Kövess minket!

Médiapiac

Csak őszintén

Ülünk a tévéstúdióban, ahol érkezésem előtt nem sokkal értek véget műsorának felvételei. Kíméletlen őszintesége legendás, öniróniája már csak hab a tortán. Megengedheti magának, hisz a médiában eltöltött negyven éve egy generáció története is. Azoké, akik kiváltságosak voltak abból a szempontból, hogy a rádióval és a televízióval együtt nőttek fel. Rangos Katalin azok közé az újságírók közé tartozik, akiket történelmi szemtanúk között emlegetnek.

Szegvári Katalin írja rólad az egyik könyvében, hogy talán te vagy az egyetlen a generációtokból, akit a férfi kollégái, az igazán nagy mogulok is egyenrangú félként fogadnak el.

A szakmára Mester Ákos, a Krónika főszerkesztője, a 168 Óra című rádióműsor egyik alapítója és felelős szerkesztője tanított meg. Nem volt az a babusgatós típus. Erősen hatott rám a stílusa. Egy nem elég jónak ítélt anyagom után porba tudott sújtani, de ha egy jó produktummal érkeztem, fel is emelt. Soha nem sértődtem meg, ha valami nem tetszett neki, azt pedig különösen értékeltem, hogy mindig megadta a lehetőséget arra, hogy kijavítsam a hibáimat. Valahogy igazságosnak és rendben lévőnek tűnt, hogy hol megdorgált, hol jutalmazott. Hírújságírónak lenni férfias foglalkozás volt, de nem azért, mert sok vérrel és mocsokkal találkoztunk, inkább azért, mert a folyamatos igénybevétel miatt állandóan készenlétben kellett lenni. Nem okozott gondot. Ehhez a személyes adottságaim is megvoltak. Szerettem. Negyven évig nem éreztem, hogy dolgozom.

Emlékszel az első politikai interjúdra?

Folyamatosan tanultam bele a szakmába. Rendszeresen kellett politikusokkal is interjúkat készíteni, de ne gondold, hogy amikor már feltételezték rólam, hogy fel tudok tenni három egyenes kérdést, rögtön odaengedtek a politikai elit bármely képviselőjéhez. A hatalom csak az olyan kevésbé izgalmas figurákat engedte mikrofonvégre, mint a kerületi tanácsok lakásügyi főosztályvezetői. A szocializmusban Grósz Károly volt az első miniszterelnök, aki adott interjút. Vele én készítettem először riportot.

Akkori példaképedről, Oriana Fallaciról köztudott, hogy nem igazán utasították vissza az interjúkérelmeit. Ez a hír járja rólad is.

Kétségtelen, hogy nem nagyon mondtak nekem nemet, de a szakmában eltöltött negyven évem alatt azért volt rá példa. Orbán Viktor is nemet mondott. (Nevet.) Korosztályom azon nő tagjainak, akik komolyan foglalkoztak az újságírással, Oriana Fallaci volt a szerepmodelljük. Csodáltam az ambícióját. Megnéztem a riportjait, amelyekbe abszolút bele tudtam helyezkedni. Ma már kevésbé vagyok elájulva tőle, az életének utolsó szakaszában megfogalmazott nézeteivel viszont messze nem tudok egyetérteni. (Fallaci utolsó könyveiben például az iszlám terrorizmus által előtérbe tolt kérdéseket feszegette – a szerk.)

Rangos Katalin (Fotó: Valuska Gábor)
Rangos Katalin (Fotó: Valuska Gábor)

Mi indokolta, hogy a jogi egyetem utolsó évei alatt jelentkezz a Magyar Rádió riportertanfolyamára?

Noha az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára jártam, soha nem készültem jogásznak. Egész életemben újságíró szerettem volna lenni. A szüleim azonban elvárták, hogy tovább tanuljak, és érettségivel a kezemben nem lehetett gyakornokoskodni sem. Bölcsészkarra mentem volna, ahova csakúgy, mint a jogra, magyarból és történelemből kellett felvételizni, de azt gondoltam, oda többen fognak jelentkezni. Tévedtem, a jogon is túljelentkezés volt. Miután felvettek, az első nap kiderült, hogy nem lesz sok közöm a jogászathoz. Később klassz dolog lett jogásznak lenni, de az én időmben csak azok jutottak álláshoz ebben a szakmában, akiknek vagy gyakorló ügyvéd volt a családjában, vagy kádergyerekek voltak. Rám egyik sem volt igaz.

Harmadéves egyetemistaként már sok vizsgahelyzeten túl voltam, a hátam közepére kívántam az egészet, amikor eldöntöttem, hogy felvételizem a rádió Ifjúsági Munkastúdiójába. Széles körű, de felszínes műveltséggel rendelkeztem, ami passzolt a rádióriporterséghez. Éreztem, hogy sikerülni fog, így is lett. Valódi szakmai képzést tartottak egy adekvát helyen. Ott tanultunk, ahol később a feladat megszületett. Bárcsak most is lenne ilyesmi!

Kezdetben erősen tiltakoztam az ellen, hogy a politikai vonalat kelljen képviselnem, egyáltalán nem érdekelt ugyanis, a szüleim sem ellenzékinek, sem kormánypártinak nem neveltek soha. Annyi minden más érdekelt az irodalmi élettől az amatőr színházi világig.

A Krónikába kerültem gyakornoknak, ahova sok anyagot kellett készítenem, ez alatt pedig megtanultam a fortélyokat. Legjobban a reggeli adásokat szerettem. Imádtam korán felkelni, lapszemlézni, ráadásul volt egy egész estém összeállítani egy jó anyagot.

Volt időszak, amikor egyszerre dolgoztál a Magyar Televízióban és a Magyar Rádióban.

Igen. Ráadásul szakmai szempontból erre az 1986 és 1994 közötti időszakra emlékszem a legszívesebben. 1987-ben, Aczél Endre hívására mentem a Magyar Televízióhoz, ahol először a Híradót szerkesztettem, amit akkor az egész ország nézett.

Rangos Katalin (Fotó: Valuska Gábor)
Rangos Katalin (Fotó: Valuska Gábor)

A Hét című vasárnapi politikai magazin szerkesztőségvezetőjévé 1989 januárjában neveztek ki. Ez a műsor dokumentálta végig a rendszerváltást. Megtaláltuk és megmutattuk az új pártokat, Fodor Gábor és Deutsch Tamás először az általam szerkesztett A Hétben szólalt meg. Orbán Viktor csak azért nem, mert akkor volt Angliában Soros-ösztöndíjas. Én mentem kamerával megkeresni Nagy Imre sírját a 301-es parcellában, de nálunk jelentette be Horn Gyula akkori külügyminiszter azt is, hogy Magyarország kiengedi a keletnémeteket Ausztria felé. A Hétnél töltött 1989–90-es év volt talán a legfontosabb a szakmai életemben.

A televíziózás merőben más volt, mint amivel addig foglalkoztam. Egészen más úgy riportot készíteni, hogy az ember háta mögött van egy kamera, ami még az alanyokat is jobban feszélyezi. Persze a kamera varázslat, aminek köszönhetően könnyebb televíziós riporternek lenni, mint rádiósnak. A tévés fertőzés egyébiránt soha nem tudott elragadni. Aczél nagyon agitált, hogy műsorvezető legyek, de egyáltalán nem akartam magam a képernyőn viszontlátni, inkább a szabadságot választottam. Az emberek nem ismertek fel, így bárhol önmagam lehettem.

Közben eltelt tíz év. Programigazgató, majd 2004 és 2008 között elnöki és műsorpolitikai főtanácsos lettél. Milyen volt az általad elképzelt műsorstruktúra?

2003-ban hívtak vissza a Magyar Televízióhoz programigazgatónak. Ötvenéves voltam. Úgy gondoltam, az évtizedek alatt formálódott szakmai ízlésem, az értékrendem javára válhat az intézménynek. De korántsem lett így.

A rendszerváltás környékén kezdődött a Napzárta című műsor, amelyben olyan személyek is feltűntek, akik addig nem kaptak megnyilvánulási lehetőséget, és meg voltam győződve arról, hogy például a politikai kultúrának teret adni, szakemberekkel beszélgetni minden néző számára érdekes lehet. Kitaláltam egy műsort Baló Györgynek. Ez volt a Hungaricum. Hittem továbbá, hogy van értelme egy politikai háttérműsornak is. Az Este már korábban is létezett, de mindig változó időben, az esti főműsor után jelentkezett. Én viszont megtanultam a rádióban, hogy hiba nem állandó időponthoz kötni a műsorokat. Kisebb fajta forradalmat robbantottam ki, amikor fixen, tízórás kezdéssel kezdtük el sugározni, ami miatt – a fél nyolcas híradó kivételével – minden előtte lévő műsor kezdési idejét meg kellett változtatni.

Ekkor már állandó harc folyt a közszolgálati és a kereskedelmi csatornák között, amit már akkor butaságnak tartottam. A közszolgálati televíziónak az embereket kell kiszolgálnia, hírekkel, közérdekű információkkal, hátteret kell adnia számukra. Voltak olyan műsorok, amelyek sugárzását megakadályoztam, mert csak kereskedelmileg voltak hasznosak. Megvolt a saját elképzelésem, amiről kiderült, bizonyos szempontból nem volt nézőbarát.

Rangos Katalin (Fotó: Valuska Gábor)
Rangos Katalin (Fotó: Valuska Gábor)

Nem lett volna szabad engednem a hiúságomnak és elvállalnom egy testidegen szerepet. Kiderült, hogy csak azt hittem, tudom, mi kell a nézőnek. A nézettségnél előbbre valónak hittem az értékek és az értelem hangsúlyozását, a nemzetiségekre való odafigyelést, de az emberek szórakozni szerettek volna. A BBC alapelveit gondoltam követendőnek. Az állami televízió mai hírszolgáltatási gyakorlatáról rendkívül elítélő a véleményem. Megengedhetetlenül egyoldalú és manipulatív. Évi nyolcvanmilliárd forintot elégetni propagandára megbocsáthatatlan.

Mennyiben jelentett más kihívást a Magyar Rádió kuratóriumi elnöki megbízatása?

2008-ban, a tévés megbízásom vége felé hagyta el Friderikusz Sándor A szólás szabadságát, amelynek én vettem át a főszerkesztői feladatait, mikor felkértek a kuratóriumi elnöki pozícióra. Azt gondoltam, miután a tévés időszak finoman szólva sem töltött el örömmámorral, jobb dolog nem is történhet velem, mint hogy visszatérek a Magyar Rádió falai közé. Aztán kiderült, hogy semmilyen tartalmi kérdésbe nincs beleszólásom, kizárólag az intézmény gazdasági területét felügyelhetem. Ráadásul az akkori elnökkel, Such Györggyel alig valamiben tudtunk együttműködni. 2010-ben már tudni lehetett, hogy az új médiatörvény okán a tervezettnél előbb fog véget érni a megbízatásom, amit egyáltalán nem bántam. Visszagondolva, ez volt a szakmai életem másik nagy tévedése. Ahogy a televíziós programigazgatásra, úgy erre is nemet kellett volna mondanom. Ehelyett sodródtam, de nem is tartottam volna fairnek az egykori kollégákkal szemben, ha kiszállok. Hozzáteszem, a nemet mondás képességét azóta elsajátítottam. (Nevet.)

A kereskedelmi rádiózás soha nem érdekelt?

Módos Péterrel együtt vezettem éjszakai műsort a Danubiusban, ahova még Németh Miklós is eljött. Kormányőrök nélkül, farmernadrágban és garbóban sztorizgatott velünk jóízűen. György Gábor, a rádió igazgatója, aki később a Slágert is irányította, hívott hírigazgatónak. A kereskedelmi rádiókban mosolygó hangú nőkkel kell hallgatót toborozni, zenét játszani, esetleg horoszkópot olvasni. Ezektől ver a víz. Pont a híreknek nincs kellő szerepük e csatornákon, a pénz pedig soha nem volt elődleges. Elismerem a kereskedelmi rádiók létjogosultságát, soha nem volt bennem távolságtartás a Bumeránggal vagy Balázsékkal szemben, de sem készíteni, sem hallgatni nem szeretem az ilyen típusú műsorokat.

A kuratóriumi elnöki időszakom után már éppen barátkoztam a hivatásos nagymamaság gondolatával – bár az unokám csak később született meg –, amikor Vicsek Ferenc, a Klubrádió főszerkesztője felhívott, és közölte, hogy kialakítanak nekem egy sávot főműsoridőben. Így indult a Szabad sáv, a műsor, amelyben minden szakmai tudásom hasznosíthattam. Húsz év alatt nem dolgoztam annyit, mint a műsor hat éve alatt. Maga volt a mámor. Aztán elkezdtek fentről beleszólni, így 2017-ben elbúcsúztam a hallgatóktól.

