Médiapiac
D. Tóth Kriszta: „Nem tudom megjátszani magam”
A televíziós ranglétra szinte minden fokát megjárta, közben pedig hozott sok jó döntést és kötött néhány rossz kompromisszumot. A Magyar Televíziót öt évvel ezelőtt hagyta el, azóta nem adta az arcát képernyős produkcióhoz egészen a közelmúltig. D. Tóth Kriszta önazonosságról, a WMN-ről, és arról, ami igazán érdekli: ügyekről és emberekről.
Újságíró, szerkesztő-riporter, tudósító, híradós, talk show háziasszony, regényíró. Mintha a folyamatos útkeresés jellemezné a karriered.
Hol vagyok én ebben? Sokszor felteszik ezt a kérdést, és azért szoktam magamban rajta mosolyogni, mert én ezt nem útkeresésnek érzem, hanem útnak; világéletemben egy dologgal foglalkoztam. Újságíró vagyok, történeteket mesélek. Az másodlagos, hogy ezek írott vagy beszélt formában kerülnek-e a közönség elé. Ahol a legjobban érzem magam, ahol a leginkább én vagyok, az a WMN. Mostanra mélyült el a személyiségem, a tudásom, elég tapasztalatom van, megéltem a kudarcokat, levontam a következtetéseket ahhoz, hogy azt mondhassam, az vagyok én, amit most látnak az emberek.
Az adott időszakokban az adott szerepek mennyire voltak önazonosak?
Milyen szakmai kihívások, lemondások árán jutunk el a máig?
Mint mindenkinek, aki két évtizede űz egy szakmát, nekem is volt olyan munkám, amely kapcsán rossz kompromisszumokat kellett kötnöm. A DTK Show-ban remek csapattal dolgoztam. A legtöbben közülük előtte hír-, riport- és magazinműsort készítettek, akárcsak én. Velük együtt tanultam meg, hogyan kell szórakoztató műsort készíteni, de mire eljutottunk odáig, hogy elkezdett működni, és a nézők is megszerették, elfogyott körülöttünk a levegő a csatornánál, én pedig – úgy emberileg, mint szakmailag – elfáradtam és felmondtam. Ez nagyon fájdalmas időszak volt. Túl vagyok rajta. Az ember elesik és feláll párszor huszonhárom év alatt.
Mennyire az ösztönösség, illetve mennyire a tudatosság határozza meg a karriered?
Kívülről nézve úgy tűnhet, hogy mindig nagyon tudatosan építkezem, pedig kifejezetten ösztönös ember vagyok, talán túlságosan is hallgatok az intuíciómra, még az üzleti életben is.
 |
| D. Tóth Kriszta |
Számomra ez a vállalkozás nem egotrip, a WMN-t egyfajta szolgálatnak fogom fel, amely egyre inkább erős márka önmagában is.
Soha nem szerettél szerepelni, miközben az állandó médiajelenlét elengedhetetlen feltétele volt a sikereidnek, ahogy a személyes ismertséged a WMN-nek is nagy lökést adott.
Valóban inkább introvertált ember vagyok. Nincs bajom azonban azzal, ha valaki jobban kitárulkozik. Annak idején, amikor ismert lettem, más volt a sztárvilág, az embernek jólesett, ha kíváncsiak voltak rá, és nem jelentek még meg azok a szakemberek, akik azt mondták volna, hogy húzzam meg a határt. Volt, hogy én is túl sokat mutattam a magánéletemből, meg is égettem magam.
 |
| D. Tóth Kriszta |
Itt ül velem szemben egy nő, aki nem bulvárhősnő, mégis megjelentetett egy intim családi történetet az édesanyjáról. Ugyanazt a kettősséget érzem ennek kapcsán is.
Amit édesanyámról írtam, egy dramatizált irodalmi mű. Egy regény. Egy valós karakter története, amely keresztülment a szűrőmön, de elemelődött a valóságtól.
A WMN mindig is karakterekben gondolkodott. A személyiséged karakterjegyei az írásaidból is kitűnnek. Hogyan jellemeznéd magad a csapaton belül?
Én vagyok a főnökasszony. (Nevet.) Amit látsz a videókban, amit olvasol a cikkeimben, az vagyok én. Nem akarom megmondani, mit gondolj rólam. Az, hogy egy olvasó, egy néző mit kezd a történeteimmel, az ő saját szellemi szabadsága. Nekem az a dolgom, hogy tartalom-előállítás közben önazonos maradjak. Hogy miképpen olvasol, nézel engem, az már, tudod… (mosolyog) rád tartozik.
Milyen történetek hoznak lázba?
Ha ott ül mellettem Básti Juli, nem akarom 12 perccel elintézni. Elkezdtem úgy beszélgetni, ahogy jólesik, így állt meg a műsoridő 35–40 percnél. Ennyi idő alatt be lehet járni egy ívet a történetben.
 |
| D. Tóth Kriszta |
Ha azt kérdezed, mi érdekel engem személyesen, azt mondom, a családon belüli erőszak, a kultúra, a humor, a gyerekjogok, az apák és gyerekeik, az apák és anyák viszonya, emberek, akiknek van mondanivalójuk. Sajnos egyre kevesebb az olyan felület, ahol lehet velük beszélgetni.
Viszont egyre több autós-beszélgetős műsor van a YouTube-on is.
Nincs időm azzal foglalkozni, ki mit és hogyan csinál meg. Ezt a műfajt nem én találtam ki, én csak testre szabtam, és sikerre vittem Magyarországon. Ahogy mindenki más is testre szabja a formátumot. Mondj egy műsort, ami pont olyan, mint az Elviszlek magammal!
Ahol ugyanaz a szituáció, és még énekelnek is?
Világsztárok énekelnek egy musicalszínész-képzést kapott műsorvezetővel egy autóban Los Angeles utcáin… azt hiszem, ebben az összehasonlításban James Cordennek lejt a pálya. Az autóban beszélgetés a 2000-es évek elején már a Magyar Televízióban is megjelent a TV Taxi című műsorban. Én magam 2012-ben készítettem először ilyen interjút, amikor Niki Lauda a DTK Show vendége volt. Kitaláltuk, hogy a bekamerázott kocsimmal kimegyek érte a repülőtérre, és úgy fogunk beszélgetni. Nagy sikere volt, lényegében akkor született meg az Elviszlek magammal ötlete.
A provokáció után felteszem a valódi kérdést…
Persze, jöhet. (Nevet.)
 |
| D. Tóth Kriszta |
Szerinted mitől jó a műsor?
Attól, hogy nem játszom meg magam, ahogy a vendégeim sem. Csak azokat a kérdéseket teszem fel, amelyek valóban érdekelnek. A városi közlekedés nagy koncentrációt kíván, ez kikapcsolja a felettes én minden túlgondolkodását, görcsösségét.
Két ember beszélget egy autóban, nincs semmiféle csinnadratta, csillámpónifilter és szárazjég. |
A tizenkét éves lányom, aki nagy YouTube-fogyasztó, azt szokta mondani, hogy olyan „real”. (Nevet.)
 |
| D. Tóth Kriszta |
Mozgókép vagy szöveg?
Nem vagyok hajlandó erre a kérdésre válaszolni, mindkettőt imádom. (Nevet.) Úgy vagyok teljes, ha van audiovizuális és írott tartalom is az életemben. Nem véletlen, hogy amikor elindult a WMN, azonnal lett YouTube-csatornája is, abszolút multiplatformos tartalomgyártásban gondolkoztunk. Ezek ma már nem különválaszthatók.
Print kiadványotok nincs.
Ahogy Náray Tamás mondta az első Elviszlek-adásban: „Nem kell minden trapézon ugrálni, anyukám!” Tudod, milyen szívesen megírnám a rég tervezett novelláskötetemet? Három-négy szöveg van kész belőle, még legalább tíz kellene; itt mozgolódnak a fejemben, de nem akarok belehalni a munkába, mert én élni szeretek.
 |
| D. Tóth Kriszta |
Miért döntöttél úgy, hogy visszatérsz a képernyőre?
Öt éve nem voltam tévéképernyőn, és egyáltalán nem hiányzott. A tévézést követően három év teljes szünetet tartottam a médiában, szükségem volt egy kis detoxra. Adtam magamnak időt gyászolni, nem kapkodtam el, nem futottam bele másik munkába. Az persze jólesett, hogy miközben a könyveimet írtam, televíziós vezetők megkerestek, de mindenkitől türelmet kértem. Szerettem volna valami sajátot, aztán elindult a WMN. Az Elviszlek magammal azért is jött létre, hogy épüljön a WMN videócsatornájának közönsége. Hiába hívták a műsort évek óta, nem adtuk. Most viszont már „nagylány”, eljött az idő, hogy belépjünk vele egy másik platformra.
Miért egy viszonylag alacsony nézettségű csatornára, a Spektrum Home-ra esett a választás?
Annál jobb megkeresés nem kell, mint hogy azt mondták, csináljuk azt és úgy, amit és ahogy eddig. A Spektrum hiteles márka, ahol egy teljesen független, szakmailag komolyan vehető csapat jött létre, akikkel szabadon dolgozhatunk. Az Elviszlek magammal lesz az újjáalakuló csatorna egyik alappillére, a tévéadót pedig június vége óta már hárommillió háztartásban lehet fogni. Jó egy kezdődő építkezésben részt venni.
A bejelentés kapcsán azt lehetett olvasni, hogy több közös produkcióban is gondolkodtok.
A WMN produkciós csapatával komoly fejlesztés folyik, de még nem mondhatok semmi konkrétumot. Szeretnénk, ha ősszel már egy másik új, izgalmas formátummal is megjelenhetnénk a csatornán.
 |
| D. Tóth Kriszta |
Az UNICEF egyetlen magyarországi nagyköveteként mire kívánod felhívni a figyelmet?
Mit jelent számodra a szerepvállalás?
UNICEF-esnek lenni életforma. A világ legnagyobb ilyen jellegű karitatív szervezetéről beszélünk. Olyan országokban a leghatékonyabb, ahol nincsenek civil szervezetek, nincs jogállamiság, ahol elhúzódó válságban éheznek, fáznak magukra hagyott családok. Magyarországon fontos gyerekjogi tevékenység folyik, több szuper programunk is van, például a munkatársakkal járjuk a magyar iskolákat, bántalmazásról, cyberbullyingről beszélgetünk, érzékenyítünk. Próbálok kezdeni valamit azzal, hogy a munkámból kifolyólag úgy alakult, a szavamra többen figyelnek.
Médiapiac
Így manipulál a német köztelevízió (videó)
Tiltakozik a Magyar Nemzeti Médiaszövetség a Deutsche Welle budavári riportja ellen.
A budai Várban zajló építketésekről és a budapesti Kossuth Lajos tér átépítéséről közölt riportot nemrégiben a Deutsche Welle, amelynek révén a német közszolgálati médium azt igyekezett bizonyítani, hogy a magyar kormány szélsőségesen nacionalista, és szembemegy az Európai Unió által vallott értékekkel – hívta fel a figyelmet a tévés riportra a Mandiner, amelynek szemléje szerint rögtön a műsor elején elhangzik, hogy a kormány „kisajátítja a város tulajdonában lévő ingatlanokat”.
Ennek kapcsán V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere, az ellenzéki Párbeszéd Magyarországért párt politikusa szólal meg, akit nagyon elkeserítenek az építkezések, mert szerinte a kormány rossz társadalmi üzenetet közvetít általuk, és ő nem akarja az 1944-es állapotában látni a Várnegyedet. „Ez a kormány önkényes, diktatórikus, a társadalom érdekeivel szembemenő döntése volt” – panaszkodik a politikus, aki ezután egy helyi lakossal, Wágner Tamással kiegészülve arról beszél, hogy semmit sem lehet tenni a beruházások ellen, amelyek következményeként a környék élhetetlenné válik az itt lakók számára.
A Vár után a riport következő állomása a Kossuth tér, amely a Deutsche Welle szerint majdnem úgy néz ki, mint 1944 márciusában, ekkor az Adolf Hitlerrel szövetséges Horthy Miklós kormányozta Magyarországot – emeli ki a Deutsche Welle narrátora.
Itt szólal meg Ungváry Krisztián történész, aki szerint a Nemzeti Vértanúk Emlékművének első és 2019-es második felavatása között nagyon sok a hasonlóság, majd a riport Kövér László avatóbeszédét idézi, amelyben a házelnök arról szól, hogy Magyarországot idegengyűlölőnek és homofóbnak tüntetik fel, amiért ragaszkodik hagyományaihoz. Ungváry szerint beszédében Kövér annak ellenére egyenlőségjelet tesz a mai ellenzék és a terroristák közé, hogy a hasonló pártok Nyugat-Európában több helyen is kormányon vannak.
„Miért kellene Magyarországnak az Európai Unió tagjának lennie, amikor itt teljesen más elveket terjesztenek, mint amiket az Európai Unió képvisel?”
– hangzanak a történész szavai német fordításban. Ungváry Krisztián egyebekben nem érti, Orbán Viktorék miért ragaszkodnak annyira az 1940-es évek emlékéhez, hiszen hazánk Horthy alatt súlyos csapást élt át, az 1944-es év pedig nem volt jó a magyar történelem szempontjából.
A Deutsche Welle riportját itt tudja megtekinteni:
A riport a budai Várban zárul, ahol egy férfi arról beszél, hogy “az Orbán-kormány budavári üzelmei” miatt elköltözik onnét. Megjegyzi egyúttal, hogy a felesége is zsidó, és kifejti: „Ha a zsidók akkoriban tudták volna, miért kell felszállniuk a vonatokra, akkor nem szálltak volna fel. Nem akar még egyszer ilyen vonatra szállni” – magyarázza a férfi, majd a narrátor arról tájékoztatja a nézőket, hogy politikai okokból már több százezer magyar döntött a hazája elhagyása mellett.
Tiltakozik a Magyar Nemzeti Médiaszövetség
A Deutsche Welle elfogult tudósítása ellen a Magyar Nemzeti Médiaszövetség is tiltakozott, minden szakmai és etikai határt túllépő propagandafilmnek minősítve a televíziós anyagot.
“A Fokus Europa című műsorban adásba került műsorszám a legsötétebb idők filmhíradóit megszégyenítően manipulatív, a megrendezett jelenetek legfeljebb szappanoperába valók, de egy televíziós magazinműsorba semmiképpen”
– olvasható a Magyar Nemzeti Médiaszövetség közleményében, amely reményét fejezi ki afelől, hogy a német köztévé által a 2022-es magyarországi választásokat megelőző időszakra beharangozott magyar nyelvű médiatartalmak az alapvető szakmai és műfaji követelményeknek megfelelően készülnek majd.
A közlemény rámutat: jóllehet a Deutsche Welle a magyar média sokszínűségének javítását ígéri, mégsem firtatja azt a V. Naszályi Márta I. kerületi polgármestertől, az ellenzéki Párbeszéd Magyarországért párt politikusától származó “teljesen önkényes megállapítást”, amely szerint a Várnegyed újjáépítésével a magyar kormánynak az 1944-es állapotok visszaállítása a célja. A Magyar Nemzeti Médiaszövetség szerint
e kijelentést a műsor szerkesztőinek a kiegyensúlyozottság jegyében véleményeztetnie kellett volna a Nemzeti Hauszmann Program illetékeseivel, nem pedig evidenciaként kezelni azt, és azt sugallni általa, hogy a magyar kormánynak talán nemcsak építészetileg, hanem politikailag is célja az 1944-es állapotok visszaállítása.
Az újságírószervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy Wágner Tamás járókelő és budai polgár, akivel V. Naszályi Márta “egy jól láthatóan megrendezett jelenetben”, “véletlenül” találkozik, nem más, mint az MTI társadalompolitikai rovatának korábbi szerkesztője. A közlemény hozzáteszi, a nyilatkozó újságíró így “nem egy elfogulatlan járókelő”, hanem “a média beépített embere”, jóllehet ez nem derül ki a riportból.
A Magyar Nemzeti Médiaszövetség végezetül hangsúlyozza, hogy “a médiaszakma alapvető normáinak betartását nemcsak saját tagjaitól várja el, hanem ugyanezt a szakmai elkötelezettséget a Deutsche Welle szerkesztőinek is a figyelmébe ajánlja”.
Médiapiac
Nőtt a DIGI csoport bevétele tavaly
Ehhez leginkább fő piacai, Románia és Spanyolország járult hozzá.
A vállalat MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a tavalyi 1,3 milliárd eurós konszolidált árbevétel 8,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A társaság előzetes, nem auditált éves pénzügyi eredményei alapján 2020-ban a kiigazított EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) 7,5 százalékkal 480 millió euróra nőtt az előző évhez képest.
A tavalyi értékesítési mutatók megerősítették a cég piacvezető helyét, különösen Romániában, Spanyolországban és Magyarországon – közölték.
Az ügyfeleknek nyújtott összes szolgáltatás (jövedelemtermelő egységek – RGU-k) száma 2019. december 31-hez képest 12 százalékkal, 18,1 millióra nőtt.
Vezető helyének megőrzése érdekében a csoport tavaly 371 millió eurót fektetett hálózatfejlesztésre, főként Romániában, Spanyolországban és Magyarországon, megerősítve és bővítve 4G és 5G hálózatát, valamint a száloptikai hálózat további kiépítésére.
Magyarországon a cég 2019-ben kezdte meg a kereskedelmi mobilszolgáltatását, a DIGIMobil az ország 70 százalékán rendelkezik kültéri lefedettséggel, közel 700 településen biztosít hálózati elérhetőséget. Kitértek arra, hogy a szolgáltató az Opensignal nemrégiben megjelent vásárlói elégedettségen alapuló riportjában a 4G elérhetőségi díjat kapott.
Az Opensignal jelentése különböző területeken hasonlította össze a magyarországi mobilszolgáltatókat 2020. októbertől 90 napon át gyűjtött adatok alapján. A 4G elérhetőségi kategória azt az időtartamot mutatja, amíg a felhasználók csatlakoztak a 4G hálózathoz. A DIGIMobil 96,7 százalékot ért el, amivel megnyerte a kategóriát – közölték.
A DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. a Bukaresti Értéktőzsdén jegyzett DIGI Communication N.V. magyarországi leányvállalata. A csoport Magyarországon, Romániában, Spanyolországban és Olaszországban van jelen, a magyar piacon 1998 óta. A DIGI Kft. Magyarország egyik meghatározó távközlési szolgáltatója, jelentős szerepet tölt be másodikként a kábeltelevíziós piacon 29 százalékos, a vezetékes internet szegmensben 24 százalékos piacrésszel, míg a vezetékes telefonszolgáltatásban 23 százalékot ért el az NMHH 2019 év végi adatai alapján.
Médiapiac
Varga Mihály: a magyar jogszabályok biztosítják a sajtószabadságot
A magyar jogszabályok biztosítják a sajtó szabadságát, a kormánynak sem eszköze, sem szándéka nincs beavatkozni a médiaviszonyokba – írta a holland pénzügyminiszternek Varga Mihály.
A tárcavezető csütörtökön a közösségi oldalán osztotta meg azt a levelet, amelyben sajnálatát fejezte ki Wopke Hoekstra nyilatkozata miatt. A holland pénzügyminiszter a De Volkskrant című napilapban azt állította, hogy Magyarországon korlátozzák a sajtó szabadságát.
Varga Mihály szerint a belföldi médiumok piaci alapon működnek, és a mindennapok gyakorlata is igazolja, hogy a nyilvános vitákban valódi sokszínűség van. Hozzátette, hogy a kormánykritikus médiumok piaci részesedése minden objektív mérés szerint meghaladja az 50 százalékot.
A legolvasottabb hírportálok, a legtöbb embert elérő sajtóorgánumok többsége erősen bírálja a kormányt, a legnézettebb tévéadó a legkritikusabbak közé tartozik – fogalmazott.
A pénzügyminiszter a magyar médiahelyzetet áttekintését javasolta, bízva abban, hogy holland kollégája ezután csak hiteles forrásokból fog tájékozódni.
A magyar kormány tisztában van azzal, hogy rendszeresen jelennek meg valótlan állítások a sajtószabadság helyzetéről, márpedig a félreértéseket csak a tények oszlathatják el.
Mindez kívánatos lenne a mostani helyzetben, hiszen az uniós tagállamok előtt álló kihívásokat csak együttműködve, tényeken alapuló véleményalkotással lehet megoldani – olvasható Varga Mihály levelében.