Médiapiac
Császár Attila kapta a Jótollú újságíró díjat
A díjátadó ünnepségen bemutatták a Sajtószabadság Magyarországon 2023 című elemzést is.
Császár Attila szerkesztő-műsorvezető, az MTVA munkatársa kapta idén a Jótollú Magyar Újságíró Sajtódíjat – jelentették be a Nézőpont Intézet és a Médianéző Központ rendezvényén, a Sajtószabadság Magyarországon 2023 című elemzés bemutatóján és a Jótollú Magyar Újságíró Sajtódíj díjátadóján csütörtökön, Budapesten.
Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet elemzési igazgatója méltatásában elmondta, a díjat minden év március 15-e alkalmából adják át, az eddigi díjazottak listája pedig büszkeséggel tölti el.
Császár Attila az elismerés átvételekor elmondta, hogy mindig igyekezett a saját meggyőződését képviselni, és ezt fogja tenni a jövőben is. Hozzátette, a médiamunka mindig csapatmunka, így az elismerés azoknak is szól, akik nem lehettek ott az eseményen, de korábban együtt dolgoztak a szakmában.
Sajtószabadság Magyarországon 2023 elemzés
Az eseményen bemutatták a Sajtószabadság Magyarországon 2023 című elemzést is. Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet elemzési igazgatója felvezetésében röviden ismertette a tanulmány tíz fő megállapítását. Áttérve a részletes elemzésre kiderült, hogy
a magyar médiumok a kormányhoz való hozzáállásuktól és politikai hovatartozásuktól függetlenül az ország egész területén bárki számára könnyen hozzáférhetőek: a nyomtatott napi- és hetilapokat országosan terjesztik, a jelentős elektronikus médiumok pedig országos lefedettségűek.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a közép-európai országok lakosságának a médiapiaccal való relatív elégedettségéről számolt be. Kiderült, hogy a térségben a magyarok az egyik legelégedettebbek a médiából való tájékozódási lehetőségekkel. Ez annak köszönhető, hogy Magyarországon valamennyi hírforráshoz bárki könnyen hozzáférhet, mivel ehhez a technikai feltételek is rendelkezésre állnak, és
a magyar médiafogyasztók maguk is „politikai mindenevőknek” számítanak, azaz a magyarok háromnegyede (76 százalék) fogyaszt kormánybarát, és négyötöde (80 százalék) kormánykritikus médiatermékeket.
Dr. Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke kiemelte, hogy a magyar média sokszínű, a magyar társadalom tagjai számára nemcsak rendelkezésre áll, de élnek is ezzel a sokszínű hozzáférési lehetőséggel. Emellett a médiaszabályozás előtt álló számos kihívásra hívta fel a figyelmet, többek között a média társadalomalakító szerepére, a dezinformáció jelenségére, valamint az állami beavatkozás korlátozott lehetőségére.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerint a kormányzatok és a sajtó bizonyos értelemben mindig ellenérdekeltek, hiszen a kormányok állandó nyomás alatt vannak a sajtó részéről, hogy gyorsan, ne pedig megalapozottan, megbízható információk alapján kommunikáljanak. A sajtó függetlensége kapcsán megjegyezte, hogy
a külföldről Magyarországra áramló pénzek is ráirányítják arra a kérdésre a figyelmet, hogy a függetlennek mutatott újságírás valójában kinek az érdekeit szolgálja.
Kohut Balázs, a Nézőpont Intézet vezető gazdasági elemzője a médiumok gazdálkodásra vonatkozó adatainak értékelése során cáfolta azt az állítást, miszerint a kormánykritikus médiumok el vannak lehetetlenítve Magyarországon.
A magyar médiapiacról szóló teljes elemzés IDE KATTITVA érhető el. A tanulmány legfőbb megállapításai a következők:
- Magyarországon valamennyi hírforráshoz bárki könnyen hozzáférhet.
- Politikai egyensúly a médiapiacon: ugyanannyian fogyasztják a kormánybarát és a kormánykritikus médiumokat.
