Kövess minket!

Médiapiac

Dobó Mátyás: a videó az internet jövője?

Amikor Steve Chen és Chad Hurley 2005 egyik estéjén nekiindultak az éjszakának, még nem tudták, hogy aznap valami olyasmi fog történni velük, ami megváltoztatja az internet történetét. A két barát – akik a PayPalnál ismerkedtek meg – a buli után azon kezdett gondolkodni, miért nincs egy olyan egyszerű videomegosztó rendszer a weben, mint az akkoriban annyira népszerű Flickr a képfeltöltők piacán.

A YouTube-ot berobbanását követően felvásárolta a Google 1,65 milliárd dollárért, és eközben kissé ki is került a szakmai párbeszédből, mert a sajtó erőteljesebben koncentrált az internet Google-lel vetekedő fenegyerekére, a Facebookra.

Míg a közösségi hálózatok azért küzdöttek az elmúlt két évben, hogy a web domináns startoldalaivá váljanak, a videós tartalmak az emberek internetezésre fordított idejének egyre nagyobb részében jelennek meg céloldalként, ahová a keresőkről, a közösségi média felületeiről mennek a felhasználók eltölteni a szabad óráikat.

A YouTube megölte az MTV-t; ami a kilencvenes évek generációjának a zenei csatorna volt, az ma felhasználók millióinak a YouTube. A videomegosztó annyira sikeres zenei szempontból, hogy hamarosan részben önálló szolgáltatásként, amolyan online rekreációs paradicsomként elindítja Vevo nevű, kifejezetten zenei tartalmak fogyasztására fókuszáló aloldalát.

A látogatottság szempontjából sincs mit szégyellnie a YouTube-nak, a szolgáltató ugyanolyan iramban, mint a Facebook, lényegében elfoglalta a világ minden országában a vezető pozíciók valamelyikét, itthon is bekerült a top 5 oldal közé.

A videós népsportot jelentő YouTube mellett a nagy kiadók is észrevették, hogy a web mint terjesztési csatorna elképesztő lehetőségeket rejt magában. Komolyabb erőlködés nélkül is elképzelhető: a gyártók számára megvan a lehetőség, hogy világszintű terjesztési platformokat hozzanak létre, ahová a felhasználók közvetlenül felmehetnek megnézni a kedvenc videóikat, olyan platformokat, ahol nincs szükség közvetítő cégekre. Az egyetlen dolog, amely sokáig meggátolta őket ebben, az az volt, hogy az interneten nem létezett olyan üzleti modell, amely akárcsak megközelítette volna a televíziózás modelljét, még a tartalmak gyártásának költsége és az infrastruktúra üzemeltetése se feltétlenül jött ki a webes terjesztésből.

Az elmúlt három-négy évben azonban megváltozott a helyzet. A kiadók, a televíziók és szinte minden, mozgóképben érdekelt szereplő komoly vérveszteségeket kezdett elszenvedni, vagy legalábbis a növekedés lassulását érzékeli a média átalakulása miatt, így nemzetközi szinten is fókuszba került az új üzleti konstrukciók keresése. A másik oldalon az online térben jártas vállalkozások és a technológiai cégek a szürkezónából érzékelhetően kezdenek jogilag is védhető megoldásokat szállítani, így komoly kockázatot jelentenek a klasszikus mozgóképes piac szereplőinek.

Úgy tűnik, az üzlet kezd beindulni. Nézzük csak meg a három legfontosabb online videós üzleti modellt.

Az Apple bebizonyította, hogy teljesen integrált szolgáltatási lánccal, a technológiától kezdve a szoftveren át a terjesztésig mindent egy kézben tartva jogilag teljesen tiszta formában képes mozgóképes tartalmakat szervírozni, úgy, hogy az emberek hajlandók videóért online fizetni darabonként, pay-per-view rendszerben.

Hasonlóképpen a Netflix, Amerika első számú internetes DVD-kölcsönzős fenegyereke is óriási robbanásról számolt be streaming szolgáltatásának bevezetése kapcsán, így az is kiderült, hogy az előfizetős videózás működőképes üzleti konstrukció.

A YouTube után elindított, gyártói oldalról érkező, az NBC, a Fox és az ABC által 90 százalékban tulajdonolt Hulu weboldal, ahol a felhasználók a legjobb sorozatokat nézhetik meg ingyen, szintén egyre sikeresebb. A YouTube állítólag már milliárd dollárban mérhető bevételt termel 2010-ben, a Hulu pedig hamarosan tőzsdére megy a további terjeszkedés érdekében. Az ingyenes, hirdetők által fizetett televíziózás is kezd működőképessé válni.

Legyen szó darabonként fizetős, előfizetős vagy hirdetésekkel támogatott ingyenes modellről, az online videózás áttörés előtt áll. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az internet egyre elterjedtebb, egyre gyorsabb és olcsóbb lesz a következő nagyjából beláthatatlan hosszúságú időszakban, akkor érzékelhetjük, a lehetőségek óriásiak.

Az elérés nagy úr, és a kiadók is tapasztalják, hogy elképesztő igény van a videós tartalmak fogyasztására, ezt az igényt pedig eddig leginkább a fájlcserélő rendszerek elégítették, ki a jogi problémák miatt komolyabb üzleti lehetőség nélkül.

A videós szolgáltatók azonban megmutatták, hogy a felhasználókat legális formában is el lehet látni tartalommal. A Wired egyik új cikke már arról számol be, hogy az amerikai piacon a webezést, a fájlcserét és lényegében minden más online aktivitást kezd lehagyni a videók iránti igény az adatforgalmat tekintve.

Ez persze még nem mutatja a használat valós mértékét, inkább azt, hogy a mozgókép „rendesen eszi” a sávszélességet, de az online videózás népszerűsége – videók a YouTube-on, videobeágyazások a Facebookon, ingyenes sorozatok valamelyik szolgáltató oldalán, filmekre való előfizetések vagy darabonként töltögetett kedvencek – valószínűleg hamarosan a látogatottsági, médiafogyasztási adatokban is láthatóvá válik majd.

A hazai internetes és televíziós cégek is érzik a változást, és kezdenek egyre komolyabb erőt kifejteni a fogyasztók online megnyerése érdekében. Az RTL Klub nemrég indította el az RTL Most nevű szolgáltatását (a szerző részt vett a fejlesztésben – a szerk.), amely révén saját gyártású sorozatokat és filmeket lehet megtekinteni, de hasonló szolgáltatással jelentkezett a TV2 is, az online tartalomszolgáltatók többsége pedig belekezdett a videomegosztók fejlesztésébe. Az Index az Indavideóval (a szerző ennek fejlesztésében is részt vett – a szerk.), az Origo a Videával van jelen a piacon, illetve mindkét szolgáltató saját gyártású tartalmakkal is próbálkozik: IndexVideó, Origo Tévé.

A hazai piac a penetráció, a fizetési hajlandóság szempontjából még komoly kihívásokat jelent, de ezek azok az évek amikor el lehet foglalni a videózás új piacait, az itthoni szolgáltatóknak pedig nagyon kell „hajtani” a fejlesztéseket, ugyanis látszik, hogy az új világban a szolgáltatások nem állnak meg az országhatároknál. A YouTube a felhasználói tartalmak terén letarolta a hazai piacot, kérdés, hogy a televíziós tartalmakat birtokló cégek mikor kezdenek erőteljes terjeszkedésbe lokálisan. Mire ez megtörténik, az itthoni szereplőknek már kész megoldásokkal kell rendelkezniük.

A videózás bebizonyította, hogy üzletileg ugyan még nem versenyzik a tévével, de egyre életképesebb online, a látogatottság szempontjából talán mindennél fontosabb szerepe lesz az internetfelhasználásban az asztali és a mobil készülékeken egyaránt, így valószínűleg az egyik legizgalmasabb területté válhat a következő években.

Médiapiac

Megbírságolta a Tilos Rádiót és vidéki rádiókat vizsgált a Médiatanács

Korhatár-besorolási büntetést kapott a fővárosi adó.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága pénteki közleménye szerint a fővárosi Tilos Rádió szolgáltatójára 75 ezer forint bírságot rótt ki a Médiatanács, mert a 7térítő című műsorban elhangzott, következetesen trágár kifejezések ellenére nem 16-os korhatár-besorolással és nem a 21 és 5 óra közötti idősávban, hanem besorolás nélkül, reggel 7 és 9 óra között sugározta a vitatott műsort.

A grémium a szerződéses vállalások betartását vizsgálta több vidéki rádiónál. A nyíregyházi Karc FM 102,6 kevesebb magyar zenét, a dunaújvárosi Rádió 24 kevesebb hírt és közszolgálati, valamint a helyi közélettel foglalkozó, a mindennapi életet segítő műsort, míg a békéscsabai Csaba Rádió kevesebb szöveget és helyi közéleti műsort, valamint több zenét tett közzé, amiért a testület figyelmeztette a rádiók szolgáltatóit.

“A Médiatanács a jogi következmények kiszabásakor minden esetben a fokozatosság és az arányosság elve alapján, az ügyek összes körülményét figyelembe véve állapítja meg a jogkövetkezmények adott formáját, mértékét” – hangsúlyozták.

Bejelentés alapján olyan műsorokat is vizsgált a grémium, amelyeknél nem indít eljárásokat. Júniusban a TV2 Családi titkok című sorozat egyik epizódjában homoszexuális témával foglalkozó tartalmat sugároztak. A Médiatanács döntésénél elsősorban arra volt figyelemmel, hogy az elbírálásnál még a szigorúbb gyermekvédelmi szabályok nem alkalmazhatók, tekintettel arra, hogy a törvénymódosítás csak később lépett hatályba.

A testület az Úgytudjuk nevű sajtótermék augusztusi számában látható “Szerelem a Gayer parkban” című tartalom kapcsán sem indít eljárást, ugyanis az a kiskorúak védelme szempontjából ártalmas elemet nem tartalmazott.

A rádiós frekvenciapályázatokkal kapcsolatos döntésekről azt közölték, a Médiatanács megállapította, hogy a Szeged 87,9 MHz körzeti frekvencia kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázat eredménytelen, ugyanis az egyedül pályázó Radio Plus Kft. alakilag érvénytelen ajánlatot adott. A testület ugyanakkor a médiaszolgáltatási lehetőség újrapályáztatásáról döntött, és elfogadta a pályázati felhívás tervezetét. A Médiatanács emellett véglegesítette a körzeti Nyíregyháza 100,5 MHz pályázati felhívását.

A testület elvégezte a Tapolca 101,8 MHz, a Veszprém 94,6 MHz és a Tatabánya 107,0 MHz pályázati felhívásaira benyújtott egy-egy ajánlat alaki vizsgálatát: előbbi kettőnél nyilvántartásba vette a Katolikus Rádió Zrt.-t, míg utóbbinál a Karc FM Média Kft.-t.

A testület a szolgáltató kérelmére 60 napos ideiglenes hatósági szerződést köt a kisközösségi Gyöngyös 92,4 MHz használatára a Mátra Média Kulturális Egyesülettel – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Terheléses informatikai támadás az Origo ellen

Péntek reggel terheléses támadás érte az Origo weboldalát. A szerkesztőség 8 óra után nem sokkal észlelte, hogy az Origo oldala többször elérhetetlenné vált és válik mind az olvasók, mind szerkesztőség számára.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A hiba pontos okát még vizsgálják, de az elsődleges vizsgálatok alapján megállapítható, hogy külső, terheléses támadás érte a weboldalt. 

Korábban a Mandiner oldalát is támadás érte, csütörtökön pedig a Békemenetet szervező CÖF-CÖKA honlapja ellen és a Magyar Hírlap ellen indult terheléses támadás, így egy ideig mindegyik oldal elérhetetlenné vált – emlékeztetett az Origo.  

Tovább olvasom

Médiapiac

Így újul meg 2022-ben a Duna Televízió

Hamarosan átalakul a közmédia főadója: 21. századi vizuális megjelenéssel és tartalommal készülnek a nézőknek a csatorna megújulására – jelentette be Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója a Figyelő aktuális számában, amelyben hangsúlyozta, az innováció a legfontosabb célkitűzés.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A 2011-ben létrejött Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap napjainkban másfélszer annyi tartalmat gyárt, mint az első évben. A tartalomgyártó vállalat célkitűzése, hogy folyamatosan magas minőséget nyújtson nézőinek, miközben a szolgáltatást olyan egyedülálló innovációkkal fejleszti, mint a megújult Időjárás-jelentés vagy az M4 Sport stúdiója. Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója a Figyelőnek adott interjújában kiemelte, az átalakulás folytonos: 2022-ben két nagy projektre készül a közmédia, a Duna Televízió, valamint az M5 oktatási-kulturális csatorna megújulására.

„Az építkezés folyamatos, teljes technológiamegújítás történik az infrastruktúránkban. Hamarosan önálló stúdiót kap az M5 és Duna csatorna. Olyan eszközparkot kapott az informatikai és a műszaki rendszer, amely a legmagasabb szintű kiszolgálást biztosítja egy 21. századi médiavállalat működéséhez. Amikor külföldi szakmai vendégeket fogadunk, azt szokták mondani, hogy ez az a színvonal, amihez hozzászoktak” –

fogalmazott a vállalatvezető, aki hozzátette, hogy mind tartalmilag, mind vizuálisan újdonságokra számíthatnak jövőre a közmédia nézői, amelynek előszele volt a közelmúltban bemutatott két nagyszabású produkció, a Toldi animációs film és a Rozmaring kunyhó bábjátéksorozat.

A szakember hozzátette: a közmédia felnőtt a XXI. századhoz, sok tekintetben már a médiapiaci innováció meghatározó szereplőjévé vált.

Példaként említette a közelmúlt egyik nagy fejlesztéseként a nyári olimpia és a labdarúgó-Európa-bajnokság közvetítésére létrehozott webes lebonyolító rendszert, amellyel a hazai médiapiacon egyedüliként lehetővé vált, hogy a különböző mérkőzések párhuzamosan nyomon követhetők legyenek.

A teljes interjú Papp Dániel vezérigazgatóval a Figyelő aktuális számában olvasható.

(Borítókép: Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap /MTVA/ megbízott vezérigazgatója a Süsü, a sárkány címû bábfilmsorozat mesehõseirõl készült alkalmi bélyegblokk forgalomba bocsátásán Budapesten, az MTVA székházában 2019. szeptember 2-án.)

Tovább olvasom