármegyében jelen van helyi honlapok formájában. A hírportál kiadója a zalaegerszegi székhelyű Genesis Médiacsoport Kft.
A céget 2022-ben alapították, a laptulajdonos és felelős kiadó pedig Föőr Gábor, aki több újságíróval együtt Márki-Zay Péter volt baloldali miniszterelnök-jelölt köréhez állt közel, és mint tudjuk, a hódmezővásárhelyi polgármester által vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalom éppen 2022-ben kapott milliárdos nagyságrendű forrásokat az Egyesült Államokból.
A teljes cikk a részletekkel IDE kattintva érhető el.
Borítókép: Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke az 51. müncheni biztonságpolitikai konferencián 2015. február 7-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél
Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
A jogszabály szerint
amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.
Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.
Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.
A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.