Kövess minket!

Médiapiac

Digitális formában jelenik meg a Médiapiac legújabb száma

A szerkesztőség is csatlakozik azok táborához, akik a járvány miatt kialakult helyzetben azt tűzték zászlajukra, hogy mindenki, aki teheti maradjon otthon. Ezért a legfrissebb lapszámot digitálisan olvasható formában jelentetjük meg.

Bánhegyi Zsófia, a Szerencsejáték Zrt. kommunikációs igazgatója és a Magyar PR Szövetség alelnöke egy unortodox helyzetben, a COVID-19 világjárvány idején adott interjút a Médiapiacnak.A világgal együtt a játékkedv és a szokások is felborultak. Azt, hogy hogyan reagált erre a lottótársaság, és hogy milyen innovációs és termék-fejlesztési folyamatokkal készülnek a járvány csillapodása utáni időszakra, kiderül digitális lapszámunk interjújából.

Bánhegyi Zsófia (Fotó: Dombovári Tamás)
Bánhegyi Zsófia (Fotó: Dombovári Tamás)


A Médiapiac 2020/2. lapszámának lapozható és letölthető változata az alábbi linken érhető el:

https://www.mediapiac.com/mediapiac/2/

A személyre szabhatóság a streaming szolgáltatások titkos fegyvere. A YouTube ajánlásaiban már megszokhattuk az egyéni tartalmakat, de a Netflix és a hozzá hasonló tartalomszolgáltatók új szintre emelik a perszonalizációt. Vajon milyen módszerekkel igyekeznek a legmegfelelőbb tartalmat eljuttatni a felhasználókhoz, és hogyan növelik ezáltal a népszerűségüket? Ezt igyekszik kideríteni a cikkünk.

Lakatos Márk (Fotó: Egry Tamás)
Lakatos Márk (Fotó: Egry Tamás)

Ha van a rendszerváltás utáni Magyarországon egy nagyon pregnánsan körülhatárolható társadalmi réteg, amelynek tagjai definiálható öltözködési stílussal és státusszimbólumokkal bírnak, akiknek egyértelműek a fogyasztási szokásai, az a NER

– mondja Lakatos Márk, aki korán elkezdett képzeletbeli jelmezeket tervezni, színházi, fiktív karaktereket képezni. Játszott a fantáziájával.

Csermely Ákos (Fotó: Egry Tamás)
Csermely Ákos (Fotó: Egry Tamás)

Szinte minden személyiség, aki valamilyen formában közel kerül a médiához, exhibicionista kisebb vagy nagyobb mértékben. Csermely Ákos is az. Kap is hideget-meleget. Most is, hogy a jubileumi 25. Media Hungary konferenciát szervezi.

A honlapok felépítésében már nem csak az a fontos, hogy rövidek és jól tördeltek legyenek a szövegek, hanem az is, hogy hogyan helyezkedjenek el a képek, sortörések és kiemelések. Cikkünkből kiderül, hogy a szemmozgáskövetés egy olyan technika, amelynek segítségével feltérképezhető, hova téved egy képen először az ember szeme, mi az, ami felkelti a figyelmét, és mi az, amin átsiklik a tekintete. Így a megfelelően elhelyezett képekkel akár vezetni is lehet az olvasó pillantását, általuk hatékonyabbá válhat az információátadás.

Szabados Ágnes
Szabados Ágnes

A Harry Potter tette nagybetűs olvasóvá, a család közösségi emberré, a híradózás pedig profi csapatjátékossá Szabados Ágit. A Nincs Időm Olvasni Kihívás elindítója vállalva hiányosságait, követőivel együtt pótolja a kimaradt kötelező olvasmányokat, ehhez, sokszor az íróktól kap inspirációt. Azoktól az íróktól, akikkel beszélget, autóba ül és alkalomadtán reggelezik is. Az olvasást trendivé tevő fiatal tévéssel készült interjúnkat is olvashatják második lapszámunkban.

Rácz Gabi, a Fővárosi Állat- és Növénykert marketing- és kommunikációs vezetője. A McCann-Erickson kreatívigazgatójaként nőtt fel az ügyféloldali feladathoz. Pragmatikusan kreatív, kreatívan pragmatikus személyiség. Kedvenc állata az elefánt. Az interjúból kiderül, hogy a 154 éves folyamatosan megújuló lovebrand kommunikációjának irányítása mindennapos megújulást kívánó szakmai kihívást nyújt számára.

Dr. Síklaki István (Fotó: Berecz Valter)
Dr. Síklaki István (Fotó: Berecz Valter)

Dr. Síklaki István, az ELTE szociálpszichológus docense azt mondja, nem kell szeretnünk Greta Thunberget ahhoz, hogy zöldek legyünk, sőt! Éppenhogy megosztó személyre van szükség, hogy egy-egy marginálisnak tűnő probléma mozgalommá, majd trenddé nője ki magát. A szakember szerint a #metoo egy többévszázados folyamat eredménye, ugyanakkor a testszégyenítés csökkenése alig néhány évtizedes, szinte tinédzser jelenség. Domináns és szőrös majmokról, környezetvédelemről és az említett trendekhez fűződő érzelmi viszonyainkról is beszélgettünk a szociálpszichológussal áprilisi számunkban.

A deepfake szóösszetétel a “fake news” és a “deep learning” kifejezésekből összevont szó, amely a mesterséges intelligencián alapuló, a valósághoz megtévesztésig hasonlító álhíreket jelöli. Egy februárban publikált brit tanulmány szerint a hamis hírek megjelenése súlyosbíthatja a COVID-19 koronavírus-járványt. Ugyan korábban is léteztek álhíroldalak, összeesküvés-elméletek és „photoshoppolt” fals képek ismert személyekről, az álhírek a 2020-as években egyes szakemberek szerint aranykorukat élik. Ez főként a rendkívül gyorsan fejlődő, egyre kifinomultabb technológiának, illetve a közösségi média elterjedtségének köszönhető. De mint az a cikkben olvasható, a deepfake tartalmak nem amiatt a nyilvánvaló tulajdonságuk miatt károsak, mert megvezetik az embereket, hanem van egy átfogóbb, társadalomra gyakorolt hatásuk is – a bizalmatlanság növelése.

Sándor Pál (Fotó: Valuska Gábor)
Sándor Pál (Fotó: Valuska Gábor)

Az ösztöneim irányítanak. Egy háborgó tengeren lökődöm ide-oda, és az élményeimből olykor elmesélek valamit. A film tükör, amelyet ha befejezel, és megnézed a kész filmet, tudod, hol tartasz az életben, és milyen érzelmek dúlnak benned

– mondja.

Bohóc a falon, Régi idők focija, Ripacsok, Szerencsés Dániel – filmek, amelyek stáblistáján az szerepel: rendezte Sándor Pál. De mi vonzotta a Magyar Televízióhoz? És melyik az a két szó, amelynek kimondásakor azt érzi, hogy jó élni?

Urbán Ádám és Tamás (Fotó: Egry Tamás)
Urbán Ádám és Tamás (Fotó: Egry Tamás)

Az fontos, hogy értéket hozzunk létre, hogy dokumentáljuk a jelenkort az utókornak

– mondja Urbán Tamás, az egyik legmarkánsabb hangvételű szociofotós Magyarországon, és fia, Ádám, aki ugyan évtizedekkel később, de lényegében ugyanazokkal a problémákkal találkozik, mint édesapja, szintén fotóművészként.

2018-ban a felhasználók átlagosan 144 percet töltöttek a közösségi médián naponta, ami a 2012-es évhez képest 62,5%-os emelkedést jelent. Ennyi idő alatt rengeteg olyan üzenet, bejegyzés, audiovizuális tartalom osztható meg a közösségi oldalakon, melyek tele vannak a rosszindulatú betolakodók számára értékes adatokkal. A legtöbben azt gondolják, túl jelentéktelenek ahhoz, hogy egy hacker megtámadja őket, pedig a szomorú valóság az, hogy nem létezik jelentéktelen célpont. Minden rendszer annyira erős, mint a leggyengébb pontja – azaz hiába védi egy ügyvezető az adatait, ha az asszisztense számítógépén keresztül a betolakodók képesek betolakodni vállalati hálózatára. A támadásokhoz szükséges információk legfőbb gyűjtőhelye pedig éppen az a közeg, amelyben legtermészetesebben mozgunk: a közösségi média. Emellett azzal is foglalkozunk, hogy miért a hirdetési csalások (ad fraud) hozzák a második legnagyobb bevételt a szervezett bűnözők számára a drogkereskedelem után világszerte. A GroupM tapasztalatai alapján a hirdetők részérő szerencsére már egyre nagyobb az igény az online hirdetések megjelenési körülményeinek ellenőrzésére, mérésére. Ez harmadik féltől származó, független mérési szolgáltatások igénybevételével valósulhat meg (például Integral Ad Science, DoubleVerify, Moat). Ezeket alkalmazva lehet meggyőződni arról, hogy minden elköltött hirdetési forint „jó” helyen, úgynevezett minőségi reklámmegjelenés formájában realizálódott-e. A magyar piacot szerencsére kevésbé érintik a hirdetési csalások, ám ez nem ok arra, hogy idehaza ne törődjünk a problémával. Más olyan tényezők is léteznek, amik miatt érdemes az ad verificaton-re figyelni, például a viewability. A rossz helyen vagy rossz időben megjelenő hirdetések számos veszélyt rejtenek magukban, akkor is, ha nem szándékos a hibás hely- vagy időválasztás. Az a tény, hogy a hirdetések közel 40 százalékát nem látják a fogyasztók, sokkoló lehet azok számára, akik frissen találkoznak a problémával. Szerencsére, az ad-verifaction-re specializálódott szolgáltatásokkal csökkenthető ez az arány és elkerülhető a magas bevételkiesés.

A Médiapiac 2020/2. lapszámának lapozható és letölthető változata az alábbi linken érhető el:

https://www.mediapiac.com/mediapiac/2/

Médiapiac

Médiatechnológiai vállalattal bővül a 4iG portfóliója

Újabb szolgáltatással lép a magyar és nemzetközi piacra az infokommunikációs nagyvállalat.

Közzétéve:

MTVA/Bizományosi: Róka László

A 4iG Nyrt. adásvételi megállapodást kötött a Honeycomb Hungary és Central Europe vállalatcsoport 75 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról – tette közzé a tőkepiaci társaság a Budapesti Értéktőzsdén.

A Honeycomb rendelkezik a Brisk szoftver és az erre épülő Brisk médiatechnológiai platform kizárólagos felhasználási jogával. A Brisk magas szintű digitális médiaszolgáltatásokat nyújt Magyarországon és Kelet-Közép-Európa több országában.

Az akvizíciót követően a nyugat-balkáni piacon – ahol ilyen, vagy ehhez hasonló szolgáltatás jelenleg még nem elérhető – megkezdődhet a rendszer értékesítése a hirdetői piac szereplői számára, szoros együttműködésben a régió kiemelt televíziós társaságaival

– közölte a 4iG.

A Honeycomb platformja a világ jelenleg egyik legkorszerűbb és legmagasabb fokon automatizált, Magyarországon fejlesztett reklám minőségellenőrző, transzkódoló és továbbító rendszere.

A felhőalapú rendszer a digitális, lineáris vagy nonlineáris televíziós, azaz broadcasting piacra optimalizált, multimédia hirdetési tartalmak minőségellenőrzésére, transzkódolására, archiválására és kijátszási pontok felé történő továbbításra szolgál.

Kiváló megbízhatósága mellett jól skálázható és könnyű illeszkedést tesz lehetővé a régió változatos piacain, amely a 4iG számára vonzó és fontos képességet és értéket képvisel.

A 4iG csoport hosszútávú stratégiájának megfelelően a Honeycomb akvizíciója egy új képességgel gyarapítja a cégcsoport telekommunikációs ágazatát, amellyel a csoport szolgáltatásainak köre is tovább bővül. A képességgel egy olyan szolgáltatási piacra lép be a részvénytársaság, amely kiegészíti a meglévő szolgáltatásait, a cégcsoport üzleti és technológiai hátterével pedig hatékonyan tudja támogatni a rendszer további régiós fejlődését, illetve értékesítését is. Az akvizíció a versenyjogi eljárást követően 2022 végéig zárulhat.

Borítókép: A 4iG Nyrt. informatikai-technológiai vállalat székháza a Szépvölgyi Irodaparkban, a főváros III. kerületében, a Montevideó utca 8. szám alatt

Tovább olvasom

Médiapiac

Jön a Séfek Séfe ötödik évada – várják a jelentkezőket

Bárki megmutathatja főzőtudományát országnak, világnak.

Közzétéve:

Borítókép: Séfek Séfe / Facebook

Végéhez közeledik a Séfek Séfe negyedik évada, pénteken kiderül, ki lesz a végső győztes, de máris itt a lehetőség, hogy újabb vállalkozó szellemű séfjelöltek mutassák meg tehetségüket országnak, világnak – közölték a TV2 gasztrorelityjének készítői. Hamarosan kezdetét veszik ugyanis az ötödik évad előkészületei.

A gasztronómiai tehetségkutató szeptember 4-én indult szériájának egy-egy szeptemberi adását több mint 263 ezren kísérték figyelemmel a 18-59 évesek körében, amihez 14,1 százalék közönségarány párosult. A főzőműsor különösen népszerű a fiatalabb tévénézők között, hiszen a 18-49 évesek körében elért 14,9 százalékos nézői részesedéssel a Séfek séfe átlagosan idősávja legnézettebb műsora lett a korcsoport körében.

“Legyél akár lelkes amatőr vagy profi szakács, ha a gasztronómia szerelmese vagy, és szeretnéd szélesebb körben is megvillantani főzőtudományod, jelentkezz! 2023-ban jön a Séfek Séfe ötödik évada, ne maradj le, főzz le mindenkit, és mutasd meg, mire vagy képes a konyhában!” – buzdítanak közleményükben a tévés produkció alkotói.

Tovább olvasom

Médiapiac

AIPS: Csisztu Zsuzsa a világszövetség, Szöllősi György az európai szövetség alelnöke lett

Köszönik a magyar és a többi, csaknem száz nemzeti sportújságíró-szövetség támogatását.

Közzétéve:

Borítókép: Csisztu Zsuzsa és Szőllősi György a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) tisztújító kongresszusán, fotó: Facebook/MSÚSZ

A Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) közösségi oldalának szerdai beszámolója kiemeli, hogy Csisztu Zsuzsát, az MSÚSZ alelnökét a legmagasabb szavazatszámmal, a lehetséges 102-ből 96 vokssal választották meg a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) alelnöki tisztségére a szervezet római tisztújító kongresszusán.

Mint írják, az AIPS 1924 óta íródó történetében 1944 óta nem töltötte be magyar ezt a pozíciót, Csisztu Zsuzsa az első, aki kiérdemelte a magyar sportújságírók közül. Korábban Vadas Gyula és Mamusich Mihály volt alelnök a szervezetben, és hasonlóan magas tisztséget viselt főtitkárként 1989 és 1992 között Gyulai István.

“Nagyon nagy megtiszteltetésnek és a nemzetközi sportújságíró-világtól kapott hatalmas szakmai elismerésnek érzem, hogy az öt pályázó alelnökjelölt közül engem választott meg legtöbb szavazattal az AIPS globális közössége. Harminc év sportújságírói munkája nyugszik ebben a sikerben, és nagyon örülök, hogy az AIPS alelnökeként a jövőben világszinten is az eddigihez hasonló energiával és elkötelezettséggel képviselhetem a hivatásunkat a nemzetközi közösségben, és segíthetem a legjobb tudásom szerint a magyar sportújságírás és a magyar sportdiplomácia ügyét a globális szintéren”

– mondta Csisztu Zsuzsa.

A megválasztott Csisztu mellett az MSÚSZ elnöke, Szöllősi György megtartotta eddigi pozícióját: Charles Camenzuli elnök javaslatát a végrehajtó bizottság egyhangú döntéssel elfogadta, ami azt jelenti, hogy 2026-ig a posztot 2019 óta betöltő Szöllősi lesz az AIPS Europe egyetlen alelnöke.

“Amikor öt éve bekapcsolódtunk az AIPS vezető testületeinek munkájába, kijelentettük, hogy a régi magyar sportújságírók nyomdokaiba kívánunk lépni. Azóta rendeztünk regionális, európai és világkongresszust, valamint AIPS Sportmédia-díjátadó gálát, továbbá elnyertük az alelnöki megbízatást a kontinentális és a globális szövetségben is. Gratulálok Gianni Merlo és Charles Camenzuli elnök uraknak, Csisztu Zsuzsa alelnök asszonynak a megválasztásukhoz, köszönjük a magyar és a többi, csaknem száz nemzeti sportújságíró-szövetség támogatását”

– nyilatkozta Szöllősi György, aki 2015 óta vezeti az MSÚSZ-t, 2017-ben lett az AIPS Europe vezetőségének tagja, 2019-ben alelnöke.

A kongresszus ötödik ciklusra is elnöknek választotta az egyedüli jelöltként induló olasz Gianni Merlót.

Tovább olvasom