Médiapiac
Digitális trezor a hackerek megfékezésére
A LogMeIn, a Prezi és a Ustream után a következő hazai techsikersztori az adattitkosítással foglalkozó Tresorit lehet. A cég már több mint tízezer fizető ügyféllel rendelkezik. A társaság működéséről, helyzetéről és terveiről Szilágyi György társalapítót kérdeztük.
„Örülünk neki, hogy egy olyan szakember segíti a munkánkat, aki a globális szoftverpiacon vezető vállalkozást épített fel.
Márton az üzleti tapasztalata mellett technológiai szakértelme révén is értékes stratégiai támogatást nyújt. Befektetőként és tanácsadóként csatlakozott a Tresorithoz, ami azt jelenti, hogy részt vesz majd az igazgatósági üléseken, valamint tanácsaival és tapasztalatával támogatja a titkosítóplatformunk sikeres piaci bevezetését” – magyarázta lapunknak Szilágyi György alapító.
A szakember elmondta, az első perctől kezdve a globális piacra terveztek belépni, és komoly hangsúlyt helyeznek arra, hogy skálázható módon működjenek. Ez annyit jelent, hogy az erőforrásaikat felhasználva egyidejűleg tudnak egyre növekvő számú felhasználót kiszolgálni, azt az áldozatot is meg kellett ugyanakkor hozniuk, hogy nem fognak rövid távon komoly bevételi potenciállal rendelkező egyedi fejlesztéseket szállítani. A termékstratégiájuk mellett a marketing- és az értékesítési folyamataik is a skálázhatóságra épülnek, igyekeznek minél inkább automatizálni a folyamatokat. Azt szeretnék, ha a Tresoritot egyfajta „önkiszolgáló” módon vezethetnék be céges megoldásként az ügyfelek, de természetesen a nagyobb vállalatoknak vannak testre szabott szolgáltatásaik, tréningjeik.
A cég ugyanakkor tudatosan nagyvállalatokat céloz meg.
Az adatbiztonság a cégek számára sokszor a törvényi kötelezettség miatt is fontos, amellett, hogy olyan érzékeny adatokat, üzleti titkokat kezelnek, mint például szerződések, személyes adatok vagy akár szellemi tulajdont képező kutatási anyagok. Az irányváltás a termékfejlesztésben is megmutatkozik a mai napig, így elsősorban a vállalatok számára fontos funkciók fejlesztésére fektették a hangsúlyt. Ilyen például a céges adminisztrátorok számára elérhető irányítófelület, ahol kezelhetik a vállalati előfizetést, a felhasználóikat, beállíthatnak csoportokat vagy fájljogosultságokat. A biztonság mellett a fájlok feletti kontroll az, amire leginkább igény van a vállalati felhasználók körében – szögezte le Szilágyi György.
Kiemelt védelem
Felhasználóik változó méretűek, az öt–tíz fős kisebb vállalkozásoktól kezdve a nagyobb, száz–pár száz alkalmazottal rendelkező cégeken át a nagyvállalati ügyfelekig nagyon változatos cégek veszik igénybe a fájlmegosztó szolgáltatásukat. Jellemzőek például a tanácsadó cégek, a pénzügyi szolgáltatók, az ügyvédi irodák, a kutatóközpontok, a nagyvállalatok marketingcsapatai és az oktatással foglalkozó intézmények. Különleges felhasználóik emellett a nonprofit szervezetek, amelyeknél az adatok védelme kiemelt jelentőségű: a háborús áldozatoknak segítséget nyújtó szervezetek vagy az emberi jogokat védő aktivisták esetében az adatok védelme akár élet-halál kérdése is lehet. Ennek elősegítése érdekében tavaly elindítottak egy nonprofit programot, hogy támogassák ezeket az értékes munkát végző csapatokat.
 |
| Az alapítók: Szebeni Szilveszter, Lám István, Szilágyi György |
„Titkosított Dropbox”
Hogyan is működik a Tresorit?
„Nagy vonalakban egy olyan »titkosított Dropbox«, amit elsősorban vállalati felhasználóknak szánunk |
– mondta Szilágyi György. – A Tresorit a funkcionalitás (eszközök és felhasználók közötti fájlszinkronizáció, -tárolás és -megosztás) és a könnyen kezelhetőség szempontjából is a Dropboxhoz hasonlít. Fontos számunkra, hogy a szolgáltatásunk felhasználóbarát legyen, és így a mindennapi munka részévé válhasson, anélkül hogy a felhasználónak bajlódnia kellene a titkosítás technikai részleteivel. A Dropboxszal ellentétben viszont a Tresorit felhasználóinak adataihoz a felhasználókon kívül senki nem fér hozzá. Ez cégünk szabadalmaztatott technológiájának köszönhető, amely a végpontok közötti titkosításra épül (angolul end-to-end encryption). Ez annyit jelent, hogy a felhasználók fájljait még a felhasználó eszközén, a kliensoldalon titkosítjuk, azelőtt, hogy azokat feltöltenénk a felhőbe. Így a titkosítókulcs és az olvasható adat csak a felhasználónál található meg.
A mi titkosításunk révén a dokumentumokhoz csakis a felhasználó fér hozzá olvasható formában – azokat sem a mi fejlesztőink, sem a hackerek, sem az esetlegesen megfigyelést végző szolgálatok nem érik el. Ez a titkosítás garantálja leginkább a felhasználók biztonságát és az adatainak védelmét.”
A végpontok közötti titkosítás fontosságát 2016-ban olyan techóriások, mint a Facebook, a WhatsApp, a Viber vagy a Google, is felismerték, és beépítették a csevegőprogramjaikba. Így felhasználók milliárdjai veszik igénybe, sokszor anélkül, hogy tudnának róla – a Wired magazin például 2016-ot a végpontok közötti titkosítás évének nevezte. A Tresoritnál abban hisznek, hogy erre a technológiára nemcsak üzenetküldésnél, hanem az összes felhőszolgáltatásban óriási szükség van: a fájltárolás mellett például az egészségügyi rendszerekben, a pénzügyi alkalmazásokban vagy a vállalatirányítási, vásárlói adatokat kezelő szoftverekben. Ezért indították el ZeroKit nevű új terméküket.
„A hosszú távú célunk és küldetésünk az, hogy a felhőben digitális adatokat kezelő alkalmazások biztonságosan működjenek. Mivel értelemszerűen nincs erőforrásunk arra, hogy minden alkalmazást mi fejlesszünk ki, úgy döntöttünk, magát a titkosítási technológiát tesszük hozzáférhetővé más cégek számára.
Egy olyan szoftverfejlesztői készlet (SDK), amelyet az alkalmazásfejlesztők könnyen beépíthetnek a saját rendszereikbe, és így nem nekik kell megírni a titkosításért és a felhasználók biztonságos hitelesítéséért felelős kódot is. Például egy vállalatirányítási rendszer vagy egy egészségügyi mobilalkalmazás – mondjuk egy diabétesznapló-applikáció – rengeteg bizalmas adatot kezel, a ZeroKit segít abban, hogy ez biztonságos legyen” – fejtette ki Szilágyi György.
Az Apple-lel januárban nyilvánosságra hozott együttműködési megállapodásuk után számos partnerrel kezdtek el dolgozni, köztük találhatók egészségügyi szolgáltatások, nagyvállalati alkalmazások is. Hamarosan élesben, felhasználók számára is elérhetőek lesznek azok a közösségimédia-alkalmazások, amelyekben az üzenetek titkosítását és a felhasználók kezelését a ZeroKit segítségével oldják meg. Az egyik ilyen alkalmazás a Caret, amelynek alapítója és ügyvezető igazgatója Anka Márton (a Caret a telefonhívásokat forradalmasítja egy intelligens telefonkönyvvel, emellett titkosított csevegést is kínál). Egy másik amerikai cég, az AYO pedig egy videostreamingalkalmazást és csevegést fejleszt a ZeroKittel. A Tresorit célja az, hogy minél több fejlesztőhöz és céghez eljusson, és segítsen nekik a felhasználói adatok biztonságos kezelésében.
Van ok az aggodalomra
Szilágyi György hangsúlyozta, hogy az illetéktelen behatolásoktól való félelmeink valósak: „Mi 2011-ben, a Tresorit alapításakor abból indultunk ki, nem szeretnénk, hogy a felhőben tárolt adatainkhoz – kutatási eredményeinkhez, fotóinkhoz, személyes adatainkat tartalmazó dokumentumainkhoz – bárki hozzáférjen, és azokat továbbadja más cégeknek. Mivel nem találtunk olyan szolgáltatást, amely ezt garantálta volna, megalapítottuk a Tresoritot. 2013-ban aztán az Edward Snowden által kiszivárogtatott információk igazolták a félelmeinket a világ számára: a brit és az amerikai nemzetbiztonsági hatóságok szisztematikus megfigyelési tevékenységet folytattak. Emellett pedig az egyre gyakoribbá váló hackertámadások is veszélyeztetik az adatainkat.
