Médiapiac
Deutsch Tamás: az EU durván korlátozná a szólásszabadságot
Az Európai Unió (EU) a jogalkotás eszközével élve a véleménynyilvánítás és a szólásszabadság radikális, durva korlátozása érdekében lép fel – mondta Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Szólásszabadság című konferenciáján kedden Budapesten.
A Várkert Bazárban tartott rendezvényen a politikus elmondta, hogy
az EU több területen is “kötelező magatartás szabályokat” akar bevezetni. Elfogadtak egyebek között egy uniós médiaszabályozásra vonatkozó jogszabályt, ami tagállami, sőt alapvető uniós rendelkezéseket is nyíltan megsértő előírásokat tartalmaz
– magyarázta.
Rámutatott,
az unió alapszerződése egyértelműen kimondja, hogy a tömegtájékoztatás szabályozása tagállami, nemzetállami hatáskör,
az új uniós szabály mégis kötelező előírásokat fogalmaz meg a tömegtájékoztatásban dolgozók szerkesztői munkájára vonatkozóan. Mint mondta, a szóban forgó törvény létrehoz egy uniós hatóságot is, ami kötelező érvényű döntéseket hozhat a tömegtájékoztatás működését illetően, így az EU lépéseket tehet a kifogásolt tartalommal kapcsolatban.
Egy másik előterjesztés felvenné az uniós bűncselekmények közé és kiterjesztené a gyűlöletbeszéd fogalmát – folytatta a képviselő, kiemelve: a szabály “a genderideológiai őrülettel kapcsolatos kritikus megnyilatkozásokat” is uniós gyűlöletbeszédnek nyilvánítaná. Így például a magyar alaptörvény azon rendelkezése, hogy “az anya nő, az apa férfi”, gyűlöletkeltésre alkalmas kinyilatkoztatás lehet.
Deutsch Tamás közölte:
az EU a “neki nem tetsző” vélemények kiiktatása érdekében átalakítaná a politikai reklámokra vonatkozó szabályozást is.
Az új jogszabály azt a “faék egyszerűségű” célt tűzte ki, hogy pontosan megmondják, miről beszélhetnek a pártok egy politikai kampányban.
A kormánypárti politikus beszámolója szerint “az asztalon fekszik” az európai pártokról, azok finanszírozásáról szóló jogszabály módosítása is. Ez arról szól, hogy a páneurópai, vagyis nemzetállamokat átívelő szervezettel működő politikai pártoknak írásos garanciát kell adniuk arról, hogy minden tagpártjuk elismeri a jogszabályban előírt uniós alapértéket. A garanciák betartását hatóság is ellenőrzi, amely korlátozhatja a pártok működését, sőt akár az európai parlamenti választásokon való indulásukat is – jegyezte meg.
Deutsch Tamás szavai szerint a véleményszabadság elleni támadás nem negatív utópia, és nem tervezet, hanem létező, rémisztő valóság. A normaalkotás megtörtént, az említett rendelkezések hónapokon belül, vagy legkésőbb egy-két éven belül hatályba léphetnek valamennyi uniós tagországban, jogi és pénzügyi szankciókkal büntetve az eltérő véleményeket – hangoztatta.
“A feladatunk nem kevesebb, mint megérteni azt, hogy ha a személyes, közösségi, nemzeti és európai szabadságunkat támadás éri, akkor az ellen küzdeni kell”
– jelentette ki a képviselő, hozzátéve: a támadások elhárítása “szabadságküzdelem.”
Deutsch Tamás beszélt arról is: “minket az különböztet meg a nyugat-európaiaktól, hogy éltünk olyan rendszerben, ami tényleg diktatúra volt, ami nemcsak a véleményt, hanem a véleménymondót akarta kiiktatni.” “Mi pontosan tudjuk, mit jelent küzdeni a szabadságért” – hangsúlyozta.
A képviselő szavai szerint a szabadság valahol ott kezdődik, “amikor nemcsak megengedik, hogy szeressen a hozzám közel állókat, szeressem a hazámat vagy megvalljam az istenfélő gondolataimat, hanem szabadon beszélhetünk is minderről.”
Hangsúlyozta továbbá: kizárólag joguralom mentén, jogállami technokráciával nincs jogállamiság.
Fűrész Gábor, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnöke azt emelte ki: ma már a széles nyilvánosságban senki nem vitatja, hogy a cenzúra része a mindennapjainknak.
“Nemrég a brüsszeli döntéshozók jogalkotásba kezdtek, ám nem elsősorban az európai választópolgárok szólás- és véleményszabadságát védik, nem rendet tesznek, hanem saját cenzúrarendszert építenek ki”
– magyarázta.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi években az internet vált az elsődleges hírforrássá, ott zajlik a közélet, ezért fontos a véleményszabadság korlátozása az interneten a “megbízható NGO-hálózatok” közreműködésével.
A gyűlöletbeszéd kategóriájának kitágítása kapcsán az elnök megjegyezve: mára oda jutottunk, hogy a politikai vélemények széles spektruma, a szatíra, a mémek, a humor, “sőt gyakorlatilag bármi” gyűlöletbeszédnek minősíthető, ami “pszichológiai sérelmet okoz egy identitáscsoportnak, vagy a csoport egy tagjának.”
Fűrész Gábor azt mondta, a véleményszabadság elleni támadás két szinten zajlik, az állampolgárok és a nemzetállamok szintjén.
“Mi a véleményszabadságot nagyra becsüljük itt, Közép-Európában – jelentette ki, hozzátéve: “büszkének kell lennünk” arra, hogy olyan országban élhetünk, ahol a véleményszabadságnak még komoly politikai következményei lehetnek.
Lánczi András filozófus, politikatudós úgy fogalmazott: ma nagyon sok támadás éri a szólásszabadságot, “nemcsak baloldalon, hanem jobboldalon is.”
Ennek a fő oka, hogy a modern baloldali liberális progresszivizmus radikális stációban van – mondta, hozzátéve: a progresszívok radikalizálták az egyenlőséget és magukhoz ragadták a jogot, hogy például az emberi jogokat más jogok oltárán feláldozzák a progresszió érdekében.
“A progresszió nem az igazságkeresés eszköze. Megpróbál elnyomni minden más gondolatot” – magyarázta Lánczi András. Hozzátette: a szólásszabadság legfőbb ellensége az ideológia alapú modern gondolkodás, amelyet nem érdekel az igazság.
Borítókép: Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője előadást tart a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Szólásszabadság című konferenciáján a budapesti Várkert Bazárban 2024. február 20-án
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás