Kövess minket!

Médiapiac

Digitális adás, lapos tévé, nagy képernyő a jellemző a magyar háztartásokban

A Nielsen Közönségmérés a magyar háztartások televíziós és internetes eszközlátogatottságát vizsgálta a legújabb, 2018-as Alapozó Felmérésében.

2018-ban több mint 3,6 millió háztartás rendelkezett TV-előfizetéssel, az összes magyar tévés háztartás 93,2%-a. Analóg kábeles vétel 390 ezer háztartásban volt elérhető, több mint 3,4 millió háztartás pedig valamilyen digitális platformon keresztül fogta a televíziós adásokat – írják.

Az elmúlt évek során a vételi módok megoszlása fokozatos változáson ment keresztül, melynek során a digitális vételi mód folyamatos növekedést mutatott. A digitális kábel vételi móddal rendelkezők aránya 2018-ban 39,1%-ot ért el, ami 1,5 százalékpontos növekedést jelent 2017-hez képest, és az IPTV vételi móddal rendelkező háztartások aránya is hasonló mértékben növekedett: 18,9%-ról 21,1%-ra. Ezzel párhuzamosan a szolgáltatói digitális parabola 20,3%-os aránya jelentős változás a 2017-ben mért 21%hoz képest. A digitális földi vétel aránya stagnálást mutat az előző évhez képest: a háztartások 11,4%-a rendelkezett ezzel a vételi móddal 2018-ban, ami lényegében megfelel a 2017-ben mért értéknek. Fontos megjegyeznünk, hogy a háztartásokban egyidejűleg több vételi mód is előfordulhat.

A vizsgált időszakban a tévés háztartások 53,5%-a rendelkezett 1db tévékészülékkel, 33,6%-nál két készülék volt használatban, és közel 13%-ban három vagy akár még több. A készülékek technológiai jellemzői 2017-hez képest tovább javultak. Az LCD, plazma vagy LED tévével rendelkező háztartások aránya 71,7%-ról 76,4%-ra emelkedett, de hasonló mértékben – 63,3%-ról 70,2%-ra nőtt az MPEG4-es tunert tartalmazó készülékek aránya is. Kiemelendő a Smart TV-vel rendelkező háztartások arányának jelentős növekedése: az elmúlt egy évben 22,4%-ról 30,1%-ra emelkedett. Ugyanakkor a 3D tévékészülékek nagyobb mértékű elterjedése még várat magára: míg 2017-ben a háztartások 8,2%-a rendelkezett ilyen tévével, addig 2018-ra az arányuk 7,3%-ra mérséklődött.

A háztartások 41%-ában a legfiatalabb tévékészülék 3 éves vagy fiatalabb, 41,2%-uknál 4-10 éves, és a háztartások mindössze 17,8%-ánál volt ennél is régebbi. A kis képernyős tévék egyre inkább háttérbe szorulnak: már csak a háztartások 13,5%-ánál fordult elő legfeljebb 55 cm-es, és további 15,5%-uknál volt 63-72 cm képátlójú tévékészülék, míg a 82 cm-es képátlójú készülékekkel rendelkező háztartások aránya 27-ről 31%-ra nőtt, és 36-ról 40%-ra nőtt a 94 cm-es vagy annál is nagyobb képátlójú tévékészülékkel rendelkező háztartások aránya.

A háztartások 73%-ában volt internet kapcsolat, amit a háztartásban élők különböző eszközökön keresztül értek el. Ezek közül a legdominánsabb a mobiltelefon 63,6%-os aránnyal, utána következik a laptop 47,7%-kal, majd az asztali PC 40% %-kal, és végül a tablet 17,4 az okostévé pedig 17%-os aránnyal zárja a sort.

A háztartások csaknem 70%-ában jelen volt legalább egy okostelefon, de 48 %-uk már kettő vagy annál több készülékkel is rendelkezett. A tablet továbbra sem tudott nagyobb arányban elterjedni: a háztartások alig 15%-ánál fordult elő, és ebből mindössze 3,4%-nál volt kettő vagy annál több.