- A magyarországi médiumok politikai értékrendtől függetlenül, döntően magyar tulajdonban vannak.
- A 2010-es kormányváltás óta folyamatosan növekszik a kormánykritikus médiumok száma.
- Magyarországon a kormánykritikus médiumok is nyereségesek.
- Az újságírók tabuk nélkül, bármilyen témában és bárkiről szabadon írnak.
- A magyar médiahatóság függetlensége az uniós gyakorlathoz képest is erős.
- A magyar médiahatóság súlyosabban szankcionálja a kormánybarát médiumokat.
- A kormányzati tájékoztatás és a közérdekű adatokhoz való hozzáférés az uniós tagállamok gyakorlatával összhangban működik.
- A közmédia több uniós országhoz hasonlóan az aktuális kormányt részesíti előnyben.
| A Jótollú újságíró díj célja és a korábbi díjazottak A Médianéző Központ által alapított kitüntetést, amelynek célja az, hogy a jobboldali, konzervatív sajtó munkatársai is megkaphassák a munkájukért járó figyelmet és elismerést, idén ötödik alkalommal osztották ki. 2019-ben elsőként Gajdics Ottó (Karc FM, Hír TV), 2020-ban pedig Szentesi Zöldi László (akkor még Magyar Demokrata, most Magyar Nemzet) és az azóta elhunyt Swendt Pál (Magyar Nemzet) kapta meg. 2021-ben Huth Gergelynek, a PestiSrácok.hu főszerkesztőjének, valamint Villányi Károlynak, a Mediaworks hírcentrum főszerkesztőjének ítélték oda a díjat, 2022-ben pedig Bayer Zsolt újságíró, a Magyar Nemzet publicistája vehette át az elismerést. |
Borítókép: A Jótollú Magyar Újságíró Sajtódíjjal kitüntetett Császár Attila, az MTVA szerkesztő-műsorvezetője a Sajtószabadság Magyarországon 2023 című elemzés bemutatóján Budapesten 2023. március 9-én
Médiapiac
Megújul a nemzeti hírügynökség honlapja, az mti.hu
Megújult külsővel, bővebb tartalommal és számos új szolgáltatással várja olvasóit és szakmai partnereit a nemzeti hírügynökség honlapja, az mti.hu szeptember 2-től – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója az M1 aktuális csatornán szerdán.
Altorjai Anita elmondta:
az mti.hu honlap mindenki számára elérhető lesz a jelenleginél sokkal bővebb tartalommal, egységes szerkezetben. Korszerű módon tálalják majd az információkat a olvasóknak és a szakmai partnereknek. Az ingyenesen elérhető hírek körét kibővítik, a regisztrált felhasználók 80-100 hírt olvashatnak naponta.
A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a megújult, innovatív oldalon a kiadott tartalmak a korábbi 30 nap helyett egy évig érhetők el. Emellett a hangos hírek szolgáltatás mindenki számára elérhető lesz.
Altorjai Anita elmondta:
a híroldalra vendégként érkező olvasó egy “színes, szagos oldalt fog látni”, grafikákkal, fotókkal, videókkal és hangos hírekkel szeptember 2-től.
Aki kicsit többet szeretne tudni a világ dolgairól és az itthoni eseményekről, akkor regisztrálnia kell, így már naponta 80-100 hír jut el hozzá. A szakmai partnerek pedig sokkal többet fognak majd kapni az eddiginél – tette hozzá.
A megújuló oldalon elérhető tartalmakról elmondta, hogy az olvasók mindent nagyon egyszerűen megtalálnak a sport, a gazdaság, a nagyvilág vagy az itthoni hírek közül. Emellett hasznos információkat találnak arról, ha például egy adóhatáridő következik vagy hogy hol tudja elérni valaki a hozzá legközelebbi egészségügyi szolgálatot.
“Igyekszünk minden olyan fontos területet lefedni, ami az olvasónak és a szakmai partnereinknek fontos tudnivaló” – mondta Altorjai Anita.
A vezérigazgató kiemelte, hogy az olvasók, a hazai és határon túli újságírók mellett az önkormányzatok, az állami intézmények, önkormányzatok, pártok, a külhoni szervezetek, a civil szervezetek, gazdasági szereplők is használják az oldalaikat, amelyeket most megújítanak: szeptembertől a Nemzeti Közleménytárat használhatják közleményeik eljuttatására a korábbi felületek (az OS, OTS, ÖS, KMS) helyett. Sokkal átláthatóbb, egységesebb, egyszerűbb lesz a közleménybeadás – tette hozzá a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója.
Hozzátette: a szolgáltatásaik nem mindenki számára térítésmentesek, de a kis- és középvállalkozások számára térítésmentesen nyújtják majd azt a lehetőséget, hogy eljuttassák a közleményüket minden szerkesztőségbe. Térítésmentes marad a politikai pártok, az állami intézmények és még jó néhány szervezet részére is ez a lehetőség.
Altorjai Anita jelezte: az mti.hu jelenlegi 8 ezer regisztrált felhasználója és csaknem 6 ezer szerződéses partnere a napokban mindezekről az újdonságokról értesítést fog kapni, és elkezdik felkészíteni őket az új oldal használatára.
Altorjai Anita a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában szólt arról is: az MTI 1881-es alapítása óta a magyar újságíró szakma egyik etalonja. Azért hívják Magyar Távirati Irodának, mert több mint 140 évvel ezelőtt még táviratként küldték el tudósításaikat a munkatársai. Ma már nincs olyan régió Magyarországon és Európában, ahol ne lenne tudósítója az MTI-nek. Ők azok, akik a híreket a nap 24 órájában készítik. Ezeket használják nemcsak a magyar újságírók, hanem a külföldi hírügynökségek is.
Borítókép: Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója
Médiapiac
A 4iG Nyrt. megveszi a Direct One műholdas ügyfélállományát
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jóváhagyása esetén a 4iG Nyrt.-hez kerülhet a Direct One magyarországi műholdasügyfél-állománya, és a helyi kábelszolgáltatók hozzájárulásától függően a kábeles műsorterjesztési portfólió is, a tranzakcióról pénteken írták alá a szerződést – közölte a 4iG Nyrt. az MTI-vel.
Az üzletág-átruházási szerződést a 4iG közvetett leányvállalata, a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. írta alá a Canal+ Luxembourg műholdas televíziószolgáltató vállalattal és annak magyarországi leányvállalataival, az Eviso Magyarország Kft.-vel és a Canal+ Distribution Hungary Kft.-vel.
A Canal+ Luxembourg S.ár.l. Európa legnagyobb műholdas és IP-televízió szolgáltatója, Magyarországon Direct One márkanév alatt értékesíti a műholdas tévészolgáltatását. A Direct One több mint 119 műholdas helyi és nemzetközi csatornát kínál HD és UHD minőségben, valamint prémium film- és sorozatcsatornákat tartalmazó csomagokat.
A 4iG műholdas ügyfélbázisa 155 ezer előfizetővel bővülhet a tranzakció lezárultával, várhatóan az idei utolsó negyedévben
– tájékoztattak. A közlemény szerint a vállalatcsoport abban bízik, hogy ezzel megerősíti piacvezető szerepét a belföldi műholdas televíziószolgáltatás piacán.
A tranzakció nem érinti a Direct One online előfizetőit, lezárását követően változatlan formában és tartalommal vehetik igénybe a műholdas televíziószolgáltatást
– jelezték a közleményben.
A 4iG a műsorszórás mellett a távközlésben és az informatikai iparágakban is érdekelt – olvasható a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett cégbemutatóban. A társaság részvényei legutóbb 787 forinton zártak, árfolyamuk egy éven belül 677 és 880 forint között mozgott.
Borítókép: A 4iG Nyrt. informatikai-technológiai vállalat székháza a Szépvölgyi Irodaparkban, a főváros III. kerületében, a Montevideó utcában
Médiapiac
A szülőket segíti az NMHH új kiadványa
A közösségi médiafelületek használata ma már a fiatalok mindennapjainak részévé vált, ezért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kiemelt figyelmet fordít az ezen felületek kínálta lehetőségekre és kockázatokra. Gyermeknapon jelent meg a hatóság fiataloknak szóló “Sztorik a zsebben – Történetek a közösségi médiából” című kiadványa, amely most a szülőknek szánt “Mit lájkol a gyerek – Szülőknek a közösségi médiáról” elnevezésű tájékoztatófüzettel egészült ki – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága az MTI-vel.
A közlemény szerint
az új brossúra célja, hogy bemutassa a közösségi oldalak működésének főbb szabályszerűségeit, és támpontokat adjon a szülőknek, hogyan segíthetik gyermekeiket eligazodni ezeken a platformokon, miközben felhívja a figyelmet a közösségi média kockázataira, de annak előnyeit is számba veszi.
Kifejtették, hogy a 13-16 éves korosztály számára nem ismeretlenek a közösségi platformok, többségük azokat aktívan használja a mindennapjaik során. A kiadvány hat fejezetben tárgyalja a közösségi média szempontjából legrelevánsabb témákat, amelyben az NMHH által, az említett korosztály körében végzett legfrissebb felmérés eredményeit is felhasználták.
A brossúra többek között foglalkozik a közösségi oldalak marketingtevékenységének jellemzőivel, hiszen a gyermekek 47 százaléka vásárolt már meg valamilyen terméket a rendszeresen felugró hirdetések hatására, csaknem negyedük pedig kizárólag amiatt, mert egy számukra kedves influenszer ajánlotta azt.
Mint írták, az influenszerjelenség nemcsak a vásárlási szokások alakulásának szempontjából lényeges, hanem a fiatalok mentális egészségmegőrzésére is hatással lehet.
Az online közösségi oldalakon látott tartalmak ugyanis – többek között – az alakuló énképet is befolyásolhatják: a felmérés válaszadóinak 35 százaléka érezte már kevésbé szépnek, 18 százalékuk pedig kevésbé boldognak magát a közösségi médiában látott tartalmaknak köszönhetően
– tették hozzá.
A kiadvány továbbá a digitális lét veszélyeivel is foglalkozik, különös tekintettel az adatvédelmi hiányosságokból eredő kockázatokra, mely téma relevanciáját tovább erősítette az a kutatási eredmény is, hogy a válaszadók majdnem háromnegyedét, 71 százalékát jelölték már be ismerősnek idegenek az online platformokon.
A brossúra elsődleges célja, hogy útmutatóként szolgáljon a szülők számára az online platformok sajátosságainak megismerésében, kockázatainak feltérképezésében és a benne rejlő lehetőségek kihasználásában.
Ehhez gyakorlati javaslatokkal is ellátja a gondviselőket, támpontokat ad számunkra, hogyan ismerhetik fel, ha gyermekünk online közösségi életében valamilyen orvosolandó probléma merült fel, és azt is bemutatja, hogyan segíthetnek nekik ezek megoldásában – tájékoztatott a hatóság.
A kiadvány nemcsak a kockázatokra, de a közösségi médiafelületekben rejlő lehetőségekre is felhívja a szülők figyelmét: a fiatalok számára ez a tér – egyebek mellett – a tanulás, a tájékozódás és a közösségi élet terepét is jelentheti, de sokan valamilyen tehetségük megvillantására is fel tudják használni ezeket a platformokat – jelezték.
A fiatalok tudatos közösségi médiahasználatát támogató kiadványokhoz hamarosan óravázlatok és iskolai segédanyagok is érkeznek, amelyek segítik majd azok iskolai felhasználását is, például osztályfőnöki órák keretében – áll a közleményben.
Közölték azt is, hogy a https://youtu.be/SQKVwyOuAi8 linken Varga Árpád, az NMHH gyermekvédelmi elemző munkatársa beszél a témáról, míg a kiadvány letölthető https://gyerekaneten.hu/upload/Mit_lajkol_a_gyerek/mit_lajkol_a_gyerek.pdf címen.
Borítókép: illusztráció