A végpontok közötti titkosítás azokban az esetekben segít, amikor egy hacker hozzáfér a szolgáltató szervereihez. Ilyen esetben ugyanis a fájlokat nem olvasható formában, hanem csak titkosítva találja meg. Ugyanakkor ha a fejlesztők oldaláról nézzük, természetesen önmagában a végpontok közötti titkosítás sem megoldás mindenre. Emellett szükség van a biztonságos felhasználókezelésre és -autentifikációra (például a jelszavak biztonságos kezelésére) is. A fejlesztés minden területén és fázisában már a kezdetektől szem előtt kell tartani az IT-biztonságot. Sokkal egyszerűbb és költséghatékonyabb egy rendszert az alapoktól kezdve biztonságosan megtervezni és felépíteni, mint később, utólag biztonságosabbá tenni.”
Messze még az exit
A nemzetközi médiafigyelem fontos elismerés a cég számára, mert azt mutatja, hogy a megoldásaikra globális szinten van kereslet és igény. Ugyanakkor a médiamegjelenésekre sohasem célként, hanem csatornaként tekintettek ahhoz, hogy elérjék azokat a felhasználókat – egyéneket és cégeket is –, akik biztonságosan szeretnék tárolni a legféltettebb digitális tartalmaikat. A Tresorit kockázati tőkéből finanszírozott vállalat, az exit ennek természetes velejárója. Ugyanakkor építkezni szeretnének, rövid távon nem tervezik, hogy megválnak a cégtől, mondta kérdésünkre Szilágyi György.
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Médiapiac
Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)
Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.
A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.
„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.
Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.
Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.
Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én
Médiapiac
Átadták az idei evangélikus médiakommunikációs díjakat
Ukrajnai evangélikusok életét bemutató riportot, valamint elváltként újraházasodott, elkötelezett evangélikusokat bemutató riportot ismert el idén a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) a Bornemisza Péter- és az Írónád díjjal – közölte az egyház kommunikációs szolgálata az MTI-vel.
Az evangélikus egyház által alapított díjakat idén is olyanok vehették át, akik világi, illetve egyházi médiafelületen 2023-ban közzétett munkáikkal az evangélikusság és az evangélikus egyház pozitív megítélését, népszerűsítését vagy missziós tevékenységét segítették.
A díjakat Fabiny Tamás, az MEE elnök-püspöke, Prőhle Gergely, az MEE országos felügyelője, valamint Lovass Tibor, az egyház sajtóbizottságának elnöke adta át hétfő este.
A világi sajtóban publikált, evangélikus vonatkozású anyagok versenyében elnyerhető Bornemissza Péter-díjat Vörös Szabolcsnak a Válasz Online felületén megjelent, “Láttam azokat, akik legyőzték a fenevadat” – először járt magyar püspök ukrán háborús zónában című riportja nyerte el.
Az idei Írónád díjat Vitális Judit, a Magyarországi Evangélikus Egyház honlapjának felelős szerkesztője, az Evangélikus Élet magazin hírszerkesztője vehette át a magazinban megjelent, Nem tündérmese – Isten kegyelme: Balicza Klára és Jenei Róbert egymásra találásának története című, házasság heti interjújáért.
Mindkét kategóriában megítéltek különdíjat is: Kuklai Katalin A babaszagú világ ajándéka – Kölcsönösen gazdagodnak a kisgyerekek és a fogyatékkal élő idős gondozottak a közös programokból című, a Népszava.hu internetes portálon megjelent, a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetotthon piliscsabai telephelyén készült riportját Bornemisza Péter-különdíjjal, Balczó Mátyás, az Evangélikus Információs Szolgálat újságíró-szerkesztőjének a Hit, humor és lelki mélység – Gyerekkortól megérésig – Kovács András Péter humoristával készült, az Evangélikus Élet magazinban megjelent interjúját pedig Írónád különdíjjal ismerték el.