Médiapiac

Magyarország élen jár az új uniós hírközlési kódex implementálásában

Magyarország élen jár az új európai uniós hírközlési kódex implementálásában, a maga teljességében a kódex idehaza az elsők között lett átültetve a gyakorlatba – mondta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke csütörtökön Győrben.

Közzétéve:

MTI/Kovács Attila

Koltay András az NMHH és a győri Széchenyi István Egyetem távközlési tanszéke által szervezett, a távközlés világnapjához kapcsolódó konferencián kiemelte: komoly és termékeny az együttműködés a piaci ipari szereplőkkel, ugyanakkor az új hírközlésszabályozási keretrendszerben a piaci és versenyszempontok mellett a közérdek szempontjait is figyelembe vették.

Hangsúlyozta: a koronavírus-járvány és Oroszország ukrajnai háborúja is megmutatta, hogy az államnak nem szabad tejles mértékben kivonulnia az olyan közszolgáltatások területéről sem, ahol a piaci verseny egészségesen működik és hatékonyan nyújtja a szolgáltatásokat.

A hírközlés is ilyen terület, ahol a verseny szabályozásán túl továbbra is szükség van állami közszolgáltatási és igazgatási intézmények fenntartására

– mondta az NMHH elnöke.

Borítókép: Koltay András

Tovább olvasom

Médiapiac

A világon egyedülállónak számít a Bartók Rádió

Devich Márton, a rádió csatornaigazgatója a Bartók Rádió különleges, 35 éves múltjáról mesélt a Duna Almárium című műsorában.

Közzétéve:

MTVA Fotó: Zih Zsolt

Bartók Rádió 1987. május 23-án vette fel nagy zeneszerzőnk, Bartók Béla nevét, addig 3. műsor néven volt ismert. Elsősorban a klasszikus zene rádiója ma is, de jellemző rá a zenei sokszínűség; sugároz dzsesszt, népzenét, operákat, régizenét, kortárs zenét és filmzenéket is. Habár sokan úgy gondolják, hogy a magaskultúrát képviselő profilja miatt csupán egy szűk réteg kulturális igényeit elégíti ki, az elmúlt években sokat tettek azért a rádió munkatársai, hogy változatos zenei- és műsorrepertoárral tegyék széles körben még népszerűbbé – mondta a csatornaigazgató, Devich Márton a jubileum kapcsán a Dunán.

Világszerte sok klasszikuszenei rádióadó létezik, de csak kevés nemzet büszkélkedhet azzal, hogy a közszolgálati média részeként országos lefedettséggel rendelkező rádiócsatornán hallgathatja 24 órában ezt a zenei műfajt. Az elmúlt 35 évben alkalmunk volt többször megújulni, ezzel együtt hűséges és művelt törzshallgatói bázissal rendelkezünk. Több kell, hogy legyünk, mint egy lemezjátszó, ezért a koncertek és az operaközvetítések mellett rengeteg különböző magazinműsorral, a legrangosabb hazai és külföldi muzsikusokkal, a szakma kiválóságaival várjuk minden nap a hallgatóinkat

– sorolta a Bartók Rádió érdemeit Devich Márton csatornaigazgató, kiemelve, hogy kollégáival a mai napig arra törekszenek, hogy ismeretterjesztő tartalmaik közérthetők legyenek. A hallgatói visszajelzéseket folyamatosan figyelemmel kísérik, mert abban hisznek, hogy a rádiózás közös műfaj, csak megfelelő kölcsönhatással működhet.

A Bartók Rádió május 23-án, hétfőn ünnepel: a Muzsikáló műsorfolyamában, és az Évfordulók című félórás magazinműsorában is megemlékeznek arról, hogy a rádiócsatorna 35 éve vette fel Bartók Béla nevét.

