Kövess minket!

Médiapiac

Digitális tartalomgyártóként debütál a Brain Bar csapata

Március 25-től kezdődően újabb szintre lép a Brain Bar. Az évente jelentkező izgalmas rendezvény mellett az érdeklődők ezentúl egész évben számíthatnak tartalmakra podcast- és videósorozatok formájában. A Brain Bar az új iránnyal egy tartalomgyártó közösség létrehozását célozta meg, akik szórakoztató és ismeretterjesztő formában mutatják be a jövőnkkel kapcsolatos legfontosabb témákat.

A Brain Bar név eddig egybeforrt az évente jelentkező jövőfesztivállal, ahol korunk legnagyobb speakerei és szakértői jelentek meg, hogy egy-egy előadás keretében előremutató és inspiráló gondolatokat oszthassanak meg a résztvevőkkel tudományos, gazdasági és társadalmi kérdések mentén. 2021 azonban új kezdet a Brain Bar csapata számára: új csatornákkal és heti rendszerességgel megjelenő műsorokkal dolgozzák fel az egyén, a közösségek és az emberiség jövőjét érintő legégetőbb témákat.

„A Brain Bar jövőfesztiválja évek óta a világ legizgalmasabb koponyáit hozza el Budapestre. Eddig csak ők voltak reflektorfényben, de a háttérben dolgozó csapatunkat is kivételesen okos és eredeti személyiségek alkotják. Arra gondoltunk, miért ne szólhatna róluk is a Brain Bar? Természetesen nem állunk meg itt, valódi közösséget szeretnénk létrehozni a tudás és ismeretterjesztés mellett elkötelezett hazai tartalomkészítőkkel együtt” – mondta el Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar alapítója.

Az átalakulás első szakaszában mindjárt három különböző sorozatot indít a Brain Bar. A március 25-én debütáló Könyvpárbaj során az állandó műsorvezetők kicserélik könyvtáruk egy-egy darabját, majd az olvasottak alapján olyan véleményekkel szembesítik egymást és a hallgatókat, amikkel eddig nem találkoztak, pedig az egész emberiség jövőjére hatással lehetnek. A podcast első epizódjában Morten Strøksnes történész-újságíró díjnyertes szépirodalmi alkotása, a Tengerkönyv, és a tavalyi Brain Bar nézői számára ismerősen csengő The Reality Bubble kerül terítékre Ziya Tong, a Discovery Channel műsorvezetőjének tollából.

Gyakran fordul elő, hogy egy-egy témához nem a megfelelő irányból közelítünk, a bizonytalanság pedig azt szüli, hogy a rossz kérdésekre rossz válaszok érkeznek. Március 31-gyel veszi kezdetét a Mi a kérdés? című podcastműsor is, amely az ilyen esetekre kíván megoldást kínálni. A jó kérdés feltevése ugyanis sikeres első lépés a probléma megoldása felé. Az adássorozat bevallottan hasznos, a mindennapokban alkalmazható szellemi és gyakorlati tanulságokat kíván elhozni a hallgatóknak, és ebben a meghívott vendégek is a műsorvezető segítségére lesznek.

A Brain Bar jövőfesztivál az évek során egyfajta állásbörzeként is megjelent a fiatal munkavállalók életében: a legnagyobb presztízsű vállalatok az esemény ideje alatt célzottan keresték az intelligens és tettre kész leendő csapattagokat. A tájékozott, nyitott és talpraesett fiatalok továbbra is központi figyelmet kapnak: a Brain Bar Újratervezés című videószériája többek közt azért jött létre, hogy megmutassa, milyen kihívásokkal kell megküzdeni a munkaerőpiacon. Az április 16-án startoló műsorban olyan módszereket, eszközöket és applikációkat próbálnak ki, amelyek láttán a nézők különböző, a munkakeresés és karrierváltás során alkalmazható praktikákat sajátíthatnak el.

És ez még csupán a kezdet. A bejelentett műsorokon túl újabb szériák fejlesztése is várható a Brain Bar keretein belül. A szerkesztőség folyamatosan gyarapodó tartalmai megtalálhatók a csapat YouTube- és Spotify-platformjain egyaránt.

Médiapiac

A közösségi média veszélyt jelent a demokráciára

A Deloitte és az Allensbach Demoszkópiai Intézet közös jelentése szerint a kibertér fejlettsége elért egy olyan szintet, amelyen a rendszerek a demokratikus folyamatokat veszélyeztethetik.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Közzétette a Deloitte-tal közösen készített idei kiberbiztonsági jelentését az Allensbach Demoszkópiai Intézet. A jelentés készítői a kibertérben megjelenő valamennyi biztonsági kockázatot igyekeznek feltárni, s bár a tanulmányt kifejezetten Németországra vonatkozóan készítették el, a dokumentumból számos tanulságos következtetést le lehet vonni.

Összességében azt, hogy Németország integritását ma három tényező veszélyezteti a kibertérben: a kibervírusok, a rosszindulatú szoftverek (malware-ek) és az álhírek. Mindeközbena közösségi média platformjain rendszeresen visszaélnek a személyes adatokkal,

de jelentős számban történtek kibertámadások által megvalósított adatlopások és kritikus infrastruktúrák (pl. energiahálózat, kórházak) elleni kibertámadások is.

Nemcsak Németországra, hanem általánosságban is igaz, hogy a közösségi média kimutatható veszélyt jelent a demokratikus folyamatokra nézve. A közösségi média a világ fejlett részein a mindennapi élet szerves részévé vált. Mint írják az a jelentés készítői, a vállalkozók 58 százaléka esetében a közösségi média használatából eredő előnyök meghaladják az abból adódó hátrányokat, ugyanez a szám a politikusok esetében pedig 60 százalék. 

Ha azonban a politikusok véleményét tágabb kontextusban vesszük alapul, akkor arra az eredményre juthatunk, hogy – legalábbis a német – politikusoknak több mint 55 százaléka tart attól, hogya közösségi média negatívan befolyásolja a véleményformálást, amely lényegében a demokratikus folyamatok alapja.

Különösen az ilyen platformokon kifejezetten gyorsan terjedő álhírek jelentenek veszélyt.

További, az álhíreknél alattomosabb probléma a közösségi médiával kapcsolatban a platformokon formálódó véleménybuborékok kérdése: aki egy ilyenbe bekerül, jó eséllyel elzárja magától a valódi közbeszédben való részvétel lehetőségétől. Az Allensbach arra jutott, hogy felhasználók egy részét oly mélyen „kebelezi be” ez a véleménybuborék, hogy később nem is képes az azon kívül eső véleményekhez hozzáférni.

A német politikusok túlnyomó többsége úgy véli hogya véleménybuborékok jelentősen veszélyeztetik a demokratikus folyamatokat. 

Hasonlóan aggasztó jelenséget tárt fel az Allensbach, amikor a gyűlöletbeszéd dömpingszerű terjedéséről értekezett. Az interneten ugyanis sokan az anonimitásuk álcája mögül csaknem tét nélkül tehetnek közzé gyűlöletkeltő tartalmakat. Németországban a vállalati szektor 15, a politikusok közösségének pedig 49 százaléka találta már magát szembe ilyen jelenséggel. Megoldást jelenthetne erre egyfelől az információs hatóság irányelveinek megerősítése, másfelől pedig az állampolgárok tudatosságának növelése e téren.

A jelentés készítői szólnak arról is, hogy az egyre növekvő és gyorsuló digitalizációhoz egyfajta kockázatos függőség is társul az olyan technológiai „nagyhatalmakkal” szemben, mint például az Egyesült Államok.

A kibertechnológia előrehaladásával ugyanis egyre szövevényesebb kapcsolat jön létre a világ különböző részei között, lehetővé téve akár az USA, akár más államok titkosszolgálatainak, hogy kihasználják a függőségi viszonyban rejlő lehetőségeket.

Éppen ezért a német ipar képviselőinek 82 százaléka,a politikusoknak pedig a 93 százaléka kívánja azt, hogy a kibertechnológia Európát érintő részét a kontinensen fejlesszék tovább. 

Az Allensbach a hatósági felvigyázás és a felhasználói tudatosságnövelés mellett a kiegyensúlyozott szabályozást is fontosnak tartja. Megjegyzendő, hogy nemrégiben került elfogadásra az Európai Unióban a világ legambiciózusabb egyúttal legszigorúbb adatvédelmi rendelete. A jogszabályról épp mostanában derült ki, hogya GDPR érvényesülését pontosan ott akadályozzák az érvényesülését, ahol erre a legnagyobb szükség lenne: Írországban.

