Kövess minket!

Médiapiac

Class, Neo: bebetonozva

Észrevétlenül sikerült stabilizálnia a két új országos kereskedelmi rádió helyzetét a múlt héten a törvényhozásnak. A médiacsomag részeként levették a felelősséget az – amúgy is megszűnő – Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) válláról a tavaly őszi döntés miatt.

“Azonnali hatállyal kell felmondani a szerződést, ha a szerződést nem lehetett volna megkötni, és a jogsértő állapot még fennáll” – áll a hatályos médiatörvény 112. paragrafusában. Az új szabályzás ezt egy félmondattal megtoldja. Mégpedig azzal, hogy kikötné: csak abban az esetben kell szerződést bontani, ha kizárólag a műsorszolgáltató idézte elő a jogsértő állapot.

Pár hete hirdetett másodfokú ítéletet a Sláger és a Danubius Rádió által indított perben a Fővárosi Ítélőtábla. A döntés ellen az ORTT forrásaink szerint fellebbez. „Az Ítélőtábla az elsőfokú bíróság döntését mindkét ügyben teljes egészében helyben hagyta és a felpereseket ismét jelentős összegű perköltség megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú ítélet a Danubius és a Sláger Rádió egyetlen kereseti kérelmének adott helyt. Megállapította, hogy az ORTT jogellenesen járt el akkor, amikor az alaki vizsgálat során nem utasította vissza az Advenio Zrt. és az FM1 Zrt. pályázatát. Elutasította ugyanakkor a bíróság a nyertes pályázókkal megkötött műsorszolgáltatási szerződések semmisségének megállapítását, azok haladéktalan felmondását, illetve az eredeti állapot helyreállítását. Elutasította a bíróság azt a kérelmet is, hogy az ORTT jogellenesen írta ki a pályázatot” – állt a médiahatóság az ítéletet kommentáló közleményében.

Az ORTT abban az egy kérdésben, amelyben a bíróság a felperesek keresetének helyt adott, felülvizsgálati kérelemmel fordul a Legfelsőbb Bírósághoz – jegyzik meg, hozzátéve, „a 14 éve fennálló jogszabályi háttér ellentmondásosságát jelzi, hogy az üggyel kapcsolatban a Legfőbb Ügyészség is vizsgálatot folytatott, és a Fővárosi Ítélőtábláétól eltérő álláspontot alakított ki”. Noha erre az ORTT közleménye nem tért ki, portálunk akkori értesülése szerint azt a pontot vinnék ismét bíróság elé, amely szerint jogellenes volt a két pályázat befogadása. A verdiktet egyébként – mint az várható volt – minden fél saját győzelmeként értékeli: a régi rádiók éppen a médiahatóság által támadni kívánt rész miatt, az újak azért, mert nem látszik veszélyben forogni licencük, az ORTT pedig amiatt, hogy csak egyetlen olyan passzus szerepel az anyagban, amely miatt még pereskednie kell.

Médiapiac

Járai Judit kapta a Jótollú magyar újságíró díjat

A díjazott a rendszerváltás óta a közmédia munkatársa, külpolitikai újságíró, haditudósító és számos könyv szerzője.

Közzétéve:

Járai Judit, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) munkatársa, külpolitikai újságíró, haditudósító és számos könyv szerzője, a Jótollú magyar újságíró díj idei kitüntetettje, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Hatodik alkalommal adták át a Jótollú magyar újságíró díjat kedden, a Nézőpont Intézet Sajtószabadság Magyarországon 2023 című elemzését bemutató rendezvényen Budapesten. Az elismerést idén Járai Judit, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) munkatársa kapta – számolt be róla az MTI.

Járai Judit, a Jótollú magyar újságíró díj idei kitüntetettje (b2), mellette Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője (b), Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke (j2) és Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója (j)
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója a díjazottat méltatva elmondta, hogy Járai Judit a rendszerváltás óta a közmédia munkatársa, külpolitikai újságíró, haditudósító és számos könyv szerzője. Pályája során találkozott például Francois Mitterrand volt francia elnökkel, Desmond Tutu Nobel-békedíjas dél-afrikai emberi jogi aktivistával és Henry Kissingerrel, az Egyesült Államok volt külügyminiszterével. Ott volt Dél-Afrikában, amikor Nelson Mandela rendszert váltott, és ott volt Ruandában is a huszik és a tuszik feszültségei közepette.

A Nézőpont Intézet rendezvényéről IDE KATTINTVA olvashat bővebben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Legalább évi egymilliárd forint külföldi forrást kapnak a kormánykritikus médiumok

Ez az összeg csak becslés, ami meghaladhatja akár a kétmilliárd forintot is.

Közzétéve:

Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója beszédet mond az intézet Sajtószabadság Magyarországon 2023 című elemzését bemutató rendezvényén Budapesten, a Polgári Magyarországért Alapítvány székhelyén 2024. június 25-én, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Legalább évi egymilliárd forint értékű külföldi forrás érkezik az ellenzéki, kormánykritikus médiumokhoz – mondta Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója az intézet Sajtószabadság Magyarországon 2023 című elemzését bemutató rendezvényén az MTI beszámolója szerint.

Az igazgató úgy fogalmazott: ez az összeg csak becslés, ami – véleménye szerint – meghaladhatja akár a kétmilliárd forintot is.

„Mindenkinek joga van megtudni Magyarországon – pláne ilyen politikai helyzetben, mint ami most tapasztalható Európában és a világban – hogy ki, miért, milyen szándékkal finanszíroz egyes projekteket”

– hívta fel a figyelmet.

Hozzátette: a Nézőpont Intézet „körbekérdezte” a hazai sajtótermékek kiadóit a hozzájuk érkező külföldi támogatások mértékéről, ám a „politikailag releváns ellenzéki médiumok” közül mindössze 5 kiadó volt hajlandó válaszolni.

Boros Bánk Levente elmondta: javasolják, hogy a „transzparencia jegyében, az állampolgárok, az olvasók tájékoztatása érdekében” vezessenek be önbevallási kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy ki, mikor, honnan és milyen célból fogad el külföldi támogatásokat.

Rámutatott:

az ellenzéki médiumok az elmúlt években folyamatosan nyereségesek voltak, 2023-ban mintegy négymilliárd forintnyi profitot termeltek, „ennyire vannak elnyomva”.

Kitért arra is, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) korábbi elnöke, Hargitai Miklós sérelmezte, hogy a Nézőpont Intézet a sajtótermékek külföldi támogatásait vizsgálja.

Az intézet álláspontja szerint ugyanakkor egy feszültséggel teli nemzetközi térben, különösen háborús helyzetben, ahol Magyarországot bele akarják kényszeríteni az ukrán-orosz konfliktusba, érdemes megnézni, kik azok a külföldi tényezők, akik – akár kormánybuktatási szándékkal – befolyásolni akarják a közvéleményt a sajtón keresztül.

Boros Bánk Levente beszédét mondja a rendezvényen
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A külföldről érkező források kapcsán példaként elmondta, hogy a Partizán Youtube-csatorna mintegy 570 millió forint külföldi támogatásról ír az éves beszámolójában, „aminek részleteiről nem tudunk semmit”. A Nyugat.hu kiadója több mint 80 millió forint külföldi támogatást kapott, míg a 444.hu-t kiadó Magyar Jeti Zrt. 42 millió forint olvasói támogatásról és 150 millió forintnyi külföldi forrásról számolt be.

Boros Bánk Levente úgy összegzett: tapasztalataik szerint a médiumok beszámolói nem átláthatók, a külföldi kormányok pedig csak részben publikálják, hogy hova milyen támogatásokat osztanak. Az EU honlapján komoly kutatómunkát igényel a pontos finanszírozási konstrukciók felfedése, a „láncfinanszírozást” pedig egyáltalán nem lehet követni – tette hozzá.

Vége a boldog békeidőknek

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke beszédében azt hangoztatta, hogy a nemzeti szuverenitás támadás alatt áll Magyarországon és más országokban is.

A „boldog békeidőknek” vége van, egy nagy, globális átalakulás korába léptünk be, a „szemünk láttára omlanak össze államok, rendülnek meg politikai konstellációk, szűnnek meg kereskedelmi kapcsolatok”, a szuverenisták és a globalisták között óriási harc zajlik – mondta.

Amikor a magyar szuverenitásvédelmi törvényt és hivatalt támadják, akkor valójában a magyar szuverenitás áll a támadás középpontjában – jelentette ki. Hozzátette, hogy védekezésül hűnek kell maradni a magyar érdekekhez és értékekhez, valamint azonosítani kell azokat a szereplőket, akik ellenfelei a magyar szuverenitásnak.

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke a pulpituson
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Lánczi Tamás elmondta, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem hatóság, nem feladatuk emberek bebörtönzése, a legfőbb eszközük a nyilvánosság, és szeretnének rámutatni arra, hogy bizonyos erők külföldi támogatásból tartják fenn magukat és külföldi érdekek mentén végzik a tevékenységüket.

A rejtett érdekek feltátársa érdekében a hagyományos értelemben vett média mellett figyelniük kell a közösségi médiát, monitorozniuk kell a külföldről finanszírozott nyomásgyakorló csoportokat (NGO) és azokat a politikai aktorokat, akik a nyilvánosságban megjelenő szakértőként formálják a magyar közvéleményt – mutatott rá az elnök.

Kitért arra, hogy nemsokára dezinformációs narratívaelemzést hoznak nyilvánosságra, amelyben bemutatják, hogy milyen a magyar érdekekkel szemben álló politikai értelmezések jelennek meg Magyarországon, és elsőként az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos narratívákat vizsgálják meg.

Lánczi Tamás a rendezvény végén átadott Jótollú magyar újságíró díjra utalva azt mondta,

léteznek tisztességes újságírók, akik a szakma etikai normáit betartják és azt a munkát végzik, amelyre a közösségnek szüksége van.

„Őket nem szabad kiönteni a fürdővízzel együtt”, de különbséget kell tenni azokkal szemben, akik újságírónak álcázzák magukat, de valójában dezinformációs tevékenységet végeznek és a külföldi érdekeket képviselnek, és nem szabad félni megnevezni őket, mert „ez nem csorbítja a magyar média szabadságát” – fogalmazott.

Kijelentette, Magyarország sosem vitatta el más országoktól, hogy olyan eszközökkel védjék a szuverenitásukat, amelyekkel akarják, de ezt a jogot a magyaroktól se vitassák el.

Az eseményen hatodik alkalommal adták át a Jótollú magyar újságíró díjat, amelyet idén Járai Judit, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) munkatársa kapta. a díj átadásáról szóló beszámolót IDE KATTINTVA olvashatja.

Tovább olvasom

Médiapiac

Rekordnézettséget hozott az M4 Sportnak Csoboth Kevin gólja

A közmédia és a teljes piac legnézettebb idei műsora lett vasárnap este az 1-0-ás győzelemmel zárult Magyarország-Skócia labdarúgó Európa-bajnoki csoportmérkőzés.

Közzétéve:

A győztes gólt szerző Csoboth Kevin a Skócia–Magyarország mérkőzés végén a stuttgarti MHP Arénában 2024. június 23-án, fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Az MTVA Sajtó és Marketing Irodája hétfőn arról tájékoztatta az MTI-t, hogy 2022 óta nem volt hasonlóan magas nézettségű műsor.

A közvetítés legnézettebb percében több mint kétmillióan követték a közmédia sportcsatornáját, online pedig több százezren kísérték figyelemmel a meccs kimenetelét.

A találkozót nagy várakozás előzte meg, mindezt a vasárnap esti nézettségi adatok is alátámasztják: az elmúlt két év – a teljes televíziós piacot tekintve – legmagasabb nézőszámát produkálta a közmédia sportcsatornája. A két évvel ezelőtti világbajnokság döntőjét közel másfél millióan kísérték figyelemmel, a vasárnapi Magyarország-Skócia mérkőzés nézettsége viszont 1 millió 748 ezer fő volt, a Csoboth Kevin gólját hozó második félidőt pedig még ennél is több, 1 millió 865 ezer fő követte az M4 Sporton.

Az eredmény jelentőségét fokozza, hogy a Nielsen közönségmérési adataiban csak a háztartások szerepelnek, az nem, hogy hányan követték szurkolói zónákban, óriás kivetítők előtt vagy vendéglátóipari egységekben a nemzeti tizenegy szereplését.

A mérkőzés idején a televíziózók mintegy 45 százaléka választotta az M4 Sportot. A második félidőben korosztályosan is jól szerepelt a csatorna: a 18-49 évesek több mint fele követte az élő adást. A mérkőzés legnézettebb percében, 22.59 órakor több mint 2 millió néző szurkolt a magyar csapatnak. Online is kiemelkedő nézettséget hozott az összecsapás: a Gemius adatai szerint 221 ezer látogatója volt az m4sport.hu oldal élő közvetítésének.

Ha még egyszer megnézné a gólt, itt teheti meg:

A csoportkörös mérkőzések június 26-ig tartanak, 29-től kezdetét veszi a nyolcaddöntő, amelyben egyelőre még nem ismert, melyik válogatott ellen folytatja a kontinensviadalt a magyar válogatott. A továbbjutás a többi csoporton múlik, ezért érdemes továbbra is nézni, illetve szurkolni az M4 Sporton és az m4sport.hu oldalon valamint, a Nemzeti Sportrádióban, a nemzetisport.hu oldalon és a Kossuth Rádióban is – tette hozzá a közlemény.

Tovább olvasom