Kövess minket!

Médiapiac

Déri Stefi: a Megafonnál nem egymás kontójára lehetünk sikeresek

A nemzetközi baloldali sajtó álhíreit cáfoló angol nyelvű videók közzététele csak egyike a Megafon legfrissebb innovációinak: szeptembertől új modulokkal kibővített képzésre lehet jelentkezni, és akkor indul a központ YouTube-csatornája is, amely a tervek szerint színes műsorpalettát kínál majd. A Hír Tv-től a Megafonhoz igazolt Déri Stefi – aki egyebek mellett az említett angol nyelvű videókat jegyzi – a Médiapiacnak adott interjúban az influenszeri tartalomgyártás műhelytitkairól is beszélt.

Megafon

– Több hónapig párhuzamosan dolgozott a Megafonnál és a Hír TV-ben. Végül miért távozott a csatornától?

– Úgy gondolom, ha egyvalamire fókuszál száz százalékosan az ember, akkor tud igazán sikeres lenni a munkájában. Emellett a Megafon vezetői is azt akarták, hogy egy szorosabb, szervesebb közösség alakuljon ki, igazi szakmai műhellyé váljon a Megafon. Valójában egy jól működő szerkesztőségbe kerültem, ahol meglehetősen inspirálnak a szakmai kihívások.

– Nem hiányzik a képernyő?

– A televíziózásnak megvan a varázsa, emellett szakmailag is rengeteg tapasztalatra tettem szert, ám a Megafonnál sokkal többet tudok megmutatni magamból. Másként, újszerűbben, kötetlenebbül tudok jelen lenni és véleményt formálni például a videóimban, mint televíziós műsorvezetőként. Híradósként egyértelmű, hogy kevés eszköze van a műsorvezetőnek az önkifejezésre, viszont mindent megtanulhat, amire egy médiamunkásnak szüksége van. Meggyőződésem, hogy a televíziózás alapozta meg a szakmaiságomat, és juttatott el a Megafonig, ami egy új minőség az életemben.

– Gondolom az sem utolsó szempont, hogy a Megafonnál készített tartalmakkal szélesebb közönséget képes megszólítani.

– Valóban, az elmúlt években egyre inkább az online térben keresnek és fogyasztanak tartalmakat az emberek, és már a nagyobb tévécsatornák is – a broadcast tartalmaik mellett – kifejezetten az internetes felületre készítenek műsorokat. Míg Magyarországon a politikai tematikájú hagyományos tévécsatornákkal néhány tízezer, esetleg százezer embert lehet megszólítani, addig egy jól összerakott videó a közösségi médiában milliókhoz is eljuthat.

Déri Stefi oktat is a megafonos képzésben

–Ismert, hogy a megafonos tartalmak elképesztő eléréseket produkálnak. Önnek mi a rekordja?

– A kampány alatt az egyik videómat 1,6 millióan tekintették meg. Persze a választás előtti néhány hónap nagyon felfokozott időszak volt, és most nehezebb olyan számokat produkálni. Egy-egy videóm organikus elérése olyan 300-400 ezer körüli, vagyis ennyien nézik meg közvetlenül a Facebook-oldalamon. Összességében azonban nagyjából kétszer ennyi emberhez jutnak el ezek a tartalmak.

– Alig pár hete indult el az angol nyelvű Megafon, amelynek gyakorlatilag ön az arca. Mit várnak ettől a kezdeményezéstől?

– A nemzetközi sajtóban – amelyben a balliberális orgánumok dominálnak – meglehetősen kedvezőtlen képet festenek Magyarországról, és egyebek mellett különböző álhírek terjesztésével próbálják lejáratni hazánkat. Napi szinten arról szólnak a hírek, hogy milyen „szörnyűséget” mondott Orbán Viktor, de olyan elképesztő dolgokat is írtak már, hogy itt üldözik a zsidókat. Mi pedig, akik itt élünk, hitelesen, magyar nézőpontból szeretnénk elmondani és kommentálni a történéseket. De nemcsak a magyar közéletről igyekszünk tájékozódási pontot nyújtani a nyugat-európai jobboldali hírfogyasztóknak. Ezekben a videókban számos olyan európai történést is górcső alá veszünk, amelyekről ugyancsak ferdítve tudósít a nemzetközi sajtó. Ilyen témák például a migráció vagy az energiaválság kezelése, amelyekről jórészt csak cenzúrázott cikkek jelennek meg a fősodratú sajtóban a kontinens nyugati felén.

