Médiapiac
Csillagkapu: vezet-e út a bloggerségből a médiába?
Aki csak a tévékből, a bulvárlapokból és a főbb hírportálokon tájékozódik a hazai celebek viselt dolgairól, feltehetően nem is hallott arról, hogy vannak olyan sztárok, akik a maguk közegében ismertebbek és kedveltebbek, mint Berki Krisztián vagy Liptai Claudia a tévében. A netes celebek egyelőre a párhuzamos valóságban léteznek, keveseknek sikerült az áttörés.
Alig-alig foglalkozik a mainstream média a közösségi felületek meghatározó influencereivel pedig a maguk online felületein óriási rajongótáborral rendelkeznek – áll az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. legújabb kutatásában. (Az elemzés a 2017. január 1-je és október 15-e közötti megjelenéseket vizsgálta.)
A vloggerek, bloggerek, a közösségi média sztárjai csak akkor tudják lebontani az őket körülvevő falakat, ha célzottan a mainstream médiának címezik az üzeneteiket. Az Observer felmérése szerint Tibi atyának kétségtelenül sikerült az áttörés: egyre gyakrabban szerepel a mainstream médiában is. A blogger a vizsgált időszakban összesen 252 alkalommal tűnt fel a magyar nyelvű források híranyagaiban. A „fiktív, humbákföldi lecsúszott pap” a fesztiválpiacra való belépésével, a Bayer Zsolthoz írt levelével, a Facebook-oldalának megrendezett eltűnésével és a bulinegyedvitában való állásfoglalásával vonta magára a figyelmet. Érdekes, hogy míg Tibi atya tevékenységéről a hvg.hu 21, a 24.hu 12, a 444.hu és az Index 9-9 esetben számolt be, az influencerekkel rendszeresen és visszatérően foglalkozó Origo csak egyszer.
 |
A YouTube-sztárként befutó, egy ideje azonban már a legszámottevőbb csatornákon rendszeresen feltűnő Karácson Tamás, azaz Fluor Tomi idén 457 alkalommal volt azonosítható a tartalmakban (tavaly 675 esetben), ebből 58-szor hivatkoztak a rapper-énekesre eredeti nevén. Kifejezetten sikeres volt alkotói tevékenységének rebrandingje is: az előző évben 2475, idén 1773 megjelenést ért el az általa létrehozott formációnak, a Wellhellónak köszönhetően. A Magyar Nemzetben is publikáló Puzsér Róbertnek viszont több megjelenést eredményezett saját neve (856), mint Szélsőközép néven futó projektje (19).
Megfigyelhető, hogy a közösségiből a mainstream médiába való betörés az egykori „YouTube-zenekarok” esetében volt a legsikeresebb: a Halott Pénz (2108 megjelenés) és a Punnany Massif (1538) is hangsúlyos szereplője lett mára a mainstream felületeknek.
Ráadásul a mainstreamből még mindig könnyebb átlépni a másik világba. Több olyan celeb akad, aki a kereskedelmi tévék, a bulvár révén robbant be a köztudatba, majd rendkívül tudatosan építette fel az online jelenlétét. Az ő facebookos, youtube-os, instagramos tevékenységüket ma már százezrek követik. De nemcsak az átlagemberek, hanem a médiamunkások is: posztjaikat, bejegyzéseiket rendszeresen idézi a mainstream média. Ide sorolhatjuk Majkát 3325, Vajna Tímeát 1529 és Kasza Tibit 1198 megjelenéssel. Akadnak olyan sztárok is – talán a Mónika-show egykori házigazdáját, Erdélyi Mónikát érdemes megemlíteni –, akik a közösségi médiában élik másodvirágzásukat, elérve ezáltal, hogy a mainstream média ismét foglalkozzon velük.
Médiapiac
A külpolitikai újságírásba avat be a Magyar Médiafigyelő legújabb száma
A külföldi tudósítók, a haditudósítók és az ’56-os forradalomról tájékoztató sajtómunkások tevékenységéről is sokat megtudhatunk a folyóirat hasábjairól.
A külpolitikai újságírás világába nyújt betekintést a Transzparens Újságírásért Alapítvány Magyar Médiafigyelő című folyóiratának 2023. évi második száma. A lap cikkei ismertetik a téma elméleti hátterét, a hozzá kapcsolódó szakmai és diplomáciai narratívákat, ezt követően pedig felvázolják a külföldi tudósítók munkájának lényegi elemeit és az elmúlt évtizedekben történt változásokat. Az olvasók bepillantást nyerhetnek a haditudósítás kulisszái mögé is, hogy miként zajlik a különböző katonai műveletekkel kapcsolatos tudósítói tevékenység a háborús vagy egyéb konfliktusövezetekben. A lapszám bemutat néhány híres haditudósítót, majd nyomon követi, hogyan alakult a háborúk tálalása és milyen módon változott az újságírók hozzáférése a kényes információkhoz.
A szerkesztők külön cikket szentelnek azoknak
a külföldi tudósítóknak, akik sokszor az életüket, de legalábbis a testi épségüket kockáztatva az 1956-os forradalom sűrűjéből tájékoztatták az általuk képviselt sajtótermékek olvasóközönségét.
Elemzésükben kitérnek arra is, hogy milyen körülmények között végezték munkájukat a forradalom árnyékában, és hogyan látták, majd interpretálták az 1956 októberében lezajlott tragikus eseményeket. A folyóirat következő száma a forradalom külföldi sajtóképének részletesebb rekonstruálásával folytatja majd a téma feldolgozását.
Azt is megvizsgálják, hogy az utóbbi két évtizedben mely országok médiumai rendelkeztek saját magyarországi vagy a szomszédos államok valamelyikében tartózkodó közép-kelet-európai tudósítóval, majd azt is górcső alá veszik, hogy milyen tendenciák fedezhetők fel a hazánkban működő külföldi tudósítói hálózat működésében. Végül azt is bemutatják, hogy kik írják a Magyarországról szóló tudósításokat. A Transzparens Újságírás Alapítvány mottójának megfelelően, miszerint céljuk, hogy „informáljunk azokról, akik informálnak téged”, arra törekszenek, hogy közelebb hozzák az olvasókhoz azon külföldi újságírók személyét, akik a magyar vonatkozású híreket tolmácsolják, munkájukkal pedig önkéntelenül is formálják a Magyarországról alkotott képet.
A folyóirat második száma IDE KATTINTVA érhető el.
Médiapiac
A Médiatanács jelzésére tett gyermekvédelmi lépéseket a bajor és a cseh médiahatóság
Az Amazon Prime Video és a HBO Max Hungary streamingszolgáltatók kínálatában elérhető filmek közül több alacsonyabb korhatárbesorolást kapott, mint azt a magyar szabályozás megkívánná. A külföldi társhatóságok a magyar megkeresések alapján intézkedtek a szolgáltatókkal szemben.
A Médiatanács tájékoztatása szerint a bajor joghatóság alá tartozó Amazon Prime Video műsorkínálatában elérhető tartalmak besorolása több esetben nem felelt meg a magyar szabályozásnak. A bajor médiahatóság a Médiatanács ellenőrzésének eredménye alapján megvizsgálta a műsorszámokat. Arról tájékoztatta a magyar médiahatóságot, hogy
az eljárás nyomán a szolgáltató önkéntesen módosította A bűn éjszakája, a Jason Bourne, az Assassin’s Creed és a Széttörve című műsorszámok korhatár-megjelölését.
A Médiatanács megkeresésére reagálva a cseh médiahatóság felhívta az HBO MAX Hungary Csehországban bejegyzett médiaszolgáltatóját, hogy tegyen eleget a magyar jogszabályban meghatározott szigorúbb klasszifikációs követelményeknek. Ahogy arról korábban hírt adtunk, a streamingszolgáltató több filmet is a hazai követelményeknél alacsonyabb korhatár-megjelöléssel tett elérhetővé.
Az HBO Max kifogásolt műsorszámai: A kaptár: Raccoon City visszavár, a Démonok között: Az ördög kényszerített, az Eleven kór, a Röfi – Malacka ésa Mortal Kombat című filmek voltak. Ezek a magyar korhatár-besorolási szabályok szerint 18 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámok, míg a szintén a HBO Maxon elérhető Mátrix: Feltámadások című film a IV. korhatári kategóriába tartozik, azaz 16 éven aluliak számára nem ajánlott.
Médiapiac
Eljárás indul a Dikh TV és két helyi rádió szolgáltatójával szemben
Termékmegjelenítésre vonatkozó szabály be nem tartása és hatósági határozatban megállapított, műsorstruktúrával kapcsolatos követelmények nem megfelelő teljesítése miatt indul eljárás a Dikh TV országos kereskedelmi televízió és két helyi rádiócsatorna szolgáltatójával szemben is – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa az MTI-vel.
A Dikh TV országos vételkörzetű kereskedelmi televízió május 11-17. közötti adáshetét vizsgálva a Médiatanács megállapította, hogy a médiaszolgáltató nem tett eleget az általa vállalt szórakoztató zenei tematika arányára vonatkozó vállalásának, valamint nem tartotta be a közszolgálati műsorszámok közlésére szánt minimális műsoridőt sem.
Ezenfelül május 12-én a televízió egyik délutáni műsorának tartalma nem felelt meg a termékmegjelenítés szabályainak. A Médiatanács tehát eljárást indít az országos kereskedelmi televízió szolgáltatójával szemben.
A Budaörs Rádió műsorainak hatósági ellenőrzése alapján a június 26-án sugárzott délelőtti – a médiaszolgáltató jelzése alapján termékmegjelenítést tartalmazó – műsorszámban olyan direkt rekláminformációk hangoztak el, amelyek alkalmasak lehettek arra, hogy közvetlenül felhívják a hallgatókat az ismertetett szolgáltatás igénybevételére. Ezért a vizsgálat nyomán a helyi vételkörzetű kereskedelmi rádió szolgáltatója ellen hatósági eljárás indul.
Az Eger 100,7 MHz-en sugárzó 100,7 – BEST FM néven működő helyi vételkörzetű kereskedelmi rádió július 22-28. közötti adáshetének vizsgálata alapján a médiaszolgáltató nem tett eleget a közszolgálati célokat szolgáló, a helyi közélettel foglalkozó tartalmak, valamint a szöveg és zene arányára vonatkozó hatósági szerződésben megállapított vállalásának. A Médiatanács közigazgatási hatósági eljárást indít a szolgáltatóval szemben.
A Médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – közölte az NMHH.
Borítókép: illusztráció