Kövess minket!

Médiapiac

Csökkent a TV2 és az RTL Klub együttes közönségaránya

2016-ban a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 42 percet töltött a tévékészülékek előtt, négy perccel kevesebbet, mint egy évvel korábban.

2016-ban a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 42 percet töltött a tévékészülékek előtt, négy perccel kevesebbet, mint az előző évben. A 18 év alattiak tévénézéssel töltött ideje 3 óra 7 perc volt 10 perccel kevesebb, mint 2015-ben.

18-49 évesek naponta átlagosan 3 óra 42 percet tévéztek, 12 perccel kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az 50 év felettiek átlagosan 6 óra 21 percet töltöttek a televízió előtt, ami 2015-höz képest 2 perccel több.

A teljes népesség tévénézési idejében 3.4 percet (1.2%-ot) tett ki az időeltolásos tévénézés. Ez értékben és arányban is a 18-49 évesekre vonatkoztatva volt a legmagasabb (3.6 perc ami a tévénézési idő 1.6%-a).

2016-ban a TV2 és az RTL Klub együttes közönségaránya a teljes népesség körében 23.0% volt, majdnem három százalékponttal alacsonyabb, mint az előző évben. A 2016-os év nagy nyertesei, akik a leginkább képesek voltak növelni a részesedésüket a tavalyi évhez képest: az általános szórakoztató csatornák (+0.7%), a filmcsatornák (+0.8%) és a legtöbb növekedést elért csatornák, a közszolgálati csatornák 1.3 százalékpontos növekedéssel. Az általános szórakoztató csatornák így 2016-ban 20.5%-os, a filmcsatornák 10.5%-os és a közszolgálati csatornák 17.4%-os részesedést értek el. A legtöbb tematikus csatornacsoport közönségaránya viszonylag stabil maradt, a változás 1 százalákpont alatti volt 2015-höz képest.

A legjobb vételi platform szerinti közönség-összetétel adatokból látható, hogy a nézési időn belül a „digitális kábel vagy IPTV előfizető” egyre nagyobb előnyre tesz szert minden más platformmal szemben. A „szolgáltatói digitális műhold” részesedése a közönségen belül képes volt nőni a tavalyi évhez képest +0.3 százalékponttal, és így a nézési ideje 24.7% lett, az „analóg kábel”, valamint a „földi vagy egyedi műholdas” szolgáltatással rendelkezők részesedése csökkent: előbbi 19.9%-re, míg az utóbbi 10.9%-ra.

Tavaly a 4 év feletti teljes népességet alapul véve naponta átlagosan 6.7 millió embert ért el legalább egy percre a televízió, közülük 6.2 millió látott legalább egy hirdetést. Az egy főre jutó átlagos napi reklámnézési idő 28 percet tett ki, ez a teljes tévénézési idő 10%-a volt. Egy néző naponta átlagosan 97 darab reklámot látott.

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján az elmúlt hat évben folyamatosan és dinamikusan nőtt a televíziós reklámok megjelenésszáma. A vizsgált csatornák számának növekedése mellett 2016-ban a vizsgált magyar nyelvű csatornákon újra rekord mennyiségű, összesen 7 906 387 darab hirdetés került képernyőre. A vizsgált csatornákon naponta átlagosan 21 602 darab reklámfilmet sugároztak, ami az összesített hosszát tekintve 52 952 órának azaz 6 évnek felelt meg.

A hirdetések túlnyomó része 30 másodperces volt, ezt követik a 20, majd a 15 másodpercesek. A 25 másodperces filmek gyakoriság alapján a negyedik helyen végeztek, egy reklámfilm átlagos hossza mégis majdnem ennyi, 24.1 másodperc volt. A reklámblokkok 2.1%-a tartalmazott csupán egyetlen szpotot, 20%-uk 2-5 darabot, 49.5%-uk 6-10 darabot, míg 28.4%-uk ennél is többet.

Az elmúlt esztendőben 562 hirdető 1 042 márkát hirdetett 7 060 féle különböző reklámfilmben, amelyek közül 5 787 volt teljesen új hirdetés, azaz olyan, amely először 2016-ban került képernyőre. Egy hirdetés átlagosan 1 120-szor került adásba.

A legtöbb hirdetés a „Gyógyhatású készítmények” szektorba tartozott (2 033 109 db), ezt követte a „Kereskedelem” (1 189 214 db) és az „Élelmiszer” (1 131 486 db). Ez a három szektor tette ki a megjelenések 63%-át. A leggyakrabban hirdetett termékosztály az „Élelmiszerkereskedelem” (417 454 db) volt, ezt követte a „Megfázás, influenza elleni termékek” (394 701 darab) és a „Vitamin, vitaminital” (385 952 darab). A megjelenésszám szerinti top 10 termékosztály a teljes piac 24%-át fedte le.

Médiapiac

Beszállt a választási kampányba az USA-ból vezérelt „Szabad” Európa

A magát függetlennek, objektívnek és pártatlannak valló Szabad Európa is beszállt a választási kampányba – derült ki a Magyar Nemzet szerkesztőségének birtokába jutott levélből. A dokumentum tartalma szerint az Egyesült Államokból vezérelt médium kiemelten elemzi az Nemzeti Együttműködés Rendszerérének (NER) elmúlt tízéves működését, valamint a 2022-es választásokig vezető utat is végigköveti.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Politikai tartalmú podcastcsatornáit reklámozza a Szabad Európa, amely 27 év után 2020 szeptemberében multimédiás weboldal formájában tért vissza Magyarországra.