– Gondolom az angol videókkal nem lehet olyan eléréseket produkálni, mint a magyar nyelvűekkel.

– Egyelőre még nem, ám a videónkénti több ezres elérés is jó eredménynek számít, főleg, ha azt nézzük, hogy a projekt augusztus 4-i indulása óta néhány ilyen videó jött ki.

– Feltűnően jól beszél angolul. Hogyan tudta ilyen magas szinten elsajátítani a nyelvet?

– Gimnazista koromban több évig éltem az Egyesült Királyságban, emellett az édesanyám angoltanár, ami szintén előnyt jelentett a nyelvtanulásban.

– A facebookozók elsősorban a videóit látják. Beszélne kicsit részletesebben a Megafonban folytatott egyéb tevékenységeiről is?

– Oktatok a megafonos képzésben is, ami szeptembertől némileg megújulva folytatódik a nyári szünet után. Emellett nemrég elindítottam a saját YouTube-csatornámat, amelyre egyebek mellett olyan beszélgetős műsorokat tervezek, amelyek átvesznek egyes elemeket a hagyományos televíziós műfajból is. Ezekben – hasonlóan az angol nyelvű videókhoz – górcső alá veszünk majd különböző külpolitikai témákat is, amelyeknek azért lesz valamilyen magyar vonatkozásuk. Egyébként folyamatosan ötletelünk, és rendre születnek ígéretes elképzelések, amelyeket ki is próbálunk. A televízióval szemben a Megafon nagy előnye, hogy itt sokkal bátrabban kísérletezhetünk. Ha egy adott formátum nem váltja be a reményeinket, akkor egyszerűen abbahagyjuk, és másik irányban próbálkozunk tovább. Ilyet a tévében nem lehet megtenni. Egy új műsort akkor sem lehet néhány héten belül levenni a képernyőről az indítás után, ha nagyon rosszul muzsikál.

– Említette, hogy a megafonos oktatásban is részt vesz. Beavatna néhány műhelytitokba, amelyekkel sikeres influenszerré válhat valaki?

– Valóban van néhány trükk, amelyekkel felturbózható egy-egy bejegyzés, de nem lehet megspórolni a szélesebb körű ismeretek elsajátítását ahhoz, hogy sikeresen művelje valaki ezt a műfajt. A hallgatóink megtanulnak szöveget írni, bejegyzéseket készíteni, videókat gyártani, mémeket és egyéb vicces politikai tartalmakat csinálni. A videós anyagok kiemelten fontosak, hiszen ezeken keresztül jön át igazán az ember személyisége, és ez a leginkább ingergazdag formátum. Az influenszeri ambíciókkal rendelkezőknek mindenképpen azt javasolnám, hogy ilyen tartalmakból készítsenek minél többet.

– A hirdetések mellett hogyan fokozható egy bejegyzés népszerűsége, az elérések száma?

– Az emberek nagyon szeretik, ha bevonják őket a különböző tartalmak világába, gondolatmenetébe. Az angolok „call to action” -nek nevezik, amikor valamilyen – akár kisebb – cselekvésre késztetjük a felhasználókat. Ez lehet valami könnyedebb feladat vagy kvíz, de akár csak egy érdekes kérdés is. Hatékony módja az interakciók beindításának, ha a bejegyzésünk alá írunk egy vitaindító kommentet. Egy vicces kiszólás vagy utalás is jellemzően valamilyen reakcióra készteti a követőket, akár csak egy szmájli vagy lájk formájában. Ugyanakkor azt is fontos hangsúlyozni, hogy sikeres és hiteles nem attól lesz egy influenszer, ha lájkbajnokságot rendez.

– Pedig azt gondolná az ember, hogy jórészt ebben mérik a sikert.

