Kövess minket!

Médiapiac

Csillagkapu: vezet-e út a bloggerségből a médiába?

Aki csak a tévékből, a bulvárlapokból és a főbb hírportálokon tájékozódik a hazai celebek viselt dolgairól, feltehetően nem is hallott arról, hogy vannak olyan sztárok, akik a maguk közegében ismertebbek és kedveltebbek, mint Berki Krisztián vagy Liptai Claudia a tévében. A netes celebek egyelőre a párhuzamos valóságban léteznek, keveseknek sikerült az áttörés.

Alig-alig foglalkozik a mainstream média a közösségi felületek meghatározó influencereivel pedig a maguk online felületein óriási rajongótáborral rendelkeznek – áll az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. legújabb kutatásában. (Az elemzés a 2017. január 1-je és október 15-e közötti megjelenéseket vizsgálta.)

A vloggerek, bloggerek, a közösségi média sztárjai csak akkor tudják lebontani az őket körülvevő falakat, ha célzottan a mainstream médiának címezik az üzeneteiket. Az Observer felmérése szerint Tibi atyának kétségtelenül sikerült az áttörés: egyre gyakrabban szerepel a mainstream médiában is. A blogger a vizsgált időszakban összesen 252 alkalommal tűnt fel a magyar nyelvű források híranyagaiban. A „fiktív, humbákföldi lecsúszott pap” a fesztiválpiacra való belépésével, a Bayer Zsolthoz írt levelével, a Facebook-oldalának megrendezett eltűnésével és a bulinegyedvitában való állásfoglalásával vonta magára a figyelmet. Érdekes, hogy míg Tibi atya tevékenységéről a hvg.hu 21, a 24.hu 12, a 444.hu és az Index 9-9 esetben számolt be, az influencerekkel rendszeresen és visszatérően foglalkozó Origo csak egyszer.

A YouTube-sztárként befutó, egy ideje azonban már a legszámottevőbb csatornákon rendszeresen feltűnő Karácson Tamás, azaz Fluor Tomi idén 457 alkalommal volt azonosítható a tartalmakban (tavaly 675 esetben), ebből 58-szor hivatkoztak a rapper-énekesre eredeti nevén. Kifejezetten sikeres volt alkotói tevékenységének rebrandingje is: az előző évben 2475, idén 1773 megjelenést ért el az általa létrehozott formációnak, a Wellhellónak köszönhetően. A Magyar Nemzetben is publikáló Puzsér Róbertnek viszont több megjelenést eredményezett saját neve (856), mint Szélsőközép néven futó projektje (19).

Megfigyelhető, hogy a közösségiből a mainstream médiába való betörés az egykori „YouTube-zenekarok” esetében volt a legsikeresebb: a Halott Pénz (2108 megjelenés) és a Punnany Massif (1538) is hangsúlyos szereplője lett mára a mainstream felületeknek.

Az Observer kutatásából kiderül tehát: nem elég, ha valaki felkapott a közösségi médiában, kell valamilyen hozzáadott érték (minőségi videóklipek, fesztiválokon való részvétel, ügyes menedzser vagy üzleti érzék) is ahhoz, hogy az illető influencerből, vloggerből, bloggerből a mainstream médiában is menő sztár, celeb lehessen.

Ráadásul a mainstreamből még mindig könnyebb átlépni a másik világba. Több olyan celeb akad, aki a kereskedelmi tévék, a bulvár révén robbant be a köztudatba, majd rendkívül tudatosan építette fel az online jelenlétét. Az ő facebookos, youtube-os, instagramos tevékenységüket ma már százezrek követik. De nemcsak az átlagemberek, hanem a médiamunkások is: posztjaikat, bejegyzéseiket rendszeresen idézi a mainstream média. Ide sorolhatjuk Majkát 3325, Vajna Tímeát 1529 és Kasza Tibit 1198 megjelenéssel. Akadnak olyan sztárok is – talán a Mónika-show egykori házigazdáját, Erdélyi Mónikát érdemes megemlíteni –, akik a közösségi médiában élik másodvirágzásukat, elérve ezáltal, hogy a mainstream média ismét foglalkozzon velük.

Az elemzés elsőként a Médiapiac 2017/11-12. számában jelent meg. A szaklap ezen a linken előfizethető.

Médiapiac

Az al-Dzsazíra beperli Izraelt Hágában riportere lelövése miatt

“Senki sem fogja kihallgatni az izraeli hadsereg katonáit, és senki sem prédikál nekünk a harctéri erkölcsről, különösen nem az al-Dzsazíra” – írta Jaír Lapid, az ügyvivő kormány miniszterelnöke a bejelentésre reagálva a Twitteren.

Közzétéve:

Az al-Dzsazíra katari pánarab televíziós hálózat beperli az izraeli hadsereget a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC) Sirin Abu Akla palesztin tudósítója májusi lelövése miatt – írja az izraeli katonai rádió kedd jelentése nyomán az MTI.

A katari tévé a Twitteren jelentette be, hogy jogi csapata megvizsgálta az ügyet, majd benyújtotta a keresetet. Ebben azt állítják, hogy új bizonyítékok és videók egyértelműen azt mutatják, hogy Sirinre és munkatársaira közvetlenül az izraeli erők lőttek. Szerintük teljesen megalapozatlan az izraeli hatóságok azon állítása, miszerint véletlenül vesztette életét egy tűzharc során.

“Senki sem fogja kihallgatni az izraeli hadsereg katonáit, és senki sem prédikál nekünk a harctéri erkölcsről, különösen nem az al-Dzsazíra”

– írta Jaír Lapid, az ügyvivő kormány miniszterelnöke a bejelentésre reagálva a Twitteren.

Az izraeli hadsereg illetékesei három hónappal ezelőtt elismerték, hogy a palesztin-amerikai újságírónővel “elég nagy valószínűséggel” a katonák véletlen lövése végzett Dzsenínben – emlékeztetett a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

Abu Aklát májusban lőtték agyon a márciusban kezdődött terrorhullám közepette, amelyben számos izraeli várost és települést ért támadás. Katonai kommandós egységek hatoltak be Ciszjordánia északi részén, Dzsenínben a menekülttáborba, hogy letartóztassanak terrortevékenységgel gyanúsított palesztinokat.

A körözött palesztinokat nem találták meg, s a vártnál tovább tartott a razzia. A menekülttábor elhagyásakor tűzharc tört ki palesztin fegyveresekkel, s az izraeli hadsereg szerint ezeknél a tűzváltásoknál halt meg az arab világban ismert újságírónő.

Novemberben az FBI úgy döntött, hogy saját vizsgálatot indít Abu Akla halála körülményeinek megállapítására.

Jaír Lapid miniszterelnök és Beni Ganz védelmi miniszter az amerikai nyomozásról szóló közlemény közzététele után kemény üzeneteket fogalmazott meg, és egyértelművé tették, hogy nem fognak együttműködni az amerikai hatóságokkal.

Az al-Dzsazíra azzal vádolja az izraeli hadsereget, hogy szándékosan vették célba és lőtték le az izraeli katonai razziáról tudósító riportert, aki jól felismerhető sisakban és sajtó feliratú golyóálló mellényben volt.

Tovább olvasom

Médiapiac

Lyukra futottak az álhírterjesztők

Hamisak azok a hírek, amelyek szerint Magyarország megvétózta volna az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segítséget – erről a Twitteren írt Orbán Viktor. Az uniós pénzügyminiszterek ma Brüsszelben tárgyaltak, ezután a 444.hu azt írta, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter megvétózta az ukrán segélyt. Csakhogy az ülésen nem volt szavazás, így vétó sem lehetett – számolt be róla az M1 Híradó.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Hamisak a magyar vétóról szóló hírek – írta a Twitteren Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő így reagált az Ukrajna támogatását szolgáló közös, 18 milliárd eurós uniós hitelfelvételről.
Azt írta: Magyarország kétoldalú alapon kész pénzügyi segítséget nyújtani Ukrajnának. Hozzátette: nincs vétó és nincs zsarolás.

Kedden Brüsszelben találkoztak az unió pénzügyminiszterei, hogy megvitassák az Európai Bizottság múlt heti javaslatait. Köztük a magyar helyreállítási alap tervezetét. De végül sem erről, sem a kondicionalitási eljárásról nem született döntés.

Az ülés után a 444.hu arról írt: azért halasztották el a magyar helyreállítási terv elfogadását, mert Varga Mihály pénzügyminiszter megvétózta az ukrán segélyt. Egy videót is megosztott a lap, amelyben állítása szerint ez elhangzik. A portál azt is hozzáteszi, hogy csak a magyar kormány szavazott nemmel.

Nem volt ma szavazás Ukrajna 18 milliárdos eurós támogatásáról, így a magyar helyreállítási tervről sem lehetett szavazás

– közölte az Origo.

Ahogy fogalmaznak: hazudott a 444, amikor arról írt, hogy Varga Mihály megvétózta az ukrán segélyt, hiszen nem volt erről szavazás.

Varga Mihály a tanácskozás után azt mondta: hazánk a közös hitel felvételét nem támogatja, de már elkülönített egy pénzügyi keretet Ukrajna megsegítésére. Azt a pénzügyminiszter is megerősítette, hogy nem szavaztak. „Elmondtuk, hogy bilaterális együttműködés keretében lehet a leggyorsabban ezeket a kérdéseket eldönteni, Magyarország erre készen is áll, a költségvetésünkből el van különítve az a rész, amellyel Ukrajna finanaszírozását segíteni tudnánk” – mondta.

A pénzügyminiszter a magyar helyreállítási tervvel kapcsolatban közölte: azt minden tagállam támogatta.

A kondicionális eljárásról pedig elmondta: a kormány az Európai Bizottság összes kérését, mind a 17 válallását teljesítette. A pénzügyminiszter szerint a szavazás elhalasztása csak előkészíti a megegyezést Brüsszellel. „Örülök annak, hogy ez a kérdés a halasztott kérdések közé került, mert így módja van a bizottságnak arra, hogy objektív értékeléssel járuljon majd hozzá, hogy egy ilyen eljárást le lehessen zárni” – fogalmazott a Híradó.hu szerint.

Tovább olvasom

Médiapiac

Főszerkesztőt keres a Soros Györgyhöz köthető Internews magyarországi kirendeltsége

A magát függetlennek beállító nemzetközi médiavállalat hálózatot szeretne kiépíteni Magyarországon, ehhez keresik az ideális vezetőt.

Közzétéve:

MTI/EPA/Clemens Bilan

A Magyar Nemzet arról ír, hogy továbbra is keresi magyarországi főszerkesztőjét az Internews nevű, magát függetlennek nevező, de valójában a nemzetközi baloldalhoz köthető médiavállalkozás. A LinkedIn nevű közösségi álláskereső portálon is megjelent hirdetésben kiemelt helyen látható, hogy az amerikai kormány a projekt finanszírozója, viszont ez az információ már nem szerepel a honlapjukon található részletes pozícióleírásban.

Hazánkon kívül Örményország, Georgia, Lengyelország, Románia és Ukrajna áll a vállalat projektjének fókuszában, ahol olyan „erős és független médiaszektort” akarnak támogatni, ami „ellenáll olyan erőteljes érdekeknek, melyek célja a sajtó manipulálása, elszigetelése és irányítása”.

Az álláshirdetés alapján elmondható, hogy az Internews egy nemzetközi hátterű hálózat kiépítésén dolgozik.

Az Internews hátteréről azt lehet tudni, hogy a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok és a Rockefeller Alapítvány áll mögötte, de olyan ­technológiai óriáscégek is támogatják őket, mint a Facebook vagy a Google. Független-objektív amerikai globális médiaszervezetként határozzák meg magukat, a weboldalon található információk szerint száz országban működnek harminc irodával, mintegy húszezer újságírót foglalkoztatva. Tevékenységükre felfigyeltek már az amerikai médiában is, mert a Breitbart című jobboldali lap írt arról, hogy a Biden-kormányzat finanszírozza a magyarországi képviselet megnyitását.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke

Tovább olvasom