Kövess minket!

Médiapiac

Digitális trezor a hackerek megfékezésére

A LogMeIn, a Prezi és a Ustream után a következő hazai techsikersztori az adattitkosítással foglalkozó Tresorit lehet. A cég már több mint tízezer fizető ügyféllel rendelkezik. A társaság működéséről, helyzetéről és terveiről Szilágyi György társalapítót kérdeztük.

„Örülünk neki, hogy egy olyan szakember segíti a munkánkat, aki a globális szoftverpiacon vezető vállalkozást épített fel.

Anka Márton társalapítóként és CTO-ként sikerre vitte a LogMeInt, amely ma az egyik legjelentősebb és leggyorsabban növekvő globális SaaS- (software-as-a-service) vállalat.

Márton az üzleti tapasztalata mellett technológiai szakértelme révén is értékes stratégiai támogatást nyújt. Befektetőként és tanácsadóként csatlakozott a Tresorithoz, ami azt jelenti, hogy részt vesz majd az igazgatósági üléseken, valamint tanácsaival és tapasztalatával támogatja a titkosítóplatformunk sikeres piaci bevezetését” – magyarázta lapunknak Szilágyi György alapító.

A szakember elmondta, az első perctől kezdve a globális piacra terveztek belépni, és komoly hangsúlyt helyeznek arra, hogy skálázható módon működjenek. Ez annyit jelent, hogy az erőforrásaikat felhasználva egyidejűleg tudnak egyre növekvő számú felhasználót kiszolgálni, azt az áldozatot is meg kellett ugyanakkor hozniuk, hogy nem fognak rövid távon komoly bevételi potenciállal rendelkező egyedi fejlesztéseket szállítani. A termékstratégiájuk mellett a marketing- és az értékesítési folyamataik is a skálázhatóságra épülnek, igyekeznek minél inkább automatizálni a folyamatokat. Azt szeretnék, ha a Tresoritot egyfajta „önkiszolgáló” módon vezethetnék be céges megoldásként az ügyfelek, de természetesen a nagyobb vállalatoknak vannak testre szabott szolgáltatásaik, tréningjeik.

A cég ugyanakkor tudatosan nagyvállalatokat céloz meg.

A Tresorit 2013-ban freemium üzleti modellben indult, elsősorban egyéni felhasználóknak szóló termékként: a szolgáltatás ingyenes volt, a plusztárhelyért és az egyéb funkciókért pedig fizetni kellett. Az indulás után másfél évvel azonban változtattak az üzleti modellen, és ma már az egyéni felhasználók helyett elsősorban a kis- és közepes, valamint a nagyvállalatokra fókuszálnak.

Az adatbiztonság a cégek számára sokszor a törvényi kötelezettség miatt is fontos, amellett, hogy olyan érzékeny adatokat, üzleti titkokat kezelnek, mint például szerződések, személyes adatok vagy akár szellemi tulajdont képező kutatási anyagok. Az irányváltás a termékfejlesztésben is megmutatkozik a mai napig, így elsősorban a vállalatok számára fontos funkciók fejlesztésére fektették a hangsúlyt. Ilyen például a céges adminisztrátorok számára elérhető irányítófelület, ahol kezelhetik a vállalati előfizetést, a felhasználóikat, beállíthatnak csoportokat vagy fájljogosultságokat. A biztonság mellett a fájlok feletti kontroll az, amire leginkább igény van a vállalati felhasználók körében – szögezte le Szilágyi György.

Kiemelt védelem

A Tresorit több mint tízezer fizető, céges felhasználóval rendelkezik. Ezen ügyfelek kétharmada európai, főként a német nyelvterületről (Németország, Svájc, Ausztria), ahol kiemelkedő az adatvédelmi tudatosság. Ezenkívül az észak-amerikai régióban is növekszik az ügyfélbázisuk.

Felhasználóik változó méretűek, az öt–tíz fős kisebb vállalkozásoktól kezdve a nagyobb, száz–pár száz alkalmazottal rendelkező cégeken át a nagyvállalati ügyfelekig nagyon változatos cégek veszik igénybe a fájlmegosztó szolgáltatásukat. Jellemzőek például a tanácsadó cégek, a pénzügyi szolgáltatók, az ügyvédi irodák, a kutatóközpontok, a nagyvállalatok marketingcsapatai és az oktatással foglalkozó intézmények. Különleges felhasználóik emellett a nonprofit szervezetek, amelyeknél az adatok védelme kiemelt jelentőségű: a háborús áldozatoknak segítséget nyújtó szervezetek vagy az emberi jogokat védő aktivisták esetében az adatok védelme akár élet-halál kérdése is lehet. Ennek elősegítése érdekében tavaly elindítottak egy nonprofit programot, hogy támogassák ezeket az értékes munkát végző csapatokat.