– Ez nagy tévedés. Bár könnyű sok lájkot besöpörni valamilyen hangzatos, rendhagyó vagy sokkoló tartalommal, ám ha valaki folyamatosan csak erre hajt, akkor érdektelenné válhat. Hosszú távon a minőségre érdemes hangsúlyt fektetni, és arra kell törekedni, hogy minél változatosabbak és szemléletesebbek legyenek a tartalmak. Például színesítheti, valamint hitelesebbé is teheti az adott posztot, ha az általunk mondottakat különböző bevágott felvételekkel támasztjuk alá, a gazdasági témákat pedig mondjuk táblázatokkal illusztráljuk. Mindez nem feltétlenül azt jelenti, hogy hosszú posztokat kellene írni vagy világmegváltó szövegeket kellene előadni. Az ördög a részletekben rejlik, és valóban bármilyen kreatív aprósággal fel lehet dobni egy bejegyzést. A követőkkel történő kapcsolattartásban pedig nagyon fontos a rendszeres élőzés is. Nem árt, ha rendelkezünk bizonyos fokú spontaneitással, ugyanis ilyenkor például kiaknázhatjuk a váratlanul adódó vicces szituációkat.

– Említene erre egy példát?

– A kampány alatt éppen egy vidéki helyszínre autóztunk Deák Danival, amikor egyszer csak megcsörrent a telefonja, amelybe Karácsony Gergely szólt bele, és mondott el egy automatára rögzített kampányszöveget. Bocsánatot kért, amiért óriási dugók vannak Budapesten, és amiatt mentegetőzött, hogy ennyire járhatatlan a főváros. Vicces szituáció volt, azonnal rögzítettem, és végül jó kis videó lett belőle, amelyhez záporoztak a hozzászólások.

Nemrég elindult a korábbi híradós Youtube-csatornája is

– Visszakanyarodva a képzéshez: kívülről úgy tűnik, hogy egyes megafonos mikro-influenszerek úgy értek el jelentős sikereket és népszerűséget, hogy korábban nem a médiával foglalkoztak, semmi kapcsolatuk nem volt ezzel a területtel. Ilyen például Szakács István is, akinek már 33 ezer követője van a Facebookon, és a bejegyzései is kiugróan magas interakciókat generálnak.

– Ez valóban így van, és ebből is látszik, hogy a megfelelő ismeretek és készségek átadásával bárki ütőképes Facebook-harcossá képezhető. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy ilyen színvonalon csak kis létszámú képzésekben lehet oktatni, ezért egy-egy csoport maximum 8-10 fős.

– Más hasonló sikertörténetet is tudna említeni?

– Nagyon sokan vannak, és senkit sem szeretnék megsérteni azzal, hogy kihagyom. De talán a Jobb érzés nevű oldalt mindenképpen megemlíteném, amely több szempontból is különleges. A blogot kitaláló Méhes Mónika nevű hölgy korábban a vidéki háziasszonyok mindennapjait élte, ám amikor értesült a megafonos képzés lehetőségéről, akkor habozás nélkül belevágott, mert mindig is érdekelte a politika. Nagyon érdekes tartalmakat készít, amelyeknek az adja meg az egyediségét, hogy vicces, beszólogatós, ironikus stílussal vegyíti a hardcore politikát.

– A képzés után is tartják a kapcsolatot a mikro-influenszerekkel?

– Hogyne, később sem engedjük el a kezüket. Az említett Mónikát például rendszeresen segítjük a feliratozásban, de van, aki mondjuk a videója felvételéhez jön be a stúdióba, másokat világítástechnikai tanácsokkal látunk el, szóval ők is a Megafon közösség szerves részei. Ennek a támogató légkörnek a létrejöttét az a szerencsés körülmény is elősegíti, hogy a megafonos csapat teljesen máshogy működik, mint egy televízió. Utóbbiban mindenképpen erős rivalizálás alakul ki azért, hogy ki lehessen többet képernyőn, ki vezesse a legnépszerűbb műsorokat, és hasonlók. Nálunk ilyen nincsen, mi nem vagyunk ellenfelei egymásnak. Nem egymás kontójára lehetünk sikeresek, hiszen annál jobb, minél több különböző karakter van köztünk, akik különböző témákban képesek más-más közönséget megszólítani.

– Ismert, hogy szeptembertől indul a Megafon YouTube-csatornája. Ez milyen lehetőségeket, illetve kihívásokat jelent?

