Médiapiac
Digitális formában jelenik meg a Médiapiac legújabb száma
A szerkesztőség is csatlakozik azok táborához, akik a járvány miatt kialakult helyzetben azt tűzték zászlajukra, hogy mindenki, aki teheti maradjon otthon. Ezért a legfrissebb lapszámot digitálisan olvasható formában jelentetjük meg.
Bánhegyi Zsófia, a Szerencsejáték Zrt. kommunikációs igazgatója és a Magyar PR Szövetség alelnöke egy unortodox helyzetben, a COVID-19 világjárvány idején adott interjút a Médiapiacnak.A világgal együtt a játékkedv és a szokások is felborultak. Azt, hogy hogyan reagált erre a lottótársaság, és hogy milyen innovációs és termék-fejlesztési folyamatokkal készülnek a járvány csillapodása utáni időszakra, kiderül digitális lapszámunk interjújából.
 |
| Bánhegyi Zsófia (Fotó: Dombovári Tamás) |
A Médiapiac 2020/2. lapszámának lapozható és letölthető változata az alábbi linken érhető el:
A személyre szabhatóság a streaming szolgáltatások titkos fegyvere. A YouTube ajánlásaiban már megszokhattuk az egyéni tartalmakat, de a Netflix és a hozzá hasonló tartalomszolgáltatók új szintre emelik a perszonalizációt. Vajon milyen módszerekkel igyekeznek a legmegfelelőbb tartalmat eljuttatni a felhasználókhoz, és hogyan növelik ezáltal a népszerűségüket? Ezt igyekszik kideríteni a cikkünk.
 |
| Lakatos Márk (Fotó: Egry Tamás) |
– mondja Lakatos Márk, aki korán elkezdett képzeletbeli jelmezeket tervezni, színházi, fiktív karaktereket képezni. Játszott a fantáziájával.
 |
| Csermely Ákos (Fotó: Egry Tamás) |
Szinte minden személyiség, aki valamilyen formában közel kerül a médiához, exhibicionista kisebb vagy nagyobb mértékben. Csermely Ákos is az. Kap is hideget-meleget. Most is, hogy a jubileumi 25. Media Hungary konferenciát szervezi.
A honlapok felépítésében már nem csak az a fontos, hogy rövidek és jól tördeltek legyenek a szövegek, hanem az is, hogy hogyan helyezkedjenek el a képek, sortörések és kiemelések. Cikkünkből kiderül, hogy a szemmozgáskövetés egy olyan technika, amelynek segítségével feltérképezhető, hova téved egy képen először az ember szeme, mi az, ami felkelti a figyelmét, és mi az, amin átsiklik a tekintete. Így a megfelelően elhelyezett képekkel akár vezetni is lehet az olvasó pillantását, általuk hatékonyabbá válhat az információátadás.
 |
| Szabados Ágnes |
A Harry Potter tette nagybetűs olvasóvá, a család közösségi emberré, a híradózás pedig profi csapatjátékossá Szabados Ágit. A Nincs Időm Olvasni Kihívás elindítója vállalva hiányosságait, követőivel együtt pótolja a kimaradt kötelező olvasmányokat, ehhez, sokszor az íróktól kap inspirációt. Azoktól az íróktól, akikkel beszélget, autóba ül és alkalomadtán reggelezik is. Az olvasást trendivé tevő fiatal tévéssel készült interjúnkat is olvashatják második lapszámunkban.
Rácz Gabi, a Fővárosi Állat- és Növénykert marketing- és kommunikációs vezetője. A McCann-Erickson kreatívigazgatójaként nőtt fel az ügyféloldali feladathoz. Pragmatikusan kreatív, kreatívan pragmatikus személyiség. Kedvenc állata az elefánt. Az interjúból kiderül, hogy a 154 éves folyamatosan megújuló lovebrand kommunikációjának irányítása mindennapos megújulást kívánó szakmai kihívást nyújt számára.
 |
| Dr. Síklaki István (Fotó: Berecz Valter) |
Dr. Síklaki István, az ELTE szociálpszichológus docense azt mondja, nem kell szeretnünk Greta Thunberget ahhoz, hogy zöldek legyünk, sőt! Éppenhogy megosztó személyre van szükség, hogy egy-egy marginálisnak tűnő probléma mozgalommá, majd trenddé nője ki magát. A szakember szerint a #metoo egy többévszázados folyamat eredménye, ugyanakkor a testszégyenítés csökkenése alig néhány évtizedes, szinte tinédzser jelenség. Domináns és szőrös majmokról, környezetvédelemről és az említett trendekhez fűződő érzelmi viszonyainkról is beszélgettünk a szociálpszichológussal áprilisi számunkban.
A deepfake szóösszetétel a “fake news” és a “deep learning” kifejezésekből összevont szó, amely a mesterséges intelligencián alapuló, a valósághoz megtévesztésig hasonlító álhíreket jelöli. Egy februárban publikált brit tanulmány szerint a hamis hírek megjelenése súlyosbíthatja a COVID-19 koronavírus-járványt. Ugyan korábban is léteztek álhíroldalak, összeesküvés-elméletek és „photoshoppolt” fals képek ismert személyekről, az álhírek a 2020-as években egyes szakemberek szerint aranykorukat élik. Ez főként a rendkívül gyorsan fejlődő, egyre kifinomultabb technológiának, illetve a közösségi média elterjedtségének köszönhető. De mint az a cikkben olvasható, a deepfake tartalmak nem amiatt a nyilvánvaló tulajdonságuk miatt károsak, mert megvezetik az embereket, hanem van egy átfogóbb, társadalomra gyakorolt hatásuk is – a bizalmatlanság növelése.
 |
| Sándor Pál (Fotó: Valuska Gábor) |
– mondja.
Bohóc a falon, Régi idők focija, Ripacsok, Szerencsés Dániel – filmek, amelyek stáblistáján az szerepel: rendezte Sándor Pál. De mi vonzotta a Magyar Televízióhoz? És melyik az a két szó, amelynek kimondásakor azt érzi, hogy jó élni?
 |
| Urbán Ádám és Tamás (Fotó: Egry Tamás) |
Az fontos, hogy értéket hozzunk létre, hogy dokumentáljuk a jelenkort az utókornak |
– mondja Urbán Tamás, az egyik legmarkánsabb hangvételű szociofotós Magyarországon, és fia, Ádám, aki ugyan évtizedekkel később, de lényegében ugyanazokkal a problémákkal találkozik, mint édesapja, szintén fotóművészként.
2018-ban a felhasználók átlagosan 144 percet töltöttek a közösségi médián naponta, ami a 2012-es évhez képest 62,5%-os emelkedést jelent. Ennyi idő alatt rengeteg olyan üzenet, bejegyzés, audiovizuális tartalom osztható meg a közösségi oldalakon, melyek tele vannak a rosszindulatú betolakodók számára értékes adatokkal. A legtöbben azt gondolják, túl jelentéktelenek ahhoz, hogy egy hacker megtámadja őket, pedig a szomorú valóság az, hogy nem létezik jelentéktelen célpont. Minden rendszer annyira erős, mint a leggyengébb pontja – azaz hiába védi egy ügyvezető az adatait, ha az asszisztense számítógépén keresztül a betolakodók képesek betolakodni vállalati hálózatára. A támadásokhoz szükséges információk legfőbb gyűjtőhelye pedig éppen az a közeg, amelyben legtermészetesebben mozgunk: a közösségi média. Emellett azzal is foglalkozunk, hogy miért a hirdetési csalások (ad fraud) hozzák a második legnagyobb bevételt a szervezett bűnözők számára a drogkereskedelem után világszerte. A GroupM tapasztalatai alapján a hirdetők részérő szerencsére már egyre nagyobb az igény az online hirdetések megjelenési körülményeinek ellenőrzésére, mérésére. Ez harmadik féltől származó, független mérési szolgáltatások igénybevételével valósulhat meg (például Integral Ad Science, DoubleVerify, Moat). Ezeket alkalmazva lehet meggyőződni arról, hogy minden elköltött hirdetési forint „jó” helyen, úgynevezett minőségi reklámmegjelenés formájában realizálódott-e. A magyar piacot szerencsére kevésbé érintik a hirdetési csalások, ám ez nem ok arra, hogy idehaza ne törődjünk a problémával. Más olyan tényezők is léteznek, amik miatt érdemes az ad verificaton-re figyelni, például a viewability. A rossz helyen vagy rossz időben megjelenő hirdetések számos veszélyt rejtenek magukban, akkor is, ha nem szándékos a hibás hely- vagy időválasztás. Az a tény, hogy a hirdetések közel 40 százalékát nem látják a fogyasztók, sokkoló lehet azok számára, akik frissen találkoznak a problémával. Szerencsére, az ad-verifaction-re specializálódott szolgáltatásokkal csökkenthető ez az arány és elkerülhető a magas bevételkiesés.
A Médiapiac 2020/2. lapszámának lapozható és letölthető változata az alábbi linken érhető el:
Médiapiac
Eladó a brit Telegraph-lapcsoport
Eladó az egyik legbefolyásosabb brit lapcsoport, a Telegraph Media Group, miután jelenlegi tulajdonosát, a B.UK nevű holdingot a cég legnagyobb hitelezője, a Lloyds bankkonglomerátum csődgondnokság alá helyezte.
A B.UK lapportfoliója, amelynek legfőbb tagja a The Daily Telegraph és a The Sunday Telegraph, a két legnagyobb konzervatív brit napi-, illetve vasárnapi lap, valamint a The Spectator magazin, 2004 óta a Barclay család kezében van.
Sir David és Sir Frederick Barclay milliárdos testvérpár annak idején adósságátvállalással együtt 729,5 millió fontért (313 milliárd forint) vette meg a Telegraph-lapcsoportot.
Ez a legnagyobb összeg, amelyet brit lapkiadó vállalatért valaha kifizettek.
A portfolió korábban a brit-amerikai-kanadai Hollinger International tulajdonában volt. A kiadói csoport azonban – miután egykori elnöke, Lord Conrad Black ellen pénzügyi visszaélések gyanúja merült fel – 2003 novemberben piacra dobta a brit érdekeltséget, amelyet a Barclay testvérek vásároltak meg.
Sir David Barclay két éve elhunyt, és azóta fia, Aidan Barclay vezeti a médiaüzletágat a B.UK holding tulajdonában lévő Press Acquisitions nevű vállalaton keresztül.
A cég azonban elemzők becslése szerint félmilliárd fonttal tartozik a Lloyds bankcsoportnak, amely a szerdán bejelentett csődeljárás nyomán – a BBC brit közszolgálati médiatársaság értesülése szerint – várhatóan ellenőrzése alá veszi a B.UK-t, így gyakorlatilag a Telegraph-portfolió átmeneti tulajdonosává válhat a holdingcég értékesítéséig.
A Barclay család szóvivője a BBC beszámolója szerint szerdán közölte, hogy a Lloyds bankkal szemben fennálló tartozás ügye “semmiféle módon nem érinti” a Telegraph Media Group pénzügyi stabilitását, az újságportfolió “rendkívül jól teljesít”.
Az 1855-ben alapított The Daily Telegraph és 1961 óta megjelenő vasárnapi testvérlapja, a The Sunday Telegraph hagyományosan a jelenleg kormányzó brit Konzervatív Párt támogatója.
A portfolió hetilapja, az 1828-ban alapított, szintén konzervatív irányultságú The Spectator a világ legrégebbi, jelenleg is megjelenő heti magazinja.
Borítókép: Az egykori Daily Telegraph Building, más néven Peterborough House, egy 1928-ban épült Art Deco irodaház, egyiptomi díszítéssel és monumentális oszlopos homlokzattal, a londoni Fleet Streeten
Médiapiac
Az Apple TV+ tartalmait vizsgálta a médiatanács
A helytelen korhatár-besoroláson túl a korhatár-minősítés sem volt jól látható helyen feltüntetve az Apple TV+ műsorkínálatot tartalmazó felületén – állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága azt közölte csütörtökön az MTI-vel, hogy az Apple TV+ streamingszolgáltatáson elérhető médiatartalmak elemzése során a Cherry: Az elveszett ártatlanság című film korhatár-besorolása bizonyult jogsértőnek.
A közlemény szerint
a filmben ábrázolt témák (droghasználat, erőszak) meghaladták a “16 éven aluliak számára nem ajánlott”, azaz a IV. korhatári kategóriában még elfogadható szintet.
Jelezték: ha a médiaszolgáltató magyar joghatóság alá tartozna, a film 18 éven aluliak számára nem ajánlottnak, azaz V. korhatári kategóriába tartozónak minősülne.
A hatályos szabályozás szerint a streamingszolgáltatóknak a szolgáltatás műsorkínálatát tartalmazó felületén a korhatári minősítést jól láható módon fel kell tüntetniük, azonban ez az Apple TV+ felhasználói felületén nem teljesült – írták.
Mivel az Apple TV+ szolgáltatója Írországban bejegyzett társaság, a médiatanács a felmerült jogsértésekről értesíti a Broadcasting Authority of Ireland (BAI) társhatóságot, és kéri a szükséges intézkedések megtételét.
Közölték azt is, hogy bejelentés alapján vizsgálta a médiatanács az Epic Drama csatornán április 25-én sugárzott “Agatha Christie Marple sorozata” 4. évadának 1. epizódját.
A szolgáltató a kora esti műsorsávban (17.55 órai kezdettel), korhatárra való tekintet nélkül megtekinthető minősítéssel tette közzé az epizódot.
A hatósági vizsgálat megállapította, hogy a műsorszámot a szexualitás bemutatása miatt a szolgáltatónak “16 éven aluliak számára nem ajánlott”, azaz IV. korhatári kategóriába kellett volna sorolnia, ennek megfelelően pedig a késő esti műsorsávban, 21 óra után sugározni.
A médiatanács a felmerült jogsértésekről értesíti a görög társhatóságot (The National Council for Radio and Television – NCRTV), és kéri a szükséges intézkedések megtételét.