Az alapítók: Szebeni Szilveszter, Lám István, Szilágyi György

 

„Titkosított Dropbox”

Hogyan is működik a Tresorit?

„Nagy vonalakban egy olyan »titkosított Dropbox«, amit elsősorban vállalati felhasználóknak szánunk

– mondta Szilágyi György. – A Tresorit a funkcionalitás (eszközök és felhasználók közötti fájlszinkronizáció, -tárolás és -megosztás) és a könnyen kezelhetőség szempontjából is a Dropboxhoz hasonlít. Fontos számunkra, hogy a szolgáltatásunk felhasználóbarát legyen, és így a mindennapi munka részévé válhasson, anélkül hogy a felhasználónak bajlódnia kellene a titkosítás technikai részleteivel. A Dropboxszal ellentétben viszont a Tresorit felhasználóinak adataihoz a felhasználókon kívül senki nem fér hozzá. Ez cégünk szabadalmaztatott technológiájának köszönhető, amely a végpontok közötti titkosításra épül (angolul end-to-end encryption). Ez annyit jelent, hogy a felhasználók fájljait még a felhasználó eszközén, a kliensoldalon titkosítjuk, azelőtt, hogy azokat feltöltenénk a felhőbe. Így a titkosítókulcs és az olvasható adat csak a felhasználónál található meg.

A mi szolgáltatásunkhoz és a szervereinkhez soha nem jut el titkosítatlan adat, ellentétben a Dropboxszal és más szolgáltatók 99 százalékával, ahol a szervereken hozzáférhetőek titkosítatlan adatok és jelszavak is.

A mi titkosításunk révén a dokumentumokhoz csakis a felhasználó fér hozzá olvasható formában – azokat sem a mi fejlesztőink, sem a hackerek, sem az esetlegesen megfigyelést végző szolgálatok nem érik el. Ez a titkosítás garantálja leginkább a felhasználók biztonságát és az adatainak védelmét.”

A végpontok közötti titkosítás fontosságát 2016-ban olyan techóriások, mint a Facebook, a WhatsApp, a Viber vagy a Google, is felismerték, és beépítették a csevegőprogramjaikba. Így felhasználók milliárdjai veszik igénybe, sokszor anélkül, hogy tudnának róla – a Wired magazin például 2016-ot a végpontok közötti titkosítás évének nevezte. A Tresoritnál abban hisznek, hogy erre a technológiára nemcsak üzenetküldésnél, hanem az összes felhőszolgáltatásban óriási szükség van: a fájltárolás mellett például az egészségügyi rendszerekben, a pénzügyi alkalmazásokban vagy a vállalatirányítási, vásárlói adatokat kezelő szoftverekben. Ezért indították el ZeroKit nevű új terméküket.

„A hosszú távú célunk és küldetésünk az, hogy a felhőben digitális adatokat kezelő alkalmazások biztonságosan működjenek. Mivel értelemszerűen nincs erőforrásunk arra, hogy minden alkalmazást mi fejlesszünk ki, úgy döntöttünk, magát a titkosítási technológiát tesszük hozzáférhetővé más cégek számára.

Az új termékünk, a ZeroKit tulajdonképpen a Tresorit fájlmegosztó szolgáltatásban már bevált, több petabyte-nyi adatot kezelő titkosítást teszi elérhetővé a fejlesztők számára.

Egy olyan szoftverfejlesztői készlet (SDK), amelyet az alkalmazásfejlesztők könnyen beépíthetnek a saját rendszereikbe, és így nem nekik kell megírni a titkosításért és a felhasználók biztonságos hitelesítéséért felelős kódot is. Például egy vállalatirányítási rendszer vagy egy egészségügyi mobilalkalmazás – mondjuk egy diabétesznapló-applikáció – rengeteg bizalmas adatot kezel, a ZeroKit segít abban, hogy ez biztonságos legyen” – fejtette ki Szilágyi György.

Az Apple-lel januárban nyilvánosságra hozott együttműködési megállapodásuk után számos partnerrel kezdtek el dolgozni, köztük találhatók egészségügyi szolgáltatások, nagyvállalati alkalmazások is. Hamarosan élesben, felhasználók számára is elérhetőek lesznek azok a közösségimédia-alkalmazások, amelyekben az üzenetek titkosítását és a felhasználók kezelését a ZeroKit segítségével oldják meg. Az egyik ilyen alkalmazás a Caret, amelynek alapítója és ügyvezető igazgatója Anka Márton (a Caret a telefonhívásokat forradalmasítja egy intelligens telefonkönyvvel, emellett titkosított csevegést is kínál). Egy másik amerikai cég, az AYO pedig egy videostreamingalkalmazást és csevegést fejleszt a ZeroKittel. A Tresorit célja az, hogy minél több fejlesztőhöz és céghez eljusson, és segítsen nekik a felhasználói adatok biztonságos kezelésében.

Van ok az aggodalomra

Szilágyi György hangsúlyozta, hogy az illetéktelen behatolásoktól való félelmeink valósak: „Mi 2011-ben, a Tresorit alapításakor abból indultunk ki, nem szeretnénk, hogy a felhőben tárolt adatainkhoz – kutatási eredményeinkhez, fotóinkhoz, személyes adatainkat tartalmazó dokumentumainkhoz – bárki hozzáférjen, és azokat továbbadja más cégeknek. Mivel nem találtunk olyan szolgáltatást, amely ezt garantálta volna, megalapítottuk a Tresoritot. 2013-ban aztán az Edward Snowden által kiszivárogtatott információk igazolták a félelmeinket a világ számára: a brit és az amerikai nemzetbiztonsági hatóságok szisztematikus megfigyelési tevékenységet folytattak. Emellett pedig az egyre gyakoribbá váló hackertámadások is veszélyeztetik az adatainkat.

A Breach Level Index friss jelentése szerint 2016-ban majdnem megduplázódott a hackertámadások során kiszivárgott adatok száma.

A végpontok közötti titkosítás azokban az esetekben segít, amikor egy hacker hozzáfér a szolgáltató szervereihez. Ilyen esetben ugyanis a fájlokat nem olvasható formában, hanem csak titkosítva találja meg. Ugyanakkor ha a fejlesztők oldaláról nézzük, természetesen önmagában a végpontok közötti titkosítás sem megoldás mindenre. Emellett szükség van a biztonságos felhasználókezelésre és -autentifikációra (például a jelszavak biztonságos kezelésére) is. A fejlesztés minden területén és fázisában már a kezdetektől szem előtt kell tartani az IT-biztonságot. Sokkal egyszerűbb és költséghatékonyabb egy rendszert az alapoktól kezdve biztonságosan megtervezni és felépíteni, mint később, utólag biztonságosabbá tenni.”

Messze még az exit

A nemzetközi médiafigyelem fontos elismerés a cég számára, mert azt mutatja, hogy a megoldásaikra globális szinten van kereslet és igény. Ugyanakkor a médiamegjelenésekre sohasem célként, hanem csatornaként tekintettek ahhoz, hogy elérjék azokat a felhasználókat – egyéneket és cégeket is –, akik biztonságosan szeretnék tárolni a legféltettebb digitális tartalmaikat. A Tresorit kockázati tőkéből finanszírozott vállalat, az exit ennek természetes velejárója. Ugyanakkor építkezni szeretnének, rövid távon nem tervezik, hogy megválnak a cégtől, mondta kérdésünkre Szilágyi György.

„A Tresorit üzleti fájlkezelő és kollaborációs szolgáltatásával tovább terjeszkedünk a globális piacon, a következő években elsősorban a nagyvállalati megoldásunkat szeretnénk erősíteni. A ZeroKittel pedig minél több SaaS-alkalmazást szeretnénk biztonságossá tenni – osztotta meg terveiket a szakember. – Mindezek mellett nem hagyunk fel a kísérletezéssel, rengeteg megvalósításra váró ötletünk van még a digitális biztonság területén.”

 

 

A cikk eredetileg a Médiapiac 2017/5-6. számában jelent meg.

Médiapiac

10. születésnapját ünnepli a Dankó Rádió

Tíz évvel ezelőtt, 2012 decemberében szólalt meg először az éterben a Dankó Rádió. A magyar zene rádiója hiánypótló, változatos műsorkínálatával hamar megtalálta hallgatói bázisát, és amellett, hogy komoly hagyományőrző szerepet tölt be, folyamatos megújulás jellemzi. Jeles jubileuma alkalmából a csatorna több különleges tartalommal, érdekességgel várja hallgatóit, így érdemes figyelemmel kísérni Facebook-oldalát is. Az ünneplés megkoronázásaként nagyszabású koncerttel készül, amelyen többek között olyan kiválóságok lépnek fel, mint Rost Andrea, Bangó Margit vagy Miller Zoltán és Vágó Bernadett. A Dankó 10 Gála műsorát a Dankó extra című műsorban december 25-én hallhatják először a hallgatók, az ismétlés december 31-én lesz. A gálaműsort december 31-én a Duna is műsorára tűzi.

Közzétéve:

Borítókép: Bojtos Luca opera énekmûvész, színész énekel Hankó József prímás zenekarának kíséretével a Dankó Rádió Dankó Klub elnevezésû utazó elõadásában, a Csendül a nóta, száll a muzsika címû mûsorban a Hevesi Sándor Mûvelõdési Központban. MTVA Fotó: Zih Zsolt

A közmédia egyik legfiatalabb rádióadója Dankó Pista neves cigányprímás, nótaszerző nevét viseli, zenei kínálatában ehhez igazodva klasszikus magyar nóták és cigányzenék hallhatók, a repertoárt pedig operett slágerek, népdalok, valamint világzenék is színesítik.

Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a Dankó Rádió immár tíz éve tölti be közszolgálati szerepét, azáltal hogy a gazdag hazai zenei gyűjteményünket bemutatva a médiából egyre inkább kiszoruló magyar nótát, cigányzenét, valamint a többi hagyományos zenei stílust visszahozza a mindennapokba.

„Az elmúlt évtizedben folyamatos törekvés volt a zenei- és műsorkínálat hallgatói igényekhez igazodó bővítése és megújítása, emellett a közmédia kulturális missziójának részeként a magyar zene rádiója nagy hangsúlyt fektet az ismeretterjesztésre is a közös kulturális értékeink közvetítése érdekében” – fogalmazott.

Az elmúlt évtizedben a csatorna mind összetételében, mind zenei kínálatában sokat változott, de a küldetése mindig ugyanaz maradt; a magyar zene népszerűsítése és ápolása, a hagyományos zenei stílusok őrzése. A legutóbbi megújulással a Dankó Rádió új műsorral bővült; az Aranylemezekben az örökzöld slágerek kapják a főszerepet. Idén augusztus végétől minden hétköznap délelőtt felcsendülnek az 1930-40-es évek sanzonjai, kupléi és filmzenéi, az 1950-60-as évek táncdalai, az 1960-70-80-as évek beat-, pop- és rocksikerei, valamint zenés színházi előadások és musicalek népszerű betétdalai is. Az örökzöld slágerekkel a Dankó Rádió tematikus hétvégéi során is találkozhatnak a hallgatók, amelyek során egy-egy előadó munkásságát elevenítik fel.

A közönség többször találkozhatott élőben is a rádió csapatával, hiszen tíz év alatt számos külső helyszínről jelentkezett élő adással. Kilenc évvel ezelőtt máig nagy sikernek örvendő ingyenes koncertsorozatot is indított a rádió, a Dankó Klub – amely házhoz viszi az élő zenét, magyar nótákat és örökzöld slágereket – határainkon innen és túl több mint 60 nagy sikerű előadást könyvelhetett el. Kiemelten fontos emellett a világ magyarságának összekötése, hiszen a rádiónak a világ számos pontján vannak hallgatói.

A Dankó Rádió csapata és a hallgatói között egyedülállóan szoros a kapcsolat, nem véletlenül alakult ki az évek során, hogy ez a közösség „Dankó család”-ként hivatkozik önmagára.

A Dankó Rádió csatornaigazgatója, Eredics Gábor kifejtette: „Tíz évvel ezelőtt az éterben egy semmi mással össze nem téveszthető rádió szólalt meg. Születése izgalmas pillanatait követően hamar kiderült, hogy a csatorna a hallgatóit egy csapásra megtalálta, de ennek fordítottja is igaz volt: a hallgatók is azonnal rátaláltak a Dankó frekvenciáira országszerte és azon túl is. Sok-sok hallgató családtagként viszonyul hozzánk azóta is, ismerik műsorainkat, szerkesztőségünk munkatársait is. Mi is hasonlóképpen tekintünk rájuk, figyelünk kéréseikre, szeretettel teljesítjük azokat, sőt megpróbáljuk előre kitalálni, kikutatni azokat.”

A jubileum alkalmából közös ünneplésre hívja a csatorna a hallgatóit, a Facebook-oldalán megosztott érdekességek mellett születésnapi gálakoncerttel is készül.  Az ünnepi esemény fellépői között ott lesz Rost Andrea, Bangó Margit, Szulák Andrea, Miller Zoltán és Vágó Bernadett, a Dankó Rádió népzenei csapata, és színpadra lépnek a népszerű műsorvezetői is. A Dankó 10 Gála műsorát a Dankó extra című műsorban december 25-én 10:04 és 11:57 között hallhatják először a hallgatók, az ismétlés december 31-én 18:04 és 19:57 között lesz. A gálaműsort december 31-én a Duna is műsorára tűzi.

Tovább olvasom

Médiapiac

Cenzúrázták Ursula von der Leyen videóját

Az Európai Bizottság elnökének oldalára reggel került fel egy videó, amit hirtelen leszedtek, majd visszakerült oda, de már szerkesztve. Ám az internet megőrizte az eredeti változatot is.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: flickr.com

A 888.hu nevű portál azt írja, hogy szerda reggel felkerült egy videó Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének Twitter-oldalára. A bejegyzésben az áll, hogy Oroszországnak meg kell fizetnie szörnyű bűneiért – emlékeztetett rá a V4NA hírügynökség.

“Együtt fogunk működni a Nemzetközi Büntetőbizottsággal, és segítünk létrehozni egy speciális bíróságot, amely Oroszország bűneinek tárgyalását végzi. Partnereinkkel együtt gondoskodni fogunk arról, hogy Oroszország az oligarchák befagyasztott pénzeszközeivel és központi bankjának eszközeivel fizessen az általa okozott pusztításért.”

– olvasható Ursula von der Leyen soraiban.

A videót ugyanakkor gyorsan letörölték az oldalról, majd visszakerült, de megvágva. Von der Leyen ugyanis elmondta, hány ukrán katona és civil esett a háború áldozatává. Ez a rész már nincs benne a videóban – hívja fel a figyelmet a 888.hu.

Az EB elnöke úgy fogalmaz:

“Oroszország ukrajnai inváziója halált, pusztítást és leírhatatlan szenvedést hozott. Mindannyian emlékszünk a bucsai borzalmakra.”

A felvételen jól látszik, hogy a kép ugrik egyet. Az a rész hiányzik a 888.hu szerint, hogy

„Becslések szerint eddig több, mint 20 000 civil és 100 000 ukrán katonatiszt halt meg.”

A portálnak sikerült két képernyőmentést szereznie a hiányzó mondatokról.

Illetve a YouTube-ra szemfüles internetezők fel tudták tölteni a teljes, vágatlan videót is:

De a csel nyomtalanul nem tűnhetett el, a Google keresések között megtalálható a hiányzó rész az EB hivatalos oldala alatt, írják a cikkben.

Egyébként pontos információk nincsenek az ukrán és orosz elesettekről, emlékeztet a 888, hozzátéve, hogy ezzel kapcsolatban csak becslésekre támaszkodhatunk.

Tovább olvasom

Médiapiac

Kirúgások jönnek a CNN-nél

Azt még nem tudni, pontosan hány alkalmazottat fognak elbocsátani. Az amerikai hírtelevízió vezetése azt is közölte, hogy átalakítja műsorkínálatot, miután politikai elfogultsággal vádolták a csatornát.

Közzétéve:

A CNN közölte, hogy leépítéseket fog végrehajtani, bár azt egyelőre nem tudni, hogy pontosan hány alkalmazottat fog elbocsátani. A vállalat szerint csak néhány munkavállalóról van szó, akiket még ma értesíteni fognak – írta meg a Világgazdaság.

Nehéz elbúcsúzni a CNN csapatának egyetlen tagjától is, többtől pedig még nehezebb. Nemrég ezt a folyamatot úgy jellemeztem, mint egy gyomorszájba vágást, mert tudom, hogy mindannyiunknak ez az érzése

 – írta Chris Licht, a CNN vezérigazgatója a cég munkavállalóinak küldött üzenetében. Egyben azt is jelezte, hogy az elbocsátott, bónuszra jogosult alkalmazottak is megkapják a 2022-es jutalmakat.

A WSJ emlékeztett arra, hogy a Warner tualdonában lévő amerikai hírtelevízió tavasszal leállította a CNN+ nevű streamingplatformját, miután az előfizetők nem kapkodtak a szolgáltatás iránt, amire a vállalat 300 millió dollárt költött. A csatorna vezetése azt is közölte, hogy átalakítja műsorkínálatát, a jövőben több hírműsort és kevesebb véleményműsort fognak indítani, miután a céget többen azzal vádolták, hogy elfogult a demokraták irányába. 

Ennek jegyében már több műsort megszüntettek, illetve átalakítottak.

A CNN esete nem egyedi az amerikai médiában, az AMC-nél mintegy 200 munkavállalót építettek le, és a Paramount is közölte, hogy a jövőben hasonló lépésre szánják el magukat. A Disney pedig eddig ezer alkalmazottat bocsátott el.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.

Tovább olvasom