Bár a Szabad Európa azt hangoztatja, hogy célja független, objektív és pártatlan tájékoztatást nyújtani Magyarországról, a lap birtokába jutott dokumentum teljesen másról tanúskodik. 

A levélben ugyanis több olyan hetente vagy kéthetente jelentkező  sorozatról is szó esik, amely kifejezetten a Nemzeti Együttműködés Rendszerérének (NER) elmúlt tízéves működését, és azokat a folyamatokat vesézi ki, amelyek az elmúlt évtizedben a magyar társadalmat alakították.

A műsorban pedig szakértőket kérdeznek meg egyebek mellett a demográfiáról, a vezérelvű politikáról, az önkormányzatiságról, a külpolitikáról vagy a gazdaságról – írta a Magyar Nemzet.

A Szabad Európa emellett a közelgő választási kampánynak, valamint az áprilisi országgyűlési választásoknak is külön sorozatot szentel.

A kéthetente jelentkező Konstruktív bizalmatlanság című sorozatban a műsorvezető Vovesz Tibor Ruff Bálint ellenzéki kommunikációs szakemberrel a 2022-es választásokig vezető utat követi végig.

Érdemes megjegyezni azt is, hogy a Szabad Európa immár multimédiás honlapként történő megjelenésekor a PestiSrácok arról számolt be, hogy az egykor rádióként működő médium visszatérésre az amerikai támogatók 750 ezer dollárt szántak, hazánkban pedig egy irodát is nyitottak.

Tovább olvasom

Médiapiac

Újságíró szervezte az Antifa tüntetését

Az Antifa mozgalom radikális baloldali aktivistái miatt kényszerült Éric Zemmour lerövidíteni a Calais-ban tett szerdai látogatását. Ez az a város, ahol a legnagyobb gondot jelentik az illegális bevándorlók.

Közzétéve:

Borítókép: Éric Zemmour francia jobboldali publicista, a Visszahódítás párt elnökjelöltje (k, háttal) sajtótájékoztatót tart az észak-franciaországi Calais-ben 2022. január 19-én. Fotó: MTI/AP/Michel Spingler

A jobboldali elnökjelölt érkezése előtt ugyanis a radikális baloldali mozgalom, az Antifa tagjai jelentek meg a calais-i dzsungelként is ismert dűnés területen, Zemmour látogatásának első helyszínén. Majd hangos kiabálással zavarták meg az elnökjelölt beszédét és helyi támogatóival folytatott beszélgetését. 

A 2016-ban végleg felszámolt migránstáborban tett látogatása után Zemmour a helyi rendfenntartó erők képviselőivel folytatott volna megbeszélést. Zemmour szerint Calais-ban az illegális migránsok jelenlétét több rendőr jelenlétével kell felváltani.

A harmincfős agresszív Antifa-csoport miatt Zemmour azonban kénytelen volt a találkozó helyszínét egy szűk bisztróba áttenni. A baloldali aktivisták ennek ellenére nem mentek el, a zuhogó esőben is a bisztró előtt vártak arra, hogy a megbeszélés végén Zemmour-ra támadjanak. Zemmour végül kicselezve őket az étterem hátsó kijáratán távozott, és hagyta el a régiót is.

Zemmour kampányfőnöke az eset után bejelentette, hogy feljelentést tesznek az ellen az újságíró ellen, aki a radikális baloldali csoportot kifejezetten azzal a szándékkal szervezte Zemmour kampánykörútjának a helyszínére, hogy megakadályozza a népszerű jelölt nyilvános felszólalását – írja az Origo.hu.

Tovább olvasom

Médiapiac

Tucker Carlsonnak nyilatkozott Szijjártó Péter

Az amerikai véleményvezér műsorában faggatta a magyar külügyminisztert.

Közzétéve:

Fotó: YouTube

Mit tanulhat Amerika Magyarországtól? Erről kérdezte Tucker Carlson, az Egyesült Államok legnézettebb politikai műsorának vezetője Szijjártó Pétert.

A magyar külügyminiszter megköszönte Carlsonnak, hogy az igazságot mutatja be Magyarországról, „szemben a nemzetközi liberális média hazugságaival”. Szijjártó kifejtette: az EU külügyminiszteri találkozóin, amikor a migrációt vagy a határok védelmét vitatják meg, gratuláló sms-eket kap más országokbeli kollégáitól. Ám amikor a vita után megkérdezi őket, hogy ők miért nem szólalnak fel, azt a hazai civil szervezetekkel és a liberális médiával, koalíciós partnerektől érkező nyomással magyarázzák. Szijjártó szerint más kormányok azért nem folytatnak őszinte migrációs politikát,mert nyomás alatt vannak a liberális média és a nem-kormányzati szervek részéről.

„Magyarországon ugyanakkor politikai stabilitás van, kétharmados kormányzati parlamenti többséggel, így megvan az a luxusunk, hogy azt mondjuk, amit gondolunk, és ennek megfelelően cselekedjünk” – fejtette ki Szijjártó Péter.

Tucker Carlson kérdésére a magyar külügyminiszter úgy válaszolt: szerinte azért utálják Magyarországot, mert hazafias, keresztény, konzervatív, nemzeti érdekeket képviselő és egyúttal sikeres politikát folytat a magyar kormány. Magyarország azért veszélyes számukra, mert cáfolja azt az alapvetésüket, hogy csak az extrém liberális álláspont követése lehet sikeres a világban. 

Carlson ehhez azt fűzte hozzá, hogy szerinte a liberálisok jobban félnek Magyarországtól, mint Kínától, és úgy látja, be fognak avatkozni a magyar választásba, amihez sok szerencsét kívánt végül Szijjártónak – írja a Mandiner.

Tovább olvasom