Kövess minket!

Médiapiac

Csődvédelmet kér a NeoFM (FRISSÍTETT!)

Csődvédelmet kért a bíróságtól a NeoFM rádiót üzemeltető FM1 Kommunikációs Zrt. A csődvédelem ideje alatt a tulajdonosok megkísérlik a társaság többszáz millió forintra duzzadt tartozását rendezni. Az NMHH viszont közölte: a felajánlott értékpapírokat nem fogadja el váltóként.

Ennek első lépéseként múlt pénteken egy 483,9 millió forint névértékű értékpapírt ajánlottak fel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) számára, az elmaradt műsorszolgáltatási díjak fedezetéül.

A Médiatanács múlt pénteken sajtóközleményben hozta nyilvánosságra, miszerint „nem méltányolható az üzleti vállalkozásként működő kereskedelmi rádió tulajdonosainak azon javaslata, miszerint tetemes – azaz több mint 750 milliós – kötelezettségük kétharmad részéről, 540 millió forint rendezésének időpontjáról és módjáról jelenleg nem kívánnának megállapodni.”

Földes Ádám, a rádió vezérigazgatója ezzel kapcsolatban közölte: a NeoFM az irányítása alatt kisebb-nagyobb késésekkel ugyan, de egészen 2011 végéig rendben megfizette a műsorszolgáltatási szerződésben rögzített frekvenciadíjat. Az idei évben azonban a rádiós reklámpiac tartós visszaesése és az állami hirdetők elmaradása miatt a érdemben nem csökkentett frekvenciadíj kigazdálkodása már komoly nehézségeket okozott a vállalatnak. A rádiót üzemeltető FM1 Zrt. soha nem vitatta a tartozás tényét, annak mértékét azonban igen. Számításaik szerint ugyanis a hatóság által nyilvánosságra hozott 750 millió forinttal szemben frekvenciadíj tartozásuk mindösszesen 587 millió forint, amelynek rendezésére több javaslatot tettek az év eleje óta. Ezeket azonban a Médiatanács rendre lesöpörte az asztalról, a legutolsót 2012. június 6-án.

Ezzel párhuzamosan “az állami hatóság sajtóközleményeinek eredményeként”  az FM1 Zrt. tulajdonosainak a tartozás finanszírozásával kapcsolatos tárgyalásai jelentősen megnehezültek – mondta Földes Ádám, aki úgy becsülte, hogy az NMHH kommunikációja miatt nagyságrendileg közel félmilliárd forint külső forrás megszerzése vált kétségessé az elmúlt hetekben, új szakmai befektető bevonására irányuló tárgyalások pedig megrekedtek. A vezérigazgató közölte: ebben a helyzetben nem maradt más választásuk, mint hogy egy külső, független szervezettől, a bíróságtól kérjenek védelmet.

A csődvédelem keretében a cégnek olyan egyezségi javaslatot kell kidolgoznia, amit amennyiben a hitelezők is elfogadnak, a vállalkozás visszaállhat a korábbi, működő állapotába és folytathatja tevékenységét. Horváth László, az FM1 Zrt. többségi tulajdonosának, az FM1 Friends Kft. ügyvezetője bejelentette: a kidolgozás alatt álló egyezségi ajánlatuk értelmében az FM1 Zrt. rendelkezik egy 483,9 millió forint értékű, kezességgel biztosított váltóval, amelyet a társaság kész a tartozás fejében átadni az NMHH-nak. A tartozásaik fennmaradó részére pedig a független bíróság által kijelölt szakértő vagyonfelügyelő segítségével keresnek megoldást.

Földes Ádám bejelentette: a csődvédelem időszaka alatt a NeoFM változatlan módon működik tovább, a médiában megjelent híresztelésekkel ellentétben nem szűnnek meg műsorok. A rádió közel 50 munkatársa ugyanakkor töretlenül bízik abban, hogy a tulajdonosok egyezségi indítványát a hitelezők is elfogadják, hiszen ők sem lehetnek érdekeltek abban, hogy a naponta átlagosan közel 1,6 millió hallgatót szórakoztató rádióadó egyik napról a másikra elhallgasson, a hitelezők pedig tetemes elmaradt bevételtől essenek el.

UPDATE: Az NMHH reakciója

A Médiatanács a NeoFM mai bejelentése után közölte, hogy ma éjfélig még lehetősége van a rádiónak, hogy rendezzék tartozásukat. “A Médiatanács bízik abban, hogy a NeoFM-et működtető cég tulajdonosainak mai nyilatkozata nem azt jelenti, hogy a tulajdonosok saját korábbi ígéreteikhez sem kívánják tartani magukat, és ezekkel szembehelyezkedve már egyetlen forint tartozást sem kívánnak törleszteni. A NeoFM tulajdonosai által felajánlott váltó elfogadásának jogi és gyakorlati akadálya is van, ezért a hatóság számára az nem más, mint egy darab papír, hiszen azt a Médiatanács hatósági jogkörében eljárva a hatályos jogszabályok alapján nem tudja elfogadni. Az ígérvény elfogadása praktikus akadályokba is ütközik, hiszen ez olyan lenne, mintha valaki a gázszámláját egy darab cetlivel szeretné kiegyenlíteni, amire azt írja, hogy váltó”.

A hatóság szerint, ha az üzleti vállalkozás vezetői által felkínált papír mögött valódi fedezet van, akkor a tulajdonosoknak lehetőségük van annak beváltására, azaz a Médiatanácsnak felajánlott papírdarabot maguk tudják készpénzzé tenni. Ez esetben ma éjfélig bőven van lehetőségük a korábban vállalt 200 milliós tartozás teljes rendezésére.

Az NMHH szerint a NeoFM legújabb beadványa azonban egyre valószínűbbé teszi, hogy az üzleti vállalkozásként működő kereskedelmi rádió vezetése nem akar élni a Médiatanács által felajánlott mentőcsomaggal, és be kívánja zárni a rádiót. Erre utal a tulajdonosok csődről szóló mai bejelentése is – állítja Szalai Annamária hivatala -, mert az azt valószínűsíti, hogy nem tudnak és nem is akarnak fizetni hitelezőiknek.

A hatóság megismételte, hogy a Médiatanács az elmúlt egy évben számos alkalommal adott lehetőséget arra, hogy a NeoFM tulajdonosai könnyített fizetési feltételekkel rendezzék tartozásaikat, sőt egy alkalommal a rádió díjcsökkentést is kapott. Legutóbb a Médiatanács mentőcsomagot dolgozott ki a rádió megmaradásáért, amelyben “egyedülállóan hosszú” lejáratú törlesztést és egy 40 millió forintos mentőövet is felajánlott.

Médiapiac

Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat

Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.

A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.

A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.

A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.

Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.

A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél

Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.

Közzétéve:

Flickr

Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.

A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.

A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.

A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.

A jogszabály szerint

amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.

Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.

Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.

A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban

A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.

A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására

– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.

A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.

A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért

a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.

Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.

Pályázati beszámoló

Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.

A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.

Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius

A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.

Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.

Elmarasztalták a Forrás Rádiót

Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.

A TV2 Comedy is hibázott

Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Tovább olvasom