Egy ideje viszont rendszeresen láthatnak a nézők a Heti TV műsoraiban.

A Heti LibaZsírt Szegvári Katival vezetem, a Heti Jégbüfét és a Heti Vizitet pedig egyedül. Mindig is a rádió volt a nagy szerelem, így lényegében ezek is rádióműsorok, csak éppen kamerával rögzítik őket. Gondolj bele, harminc éve nemet mondtam az Aczélnak, most meg rendszeresen itt ülök a képernyő előtt. (Nevet.) A mai napig örömöt okoznak a vendégeim. Az, ha módomban áll leforgatni olyan anyagokat, amelyekre a szakmám feljogosít.

Rangos Katalin és az interjú szerzője, Tóth Olivér (Fotó: Valuska Gábor)
Rangos Katalin és az interjú szerzője, Tóth Olivér (Fotó: Valuska Gábor)

Legendásan tájékozott vagy a divat világában. Közös ismerőseink szerint fontosak számodra a külsőségek. Mégis álnéven kezdtél el divatról szóló cikkeket publikálni.

Divatról legelőször a férjem vezetéknevén kezdtem el írni a fiam születését követően. Nem szerettem volna, ha a politikai újságíró személyiségem keveredik a szoknyák optimális hosszáról filozofáló személyiségemmel. Aztán a rendszerváltás körül csináltam egy női magazinműsort Szájfény címmel a rádió Szombat délelőtt című műsorába. Az emberek szerették, volt benne személyesség és önirónia. De a rendszerváltás után újjászülető Ez a Divatnak is voltam a főszerkesztője, illetve Völgyi Vera barátnőm hívására divatjegyzeteket közöltem a Népszabadság magazinjában. A divat nagy játéktér, ma is szívesen írok és beszélek róla. Jó időtöltés, bár újabb szerepálmaim már nincsenek.

Van benned hiányérzet?

Nincs. Mindent megcsináltam, amire vágytam. Talán csak betelefonálós műsorom nem volt, de azt hiszem, ezzel mindenki jobban járt. Olyan lennék, mint Fiala János… Bár már ő sem olyan durva. Szerintem beidomította a hallgatóit. (Nevet.)

(Az interjú eredetileg a Médiapiac 2019/5. számában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.)

Médiapiac

A hírközlési szabályok módosítását összegezte az NMHH

Könnyebb, gyorsabb az internetszolgáltató-váltás, valamint a hozzáférés a korábbi e-mail- és ügyfélfiókhoz – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága hétfőn

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A közleményben kiemelték, hogy a hazai hírközlési szabályok legfontosabb módosításait összegezi az NMHH fogyasztói tájékoztató aloldala, az nmhh.hu/hirkozlesiszabalyok.

Felidézik, a tavaly nyáron életbe lépett változások között szerepel például, hogy

a szolgáltatóknak ingyen, egyszerűen biztosítaniuk kell az utólagos számhordozást, az internetszolgáltatók közötti úgynevezett szünetmentes váltást, és rendszeresen tájékoztatniuk kell előfizetőiket a legolcsóbb díjszabásaikról.

Az új európai uniós hírközlési kódex nyomán a szolgáltatóknak 2021. június 30-ig kellett az általános szerződési feltételeiket (ÁSZF) átalakítaniuk.

A hatóság közleményében hangsúlyozta, nemcsak telefonszolgáltatót lehet már könnyen váltani, hanem

lehetőség van arra is, hogy az előfizető az internetszolgáltatók között is szünetmentesen válthasson, ha az műszakilag megvalósítható.

Ezt csak egyszer és egy helyen kell jelezni: az új szolgáltatónál kell kérni a szolgáltatóváltást, aki intézkedik a korábbi szerződés felmondásáról, és együttműködik az előző szolgáltatóval abban, hogy a váltáskor a szolgáltatás kiesése ne legyen több egy munkanapnál, akkor sem, ha a szünetmentes váltás műszaki feltételei nem adottak – írják a közleményben.

Kitérnek arra, ha a szolgáltató a bekötést késve vagy hibásan teljesíti, a szabályozás kompenzáció fizetését írja elő. A kompenzációt főszabályként az átvevő szolgáltató fizeti az előfizetőnek.

Ha az előfizető az internet-előfizetés mellett e-mail-szolgáltatást is igénybe vesz a szolgáltatójától, és az internet-hozzáférésre vonatkozó előfizetői szerződése megszűnik, akkor

az előfizető kérésére a szolgáltatónak még legalább fél évig biztosítania kell a hozzáférést a fiókhoz, vagy továbbítania kell az üzeneteket egy, az előfizető által megadott e-mail-címre

– olvasható a közleményben.

Az előfizetői szerződés megszűnése után a szolgáltató köteles még egy évig biztosítani az előfizetőnek, hogy hozzáférjen az előfizetői szerződésével kapcsolatos, elektronikus tárhelyen tárolt információkhoz.

Ha az előfizető felmondja telefonszolgáltatójánál a szerződését, hívószáma megtartását a szerződés megszűnése utáni egy hónapban is kérheti az egykori szolgáltatójától.

Az ilyen utólagos számhordozáskor a volt előfizető a számát ingyen áthordozhatja egy másik szolgáltatóhoz, aminek az ügyintézésében az új szolgáltató köteles eljárni, a régi szolgáltató pedig együttműködni – hívta fel a hatóság közleményében a figyelmet.

Kiemelték azt is, hogy

a hírközlési szolgáltatóknak tájékoztatást kell adniuk előfizetőiknek az elérhető legkedvezőbb díjakról,

az internet- és telefonszolgáltatóknak évente, illetve bármikor az előfizetők kérésére, általában bármely hírközlési szolgáltatónak pedig a határozott idejű előfizetői szerződés lejárata előtti 90 napban három alkalommal.

Valójában nem újdonság, de az új hírközlési kódex egyértelművé teszi, hogy a “díjazás ellenében” fordulat már nemcsak pénzfizetéssel kiegyenlített szolgáltatást jelent, hanem a személyes, vagy más adatok átadásával is “fizet” az előfizető. Tehát a pénzben kifejezve ingyenes szolgáltatás is lehet elektronikus hírközlési szolgáltatás – és vonatkoznak rá a felhasználókat védő szabályok -, ha az egyéb fogalmi feltételek igazak rá – tájékoztattak.

A hírközlési hatóság ellenőrzi, hogy a piaci szereplők frissítették-e az általános szerződési feltételeiket, és az előfizetői tudatosság növelése érdekében rendszeresen tájékoztatja a fogyasztókat azokról az új szabályokról, amelyekre érdemes odafigyelni – közölte a NMHH kommunikációs igazgatósága.

Tovább olvasom

Médiapiac

Az NVB megállapította a politikai reklámok műsoridejét

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) pénteki ülésén döntött a népszavazást kezdeményező kormány és a parlamenti frakciók politikai reklámjainak közzétételére rendelkezésre álló közszolgálati műsoridő felosztásáról.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A népszavazásról szóló törvény szerint országos népszavazási kampányidőszakban politikai reklámot a kezdeményezés szervezői, továbbá a kezdeményezés szervezésében részt nem vevő, de országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok tehetnek közzé.

A jogszabály szerint a politikai reklámok közzétételére rendelkezésre álló időtartam 300 perc. A népszavazási kezdeményezés szervezője és a frakciók rendelkezésére álló időtartamot egyenlő arányban kell felosztani.

A népszavazást a kormány kezdeményezte, az Országgyűlésben pedig hét frakció van (Fidesz, KDNP, Jobbik, MSZP, DK, LMP, PM), vagyis a kormány és a hét frakció egyenként – valamennyi kérdés tekintetében összesen – 37 perc 30 másodperc időtartamban teheti közzé politikai reklámját a Duna Médiaszolgáltató Zrt. lineáris médiaszolgáltatásaiban.

A politikai reklámot a Duna Médiaszolgáltató Zrt.-nek “a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal bíró médiaszolgáltatásaiban” kell közzétennie.

