Kövess minket!

Médiapiac

Dinamikusan nőtt az internetes szolgáltatások árbevétele

A digitális fejlődés a gazdaság és a társadalom minden területén érezteti hatását.

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

2020-ban az internet-hozzáférési szolgáltatások összes nettó árbevétele 326 milliárd forint volt, egy év alatt 8,2 százalékkal nőtt – írja a Központi Statisztikai Hivatal Digitális gazdaság 2020 című legfrissebb kiadványára hivatkozva az MTI.

Ezen belül a legnagyobb, 54 százalékos részaránnyal rendelkező mobilinternet bevétele 11 százalékkal emelkedett. Az árbevétel szintén jelentősen, 20 százalékkal bővült az optikai kategóriában és 2,2 százalékkal a kábeltévéhez kapcsolódó internet-előfizetéseknél, ezzel szemben az xDSL-előfizetésekből származó árbevétel 7,8 százalékkal csökkent.

Magyarországon évek óta magas koncentráció jellemzi az internetszolgáltatók piacát: 2020-ban a 15 vezető (10 ezer feletti előfizetéssel rendelkező) szolgáltató cég a 10 millió előfizető 97 százalékát tudta magáénak. A középméretű (az 1-10 ezer közötti előfizetéssel rendelkező) vállalkozásokhoz az előfizetések 2,0, míg a legkisebb, az ezer előfizetésnél kevesebbel rendelkező szolgáltatókhoz 0,6 százaléka tartozott.

Tavaly az internet-előfizetések száma meghaladta a 10 milliót, 1,6 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál.

A bővülést az optikai csoport 16 százalékos, a vezeték nélküli 1,0 és a kábeltelevízió 1,8 százalékos növekedése határozta meg.

Mint írták,

a digitális fejlődés a gazdaság és a társadalom minden területén érezteti hatását.

Tavaly szinte minden hazai vállalkozásnak volt internetkapcsolata (94 százalék), 63 százalékuk rendelkezett saját honlappal. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai szerint a nyilvántartott telefonszolgáltatási jogosultságok száma 2020-ban kismértékben nőtt, ellenben az internetszolgáltatási és műsorelosztási jogosultságoké csökkent egy év alatt. A mobilszolgáltatási jogosultságok száma a telefon- és internetszolgáltatóknál is emelkedett az előző évhez képest.

A mobiltelefon- és/vagy mobilinternet-szolgáltatás elérését lehetővé tevő SIM-kártyák száma nem változott jelentősen az utóbbi években. Az aktív SIM-kártyák száma az előzetes adatok
szerint 2020 végére az egy évvel korábbihoz képest 1,3 százalékkal, 12,7 millióra nőtt. Az előfizetések száma tartalmazza a több mint 1,3 millió M2M-kártyát is, amely az emberi beavatkozás nélküli kommunikációt jelenti.

A mobilhálózat adatforgalma a kombinált szolgáltatáscsomagok és a havidíjas előfizetések térnyerése miatt egy év alatt több mint másfélszeresére bővült.

Az adatforgalom nagymértékű növekedéséhez hozzájárult az okostelefonok használata és az adatátviteli sebesség technológiai fejlesztése is. Az összes adatforgalom 94 százaléka 4G/LTE-rendszeren, 3,0 százaléka 3G/UMTS-hálózaton keresztül zajlott.

A hazai vállalkozások összes árbevételének 23 százaléka származott elektronikus értékesítésből tavaly, ez 2019-ben is magasabb volt, mint az uniós átlag. A tagállamok rangsorában ezzel a felső harmadba tartozik az ország.

A vezetékestelefon-fővonalak száma az elmúlt években nem változott jelentősen. 2020 végén az előzetes adatok szerint 3 millió 85 ezer vezetékestelefon fővonal működött, 3,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A vezetékestelefon szolgáltatás területén rendkívül magas a koncentráció, 2020-ban három szolgáltatóhoz tartozott a vonalak 94 százaléka. A vezetékes telefonról indított hívások száma és időtartama is csökkent az elmúlt években. Ez alól kivétel a 2020. év, ekkor a beszélgetések száma kisebb mértékben, de tovább csökkent, míg a hívások ideje 7,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Mindez a járvány miatt megváltozott kapcsolattartási szokásokkal függ össze – közölte a KSH.

Médiapiac

Újra lebukott a Telex

A háború kitörése óta a baloldali sajtó a konfliktusba történő beavatkozás lelkes szószólójaként, majd később az Oroszország-elleni szankciók legnagyobb híveként próbálta meg befolyásolni a magyar közvéleményt. Míg a magyar kormány árstopokkal védi meg a magyar embereket a háborús infláció következményeitől, addig a baloldali újságírók mindent megtesznek, hogy kisebbítsék ezen intézkedések hatásosságát – olvasható a Tűzfalcsoport cikkében.

Közzétéve:

Az alábbi friss példán keresztül pedig újból bepillantást nyerhetünk a baloldali médiumok működésébe, amelyek amellett, hogy a hétköznapi emberek életének legapróbb döntéseibe is beleszólnának, a fake news-gyártásban is élen járnak – olvasható a cikket szemléző Magyar Nemzet hasábjain. 

A legutóbbi kormányinfón a 444-től a Telexhez igazolt Sarkadi Zsolt arról értekezett hosszasan, hogy a kormány miért nem kéri az embereket arra, hogy megváltoztassák fogyasztási szokásaikat/kezdjenek el spórolni/ utazzanak kevesebbet.

Ezután az újságíró azt a kérdést szegezte Gulyás Gergelynek, hogy miért nem ingyenes Magyarországon a benzin?

A miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában kiemelte, hogy az emberek életére olyan nagymértékben van hatással a háborús infláció, hogy „ahol ettől meg lehet őket óvni, azt tegyük meg.” Tehát a hatóági áras üzemanyag bevezetése és fenntartása egy jó intézkedés, hiszen ennek köszönhetően nem szabadítjuk rá az egyszeri fogyasztókra a magas piaci árakat.

Ezzel itt véget is érhetne a történet, ha a Telex pár napra rá nem jelentetett volna meg egy olyan cikket, amelyben azt sugallják, hogy Gulyás Gergely ingyen adná a benzint, pedig a bolygó védelme érdekében a spórolásra kellene ösztönöznie az embereket.

„Gulyás ingyen is adná a benzint, pedig inkább az autózás visszaszorításán kellene ügyködnie” – áll a telexes cikk címében a félrevezető, Gulyás Gergelynek tulajdonított állítás.

Az alábbi videón (2:35 percnél) látható, hogy az ingyen benzin kérdését a Telex újságírója vetette fel, és nem Gulyás Gergely javasolta. Sőt, félig viccesen reagált a felvetésre, megemlítette, hogy azokban az országokban ingyenes az üzemanyag, amelyek kőolaj-nagyhatalmak.

Ez a videó és az azt követő cikk az egyik legjobb példa arra, hogy milyen elvtelen módszerekkel operál a baloldali média. 

Ha már a szankciók iránt lelkesedő baloldali médiáról beszélünk, akkor érdemes megemlítenünk azt az ominózus esetet is, amikor az egyik 444-es újságíró arról beszélt az ATV-ben, hogy az Oroszország ellen bevezetett gazdasági intézkedések nekünk, magyaroknak is kell hogy fájjanak. Meglepő módon akkor is az olajembargóról volt szó.

A 444-es Vég Márton úgy fogalmazott, hogy „jelenleg olyan szankciót nem lehet bevezetni, amely nem fájna. Szerintem egy kicsit muszáj, hogy fájjon nekünk is. (…) Nyilván Európának fájni fog és Magyarországnak is fájni fog. Gazdasági visszaesést okoz, inflációt okoz és a GDP is visszább fog esni, de morálisan ezt tartom helyesnek!”

– emlékeztetett rá a Tűzfalcsoport.

Tovább olvasom

Médiapiac

Brutálisan veszteséges a Disney+

Közel egy milliárd dollár a streamingszolgáltató vesztesége, a veszteség mértéke 50 százalékot emelkedett tavaly óta.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szerdán éjjel jött ki a Disney+ harmadik negyedéves pénzügyi jelentése. A streamingszolgáltatóhoz tartoznak a Disney, Pixar, Marvel, Star Wars valamint a 20th Century Foxhoz tartozó filmek. Az előfizetők száma 137,7 millióról 152,1 millióra növekedett, az ebből származó bevétel is nőtt 23 százalékot, viszont a nettó veszteség a tavalyi 0,6 milliárdról 0,9 milliárdra nőtt, közel 50 százalékkal.

A veszteség növekedésnek hátterében a saját gyártású produkciók számának valamint ezek gyártási költségeinek emelkedése áll.

Növekvő veszteség = Áremelés

A növekvő veszteségek miatt a Disney+ anyavállalata egy nem túl meglepő megoldást eszelt ki: árat emelnek – számolt be róla a Mandiner.

A hazánkat és Európát érintő új árakról még nincsen információ, viszont az Egyesült Államokban a korábbi $7.99-től $10.99-re emelnek valamint bevezetnek egy új, reklámokkal tarkított csomagot $7.99-ért.

Tovább olvasom

Médiapiac

Tíz évre kiutasították Oroszországból a dán közmédia újságíróját

A hét elején megtagadták Matilde Kimer, a Danmarks Radio tudósítójának a belépését a moszkvai repülőtéren és azonnal ki is toloncolták az országból.

Közzétéve:

A hatóságok közlése szerint a lépésre biztonsági és védelmi okokból volt szükség. Az újságíró további magyarázatot nem kapott, aki szerint elsősorban ez azért történhetett, mert az ukrajnai háborút háborúnak nevezete tudósításaiban, ami Oroszországban illegális, továbbá többször is járt Ukrajnában, amit szintén nem néznek jó szemmel.

Kimer mellett többek között 41 brit újságírót – például a BBC, a The Guardian, a Daily Telegraph és a Sky News alkalmazottait –is nem kívánatos személynek tekintenek az országban. Idén február óta legalább 150 orosz újságíró hagyta el Oroszországot, mert megtiltották nekik, hogy szabadon tudósítsanak az ukrajnai háborúról.

Az országban maradó újságírók körülményei pedig egyre nehezednek. Az orosz hatóságok azzal fenyegetőznek, hogy feloszlatják az Orosz Újságírók Szakszervezetét, vélhetően azért, mert állást foglaltak az ukrajnai háborúról, illetve kiálltak a bebörtönzött újságírók mellett – számolt be róla a Magyar Nemzet.

„Ez egy újabb támadás az újságírás és a sajtószabadság ellen Oroszországban” – mondta el Erik Halkjaer, Riporterek Határok Nélkül elnöke a svéd köztévének. Hozzátette, ha Svédország csatlakozik a NATO-hoz, akkor tovább nő annak a kockázata, hogy Moszkva svéd újságírókat küldjön haza. 

Tovább olvasom