– A YouTube mindenképpen nehezebb terep, mint a Facebook, amit már az is érzékeltet, hogy míg utóbbira hétmillió magyar regisztrált, a videómegosztó portált ennek csak a töredéke használja rendszeresen. Emellett a YouTube-on máshogy működnek az algoritmusok, ráadásul óriási mennyiségű baloldali tartalommal kell versenyezni. Ezek között olyan nemzetközi fősodratú médiumok is megtalálhatóak mint a CNN, vagy az Al Jazeera, amelyeknek hatalmas, jól bejáratott követőtáboruk van. Izgalmas kihívás lesz, hogy ezen a felületen miként tudunk majd látszani. Mindenesetre abból lehet építkezni, hogy az elsősorban a fiatalok körében népszerű TikTokon már egész jól mennek a videóink.

– A YouTube-csatornára milyen anyagok készülnek majd?

– Jelenleg is dolgozunk a koncepción. A tervek szerint lesznek podcastok, különböző világmagyarázó és beszélgetős műsorok, sőt, dokumentumfilmek és tényfeltáró riportok is. A csatornának Szarvas Szilveszter a főszerkesztője, aki szintén számos izgalmas elképzelést hozott.

–A közösségi médiumokban az elsősorban jobboldali tartalmakat sújtó cenzúra is gyakori jelenség. Ezzel kapcsolatban milyen tapasztalatai vannak?

– Szerencsére engem eddig nem tiltott le a Facebook. A TikTokon viszont érthetetlen okokból több videómat is törölték már. Arra hivatkoztak, hogy a felvételek – amelyek tartalmazták Márki-Zay Péter egyik korábbi beszédének a részletét – nem egyeznek meg az irányelveikkel. A kollégáimnak egyébként az a tapasztalata, hogy az LMBTQ témákkal foglalkozó tartalmakat mindegyik platform kiemelten cenzúrázza, és ha valaki rendszeresen posztol ilyeneket, akkor előbb-utóbb tiltással kell számolnia, még ha semmi sértőt nem írt vagy mondott.

– A megafonos bejegyzései kommentszekciójában milyen hozzászólásokkal találkozik? Mennyire jellemzőek a gyűlölködő megnyilvánulások?

– Sajnos rendszeresen érkeznek ilyenek. Ha valaki kritikát fogalmaz meg, azzal semmi probléma, ám úgy gondolom, ha valaki személyeskedő, alpári hangnemben ír, azzal az illető valóban kiérdemli a tiltást.

Kárpáti András

Médiapiac

A Twitter felveszi a harcot a pedofíliával

A tulajdonosváltás óta kétszeresére nőtt a gyermekpornográfiával kapcsolatos fiókok letiltása a közösségi platformon.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Egy kiberbiztonsági szakember és adatelemző, aki a Twitter gyermekekkel kapcsolatos szexuális visszaélési anyagok felkutatásával foglalkozik, azt állítja hogy a platform csaknem megduplázta azoknak a felfüggesztett fiókoknak a számát, amelyek gyermekpornográfiát tartalmazó, kizsákmányoló tartalmakat osztanak meg.

Andrea Stroppa, a Ghost Data kiberbiztonsági csoport alapítója az év elején személyesen finanszírozta a probléma kutatását, miután egy tippet kapott a probléma súlyosságáról. Az akkor írt jelentés szerint több mint ötszáz olyan, gyermekekkel való szexuális visszaélést bemutató anyagot kínáló fiókot találtak, amelyek a nagyobb hirdetéseket vásárló Twitter-fiókok mellett vagy azok profiloldalain jelentek meg.

“Nincs kegyelem azok számára, akik részt vesznek ezekben az illegális tevékenységekben” – mondta Stroppa, hozzátéve, hogy a Twitter megtalálja az ilyen tiltott tartalmakat, és ennek megfelelően fog cselekedni, függetlenül attól, hogy mikor tették közzé azokat.

Stroppa elmondta, hogy miután Elon Musk átvette a Twitter vezetését, 24 órán belül a platform fokozta erőfeszítéseit a gyanús fiókok leküzdésére, aminek eredményeképpen 44 000 nem megfelelőnek ítélt felhasználónevet, és 1300 olyan profilt távolítottak el, amelyek különböző módszereket használtak a visszaéléseket felismerő szoftverek megkerülésére, kódszavak és képekben lévő szövegek használatával.