Kitértek arra is, hogy számos szerződéses vállalását nem megfelelően teljesítette a helyi vételkörzetű Körmend FM kereskedelmi rádió szolgáltatója – állapította meg a médiatanács a rádió február 1. és 7. közötti műsorának hatósági ellenőrzése után.
Hiányosságok mutatkoztak a közszolgálati célokat szolgáló és a helyi közélettel foglalkozó műsorszámok arányában, de a hírműsorok, a nemzetiségi műsoridő és a szöveg arányára vonatkozó vállalások terén is.
Emellett a rádió túllépte a zenei művek arányára vonatkozó vállalását, miközben a magyar zenei művek aránya nem volt elégséges.
A műsorszámok ismétlése is több volt, mint a szerződésben meghatározott – tették hozzá.
A testület bírságot szabott ki a szolgáltatóval és a jogsértés ismételtségére tekintettel annak vezető tisztségviselőjével szemben is.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is, a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: jelenet a Cherry: Az elveszett ártatlanság című filmből
Médiapiac
Harry herceg: Törvénysértő módon gyűjtött rólam információkat a bulvársajtó
Harry herceg szerint a brit bulvársajtó már tizenéves kora óta törvénysértő eszközökkel gyűjtött róla és környezetéről bizalmas információkat, és ezeket számos cikkben meg is osztotta az olvasókkal – jelentette az MTI londoni tudósítója.
III. Károly király másodszülött fia, aki amerikai feleségével és két gyerekükkel Kaliforniában él, kedden a londoni felsőbíróságon
csaknem hat órán át vázolta a sajtóval, ezúttal mindenekelőtt a Daily Mirror című brit tömeglap kiadójával (Mirror Group Newspapers, MGN) szembeni vádjait.
A sussexi herceg pert indított az MGN ellen,
kártérítési kötelezettség megállapítása mellett azt is kérve, hogy a bíróság nyilvánítsa törvénysértőnek a cég által kiadott lapok vele szemben alkalmazott korábbi információgyűjtő gyakorlatát.
Az eljárás keddi nyitónapjára beterjesztett 55 oldalas keresetében Harry ötven olyan újságcikket ismertet, amelyeket az MGN lapjai – a Daily Mirror mellett a Sunday Mirror és a The People – közölt.
Ezek a cikkek a herceg szerint olyan magánjellegű és bizalmas információkat tartalmaztak róla és ismerőseiről, amelyek annak idején nem voltak köztudomásúak, és amelyeket az ő tudomása szerint az alperes sajtótermékei törvénysértő módon szerezhettek.
Harry külön megemlíti, hogy amikor egykori barátnője, a zimbabwei születésű Chelsy Davy – aki nem élt folyamatosan Nagy-Britanniában – Londonba utazott, a Heathrow repülőtéren minden alkalommal a Mirror-csoport agresszív lesipuskás fotósainak hada várta, pedig nem volt közkeletű információ, hogy Chelsy mikor és melyik járattal érkezik.
Harry kirívó indulattal említette Piers Morgant, a Nagy-Britanniában széles körben ismert újságírót és televíziós személyiséget, aki annak idején a Daily Mirror főszerkesztője volt.
A herceg azzal vádolta meg keresetében Morgant “és újságíróinak bandáját”, hogy lehallgatták néhai édesanyja, Diana hercegnő magánjellegű és “érzékeny tartalmú” üzeneteit is.
“Ettől a gondolattól fizikailag rosszul vagyok, ugyanakkor még erőteljesebben elszántam magam arra, hogy számonkérjem a felelősökön, köztük Morgan úron gonosz, teljeséggel igazolhatatlan viselkedésüket”
– fogalmaz Harry a londoni felsőbírósághoz kedden benyújtott periratában.
130 éve nem volt ilyen
Az indulatos nyilatkozat nem véletlen, hiszen Harry herceg régóta nem titkolt mélységes ellenszenvet táplál a bulvársajtóval szemben, és a brit királyi családot ma is kísérti a néhai Diana hercegnőt szó szerint élete utolsó pillanatáig üldöző fotóshad nyomasztó emléke.
Harry és bátyja, Vilmos trónörökös édesanyját, III. Károly első feleségét, aki 1997-ben, egy párizsi autószerencsétlenségben vesztette életét, végzetes útján is több tucatnyi fotós követte motorkerékpáron, és többen közülük a roncsok között haldokló Dianáról is közeli felvételeket készítettek.
Az udvar nevében eljáró jogi képviselők már évekkel ezelőtt átiratban figyelmeztették az írott és az elektronikus sajtó szerkesztőségeit, hogy vagy önmérsékletet tanúsítanak, vagy bírósági eljárással lesznek kénytelenek szembenézni.
Harry herceg – akinek személyében 130 éve először vesz részt személyesen a brit királyi család valamely magas rangú tagja bírósági tárgyaláson – szerdán folytatja keresetének előterjesztését a londoni felsőbíróságon.