Kövess minket!

Médiapiac

Dobó Mátyás: a videó az internet jövője?

Amikor Steve Chen és Chad Hurley 2005 egyik estéjén nekiindultak az éjszakának, még nem tudták, hogy aznap valami olyasmi fog történni velük, ami megváltoztatja az internet történetét. A két barát – akik a PayPalnál ismerkedtek meg – a buli után azon kezdett gondolkodni, miért nincs egy olyan egyszerű videomegosztó rendszer a weben, mint az akkoriban annyira népszerű Flickr a képfeltöltők piacán.

A YouTube-ot berobbanását követően felvásárolta a Google 1,65 milliárd dollárért, és eközben kissé ki is került a szakmai párbeszédből, mert a sajtó erőteljesebben koncentrált az internet Google-lel vetekedő fenegyerekére, a Facebookra.

Míg a közösségi hálózatok azért küzdöttek az elmúlt két évben, hogy a web domináns startoldalaivá váljanak, a videós tartalmak az emberek internetezésre fordított idejének egyre nagyobb részében jelennek meg céloldalként, ahová a keresőkről, a közösségi média felületeiről mennek a felhasználók eltölteni a szabad óráikat.

A YouTube megölte az MTV-t; ami a kilencvenes évek generációjának a zenei csatorna volt, az ma felhasználók millióinak a YouTube. A videomegosztó annyira sikeres zenei szempontból, hogy hamarosan részben önálló szolgáltatásként, amolyan online rekreációs paradicsomként elindítja Vevo nevű, kifejezetten zenei tartalmak fogyasztására fókuszáló aloldalát.

A látogatottság szempontjából sincs mit szégyellnie a YouTube-nak, a szolgáltató ugyanolyan iramban, mint a Facebook, lényegében elfoglalta a világ minden országában a vezető pozíciók valamelyikét, itthon is bekerült a top 5 oldal közé.

A videós népsportot jelentő YouTube mellett a nagy kiadók is észrevették, hogy a web mint terjesztési csatorna elképesztő lehetőségeket rejt magában. Komolyabb erőlködés nélkül is elképzelhető: a gyártók számára megvan a lehetőség, hogy világszintű terjesztési platformokat hozzanak létre, ahová a felhasználók közvetlenül felmehetnek megnézni a kedvenc videóikat, olyan platformokat, ahol nincs szükség közvetítő cégekre. Az egyetlen dolog, amely sokáig meggátolta őket ebben, az az volt, hogy az interneten nem létezett olyan üzleti modell, amely akárcsak megközelítette volna a televíziózás modelljét, még a tartalmak gyártásának költsége és az infrastruktúra üzemeltetése se feltétlenül jött ki a webes terjesztésből.

Az elmúlt három-négy évben azonban megváltozott a helyzet. A kiadók, a televíziók és szinte minden, mozgóképben érdekelt szereplő komoly vérveszteségeket kezdett elszenvedni, vagy legalábbis a növekedés lassulását érzékeli a média átalakulása miatt, így nemzetközi szinten is fókuszba került az új üzleti konstrukciók keresése. A másik oldalon az online térben jártas vállalkozások és a technológiai cégek a szürkezónából érzékelhetően kezdenek jogilag is védhető megoldásokat szállítani, így komoly kockázatot jelentenek a klasszikus mozgóképes piac szereplőinek.

Úgy tűnik, az üzlet kezd beindulni. Nézzük csak meg a három legfontosabb online videós üzleti modellt.

Az Apple bebizonyította, hogy teljesen integrált szolgáltatási lánccal, a technológiától kezdve a szoftveren át a terjesztésig mindent egy kézben tartva jogilag teljesen tiszta formában képes mozgóképes tartalmakat szervírozni, úgy, hogy az emberek hajlandók videóért online fizetni darabonként, pay-per-view rendszerben.

Hasonlóképpen a Netflix, Amerika első számú internetes DVD-kölcsönzős fenegyereke is óriási robbanásról számolt be streaming szolgáltatásának bevezetése kapcsán, így az is kiderült, hogy az előfizetős videózás működőképes üzleti konstrukció.

A YouTube után elindított, gyártói oldalról érkező, az NBC, a Fox és az ABC által 90 százalékban tulajdonolt Hulu weboldal, ahol a felhasználók a legjobb sorozatokat nézhetik meg ingyen, szintén egyre sikeresebb. A YouTube állítólag már milliárd dollárban mérhető bevételt termel 2010-ben, a Hulu pedig hamarosan tőzsdére megy a további terjeszkedés érdekében. Az ingyenes, hirdetők által fizetett televíziózás is kezd működőképessé válni.

Legyen szó darabonként fizetős, előfizetős vagy hirdetésekkel támogatott ingyenes modellről, az online videózás áttörés előtt áll. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az internet egyre elterjedtebb, egyre gyorsabb és olcsóbb lesz a következő nagyjából beláthatatlan hosszúságú időszakban, akkor érzékelhetjük, a lehetőségek óriásiak.

Az elérés nagy úr, és a kiadók is tapasztalják, hogy elképesztő igény van a videós tartalmak fogyasztására, ezt az igényt pedig eddig leginkább a fájlcserélő rendszerek elégítették, ki a jogi problémák miatt komolyabb üzleti lehetőség nélkül.

A videós szolgáltatók azonban megmutatták, hogy a felhasználókat legális formában is el lehet látni tartalommal. A Wired egyik új cikke már arról számol be, hogy az amerikai piacon a webezést, a fájlcserét és lényegében minden más online aktivitást kezd lehagyni a videók iránti igény az adatforgalmat tekintve.

Ez persze még nem mutatja a használat valós mértékét, inkább azt, hogy a mozgókép „rendesen eszi” a sávszélességet, de az online videózás népszerűsége – videók a YouTube-on, videobeágyazások a Facebookon, ingyenes sorozatok valamelyik szolgáltató oldalán, filmekre való előfizetések vagy darabonként töltögetett kedvencek – valószínűleg hamarosan a látogatottsági, médiafogyasztási adatokban is láthatóvá válik majd.

A hazai internetes és televíziós cégek is érzik a változást, és kezdenek egyre komolyabb erőt kifejteni a fogyasztók online megnyerése érdekében. Az RTL Klub nemrég indította el az RTL Most nevű szolgáltatását (a szerző részt vett a fejlesztésben – a szerk.), amely révén saját gyártású sorozatokat és filmeket lehet megtekinteni, de hasonló szolgáltatással jelentkezett a TV2 is, az online tartalomszolgáltatók többsége pedig belekezdett a videomegosztók fejlesztésébe. Az Index az Indavideóval (a szerző ennek fejlesztésében is részt vett – a szerk.), az Origo a Videával van jelen a piacon, illetve mindkét szolgáltató saját gyártású tartalmakkal is próbálkozik: IndexVideó, Origo Tévé.

A hazai piac a penetráció, a fizetési hajlandóság szempontjából még komoly kihívásokat jelent, de ezek azok az évek amikor el lehet foglalni a videózás új piacait, az itthoni szolgáltatóknak pedig nagyon kell „hajtani” a fejlesztéseket, ugyanis látszik, hogy az új világban a szolgáltatások nem állnak meg az országhatároknál. A YouTube a felhasználói tartalmak terén letarolta a hazai piacot, kérdés, hogy a televíziós tartalmakat birtokló cégek mikor kezdenek erőteljes terjeszkedésbe lokálisan. Mire ez megtörténik, az itthoni szereplőknek már kész megoldásokkal kell rendelkezniük.

A videózás bebizonyította, hogy üzletileg ugyan még nem versenyzik a tévével, de egyre életképesebb online, a látogatottság szempontjából talán mindennél fontosabb szerepe lesz az internetfelhasználásban az asztali és a mobil készülékeken egyaránt, így valószínűleg az egyik legizgalmasabb területté válhat a következő években.

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Komoly karriert futott be a közmédia Országjáró című műsora

Eddig is több díjjal jutalmazták a hat éve futó műsort – mondta Siklósi Beatrix, a Kossuth rádió csatornaigazgatója az M1 műsorában hétfőn.

Közzétéve:

Róka Ildikó szerkesztő, gyártásszervező (b) és Móczár István rendező, operatőr (k) átveszi a Duna Televízió és a Duna World csatornán futó Ízőrzők című műsornak járó Hungarikum Liget Média-díjat Lezsák Sándortól, a Magyar Országgyûlés alelnökétõl (j2), Lezsák Sándorné Sütõ Gabriellától a Hungarikum Liget alapítójától (j) és Balogh Lászlótól, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnökétől (b) a veszprémi díjátadó gálán 2024. március 21-én, fotó: MTI/Vasvári Tamás

Siklósi Beatrix annak kapcsán beszélt erről, hogy a közmédia két műsora, a Kossuth rádión hallható Országjáró és a Duna csatornán látható Ízőrzők sorozat múlt héten elnyerte a Hungarikum Liget Média-díjat.

A csatornaigazgató elmondta, büszke a műsort készítő csapatra, amelynek tagjait mindenhol nagy szeretettel várják.

A munkatársak óriási munkát végeznek, hétről hétre egy ötórás műsort állítanak össze

– mutatott rá.

Domokos István, az Országjáró felelős szerkesztője, műsorvezető arról beszélt, hogy

a műsor fennállása óta eddig 457 településen jártak és 13 500 riportalanyt szólaltattak meg. Mint mondta, a műsor kaput nyit a világra, megmutatja a helyben élők mindennapjait, az emberi értékeket, kincseket, amire az ott élők büszkék, a műsor készítőinek pedig fontos, hogy ezeket bemutathatják.

A díj megtiszteltetés számukra, és öröm volt a díjátadón újra találkozni azokkal az emberekkel, akiket a műsorban már bemutattak – mondta Domokos István.

Siklósi Beatrix közölte, hogy a díjjal járó 1,5 millió forintot az Országjáró stábja a Jónak lenni jó! jótékonysági kampány legutóbbi kedvezményezettjének, a koraszülött gyermekek fejlesztését segítő Semmelweis Fejlődéstámogató Központnak ajánlotta fel.

Tovább olvasom