Kövess minket!

Médiapiac

Csillagkapu: vezet-e út a bloggerségből a médiába?

Aki csak a tévékből, a bulvárlapokból és a főbb hírportálokon tájékozódik a hazai celebek viselt dolgairól, feltehetően nem is hallott arról, hogy vannak olyan sztárok, akik a maguk közegében ismertebbek és kedveltebbek, mint Berki Krisztián vagy Liptai Claudia a tévében. A netes celebek egyelőre a párhuzamos valóságban léteznek, keveseknek sikerült az áttörés.

Alig-alig foglalkozik a mainstream média a közösségi felületek meghatározó influencereivel pedig a maguk online felületein óriási rajongótáborral rendelkeznek – áll az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. legújabb kutatásában. (Az elemzés a 2017. január 1-je és október 15-e közötti megjelenéseket vizsgálta.)

A vloggerek, bloggerek, a közösségi média sztárjai csak akkor tudják lebontani az őket körülvevő falakat, ha célzottan a mainstream médiának címezik az üzeneteiket. Az Observer felmérése szerint Tibi atyának kétségtelenül sikerült az áttörés: egyre gyakrabban szerepel a mainstream médiában is. A blogger a vizsgált időszakban összesen 252 alkalommal tűnt fel a magyar nyelvű források híranyagaiban. A „fiktív, humbákföldi lecsúszott pap” a fesztiválpiacra való belépésével, a Bayer Zsolthoz írt levelével, a Facebook-oldalának megrendezett eltűnésével és a bulinegyedvitában való állásfoglalásával vonta magára a figyelmet. Érdekes, hogy míg Tibi atya tevékenységéről a hvg.hu 21, a 24.hu 12, a 444.hu és az Index 9-9 esetben számolt be, az influencerekkel rendszeresen és visszatérően foglalkozó Origo csak egyszer.

A YouTube-sztárként befutó, egy ideje azonban már a legszámottevőbb csatornákon rendszeresen feltűnő Karácson Tamás, azaz Fluor Tomi idén 457 alkalommal volt azonosítható a tartalmakban (tavaly 675 esetben), ebből 58-szor hivatkoztak a rapper-énekesre eredeti nevén. Kifejezetten sikeres volt alkotói tevékenységének rebrandingje is: az előző évben 2475, idén 1773 megjelenést ért el az általa létrehozott formációnak, a Wellhellónak köszönhetően. A Magyar Nemzetben is publikáló Puzsér Róbertnek viszont több megjelenést eredményezett saját neve (856), mint Szélsőközép néven futó projektje (19).

Megfigyelhető, hogy a közösségiből a mainstream médiába való betörés az egykori „YouTube-zenekarok” esetében volt a legsikeresebb: a Halott Pénz (2108 megjelenés) és a Punnany Massif (1538) is hangsúlyos szereplője lett mára a mainstream felületeknek.

Az Observer kutatásából kiderül tehát: nem elég, ha valaki felkapott a közösségi médiában, kell valamilyen hozzáadott érték (minőségi videóklipek, fesztiválokon való részvétel, ügyes menedzser vagy üzleti érzék) is ahhoz, hogy az illető influencerből, vloggerből, bloggerből a mainstream médiában is menő sztár, celeb lehessen.

Ráadásul a mainstreamből még mindig könnyebb átlépni a másik világba. Több olyan celeb akad, aki a kereskedelmi tévék, a bulvár révén robbant be a köztudatba, majd rendkívül tudatosan építette fel az online jelenlétét. Az ő facebookos, youtube-os, instagramos tevékenységüket ma már százezrek követik. De nemcsak az átlagemberek, hanem a médiamunkások is: posztjaikat, bejegyzéseiket rendszeresen idézi a mainstream média. Ide sorolhatjuk Majkát 3325, Vajna Tímeát 1529 és Kasza Tibit 1198 megjelenéssel. Akadnak olyan sztárok is – talán a Mónika-show egykori házigazdáját, Erdélyi Mónikát érdemes megemlíteni –, akik a közösségi médiában élik másodvirágzásukat, elérve ezáltal, hogy a mainstream média ismét foglalkozzon velük.

Az elemzés elsőként a Médiapiac 2017/11-12. számában jelent meg. A szaklap ezen a linken előfizethető.

Médiapiac

Soros tényellenőrzői inkább megvédik Bident, mintsem ellenőrzik

A PolitiFactet működtető szervezet mögött az amerikai tőzsdespekuláns pénze is feltűnik.

Közzétéve:

Borítóképünkön Soros György amerikai milliárdos, fotó: MTI / EPA / Clemens Bilan

A NewsBusters nevű oldal által készített kutatás, amelyre a V4NA hírügynökség hívta fel a figyelmet, Biden első 100 napját vette górcső alá, és kiderül belőle, hogy a PolitiFact nevű tényellenőrző oldal mindössze 13 egyéni tényellenőrzést végzett az elnök állításaival kapcsolatban. Ugyanakkor 106 olyan dolgot ellenőriztek, amely Bidenről szólt.

“Más szavakkal: sokkal érzékenyebbek arra, ha valaki hazudik Bidenről, mintha Biden hazudik”

fogalmazott a NewsBusters szerkesztője, Tim Graham.

A felmérés szerint a 13 vizsgált Biden-állításból 8 valamiféle hamisságot tartalmazott, ennek ellenére sosem adtak nekik “Pants on Fire” minősítést, ami az egyértelműen hamis kategóriát jelenti.

A Bidenről szóló 106 ellenőrzött anyagból 91, tehát nagyjából 86 százalék, legalább “többnyire hamis” besorolást kapott, 24-et láttak el “Pants on Fire” minősítéssel.

Összességében megállapították, hogy Biden PolitiFact-oldala azt mutatja, hogy 2007-től 169 alkalommal került a „Truth-O-Meter”-re, és kiderült, hogy 67-szer igazat adtak neki, míg 78-szor kapott “többnyire hamis” minősítést.

Ezzel szemben Donald Trumpnak 931 ilyen tényellenőrzése van, és közülük 692 többnyire “hamis” vagy még rosszabb (74,3 százalék).

A PolitiFact.com 2007-ben a Tampa Bay Times nevű újság projektjeként jött létre. Az irányítását a lap kiadója, a Poynter Institute for Media Studies nevű szervezet 2018-ban vette át.

A Poynter Institute ezer szálon kötődik Soros Györgyhöz és a Nyílt Társadalom Alapítványokhoz (OSF). Az OSF honlapja szerint a szervezet több százezer dolláros juttatásokban részesült: 2019-ben 167 ezer dollárt, 2017-ben 300 ezer dollárt, 2016-ban 25 ezer dollárt kapott.

A Poynter Institute országos tanácsadó testületében is feltűnnek figyelemreméltó nevek. Ott van például Christa Scharfenberg, aki a Center for Investigative Reporting nevű Soros-szervezet vezetője. Az OSF honlapja szerint a Center for Investigative Reporting 2018-ban 650 ezer dollárt, míg 2016-ban közel 660 ezer dollárt kapott.

Tovább olvasom

Médiapiac

Színháztörténeti titkok nyomába ered az M5 új műsora

A szombaton kezdődő hatrészes sorozatban magyar színészlegendák kulisszák mögötti életét ismerhetik meg a nézők.

Közzétéve:

MTVA Fotó: Zih Zsolt

Sztankay Ádám a Duna Televízón látható Hogy volt?! mellett az M5 kulturális csatorna új műsorában, a Promenádban folytatja színháztörténeti oknyomozó újságírói munkáját – közölte az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A hatrészes Promenád című tévésorozatban feltárulnak a második világháború előtti és utáni magyar színészlegendák életének kulisszák mögötti tragédiái és nagy fordulatai.

Archív felvételek felhasználásával, történészek közreműködésével és eredeti helyszíneken forgatott jeleneteken keresztül tárulnak fel a politika által kettétört életek. A műsor Sztankay Ádám blogsorozatán alapul.

A Promenád epizódjaiból a nézők megismerhetik a 20. század emberpróbáló történelmi viharainak kitett művészsorsokat – azokét, akik egyenes gerinccel vészelték át a megpróbáltatásokat, és azokét is, akik kollégáik tönkretételében, meghurcolásában úttörő szerepet vállaltak

– fogalmazott az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A két világháború közötti élénk színházi, filmes élet, a szovjet megszállás, a színházak államosítása, a kommunista államhatalom berendezkedése, és az új kultúrpolitikai irányvonal erőszakos keresztülvitele számos tragédiával járt. Minden epizód egy-egy színészlegenda egyéni sorsán keresztül mutatja be, milyen sorskérdések, milyen választási lehetőségek elé állította őket a történelem.

Az első epizódban – amely május 8-án, szombaton 21 óra 5 perctől látható – Bajor Gizi történetét ismerhetik meg a nézők. A Kossuth-díjas színésznő a modern színjátszás egyedülálló személyisége volt, akinek egy ország hevert a lábai előtt. Viharos magánélete, vakmerő bátorsága és tragikus halála azonban beárnyékolja sikerekben gazdag életét.

Borítókép: Sztankay Ádám újságíró a Hogy volt!? című tv-műsor felvételén

Tovább olvasom

Médiapiac

Bírósági ítélet: érvénytelen a Klubrádió pályázata

A médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Megerősítette a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítélete, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa jogszerűen minősítette érvénytelennek a Klubrádió 92,9 MHz-es sugárzási jogosultságra benyújtott pályázatát – közölte a hatóság pénteken az MTI-vel.

Az NMHH közleménye szerint a bíróság a rádió keresetét teljes egészében elutasította, és hangsúlyozta, hogy

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Emlékeztettek: a Klubrádió a médiatanácsnak azt a március 10-ei döntését támadta meg a bíróságon, amelyben nyertes nélkül zárta le a Budapest 92,9 MHz rádiósfrekvencia-pályázati eljárását, miután az eljárásban egyetlenként benn maradt pályázó, a Klubrádió Zrt. ajánlata is érvénytelennek bizonyult.

Hozzátették, a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítéletében kiemelte: a médiatanács helytállóan állapította meg, hogy

a Klubrádió pályázata súlyos érvénytelenségi hibákat tartalmaz, illetve hogy a rádió gazdasági működése sem felel meg a törvényi és a pályázati előírásoknak.

Azt írták, a szóbeli ítélethirdetésen a bíróság rámutatott arra, hogy a Klubrádió műsorterve hiányos és ellentmondásos, így nem felel meg a pályázati követelményeknek, amelyre tekintettel nem lehetett érdemben értékelni a pályázati ajánlatot.

“Mindezek alapján a médiatanácsnak nem volt más lehetősége, mint a Klubrádió pályázatát érvénytelennek nyilvánítani”

– tudatták a közleményben.

Az NMHH szerint az ítélet ismertetésekor azt is hangsúlyozták: a médiatanács helytállóan hivatkozott arra is, hogy a pályázati ajánlat tényszerű hibái esetén nincs jogszabályi lehetőség a hiánypótlásra. Az ugyanis sértette volna a verseny tisztaságát, mert a Klubrádiónak lényegében új műsortervet kellett volna benyújtania – tették hozzá.

Közölték azt is, a törvényszék szintén osztotta a médiatanács álláspontját a rádió üzleti és pénzügyi tervéről, kiemelve azt, hogy valamennyi gazdasági társaságnál alapvető jelentőségű a törvényes működés biztosítása, ez azonban a Klubrádió esetében nem teljesült maradéktalanul.

A bíróság egyetértett azzal a médiatanácsi állásponttal is – tették hozzá -, hogy ez nem csupán formális kérdés, hanem olyan tartalmi feltétel, amelyet a pályázónak az ajánlat benyújtásakor is teljesítenie kellett volna.

A bíróság álláspontja szerint

a médiatanács a benyújtott üzletiterv- és mérlegadatokból helyesen jutott arra a következtetésre, hogy nem várható el a pályázati célok teljesítése attól a társaságtól, amely “tényszerűen nem felel meg a törvényes működés követelményének”, és ezt a jogsértő állapotot nem szüntette meg igazolható módon

– írták.

Az ítélet nem jogerős, a közlésétől számított 15 napon belül megfellebbezhető – áll az NMHH közleményében.

Tovább olvasom