Borítókép: Devich Márton, a Bartók Rádió Csatornaigazgatója a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Kunigunda utcai telephelyén lévő rádióstúdióban

Tovább olvasom

Médiapiac

Ellentmond egymásnak Márki-Zay és a Direkt36

Márki-Zay Péter, a baloldal korábbi kormányfőjelöltje hazugsággal vádolja a Direkt36 portált, amely hosszú cikkben mutatta be a baloldal országgyűlési választási kampányának kulisszák mögötti eseményeit. A polgármester szerint egy olyan beszélgetés tartalmát ferdítették el, amelyről hangfelvétel készült, és az a portál szerkesztőihez is eljutott.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Rosta Tibor

Ismét áll a bál a baloldalon: Márki-Zay Péter, az ellenzék korábbi kormányfőjelöltje kedden az ATV-ben azzal vádolta meg a Direkt36 nevű baloldali portált, hogy meghamisították a szavait. Ismert: a Direkt36 kedden jelentetett meg egy cikket a Telex.hu hírportálon, amelyben a baloldal kampányát mutatták be a kulisszák mögé is bepillantva, a résztvevők visszaemlékezései alapján.

A Márki-Zay és a Direkt36 közötti vitát kiváltó epizód a portál tálalásában az volt, hogy 2021 októberének közepén, az előválasztás második fordulója előtt egy nappal a polgármester leült beszélgetni két tanácsadóval. Tóth Péter és Ruff Bálint arról diskurált a leendő miniszterelnök-aspiránssal, miként kellene megszerveznie a kampányát.

A Direkt36 forrásai szerint a találkozó végén Márki-Zay kijelentette, hogy „nem kér a kampányszakemberek tanácsaiból”, mindezt arrogáns hangon közölte velük.

„Kik vagytok ti? Nem tudtok semmit” – közölte a politikus az egyik résztvevő szerint. „Régóta vagyok a politikában, de én úgy még embert nem hallottam beszélni, ahogy Márki-Zay beszélt” – mondta a forrás a Direkt36-nak.

A polgármester azonban tegnap este az ATV-ben azt vázolta fel, hogy egészen más hangnemben zajlott a beszélgetés. Sőt kiemelte: „tévesen idéztek, de van hangfelvétel, és a szerkesztő urat már megkértem, hogy a hangfelvételt használja” – utalt Márki-Zay a Direkt36 cikkének egyik szerzőjére vagy szerkesztőjére, akinek ezek szerint a birtokában vannak a hanganyagok.

Mindez több kérdést is felvet.

Például azt, hogy ki vette fel a beszélgetést, és ha esetleg Márki-Zay volt az, akkor a tanácsadók, Ruff Bálint és Tóth Péter hozzájárultak-e ahhoz, hogy felvétel készüljön? Enélkül ugyanis a hanganyag elkészítése visszaélésnek minősül.

Az a kérdés is felmerül, hogy ha a Direkt36 megkapta a tárgyalás hanganyagát, és abban nem az általuk idézett mondatok hangoztak el, akkor ezt milyen megfontolásból tette a portál? Ennek tisztázása érdekében a Mediaworks Hírcentruma kérdéssel fordult a Direkt36-hoz, illetve Márki-Zay Pétert is megkeresték az ügyben.

Amennyiben kiderülne, hogy a városvezető készítette a felvételeket, akkor nem ez lenne az első eset, amikor engedély nélkül rögzít beszélgetéseket. Korábban a polgármesteri tisztség elnyerése után, 2018-ban került be azzal a hírekbe, hogy a hódmezővásárhelyi városházán bekapcsolt diktafonnal járkálva elegyedett szóba az ott dolgozókkal.

Az ügyről akkor úgy nyilatkozott Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, hogy „a diktafonnal rögzített hangfelvétel személyes adatnak minősül. Egy polgármesternek semmilyen törvényi felhatalmazása nincs arra, hogy titokban vagy nyíltan beszélgetéseket vegyen fel, mert ehhez az érintettek tájékozott hozzájárulása szükséges. A hivatal dolgozói esetében azonban még a hozzájárulás sem releváns” – emelte ki az elnök a Magyar Nemzetben olvashatóak szerint.

Tovább olvasom