Összehasonlításképpen, egy korábbi jelentés szerint Musk felvásárlása előtt egy hónap alatt mintegy ötvenhétezer problémás felhasználónevet távolított el a platform, szemben az egy nap alatt eltávolított 44 ezerrel – emlékeztetett a V4NA hírügynökség.

Stroppa elmondta, hogy a Twitter továbbra is szenvedélyes szakértőkből álló csapatokat fog kialakítani, amelyek napi szinten vizsgálják az ilyen típusú jogsértéseket, és lépéseket tesznek ezekkel kapcsolatban a felhasználók számára egyszerűsített folyamatokkal.

“A Twitter most már biztonságosabb hely Elon vezetése alatt. És ez még csak a kezdet”

– mondta Stroppa.

Tovább olvasom

Médiapiac

Félremagyarázta a pápa „kegyetlenségről” mondott szavait a sajtó

Egy orosz egyházi vezető szerint vannak olyan erők, amelyek megpróbálják lejáratni a római katolikus egyházfő béketeremtő kezdeményezéseit. Úgy véli, a fegyverlobbinak vannak ügynökei, a médiában is.

Közzétéve:

Ferenc pápa audienciáján a vatikáni Szent Péter téren 2022. október 26-án, fotó: MTI/EPA-ANSA/Fabio Frustaci

Ferenc pápa legutóbbi interjújában azt próbálta érzékeltetni, hogy a kegyetlenség nem az orosz lélekből fakad, és hogy Oroszországnak küldetése van, de a média a maga módján értelmezte ezt – mondta Leonyid Szevasztyjanov, az orosz Óhitűek Világszövetségének elnöke szerdán a RIA Novosztyinak, a pápával folytatott levelezéséből idézve.

Oroszországban felháborodást keltett, hogy a katolikus egyházfő az America című jezsuita magazinban a múlt héten megjelent interjúja szerint azt hangoztatta, hogy az ukrajnai háborúban a legnagyobb kegyetlenséget az „orosz hagyományokon kívül” nevelkedett katonák követték el. A pápa a burjátokat és a csecseneket hozta fel példaként.

Szevasztjanov – elmondása szerint – megkérte Ferenc pápát, hogy tisztázza a nagy visszhangot kiváltó álláspontját.

„Amikor Oroszországról beszéltem, az orosz humanizmus hagyományáról beszéltem, Dosztojevszkijt idézve. Világossá akartam tenni, hogy a háború kegyetlenségei nem az orosz lélekből fakadnak. Mindig is az orosz nép megmentésére törekedtem, mert meg vagyok győződve arról, hogy nagy küldetése van. De a média a saját értelmezését kínálja”

– idézte Ferenc pápát Szevasztjanov.

Az óhitű tisztségviselő szerint vannak olyan erők, amelyek megpróbálják lejáratni a római katolikus egyházfő béketeremtő kezdeményezéseit.

„A pápa mindig bírálja a fegyvergyártást és a fegyverszállítást. Úgy véljük, hogy a pápa szavait a globális fegyverlobbi torzítja el, amelynek nem érdeke az ukrajnai háború befejezése. Ennek a lobbinak vannak ügynökei, a médiában is. Mindent meg fognak tenni, hogy megzavarják a pápa minden béketeremtő kezdeményezését, lejáratva őt és elferdítve szavait”

– zárta szavait Szevasztyjanov.

A vallási vezetőt megszólaltató hírügynökség anyagában nincs szó arról, hogy vajon a csecsenekről és a burjátokról pontosan mit is mondott a pápa.

De kik is azok az óhitűek?

Paul Richard Gallagher érsek, a Vatikán „külügyminisztere” korábban bejelentette, hogy a Szentszék kész helyszínt biztosítani az ukrajnai konfliktus rendezéséről szóló tárgyalásoknak. Október végén egy jól értesült vatikáni forrás azt mondta a RIA Novosztyinak, hogy a Szentszék hajlandó mindent megtenni az ukrajnai béke érdekében és kész lenne közvetíteni, ha mindkét fél felkérné erre. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy Oroszország nyitott a kapcsolatfelvételre, de Ukrajna volt az, amely törvényben tiltotta meg a tárgyalások folytatását.

Az oroszországi ortodox egyházon belül az óhitűek és az újhitűek között a 17. században következett be szakadás, mivel Nyikon moszkvai pátriárka – Alekszej Mihajlovics cár segítségével – a vallást megreformálva visszatért az eredeti bizánci keresztény dogmákhoz. Az óhitűeket, akik ellenálltak az orosz egyház liturgikus rendjének a göröggel, elsősorban a konstantinápolyival való egyesítésének, és bírálták, hogy a reform a szekularizáció feltételeit teremtette meg, a 20. század hetvenes éveiig kiközösítette az orosz ortodox egyház.

Kornyilij metropolita, aki 2005 óta az óhitűek vallási vezetője, 2017 márciusában a Kremlben járva meghívta Vlagyimir Putyin elnököt a közösségbe, aki ennek eleget is tett. Személyében orosz államfő először járt az óhitűek templomában, a moszkvai Rogozsszkaja szlobodában.

Tovább olvasom

Médiapiac

A legnagyobb amerikai napilap dolgozóinak többsége lép sztrájkba éjféltől

A New York Times a szakszervezet által kért béremelésnek mindössze a felét hajlandó megadni.

Közzétéve:

Borítókép: A The New York Times épületének bejárata a 8. sugárút és a W 41. utca sarkán, fotó: MTVA/MTI/Lehotka László

Még a New York Times bojkottálására is felszólították az olvasókat az amerikai lap sztrájkba lépő dolgozói. Csütörtök éjféltől a szerkesztőség többsége áll le a munkával, aminek a legfőbb oka, hogy a médiavállalat nem tudott megegyezni a szakszervezettel a béremelések mértékében, miközben jelentősebb leépítés is zajlik. Több egyéb kérdésben már hónapokkal ezelőtt érzékelhető volt a feszültség a felek között.

A New York Times több mint ezeregyszáz dolgozója, vagyis az 1800 fős szerkesztőség nagyobbik része lép sztrájkba csütörtök éjféltől – számolt be róla a CNN. Az egynaposra tervezett munkabeszüntetés oka, hogy zátonyra futottak a médiacég és a szakszervezet közti tárgyalások a bérezéssel, a nyugdíjjal, valamint az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdésekben, amelyekben a felek közötti új szerződés aláírásához kellett volna közös nevezőre jutniuk. Ráadásul mindeközben egy jelentősebb, számos elbocsátással járó leépítés is zajlik.

Egyes dolgozók a New York Times bojkottálására is felszólították az olvasókat, akiktől azt kérték, hogy a sztrájk napján semmilyen közösségimédia-platformon ne nyissák meg a lap felületeit, és más formában se fogyasszák a híreit.

– Olvassanak inkább helyi híreket, vagy hallgassanak közszolgálati rádiót. Készítsenek el egy jó ételreceptet – ajánlotta egy felháborodott munkatárs.

Az elmérgesedő helyzetet már az is jelezte, hogy a The New York Times Guild nevű szakszervezet szerdai közleményében azzal vádolta az amerikai napilapot, hogy az rosszhiszeműen állt a tárgyalásokhoz. – A béremeléssel kapcsolatos javaslatuk messze elmarad az infláció és az Egyesült Államok más cégeinél eszközölt korrekciók mögött – írta a szakszervezet a sztrájkot bejelentő kommünikéjében.

Valóban nem közeledtek egymáshoz az álláspontok, hiszen míg a New York Times 5,5 százalékos emelésre lett volna hajlandó, a Guild 10 százalékot követelt.

Emellett olyan egyéb ügyekben sem sikerült megállapodniuk, mint a teljesítményarányos díjazási rendszer, vagy a huzamosabb távollét utáni munkába állás feltételeinek az átalakítása. Ezeken a területeken a szakszervezet korábban diszkriminatívnak nevezte a lap gyakorlatát, azt hangoztatva, hogy a fehér munkatársak könnyebben kapnak magasabb értékelést.

A New York Times történetében ritkán került sor sztrájkra, utoljára 1981-ben volt egy egynaposnál rövidebb munkabeszüntetés, 2017-ben pedig a dolgozók mindössze egy rövid kivonulással tiltakoztak egy részleg tervezett megszüntetése ellen. Az pedig utoljára 1978-ban fordult elő, hogy sztrájk miatt nem jelent meg az újság, ám ez az időszak akkor 88 napig tartott.

Kárpáti András

Tovább olvasom