Tovább olvasom

Médiapiac

A járvány alakulásával együtt változott a hazai mobilpiac is

A Covid-19 járvány és a terjedése elleni védekezés olyan formái, mint a kijárási korlátozások, a távoktatás vagy az otthoni munkavégzés, valamint az átoltottsági arány emelkedésének köszönhető lazulások jelentősen hatottak a hírközlési fogyasztási szokásokra, így a mobiltelefon- és mobilinternet-szolgáltatás piacára is – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb, 2017 harmadik negyedévétől 2021 második negyedévéig terjedő mobilpiaci jelentéséből.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A jelentés szerint 2020 közepéhez képest 2021 közepére közel negyedével – 23,8 százalékkal – nőtt az internetforgalom (155 millióról 192 millió Gbyte-ra). Ugyanebben az időszakban 4,3 százalékkal nőtt az indított hívásforgalom, 6,9 milliárdról 7,2 milliárd percre.

A roamingszolgáltatás igénybevételére egyfajta szezonalitás jellemző, ugyanis nyaranta megugrik a szolgáltatás használata. Az indított roamingforgalmak alakulására a szezonalitáson kívül korábban jellemző, folyamatosan növekvő tendencia 2020-ban, különösen annak második negyedévétől kezdődően látványosan megtört.

2021 első negyedévében mindössze 430 ezer SIM-kártyáról indítottak külföldön hívást, ami csak alig több, mint harmada az egy évvel korábban mért 1,2 milliónak.

2021 első félévében újból növekedés volt megfigyelhető, ugyanis 2021 második negyedévében már 687 ezer darab kártyáról telefonáltak a tavalyi azonos időszakban mért 525 ezer helyett. Bár a SIM-kártyák száma csökkent, a készülékekről azonban jóval többet telefonáltak:

míg 2020 első negyedévében átlagban közel 51 percet beszéltek hazai előfizetők külföldön hívást indító SIM-kártyákról, 2021 első negyedévben ez már 127 perc volt.

A külföldi mobilinternetezés trendje is megtört, a 2019 végéig jellemző növekvő tendencia megszakadt. 2020 negyedik és 2021 első negyedévében is alig félmillió SIM-kártyáról neteztek az országon kívül, ez alig 40 százaléka az egy évvel korábbi 1,4 milliónak. A telefonáláshoz hasonlóan ebben az esetben is jellemző, hogy aki külföldről netezett, az sokkal többet tette ezt, mint korábban – állapította meg az NMHH.

A mobilinternet-szolgáltatás piacának két szegmense – a nagyképernyős és az okostelefonos – mind méret, mind használati jellemzők tekintetében jelentős eltéréseket mutat. A nagyképernyős szegmenshez hozzávetőleg félmillió SIM-kártya tartozik (ezeket jellemzően laptopon, tableten vagy asztali gépen internetezők használják), és ezek száma érdemben nem változott a vizsgált időszakban. Az okostelefonos szegmens kártyáinak száma ezzel szemben a teljes vizsgált 4 éves időszakban növekedést mutatott: az időszak során több mint 1,6 millió kártyával bővült és elérte a 7 millió kártyát. Mára az összes mobilinternet-kártya közel 94 százaléka az okostelefonos szegmenshez tartozik. Az okostelefonos SIM-kártyák aránya a teljes piac szempontjából is jelentős: 2021 közepén az összes forgalmat bonyolított SIM-kártya 67,6 százaléka ide tartozott – írták.

A két szegmens felhasználói által bonyolított, átlagos havi internetforgalom jelentősen eltér: az időszak végén a nagyképernyős szegmens esetében az egy SIM-kártyára jutó havi forgalom 28,6 GByte volt, míg az okostelefonos szegmens felhasználói átlagosan 7,2 GByte forgalmat bonyolítottak havonta. A forgalmazásban meglévő különbség miatt még 2021 közepén is a nagyképernyős szegmens részesedése tette ki a teljes forgalom 20,7 százalékát.

A 4G-hálózat igénybevétele mind az internet-, mind a hangforgalomban folyamatosan nő: előbbi 96,1 százaléka, utóbbi 61,6 százaléka zajlott ezen a hálózaton. 2022-ben feltehetőleg jelentősen átrendeződik ez a szegmens, ugyanis a hatóság idén elkezdi a 3G-s technológia kivezetését, amihez mobilkészülékcsere-támogatási programot is indít februártól – írta a hatóság.

Azt is megjegyezték, a teljes, az M2M-szolgáltásról is információkat tartalmazó tanulmány már olvasható a hatóság honlapján .

Tovább olvasom