Itt van ugyanis a legtöbb globális tech cég (például a Facebook) európai telephelye, vagyis aki Európában a Facebookot bárhogyan is el akarná számoltatni, azt legnagyobb eséllyel Írországban tudná – ha az ottani adatvédelmi hatóság ehhez asszisztálna – írja a Mandiner.

Tovább olvasom

Médiapiac

Sorsdöntő tárgyalás következhet Gyárfásék perében

Komoly előrelépés várható a Fenyő-gyilkosság ügyében folyamatban lévő büntetőper keddi tárgyalásán.

Közzétéve:

Borítókép: Gyárfás Tamás az egyik korábbi tárgyaláson, fotó: MTI/Balogh Zoltán

A vádirat szerint Gyárfás Tamás elsőrendű vádlott először Tasnádi Pétert bízta meg üzleti riválisa megöletésével, aki ezt nem hajtotta végre – írja a Magyar Nemzet. A Nap TV egykori producere ezt követően fordult Portik Tamáshoz, az alvilág egyik meghatározó figurájához.

Az egykori olajbűnöző a szlovák Jozef Roháčot bérelte fel Fenyő János médiamogul megölésére.

Mint köztudott, 1998. február 11-én, nem sokkal este fél hat után Fenyő autójával egy piros lámpánál várakozott a budapesti Margit körút és Margit utca sarkán, amikor egy ismeretlen fegyveres férfi a mögötte haladó autóból kiugrott, és az anyósülés felőli ablakon keresztül 20-25 lövést adott le a vállalkozóra, aki a helyszínen életét vesztette.

Az ügyben indított nyomozás során az már korábban kiderült, hogy Fenyő Jánost egy szlovák bérgyilkos, Jozef Roháč ölte meg. A férfit ezért 2017-ben jogerősen életfogytiglanra ítélte a bíróság. A felbujtó személy, személyek kiléte ekkor még ismeretlen volt.

Az eljárás akkor kapott újabb lendületet, amikor Gyárfás Tamást ismeretlenek 2018-ban évekkel korábban készített hangfelvételekkel megzsarolták.

A volt producer feljelentést tett, ezt követően a nyomozók a Farkasréti temetőben találták meg azokat az adathordozókat, amelyeken Portik Tamás és Gyárfás Tamás beszélgetései hallhatók.

Gyárfás és Portik egyelőre tagad, ugyanakkor a bíróság által kirendelt eseti nyelvész szakértői vélemény szerint a rendőrség által a hangfelvételek alátámasztják a vádiratban foglaltakat.

Tovább olvasom

Médiapiac

Széll Tamás a Kossuth Rádió új rovatában is ad konyhai tippeket

Átvitt étterem címmel indul a Főmenü rádiós rovata ma a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. A Duna Televízió Michelin-csillagos séfje, Széll Tamás hetente háromszor osztja meg konyhai trükkjeit a hallgatókkal.

Közzétéve:

MTVA

Szeptember 18-án, szombaton nyitott ki ismét a Főmenü konyhája a Duna Televízión. A népszerű gasztroműsor második évadában Széll Tamás, Bocuse d’Or döntős séf új társsal, Böröcz Zsófiával készíti el a fogásokat.

A konyha Átvitt étteremként a Kossuth Rádióban is megnyílik, hogy hétköznap se maradjanak a hallgatók gasztroélmény nélkül. Sőt, a délelőtt hallott tippeket, trükköket hasznosítva akár már este is elkápráztathassák az otthoni vacsoraasztalnál ülőket.

Széll Tamás ugyanis a Kossuth Rádió Napközben című adásában egy héten háromszor: hétfőn, szerdán és pénteken osztja meg tanácsait, fantasztikus ötleteit

– közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája.

A Főmenü házigazdája a rádió riporterének, Babucs Krisztának árulja el például, hogy miként és milyen borokat célszerű használni a főzéshez, de segít eligazodni az olajok világában is. Ezen kívül terítékre kerül rengeteg gyakorlati tipp a fokhagymapucolástól, a tökéletes sült cékla készítésén át az édesburgonya sokszínű felhasználásáig.

Tovább olvasom