Kövess minket!

Médiapiac

Csak őszintén

Ülünk a tévéstúdióban, ahol érkezésem előtt nem sokkal értek véget műsorának felvételei. Kíméletlen őszintesége legendás, öniróniája már csak hab a tortán. Megengedheti magának, hisz a médiában eltöltött negyven éve egy generáció története is. Azoké, akik kiváltságosak voltak abból a szempontból, hogy a rádióval és a televízióval együtt nőttek fel. Rangos Katalin azok közé az újságírók közé tartozik, akiket történelmi szemtanúk között emlegetnek.

Szegvári Katalin írja rólad az egyik könyvében, hogy talán te vagy az egyetlen a generációtokból, akit a férfi kollégái, az igazán nagy mogulok is egyenrangú félként fogadnak el.

A szakmára Mester Ákos, a Krónika főszerkesztője, a 168 Óra című rádióműsor egyik alapítója és felelős szerkesztője tanított meg. Nem volt az a babusgatós típus. Erősen hatott rám a stílusa. Egy nem elég jónak ítélt anyagom után porba tudott sújtani, de ha egy jó produktummal érkeztem, fel is emelt. Soha nem sértődtem meg, ha valami nem tetszett neki, azt pedig különösen értékeltem, hogy mindig megadta a lehetőséget arra, hogy kijavítsam a hibáimat. Valahogy igazságosnak és rendben lévőnek tűnt, hogy hol megdorgált, hol jutalmazott. Hírújságírónak lenni férfias foglalkozás volt, de nem azért, mert sok vérrel és mocsokkal találkoztunk, inkább azért, mert a folyamatos igénybevétel miatt állandóan készenlétben kellett lenni. Nem okozott gondot. Ehhez a személyes adottságaim is megvoltak. Szerettem. Negyven évig nem éreztem, hogy dolgozom.

Emlékszel az első politikai interjúdra?

Folyamatosan tanultam bele a szakmába. Rendszeresen kellett politikusokkal is interjúkat készíteni, de ne gondold, hogy amikor már feltételezték rólam, hogy fel tudok tenni három egyenes kérdést, rögtön odaengedtek a politikai elit bármely képviselőjéhez. A hatalom csak az olyan kevésbé izgalmas figurákat engedte mikrofonvégre, mint a kerületi tanácsok lakásügyi főosztályvezetői. A szocializmusban Grósz Károly volt az első miniszterelnök, aki adott interjút. Vele én készítettem először riportot.

Akkori példaképedről, Oriana Fallaciról köztudott, hogy nem igazán utasították vissza az interjúkérelmeit. Ez a hír járja rólad is.

Kétségtelen, hogy nem nagyon mondtak nekem nemet, de a szakmában eltöltött negyven évem alatt azért volt rá példa. Orbán Viktor is nemet mondott. (Nevet.) Korosztályom azon nő tagjainak, akik komolyan foglalkoztak az újságírással, Oriana Fallaci volt a szerepmodelljük. Csodáltam az ambícióját. Megnéztem a riportjait, amelyekbe abszolút bele tudtam helyezkedni. Ma már kevésbé vagyok elájulva tőle, az életének utolsó szakaszában megfogalmazott nézeteivel viszont messze nem tudok egyetérteni. (Fallaci utolsó könyveiben például az iszlám terrorizmus által előtérbe tolt kérdéseket feszegette – a szerk.)

Rangos Katalin (Fotó: Valuska Gábor)
Rangos Katalin (Fotó: Valuska Gábor)

Mi indokolta, hogy a jogi egyetem utolsó évei alatt jelentkezz a Magyar Rádió riportertanfolyamára?

Noha az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára jártam, soha nem készültem jogásznak. Egész életemben újságíró szerettem volna lenni. A szüleim azonban elvárták, hogy tovább tanuljak, és érettségivel a kezemben nem lehetett gyakornokoskodni sem. Bölcsészkarra mentem volna, ahova csakúgy, mint a jogra, magyarból és történelemből kellett felvételizni, de azt gondoltam, oda többen fognak jelentkezni. Tévedtem, a jogon is túljelentkezés volt. Miután felvettek, az első nap kiderült, hogy nem lesz sok közöm a jogászathoz. Később klassz dolog lett jogásznak lenni, de az én időmben csak azok jutottak álláshoz ebben a szakmában, akiknek vagy gyakorló ügyvéd volt a családjában, vagy kádergyerekek voltak. Rám egyik sem volt igaz.

Harmadéves egyetemistaként már sok vizsgahelyzeten túl voltam, a hátam közepére kívántam az egészet, amikor eldöntöttem, hogy felvételizem a rádió Ifjúsági Munkastúdiójába. Széles körű, de felszínes műveltséggel rendelkeztem, ami passzolt a rádióriporterséghez. Éreztem, hogy sikerülni fog, így is lett. Valódi szakmai képzést tartottak egy adekvát helyen. Ott tanultunk, ahol később a feladat megszületett. Bárcsak most is lenne ilyesmi!

Kezdetben erősen tiltakoztam az ellen, hogy a politikai vonalat kelljen képviselnem, egyáltalán nem érdekelt ugyanis, a szüleim sem ellenzékinek, sem kormánypártinak nem neveltek soha. Annyi minden más érdekelt az irodalmi élettől az amatőr színházi világig.

A Krónikába kerültem gyakornoknak, ahova sok anyagot kellett készítenem, ez alatt pedig megtanultam a fortélyokat. Legjobban a reggeli adásokat szerettem. Imádtam korán felkelni, lapszemlézni, ráadásul volt egy egész estém összeállítani egy jó anyagot.

Volt időszak, amikor egyszerre dolgoztál a Magyar Televízióban és a Magyar Rádióban.

Igen. Ráadásul szakmai szempontból erre az 1986 és 1994 közötti időszakra emlékszem a legszívesebben. 1987-ben, Aczél Endre hívására mentem a Magyar Televízióhoz, ahol először a Híradót szerkesztettem, amit akkor az egész ország nézett.

Rangos Katalin (Fotó: Valuska Gábor)
Rangos Katalin (Fotó: Valuska Gábor)

A Hét című vasárnapi politikai magazin szerkesztőségvezetőjévé 1989 januárjában neveztek ki. Ez a műsor dokumentálta végig a rendszerváltást. Megtaláltuk és megmutattuk az új pártokat, Fodor Gábor és Deutsch Tamás először az általam szerkesztett A Hétben szólalt meg. Orbán Viktor csak azért nem, mert akkor volt Angliában Soros-ösztöndíjas. Én mentem kamerával megkeresni Nagy Imre sírját a 301-es parcellában, de nálunk jelentette be Horn Gyula akkori külügyminiszter azt is, hogy Magyarország kiengedi a keletnémeteket Ausztria felé. A Hétnél töltött 1989–90-es év volt talán a legfontosabb a szakmai életemben.

A televíziózás merőben más volt, mint amivel addig foglalkoztam. Egészen más úgy riportot készíteni, hogy az ember háta mögött van egy kamera, ami még az alanyokat is jobban feszélyezi. Persze a kamera varázslat, aminek köszönhetően könnyebb televíziós riporternek lenni, mint rádiósnak. A tévés fertőzés egyébiránt soha nem tudott elragadni. Aczél nagyon agitált, hogy műsorvezető legyek, de egyáltalán nem akartam magam a képernyőn viszontlátni, inkább a szabadságot választottam. Az emberek nem ismertek fel, így bárhol önmagam lehettem.

Közben eltelt tíz év. Programigazgató, majd 2004 és 2008 között elnöki és műsorpolitikai főtanácsos lettél. Milyen volt az általad elképzelt műsorstruktúra?

2003-ban hívtak vissza a Magyar Televízióhoz programigazgatónak. Ötvenéves voltam. Úgy gondoltam, az évtizedek alatt formálódott szakmai ízlésem, az értékrendem javára válhat az intézménynek. De korántsem lett így.

A rendszerváltás környékén kezdődött a Napzárta című műsor, amelyben olyan személyek is feltűntek, akik addig nem kaptak megnyilvánulási lehetőséget, és meg voltam győződve arról, hogy például a politikai kultúrának teret adni, szakemberekkel beszélgetni minden néző számára érdekes lehet. Kitaláltam egy műsort Baló Györgynek. Ez volt a Hungaricum. Hittem továbbá, hogy van értelme egy politikai háttérműsornak is. Az Este már korábban is létezett, de mindig változó időben, az esti főműsor után jelentkezett. Én viszont megtanultam a rádióban, hogy hiba nem állandó időponthoz kötni a műsorokat. Kisebb fajta forradalmat robbantottam ki, amikor fixen, tízórás kezdéssel kezdtük el sugározni, ami miatt – a fél nyolcas híradó kivételével – minden előtte lévő műsor kezdési idejét meg kellett változtatni.

Ekkor már állandó harc folyt a közszolgálati és a kereskedelmi csatornák között, amit már akkor butaságnak tartottam. A közszolgálati televíziónak az embereket kell kiszolgálnia, hírekkel, közérdekű információkkal, hátteret kell adnia számukra. Voltak olyan műsorok, amelyek sugárzását megakadályoztam, mert csak kereskedelmileg voltak hasznosak. Megvolt a saját elképzelésem, amiről kiderült, bizonyos szempontból nem volt nézőbarát.

Rangos Katalin (Fotó: Valuska Gábor)
Rangos Katalin (Fotó: Valuska Gábor)

Nem lett volna szabad engednem a hiúságomnak és elvállalnom egy testidegen szerepet. Kiderült, hogy csak azt hittem, tudom, mi kell a nézőnek. A nézettségnél előbbre valónak hittem az értékek és az értelem hangsúlyozását, a nemzetiségekre való odafigyelést, de az emberek szórakozni szerettek volna. A BBC alapelveit gondoltam követendőnek. Az állami televízió mai hírszolgáltatási gyakorlatáról rendkívül elítélő a véleményem. Megengedhetetlenül egyoldalú és manipulatív. Évi nyolcvanmilliárd forintot elégetni propagandára megbocsáthatatlan.

Mennyiben jelentett más kihívást a Magyar Rádió kuratóriumi elnöki megbízatása?

2008-ban, a tévés megbízásom vége felé hagyta el Friderikusz Sándor A szólás szabadságát, amelynek én vettem át a főszerkesztői feladatait, mikor felkértek a kuratóriumi elnöki pozícióra. Azt gondoltam, miután a tévés időszak finoman szólva sem töltött el örömmámorral, jobb dolog nem is történhet velem, mint hogy visszatérek a Magyar Rádió falai közé. Aztán kiderült, hogy semmilyen tartalmi kérdésbe nincs beleszólásom, kizárólag az intézmény gazdasági területét felügyelhetem. Ráadásul az akkori elnökkel, Such Györggyel alig valamiben tudtunk együttműködni. 2010-ben már tudni lehetett, hogy az új médiatörvény okán a tervezettnél előbb fog véget érni a megbízatásom, amit egyáltalán nem bántam. Visszagondolva, ez volt a szakmai életem másik nagy tévedése. Ahogy a televíziós programigazgatásra, úgy erre is nemet kellett volna mondanom. Ehelyett sodródtam, de nem is tartottam volna fairnek az egykori kollégákkal szemben, ha kiszállok. Hozzáteszem, a nemet mondás képességét azóta elsajátítottam. (Nevet.)

A kereskedelmi rádiózás soha nem érdekelt?

Módos Péterrel együtt vezettem éjszakai műsort a Danubiusban, ahova még Németh Miklós is eljött. Kormányőrök nélkül, farmernadrágban és garbóban sztorizgatott velünk jóízűen. György Gábor, a rádió igazgatója, aki később a Slágert is irányította, hívott hírigazgatónak. A kereskedelmi rádiókban mosolygó hangú nőkkel kell hallgatót toborozni, zenét játszani, esetleg horoszkópot olvasni. Ezektől ver a víz. Pont a híreknek nincs kellő szerepük e csatornákon, a pénz pedig soha nem volt elődleges. Elismerem a kereskedelmi rádiók létjogosultságát, soha nem volt bennem távolságtartás a Bumeránggal vagy Balázsékkal szemben, de sem készíteni, sem hallgatni nem szeretem az ilyen típusú műsorokat.

A kuratóriumi elnöki időszakom után már éppen barátkoztam a hivatásos nagymamaság gondolatával – bár az unokám csak később született meg –, amikor Vicsek Ferenc, a Klubrádió főszerkesztője felhívott, és közölte, hogy kialakítanak nekem egy sávot főműsoridőben. Így indult a Szabad sáv, a műsor, amelyben minden szakmai tudásom hasznosíthattam. Húsz év alatt nem dolgoztam annyit, mint a műsor hat éve alatt. Maga volt a mámor. Aztán elkezdtek fentről beleszólni, így 2017-ben elbúcsúztam a hallgatóktól.

Egy ideje viszont rendszeresen láthatnak a nézők a Heti TV műsoraiban.

A Heti LibaZsírt Szegvári Katival vezetem, a Heti Jégbüfét és a Heti Vizitet pedig egyedül. Mindig is a rádió volt a nagy szerelem, így lényegében ezek is rádióműsorok, csak éppen kamerával rögzítik őket. Gondolj bele, harminc éve nemet mondtam az Aczélnak, most meg rendszeresen itt ülök a képernyő előtt. (Nevet.) A mai napig örömöt okoznak a vendégeim. Az, ha módomban áll leforgatni olyan anyagokat, amelyekre a szakmám feljogosít.

Rangos Katalin és az interjú szerzője, Tóth Olivér (Fotó: Valuska Gábor)
Rangos Katalin és az interjú szerzője, Tóth Olivér (Fotó: Valuska Gábor)

Legendásan tájékozott vagy a divat világában. Közös ismerőseink szerint fontosak számodra a külsőségek. Mégis álnéven kezdtél el divatról szóló cikkeket publikálni.

Divatról legelőször a férjem vezetéknevén kezdtem el írni a fiam születését követően. Nem szerettem volna, ha a politikai újságíró személyiségem keveredik a szoknyák optimális hosszáról filozofáló személyiségemmel. Aztán a rendszerváltás körül csináltam egy női magazinműsort Szájfény címmel a rádió Szombat délelőtt című műsorába. Az emberek szerették, volt benne személyesség és önirónia. De a rendszerváltás után újjászülető Ez a Divatnak is voltam a főszerkesztője, illetve Völgyi Vera barátnőm hívására divatjegyzeteket közöltem a Népszabadság magazinjában. A divat nagy játéktér, ma is szívesen írok és beszélek róla. Jó időtöltés, bár újabb szerepálmaim már nincsenek.

Van benned hiányérzet?

Nincs. Mindent megcsináltam, amire vágytam. Talán csak betelefonálós műsorom nem volt, de azt hiszem, ezzel mindenki jobban járt. Olyan lennék, mint Fiala János… Bár már ő sem olyan durva. Szerintem beidomította a hallgatóit. (Nevet.)

(Az interjú eredetileg a Médiapiac 2019/5. számában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.)

Médiapiac

Ezek a közösségi tévék, rádiók kapnak támogatást

A médiatanács döntése nyomán tizenkilenc közösségi televízió, rádió és kisközösségi rádió majdnem 70 millió forintot kap műszaki fejlesztésekre – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága.

Közzétéve:

Pixabay

A közösségi médiaszolgáltatók támogatására kiírt műszaki pályázat idei első fordulójában a nyertesek 69,78 millió forintot fordíthatnak stúdió-, hang-, fénytechnikai berendezések és műsorjelátviteli, illetve a médiaszolgáltatáshoz szükséges informatikai eszközök vásárlására.

A televíziók közül támogatást kapott a Körzeti Televízió Tata, a Tatai Televízió, a Szentes Televízió, a biatorbágyi Völgyhíd TV, a csabacsűdi Körös Televízió, a Kiskőrös Televízió, a szegedi TiszapART televízió, a Bajai Televízió, a TV Szentendre, a Túrkeve Televízió, a tahitótfalui Danubia Televízió, valamint a budapesti EWTN BONUM és az Apostol TV. A közösségi rádiók közül a veszprémi Mária Rádió Nefelejcs és a fővárosi Klasszik Rádió 92.1, valamint a Magyar Katolikus Rádió 92,7 MHz és a 91,6 MHz jogosultságai pályáztak sikerrel. A kisközösségi rádióknál a Rádió Szentendre és a Rádió Szarvas kap segítséget – tették hozzá.

A médiafelügyeleti döntésekről azt közölték, nem indít eljárást a testület egy júliusban a Duna televízión 21 óra után, 12-es karikával sugárzott reklámblokk miatt, mert a kifogásolt szpotok – melyekben rágógumit, hüvelytablettát és probiotikumot népszerűsítettek – nem tartalmaztak olyan elemet, amely kedvezőtlenül befolyásolhatta volna a védett korosztály szellemi, pszichológiai és erkölcsi fejlődését.

Szintén bejelentést vizsgálva, nem indít eljárást a tanács az RTL Klub szolgáltatója ellen sem, ugyanis a tévécsatorna a 0 óra 30 perctől sugárzott Haláli csajok című sorozatot 18-as korhatár-besorolással, az előírásoknak megfelelően tette közzé, a műsorszám kezdetekor és a reklámok után megjelenítve a korhatári minősítésre vonatkozó jelzést – jelezték.

A grémium az ÉPI-TECH Magazin adásai kapcsán újabb két eljárást indít a termékmegjelenítésre vonatkozó rendelkezések megsértése miatt, ezúttal a Kölcsey TV és a Somogy TV – különböző – szolgáltatói ellen. Augusztus elején ugyanis a közreadott műsor egy-egy adásában, illetve azok egy-egy ismétlésében építészeti cégek szolgáltatásairól, termékeiről reklámszerű többlet információk hangzottak el, ami jogszabályellenes. A műsorral kapcsolatban ezekkel együtt már kilenc eljárás van folyamatban a Médiatanácsnál – írták.

A testület hatósági ellenőrzést indított a hatoscsatorna szolgáltatója ellen, mert egy júliusi adásnapon az Ahogy nő a NŐ – nőgyógyászat és szexológia című műsort ugyan megfelelő, 18-as korhatárbesorolással és időpontban adta 22 és 5 óra között, a korhatári minősítésre vonatkozó, a műsort megelőző figyelemfelhívó, és a médiatörvény alapján kötelező jelzés azonban elmaradt – áll az NMHH közleményében.

A rádiós frekvenciapályázatokkal kapcsolatos döntésekről azt írták, a testület nyertest hirdetett a Székesfehérvár 96,1 MHz és a Kiskőrös 91,7 MHz helyi frekvenciák közösségi jellegű használatára kiírt pályázatokon: mindkét esetben az egyedül jelentkező Katolikus Rádió Zrt. nyert.

A Budapest 96,4 MHz körzeti frekvencia eljárásában egyedül az LBK Base Kft., a Budapest 105,9 MHz körzeti frekvencia esetében az LBK Sport Kft. indult, míg a Mór 89,0 MHz és a Szekszárd 102,5 MHz helyi frekvencia pályázatán kizárólag a Katolikus Rádió Zrt. nyújtott be ajánlatot. A testület az alaki vizsgálatok után mindegyik esetben nyilvántartásba vette a pályázó vállalkozást – tették hozzá.

A grémium elfogadta a Nyíregyháza 100,5 MHz körzeti frekvencia közösségi jellegű használatát célzó és egy Gyöngyös telephelyű kisközösségi rádiós lehetőségre szóló pályázat felhívásainak tervezeteit.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Döbbenetes stílusban gyalázza a családokat a liberális portál

Gyalázatos stílusban ír a budapesti demográfiai konferenciáról és a családokról a 444. Szerintük csupán szaporulatról van szó.

Közzétéve:

Borítókép: Panelbeszélgetés a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson a Várkert Bazárban 2021. szeptember 23-án. MTI/Koszticsák Szilárd

Döbbenetes stílusban ír a Soros György blogjának számító, a 444 a csütörtökön kezdődött IV. budapesti demográfiai csúcsról. Az alábbi két képernyőmentésen jól látszik, hogy számukra a kérdés egyszerű “szaporodás” csupán, a gyerekeket pedig “szaporulatnak” nevezik. Vagyis úgy, ahogy azt csak az állatoknál szokás használni.

A blogoldalnak nyilván az fáj, hogy a konferencián egyértelmű tényekkel mutatnak rá arra, hogy az illegális migráció káros, valamint hogy az LMBTQ-lobbi célja a hagyományos családok szétverése. Mint ismert, Soros propagandistái 2015-ben azon búsongtak, hogy miért nem maradnak Magyarországon az illegális migránsok – emlékeztetett az Origo.

Tovább olvasom

Médiapiac

Bizarr eszközökkel a testén tartóztatták le a magyar jogszabályt bíráló CNN-riportert

Autója átkutatása során kábítószert és szexuális segédeszközöket is találtak a rendőrök.

Közzétéve:

Borítóképünkön a CNN riportere, Richard Quest, fotó: Youtube / Quest Means Business

Richard Questet, az ismert CNN-riportert, aki minap a nemrég elfogadott magyar gyermekvédelmi törvényt kritizálta, 2008-ban kábítószer birtoklása miatt tartóztatták le. Őrizetbe vételének pillanatában a nyakában egy kötél volt, amely a nemi szervéhez volt rögzítve – emlékeztet az Origo, hozzátéve: az autójának átkutatása után a hatóságok szexuális segédeszközöket is találtak a furcsa stílusáról ismert tévés csomagtartójában. Quest igyekszik minden fórumon kiemelni a homoszexualitását, és ahol lehetősége van, ott ezt minden lehetséges módon népszerűsíti is.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap az ENSZ közgyűlésén vett részt New Yorkban, ahol találkozói mellett interjút adott a CNN-nek is. Richard Quest Quest Means Business című műsorának volt a vendége, ahol a miniszter ismét lesöpörte a balliberális propagandagyár hamis vádjait.

Az interjú során Richard Quest hevesen kritizálta a magyar gyerekvédelmi törvényt és számtalanszor azt hangoztatta, hogy ő bizony homoszexuális, jóllehet a törvénynek ehhez semmi köze sincs, hiszen az a gyerekek érdekeit védi, és a szülőknek adja vissza a gyerek nevelésének a kizárólagos jogát

– hangsúlyozza az eset kapcsán az Origo cikke, amely felidézi, hogy a magyar gyerekvédelmi törvényt élesen kritizáló Richard Quest-et 2008. április 18-án, pénteken hajnali 3 óra 40 perckor a New York-i Central Parkban, amikor a parkban kijárási tilalom volt, a rendőrök letartoztatták, mert úgy tartózkodott ott, hogy az már három órája zárva volt.

Letartóztatásának pillanatában a rendőrök a riportert a nyakában egy kötéllel kapták el, amely a nemi szervéhez volt rögzítve.

Ekkor még kijárási tilalom megszegése miatt indult eljárás ellene, azonban amikor átkutatták a műsorvezetőt, a kabátja bal zsebében egy zacskó kristályos metanfetamint és az autójának a csomagtartójában szexuális játékokat találtak a rendőrök.

A vádak ejtéséért cserébe a riporter beleegyezett abba, hogy egy hat hónapos drogterápián vesz részt. Azonban nem tisztázta, hogy a furcsa kialakítású kötél milyen célt szolgált is valójában.

Tovább olvasom