Médiapiac
De miért imádják a pártok teleplakátolni az országot?
Magyarországon az elmúlt években a közterületi piac egészen más szerepet töltött be, mint ahogy azt megszoktuk. A hagyományosan marketingkommunikációs csatornaként működő közterületi hirdetés a nyilvánosság formálójává és a politikai csatározások fő terepévé vált. Urbán Ágnes médiakutató írása.
A közterületi hirdetéseknek minden fejlett piacon megvan a maguk szerepe. Közismert, hogy minden hirdető próbálja úgy eljuttatni a saját üzeneteit, hogy azok minél hatékonyabban elérjék a fogyasztót, és az óriási reklámzajban, ahol a reklámkerülés már szokványos jelenség, a közterületnek kiemelkedő jelentősége van.
A kormányzati kommunikáció felismerte, hogy a közterület nemcsak kereskedelmi hirdetésekre alkalmas, hanem a politikai üzenetek is nagyon hatékonyan továbbíthatók általa. A világon mindenhol jellemző, hogy választási kampányidőszakban a pártok közterületen is hirdetnek, újszerű azonban, hogy a kormány egy teljesen egysíkú üzenettel, ugyanazzal a kék színű kreatívval teleszórja az országot.
A kormánynak egyértelmű célja, hogy a kommunikációs mezőt uralja, és az is jól tetten érhető, hogy ez nem a szakmapolitikai viták uralását jelenti, hanem leegyszerűsített, jól megfogható üzenetek (például „Magyarország jobban teljesít”, „Üzenjük Brüsszelnek”, „Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén!”) sulykolását.
Ahhoz, hogy ezek az üzenetek nap mint nap mindenkit elérjenek, szükség van a közterületi hirdetésekre. A végtelenül szétszakadt magyarországi médiatérben, ahol élesen elválnak a kormánypárti és a kormánykritikus médiumok, és a lakosság mind nagyobb számban az internetről tájékozódik, egyre nehezebb a közönség egészének elérése.
Lényegében az utca maradt az egyetlen hely, ahol mindenki elérhető, politikai preferenciától és médiahasználati szokásoktól függetlenül. Nem véletlen az sem, hogy számtalan történet szerint idelátogató turisták, üzletemberek vagy éppen politikai delegációk csodálkozásukat fejezték ki a budapesti utcakép miatt. Miután máshol a kereskedelmi üzenetek sokfélesége jellemzi a közterületi piacot, vagy éppen választási kampány idején pártok sokasága hirdet az utcákon, Magyarországon egészen más volt a helyzet az elmúlt időszakban. Vizuálisan is szokatlan, hogy a felületek jelentős részét ugyanaz a hirdető vásárolja meg, és ugyanazt a kreatívot jelenítse meg rajta.
Mára már szinte minden politikai párt felismerte a közterületi hirdetések jelentőségét, nem véletlen, hogy a kormány törvényi úton próbálja meg szűkíteni ezt a piacot.
Márpedig a közéleti színtéren éppen ez a verseny lényege, talán nem véletlen, hogy a választások előtt néhány hónappal a kormánypárt szükségesnek érezte a közterületi hirdetések piacának korlátozását. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szabályozás kijátszható, így könnyen lehet, hogy az elkövetkező hónapok politikai kommunikációs versenye éppen a közterületen lesz majd igazán intenzív.
A szerző közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem Infokommunikációs Tanszékének docense.
(Urbán Ágnes publicisztikája eredetileg a Médiapiac 2017/9-10. számában jelent meg.)
Médiapiac
A külpolitikai újságírásba avat be a Magyar Médiafigyelő legújabb száma
A külföldi tudósítók, a haditudósítók és az ’56-os forradalomról tájékoztató sajtómunkások tevékenységéről is sokat megtudhatunk a folyóirat hasábjairól.
A külpolitikai újságírás világába nyújt betekintést a Transzparens Újságírásért Alapítvány Magyar Médiafigyelő című folyóiratának 2023. évi második száma. A lap cikkei ismertetik a téma elméleti hátterét, a hozzá kapcsolódó szakmai és diplomáciai narratívákat, ezt követően pedig felvázolják a külföldi tudósítók munkájának lényegi elemeit és az elmúlt évtizedekben történt változásokat. Az olvasók bepillantást nyerhetnek a haditudósítás kulisszái mögé is, hogy miként zajlik a különböző katonai műveletekkel kapcsolatos tudósítói tevékenység a háborús vagy egyéb konfliktusövezetekben. A lapszám bemutat néhány híres haditudósítót, majd nyomon követi, hogyan alakult a háborúk tálalása és milyen módon változott az újságírók hozzáférése a kényes információkhoz.
A szerkesztők külön cikket szentelnek azoknak
a külföldi tudósítóknak, akik sokszor az életüket, de legalábbis a testi épségüket kockáztatva az 1956-os forradalom sűrűjéből tájékoztatták az általuk képviselt sajtótermékek olvasóközönségét.
Elemzésükben kitérnek arra is, hogy milyen körülmények között végezték munkájukat a forradalom árnyékában, és hogyan látták, majd interpretálták az 1956 októberében lezajlott tragikus eseményeket. A folyóirat következő száma a forradalom külföldi sajtóképének részletesebb rekonstruálásával folytatja majd a téma feldolgozását.
Azt is megvizsgálják, hogy az utóbbi két évtizedben mely országok médiumai rendelkeztek saját magyarországi vagy a szomszédos államok valamelyikében tartózkodó közép-kelet-európai tudósítóval, majd azt is górcső alá veszik, hogy milyen tendenciák fedezhetők fel a hazánkban működő külföldi tudósítói hálózat működésében. Végül azt is bemutatják, hogy kik írják a Magyarországról szóló tudósításokat. A Transzparens Újságírás Alapítvány mottójának megfelelően, miszerint céljuk, hogy „informáljunk azokról, akik informálnak téged”, arra törekszenek, hogy közelebb hozzák az olvasókhoz azon külföldi újságírók személyét, akik a magyar vonatkozású híreket tolmácsolják, munkájukkal pedig önkéntelenül is formálják a Magyarországról alkotott képet.
A folyóirat második száma IDE KATTINTVA érhető el.
Médiapiac
A Médiatanács jelzésére tett gyermekvédelmi lépéseket a bajor és a cseh médiahatóság
Az Amazon Prime Video és a HBO Max Hungary streamingszolgáltatók kínálatában elérhető filmek közül több alacsonyabb korhatárbesorolást kapott, mint azt a magyar szabályozás megkívánná. A külföldi társhatóságok a magyar megkeresések alapján intézkedtek a szolgáltatókkal szemben.
A Médiatanács tájékoztatása szerint a bajor joghatóság alá tartozó Amazon Prime Video műsorkínálatában elérhető tartalmak besorolása több esetben nem felelt meg a magyar szabályozásnak. A bajor médiahatóság a Médiatanács ellenőrzésének eredménye alapján megvizsgálta a műsorszámokat. Arról tájékoztatta a magyar médiahatóságot, hogy
az eljárás nyomán a szolgáltató önkéntesen módosította A bűn éjszakája, a Jason Bourne, az Assassin’s Creed és a Széttörve című műsorszámok korhatár-megjelölését.
A Médiatanács megkeresésére reagálva a cseh médiahatóság felhívta az HBO MAX Hungary Csehországban bejegyzett médiaszolgáltatóját, hogy tegyen eleget a magyar jogszabályban meghatározott szigorúbb klasszifikációs követelményeknek. Ahogy arról korábban hírt adtunk, a streamingszolgáltató több filmet is a hazai követelményeknél alacsonyabb korhatár-megjelöléssel tett elérhetővé.
Az HBO Max kifogásolt műsorszámai: A kaptár: Raccoon City visszavár, a Démonok között: Az ördög kényszerített, az Eleven kór, a Röfi – Malacka ésa Mortal Kombat című filmek voltak. Ezek a magyar korhatár-besorolási szabályok szerint 18 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámok, míg a szintén a HBO Maxon elérhető Mátrix: Feltámadások című film a IV. korhatári kategóriába tartozik, azaz 16 éven aluliak számára nem ajánlott.
Médiapiac
Eljárás indul a Dikh TV és két helyi rádió szolgáltatójával szemben
Termékmegjelenítésre vonatkozó szabály be nem tartása és hatósági határozatban megállapított, műsorstruktúrával kapcsolatos követelmények nem megfelelő teljesítése miatt indul eljárás a Dikh TV országos kereskedelmi televízió és két helyi rádiócsatorna szolgáltatójával szemben is – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa az MTI-vel.
A Dikh TV országos vételkörzetű kereskedelmi televízió május 11-17. közötti adáshetét vizsgálva a Médiatanács megállapította, hogy a médiaszolgáltató nem tett eleget az általa vállalt szórakoztató zenei tematika arányára vonatkozó vállalásának, valamint nem tartotta be a közszolgálati műsorszámok közlésére szánt minimális műsoridőt sem.
Ezenfelül május 12-én a televízió egyik délutáni műsorának tartalma nem felelt meg a termékmegjelenítés szabályainak. A Médiatanács tehát eljárást indít az országos kereskedelmi televízió szolgáltatójával szemben.
A Budaörs Rádió műsorainak hatósági ellenőrzése alapján a június 26-án sugárzott délelőtti – a médiaszolgáltató jelzése alapján termékmegjelenítést tartalmazó – műsorszámban olyan direkt rekláminformációk hangoztak el, amelyek alkalmasak lehettek arra, hogy közvetlenül felhívják a hallgatókat az ismertetett szolgáltatás igénybevételére. Ezért a vizsgálat nyomán a helyi vételkörzetű kereskedelmi rádió szolgáltatója ellen hatósági eljárás indul.
Az Eger 100,7 MHz-en sugárzó 100,7 – BEST FM néven működő helyi vételkörzetű kereskedelmi rádió július 22-28. közötti adáshetének vizsgálata alapján a médiaszolgáltató nem tett eleget a közszolgálati célokat szolgáló, a helyi közélettel foglalkozó tartalmak, valamint a szöveg és zene arányára vonatkozó hatósági szerződésben megállapított vállalásának. A Médiatanács közigazgatási hatósági eljárást indít a szolgáltatóval szemben.
A Médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – közölte az NMHH.
Borítókép: illusztráció