Kövess minket!

Médiapiac

Debütál A történelem nyomában című sorozat

Híres, szóbeszéden alapuló legendákat mutat be, majd szemtanúk, leszármazottak bevonásával bizonyítja be a valóságot.

Dzsingisz kán sírhelye, a Kennedy gyilkosság, Billy, a Kölyök kivégzése – minden legendás személyiség halála után összeesküvés-elméletek egész sora lát napvilágot, miközben kincsvadászok és szenzációhajhászok félinformációi mellett eltörpül a valóság. A DoQ-n február 15-én 22.00-kor debütáló A történelem nyomában című sorozat híres, szóbeszéden alapuló legendákat mutat be. Lássunk öt rejtélyes esetet, melyek a mai napig megosztják a közvéleményt.

Hol van Dzsingisz kán sírja?

A fél világot meghódító Dzsingisz kán halála váratlan és státuszához mérten megalázó volt, ugyanis nem harcban esett el, hanem több mint valószínű, hogy lezuhant a lováról és a sérüléseibe halt bele a Mongol Birodalom feje. Katonái ezért teljes titokban temették el egy jelöletlen helyen, a sírásó rabszolgákat pedig lemészárolták, hogy soha senki ne bukkanhasson a maradványokra. Mára azonban igazi atlantiszi rejtéllyé vált a kán temetkezési helye, kutatók és kincsvadászok modern technológiával keresik a végső nyughelyet abban bízva, hogy az uralkodó maradványain túl 13. századi kincsesbányára bukkannak. Vajon sikerül valaha megtalálni Mongólia legféltettebb titkát?

Mi lett Billy-vel, a Kölyökkel?

Henry McCarty, ismertebb nevén Billy, a Kölyök húsz éves kora ellenére a Vadnyugat egyik leghíresebb, legrettegettebb orgyilkosa volt, mégis keveset tudni arról, honnan származott, hogyan élt, és – ami a legfontosabb -, hogyan halt meg. A rablógyilkos bandita után korában valóságos hajtóvadászat folyt, ám akárhányszor szorult a hurok, Billy furfangos módon megszökött üldözői elől. 1880. novemberében aztán a vadászat élére Billy korábbi társa, Pat Garrett került, aki méltó ellenfélnek bizonyult. Garret 1881. júliusában bukkant a Kölyök nyomára és egy magánakció keretében, egy ranchon lőtte le. Ám a két férfi közös múltja miatt és a szemtanúk hiányának következtében sokan a mai napig úgy vélik, hogy Garret megkegyelmezett a 20 éves banditának, és Billy idősen halt meg valahol.

Tutanhamon átka csak a média kreálmánya?

Tutanhamon síremlékére 15 évnyi kutatás után bukkant rá két kutató, Howard Carter és George Herbert, Carnarvon grófja. Az előcsarnokban állítólag találtak egy agyagtáblát, amin ennyi állt: „A halál szárnya meglegyinti azt, aki megzavarja a fáraó álmát”. Az ásatás után furcsa dolog történt: Herbert vérmérgezést kapott egy szúnyogcsípéstől, melybe hamarosan bele is halt. A legenda szerint ezzel egy időben kihunyt a fény a kórházban és kutyája holtan esett össze Londonban, így nem csoda, hogy Kairóban terjedni kezdett a pletyka, mely szerint a két régész egy ősi egyiptomi átkot szabadított magára… Vajon mi igaz a legendából, és mennyi köszönhető a média szalagcímeinek és a babonás meggyőződésnek?

Ki lőtte le Kennedyt?

John F. Kennedy állítólagos gyilkosát, Lee Harvey Oswaldot két órával a merénylet után fogták el. A gyors intézkedés ellenére – vagy pont ezért – sok elmélet merült fel, miszerint nem Oswald volt az egyedüli gyilkos. A hivatalos jelentés szerint a három eldördült lövés egyike okozta az elnök halálos fejsérülését, ám hanganyagok szerint több lövésről is szó lehet, amelyek legalább két különböző helyről érkeztek, két lövészt feltételezve. A körülmények gyanússágát csak fokozták az utólag megismert orvosi jelentések, amelyekből kiderült, hogy az elnök röntgenfelvételén látható koponyasérülés anatómiailag hibás, ráadásul a boncolást olyan szakértő végezte, aki korábban lőtt sebekkel nem is találkozott még. A Gallup Poll felmérése szerint az amerikaiak 75%-a a mai napig nem hisz a végleges ítéletben, miszerint egy lövész okozta az elnök vesztét.

Kik buktatták meg a maffiavezért?

Al Capone a modern történelem legfiatalabb bűnözőjeként írta be magát a köztudatba, habár önmagát inkább hírességnek tekintette. A hírhedt maffiavezér hét év leforgása alatt több mint 300 ember haláláért volt felelős, azonban a helyi rendőrség képtelen volt őt rács mögé juttatni. Köztudott, hogy a gonosztevő vesztét végül egy adócsalás okozta, melyet végre sikerült rábizonyítani, ám kevésbé ismert a szövevényes rajtaütés igaz története. A titkos CIA műveletet hat chicago-i üzletember kezdeményezte, akik megelégelték, hogy a város negatív megítélése miatt értékes üzleti lehetőségektől esnek el. A maffiavezérre végül 1 millió dollár fizetetlen adót sikerült rábizonyítani, ami már elég volt a letartóztatáshoz.

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom