Kövess minket!

Médiapiac

Digitális formában jelenik meg a Médiapiac legújabb száma

A szerkesztőség is csatlakozik azok táborához, akik a járvány miatt kialakult helyzetben azt tűzték zászlajukra, hogy mindenki, aki teheti maradjon otthon. Ezért a legfrissebb lapszámot digitálisan olvasható formában jelentetjük meg.

Bánhegyi Zsófia, a Szerencsejáték Zrt. kommunikációs igazgatója és a Magyar PR Szövetség alelnöke egy unortodox helyzetben, a COVID-19 világjárvány idején adott interjút a Médiapiacnak.A világgal együtt a játékkedv és a szokások is felborultak. Azt, hogy hogyan reagált erre a lottótársaság, és hogy milyen innovációs és termék-fejlesztési folyamatokkal készülnek a járvány csillapodása utáni időszakra, kiderül digitális lapszámunk interjújából.

Bánhegyi Zsófia (Fotó: Dombovári Tamás)
Bánhegyi Zsófia (Fotó: Dombovári Tamás)


A Médiapiac 2020/2. lapszámának lapozható és letölthető változata az alábbi linken érhető el:

https://www.mediapiac.com/mediapiac/2/

A személyre szabhatóság a streaming szolgáltatások titkos fegyvere. A YouTube ajánlásaiban már megszokhattuk az egyéni tartalmakat, de a Netflix és a hozzá hasonló tartalomszolgáltatók új szintre emelik a perszonalizációt. Vajon milyen módszerekkel igyekeznek a legmegfelelőbb tartalmat eljuttatni a felhasználókhoz, és hogyan növelik ezáltal a népszerűségüket? Ezt igyekszik kideríteni a cikkünk.

Lakatos Márk (Fotó: Egry Tamás)
Lakatos Márk (Fotó: Egry Tamás)

Ha van a rendszerváltás utáni Magyarországon egy nagyon pregnánsan körülhatárolható társadalmi réteg, amelynek tagjai definiálható öltözködési stílussal és státusszimbólumokkal bírnak, akiknek egyértelműek a fogyasztási szokásai, az a NER

– mondja Lakatos Márk, aki korán elkezdett képzeletbeli jelmezeket tervezni, színházi, fiktív karaktereket képezni. Játszott a fantáziájával.

Csermely Ákos (Fotó: Egry Tamás)
Csermely Ákos (Fotó: Egry Tamás)

Szinte minden személyiség, aki valamilyen formában közel kerül a médiához, exhibicionista kisebb vagy nagyobb mértékben. Csermely Ákos is az. Kap is hideget-meleget. Most is, hogy a jubileumi 25. Media Hungary konferenciát szervezi.

A honlapok felépítésében már nem csak az a fontos, hogy rövidek és jól tördeltek legyenek a szövegek, hanem az is, hogy hogyan helyezkedjenek el a képek, sortörések és kiemelések. Cikkünkből kiderül, hogy a szemmozgáskövetés egy olyan technika, amelynek segítségével feltérképezhető, hova téved egy képen először az ember szeme, mi az, ami felkelti a figyelmét, és mi az, amin átsiklik a tekintete. Így a megfelelően elhelyezett képekkel akár vezetni is lehet az olvasó pillantását, általuk hatékonyabbá válhat az információátadás.

Szabados Ágnes
Szabados Ágnes

A Harry Potter tette nagybetűs olvasóvá, a család közösségi emberré, a híradózás pedig profi csapatjátékossá Szabados Ágit. A Nincs Időm Olvasni Kihívás elindítója vállalva hiányosságait, követőivel együtt pótolja a kimaradt kötelező olvasmányokat, ehhez, sokszor az íróktól kap inspirációt. Azoktól az íróktól, akikkel beszélget, autóba ül és alkalomadtán reggelezik is. Az olvasást trendivé tevő fiatal tévéssel készült interjúnkat is olvashatják második lapszámunkban.

Rácz Gabi, a Fővárosi Állat- és Növénykert marketing- és kommunikációs vezetője. A McCann-Erickson kreatívigazgatójaként nőtt fel az ügyféloldali feladathoz. Pragmatikusan kreatív, kreatívan pragmatikus személyiség. Kedvenc állata az elefánt. Az interjúból kiderül, hogy a 154 éves folyamatosan megújuló lovebrand kommunikációjának irányítása mindennapos megújulást kívánó szakmai kihívást nyújt számára.

Dr. Síklaki István (Fotó: Berecz Valter)
Dr. Síklaki István (Fotó: Berecz Valter)

Dr. Síklaki István, az ELTE szociálpszichológus docense azt mondja, nem kell szeretnünk Greta Thunberget ahhoz, hogy zöldek legyünk, sőt! Éppenhogy megosztó személyre van szükség, hogy egy-egy marginálisnak tűnő probléma mozgalommá, majd trenddé nője ki magát. A szakember szerint a #metoo egy többévszázados folyamat eredménye, ugyanakkor a testszégyenítés csökkenése alig néhány évtizedes, szinte tinédzser jelenség. Domináns és szőrös majmokról, környezetvédelemről és az említett trendekhez fűződő érzelmi viszonyainkról is beszélgettünk a szociálpszichológussal áprilisi számunkban.

A deepfake szóösszetétel a “fake news” és a “deep learning” kifejezésekből összevont szó, amely a mesterséges intelligencián alapuló, a valósághoz megtévesztésig hasonlító álhíreket jelöli. Egy februárban publikált brit tanulmány szerint a hamis hírek megjelenése súlyosbíthatja a COVID-19 koronavírus-járványt. Ugyan korábban is léteztek álhíroldalak, összeesküvés-elméletek és „photoshoppolt” fals képek ismert személyekről, az álhírek a 2020-as években egyes szakemberek szerint aranykorukat élik. Ez főként a rendkívül gyorsan fejlődő, egyre kifinomultabb technológiának, illetve a közösségi média elterjedtségének köszönhető. De mint az a cikkben olvasható, a deepfake tartalmak nem amiatt a nyilvánvaló tulajdonságuk miatt károsak, mert megvezetik az embereket, hanem van egy átfogóbb, társadalomra gyakorolt hatásuk is – a bizalmatlanság növelése.

Sándor Pál (Fotó: Valuska Gábor)
Sándor Pál (Fotó: Valuska Gábor)

Az ösztöneim irányítanak. Egy háborgó tengeren lökődöm ide-oda, és az élményeimből olykor elmesélek valamit. A film tükör, amelyet ha befejezel, és megnézed a kész filmet, tudod, hol tartasz az életben, és milyen érzelmek dúlnak benned

– mondja.

Bohóc a falon, Régi idők focija, Ripacsok, Szerencsés Dániel – filmek, amelyek stáblistáján az szerepel: rendezte Sándor Pál. De mi vonzotta a Magyar Televízióhoz? És melyik az a két szó, amelynek kimondásakor azt érzi, hogy jó élni?

Urbán Ádám és Tamás (Fotó: Egry Tamás)
Urbán Ádám és Tamás (Fotó: Egry Tamás)

Az fontos, hogy értéket hozzunk létre, hogy dokumentáljuk a jelenkort az utókornak

– mondja Urbán Tamás, az egyik legmarkánsabb hangvételű szociofotós Magyarországon, és fia, Ádám, aki ugyan évtizedekkel később, de lényegében ugyanazokkal a problémákkal találkozik, mint édesapja, szintén fotóművészként.

2018-ban a felhasználók átlagosan 144 percet töltöttek a közösségi médián naponta, ami a 2012-es évhez képest 62,5%-os emelkedést jelent. Ennyi idő alatt rengeteg olyan üzenet, bejegyzés, audiovizuális tartalom osztható meg a közösségi oldalakon, melyek tele vannak a rosszindulatú betolakodók számára értékes adatokkal. A legtöbben azt gondolják, túl jelentéktelenek ahhoz, hogy egy hacker megtámadja őket, pedig a szomorú valóság az, hogy nem létezik jelentéktelen célpont. Minden rendszer annyira erős, mint a leggyengébb pontja – azaz hiába védi egy ügyvezető az adatait, ha az asszisztense számítógépén keresztül a betolakodók képesek betolakodni vállalati hálózatára. A támadásokhoz szükséges információk legfőbb gyűjtőhelye pedig éppen az a közeg, amelyben legtermészetesebben mozgunk: a közösségi média. Emellett azzal is foglalkozunk, hogy miért a hirdetési csalások (ad fraud) hozzák a második legnagyobb bevételt a szervezett bűnözők számára a drogkereskedelem után világszerte. A GroupM tapasztalatai alapján a hirdetők részérő szerencsére már egyre nagyobb az igény az online hirdetések megjelenési körülményeinek ellenőrzésére, mérésére. Ez harmadik féltől származó, független mérési szolgáltatások igénybevételével valósulhat meg (például Integral Ad Science, DoubleVerify, Moat). Ezeket alkalmazva lehet meggyőződni arról, hogy minden elköltött hirdetési forint „jó” helyen, úgynevezett minőségi reklámmegjelenés formájában realizálódott-e. A magyar piacot szerencsére kevésbé érintik a hirdetési csalások, ám ez nem ok arra, hogy idehaza ne törődjünk a problémával. Más olyan tényezők is léteznek, amik miatt érdemes az ad verificaton-re figyelni, például a viewability. A rossz helyen vagy rossz időben megjelenő hirdetések számos veszélyt rejtenek magukban, akkor is, ha nem szándékos a hibás hely- vagy időválasztás. Az a tény, hogy a hirdetések közel 40 százalékát nem látják a fogyasztók, sokkoló lehet azok számára, akik frissen találkoznak a problémával. Szerencsére, az ad-verifaction-re specializálódott szolgáltatásokkal csökkenthető ez az arány és elkerülhető a magas bevételkiesés.

A Médiapiac 2020/2. lapszámának lapozható és letölthető változata az alábbi linken érhető el:

https://www.mediapiac.com/mediapiac/2/

Médiapiac

30 éves lett a Vendég a háznál, a Kossuth Rádió műsora

Dupla műsorral és visszaemlékezésekkel ünnepli a Vendég a háznál című családi műsorának 30 éves jubileumát a Kossuth Rádió.

Közzétéve:

MTI Fotó: Bruzák Noémi

1992. május 4. óta szól a Vendég a háznál, a Kossuth Rádió családi műsora, ami jelenleg minden hétköznap, 11:32-től hallható. A műsor középpontjában a kezdetektől fogva a gyermek és az őt körülvevő család áll, ezért is kapta a “Gyerekekről felnőtteknek” alcímet.

A Vendég a háznál immáron három évtizede kíséri és segíti a szülőket, nagyszülőket, pedagógusokat a nevelésben és a gyermekgondozásban; iránytűként szolgál a családi kapcsolatok, az egészségügy, az oktatás és a családpolitikai döntések területén.

Kossuth Rádió népszerű műsorát ünnepelve május 25-én, szerdán dupla adással készül a hallgatóknak: utánajárnak, hogyan alakult néhány egykori riportalanyuk sorsa, és az is kiderül, melyek a szerkesztők legkedvesebb témái. A rádió közösségi média oldala is tartogat meglepetést: rövid hangképekkel, bejátszókkal, a hallgatók visszajelzéseiből és a legjobb pillanatokból idézik meg a műsor indulása óta eltelt 30 évet.

Borítókép: A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által alapított Tőkéczki László-díj első kitüntetettje, Keresztes Ilona, a Kossuth Rádió szerkesztője, a Vendég a háznál című műsor gazdája az elismerés átadása után a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Kunigunda utcai székházában 2018. szeptember 24-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Moszkva válaszlépéseket tervez az orosz médiát korlátozó országokkal szemben

Az ukrajnai háború címén Moszkva ellen bevezetett büntetőintézkedésekre reagálva az orosz alsóház kedden megkezdte a megtorlás jogi lehetőségének kialakítását az orosz médiát korlátozó államokkal szemben, a moszkvai külügyminisztérium kitiltotta a brit felsőház több mint másfélszáz tagját, a közoktatási miniszter pedig bejelentette a kilépést a bolognai rendszerből.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Első olvasatban elfogadta az Állami Duma, az orosz parlament alsóháza kedden az orosz médiát diszkrimináló vagy betiltó országok ellen teendő válaszlépésekről szóló törvényjavaslatot. Ez felhatalmazná a legfőbb ügyészt és helyetteseit, hogy betiltsák ezen országok médiáját, valamint hogy visszavonják a külföldi médiumok regisztrációját és engedélyét, ha törvénysértő információkat terjesztenek, például ha “tiszteletlenül viszonyulnak Oroszország népéhez, kormányához és alkotmányához”, továbbá ha lejáratják fegyveres erőit.

A törvényhozók azt is kezdeményezték, hogy a tájékoztatási törvényt olyan rendelkezéssel egészítsék ki, amelynek értelmében a hatóságok korlátozhatnák a hozzáférést azokhoz az információforrásokhoz, amelyek ismételten “tiltott vagy törvénysértő információkat” terjesztenek.

A törvénytervezet a tömegtájékoztatási eszközökről rendelkező jogszabály módosítását is javasolja, a hírforrásokra vonatkozó követelmények szigorításával és a főügyész illetékességének kibővítésével.

Az orosz diplomáciai tárca megtiltotta brit parlamenti felsőház 154 tagjának oroszországi beutazását, válaszul arra a londoni döntésre, amely az orosz Föderációs Tanács, a felsőház szinte egészét szankciós listára helyezte. A minisztérium közölte, hogy folytatódik a munka az orosz stoplista bővítésén.

Valerij Falkov, az orosz közoktatási és tudományügyi tárca vezetője a bolognai oktatási rendszert “túlhaladott szakasznak” nevezte, és kijelentette, hogy Oroszországnak saját rendszere lesz, amely a saját nemzetgazdasági érdekeit tartja majd szem előtt, valamint azt, hogy maximális teret biztosítson a diákok képességeinek kibontakoztatására.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára az Argumenti i Fakti című lapban kedden megjelent interjújában a bolognai oktatási rendszer elhagyásának célszerűségéről beszélt, egyebek között azzal érvelve, hogy az orosz diákok és oktatók “gyakorlatilag kiszorulnak a nyugati tudományos és oktatási szférából”.

Oroszország 2003. szeptember 19-én csatlakozott a bolognai folyamathoz.

Tovább olvasom

Médiapiac

Gyermeknapi meglepetésekkel készül a legkisebbeknek a közmédia

A Kossuth Rádió Mesehéttel, míg az M2 Gyerekcsatorna zenés produkciókkal szórakoztatja őket.

Közzétéve:

Pixabay

Rendhagyó mesedélutánokkal lepi meg a legkisebbeket a Kossuth Rádió: május 23-tól egy teljes Mesehét indul, amelyben

minden nap 20:12-től a közmédia egy-egy műsorvezetője, munkatársa olvas mesét a legkisebb hallgatóknak.

A magyar népmesék és a Grimm testvérek klasszikusai mellett néhány kortárs hazai meseíró története is várja a gyerekeket, többek között olyan közkedvelt képernyősöktől, mint Fábry SándorNovodomszky Éva, a Duna Család-barát háziasszonya, Radványi Dorottya, a Duna Almárium háziasszonya vagy Bősze Ádám, a Bartók Rádió műsorvezetője – közölte az MTVA.

Az M2 Gyerekcsatorna május utolsó vasárnapján, gyermeknapon szintén meglepetéssel készül a lurkóknak. Olyan zenekarok énekelnek a gyerekeknek, mint a Kaláka együttes, a Rutkai Bori BandaKovácsovics Fruzsi és zenekara vagy az Apacuka zenekar. A műsorfolyamban egész nap a zenekarok legnépszerűbb gyerekdalait hallhatják majd a kis nézők, így kíván nekik boldog gyermeknapot a csatorna.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom