Kövess minket!

Médiapiac

Büntetést kaptak a Heti Válasz munkatársai

Borókai Gábor főszerkesztő újabb cikkel jelentkezett, melyben bejelentette, hogy büntetést rótt ki az államfő plágiummal szerzett doktori címéről szóló publicisztika kapcsán munkatársaira. Elismerte, hogy a lap sokat rombolt presztízsén az elmúlt napokban.

“A Heti Válasz az elmúlt napokban sikeresen rombolt presztízsén, azon a képen, amelyet szisztematikus munkával, évek alatt épített fel” – ezekkel a szavakkal kezdődik az a cikk, ami a múlt héten pénteken jelent meg a jobboldali hetilap weboldalán Borókai Gábor főszerkesztő tollából. Az írás egyébként azóta némiképp frissült, április 1-jén 23 óra 14 perckor végeztek rajta legutóbb módosítást.

Borókai a cikkében azzal az esettel foglalkozik újból, hogy a múlt héten először levetette Stumpf András Hajrá, Elnök úr! című véleménycikkét, majd másnap a publicisztika mondandójához hasonlót némikép finomítva, az utolsó bekezdést levágva tette azt ismét elérhetővé a hetivalasz.hu-n, a cikk eltávolítását azonban észlelte az internetes szféra, amely a történteket cenzúraként értékelte. (A cikk eredeti változata több más weboldalra, például ide is felkerült.) Érdekesség, hogy Stumpf cikkével kapcsolatban Borókainak épp azzal a bekezdéssel volt a legfőbb gondja, amiben a szerző egy valódi PhD megírását javasolta a három hónapos vizsgálódást követően doktori címétől megfosztott Schmitt Pálnak, aki péntek esti köztelevíziós interjújában éppen azt jelentette be, hogy megpróbálkozik egy PhD megszerzésével.

Borókai a legújabb cikkében azt írja: Stumpf Andrást korábban arra kérte, hogy ha közjogi méltóságokkal kapcsolatban ír publicisztikát, arról előzetesen értesítse a főszerkesztőt. Szerinte ezt Stumpf elmulasztotta, és a honlapjuk felelős szerkesztője nem látta az írást előzetesen, csak az ügyeletes munkatárs, aki az otthonról küldött cikket feltette. Borókainak egyébként nem tetszett Stumpf írása, mert nem tudott azonosulni annak hangsúlyaival, “valamint hátba veregetős, olykor nyegle, az elnököt újabb dolgozat írására biztató stílusával”.

“A történtek után büntetést szabtam ki az online felelős szerkesztőre, aki az írást rendelte, de azt nem olvasta el, illetve nem értesítette annak sem készültéről, sem tartalmáról a belpolitikai rovatvezetőt, a lap felelős szerkesztőjét és a főszerkesztőt, holott az ügy súlya ezt indokolta volna. És büntetést szabtam ki Stumpf Andrásra, amiért kérésemet nem teljesítette, majd félrevezető Facebook-bejegyzésével súlyosan csorbította a hitelességemet” – közölte a főszerkesztő, aki szerint a történet munkahelyi ügy, de roppant kínos, mert “nem arról szól, hogy a Heti Válasz egy fontos kérdésben az első között mit mondott, hanem egy belső működési zavart tükröz”.

Borókai szerint az eset tanulsága az, hogy az újságírói szabadság nem nélkülözheti a felelősséget, és hogy csapatjáték nem művelhető egyedül.

A cikk és a történtek egyébként meglehetősen felkorbácsolták a Heti Válasz olvasóit. A lap Facebook oldalán néhány olvasó a főszerkesztő lemondását követelte, míg mások egyetértettek Borókaival.

 

Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője olvasói levélben reagált a cikkünkre, amely ezen a linken érhető el.

Médiapiac

A tech cégekkel szembeni kudarc után bizakodó az uniós biztos

Thierry Breton, a belső piacért felelős európai uniós biztos üdvözölte vasárnap azt az amerikai elképzelést, amely szerint egy 21 százalékos globális társaságiadó-minimumot állapítanának meg a nemzetközi tevékenységet folytató vállalatok számára függetlenül attól, hogy a nyereségük mely országhoz kötődik.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/AP pool/Virginia Mayo

“Úgy vélem, hogy egy érdekes javaslat került az asztalra. Támogatjuk a pénzügyi harmonizáció miatt. Nemcsak európai szinten, hanem világszinten is” – mondta a biztos a BFM francia hírtévében.

Thierry Breton szerint “ez egy elegáns megoldás lesz” ahhoz hogy “emelt fővel jöjjünk ki” a nagy internetes vállalatokra, köztük a Google-ra, az Amazonra, a Facebookra és az Airbnbre kivetendő adóról az OECD kereteiben folyó tárgyalások kudarcából.

Franciaország 2019 júliusban egyoldalúan fogadott el, majd vezetett be új adónemet a digitális óriáscégek megadóztatására.

“A 21 százalékos adó szerintem nagyon jó, ami minket illet, nem tartjuk megbotránkoztatónak” – mondta az uniós biztos, korábbi francia gazdasági és pénzügyminiszter.

Franciaország, ahol a társasági adó kulcsa jelenleg akár a 28 százalékot is elérheti, és 2022-ben csökken 25 százalékra, az OECD keretein belül szeretett volna bevezetni egy nemzetközi adót a multinacionális vállalatokra, egy a nyereségre kivetendő legalább 12,5 százalékos globális társaságiadó-minimummal, amely a jelenleg Írországban érvényben lévő aránynak felel meg.

“Természetesen nyitottak vagyunk az összeg emelésére” – mondta Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter április elején a Bloomberg TV csatornának, egy nappal azután, hogy Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter ismertette a társaságiadó-emelési terv részleteit. A terv célja, hogy az adóelkerülés megakadályozásával 15 év alatt 2500 milliárd dollár új költségvetési bevételt teremtsenek elő.

Tovább olvasom

Médiapiac

A nemzeti médiaszövetség tiltakozik az állampolgárok zaklatása ellen

Visszaél egy létező gyakorlattal az MSZP-hez köthető Ezalényeg.hu portál – jelenti ki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség. A baloldali orgánum telefonon folytat közvélemény-kutatásnak álcázottan kampánybeszélgetéseket.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

„Az újságírószakmát járatja le, és gyanútlan állampolgárokat zaklat az Ezalényeg.hu portál” – jelenti ki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség. Mint azt a Magyar Nemzet is megírta, az MSZP-hez köthető orgánum közvélemény-kutatásnak álcázva hív fel embereket, irányított kérdései azonban semmi mást nem szolgálnak, mint a baloldali kampányolást. Ráadásul a módszer nagyon erőszakos és manipulatív. Amint azt a Magyar Nemzetnek nyilatkozó ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője elmondta, a kérdező már a kérdés feltevésében is erős állításokat fogalmaz meg, tehát ha akarnánk, sem tudnánk ellentmondani a kérdező álláspontjának.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség szerint „ezekkel a hangulatkeltő eszközökkel operáló, irányított válaszlehetőséggel a hírportál minden jel szerint az ellenzéki szavazók politikai véleménybuborékába kíván betörni, s abból a körből igyekszik egyrészt olvasókat toborozni, másrészt személyes adatokat gyűjteni”.

Mint írják, az eljárás erkölcstelen, zavarja és sérti az embereket, ráadásul rossz fényt vet a sajtónak és a médiának azokra a szakembereire, akik tisztában vannak a saját hivatásukra vonatkozó etikai és jogi szabályokkal.

Az egyik legemlékezetesebb akciója a portálnak is nehezen nevezhető álhírgyárnak az volt, amikor azzal álltak elő, hogy Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Koncz Zsófia fideszes országgyűlési képviselő viszonyt folytattak – emlékeztet a 888.hu.

„Az Ezalényeg.hu a címben még kérdésként, a cikkben már állításként fogalmazza meg, hogy Koncz Zsófia képviselőtársam azért válik, mert velem van viszonya. Ugyanezt a »hírt« a másik baloldali propagandatermék, a Nyugati Fény tényként közli”

– írta a miniszter a Facebook-oldalán, aki büntetőfeljelentést tett és polgári pert indított a két baloldali propagandalap ellen.

Tovább olvasom

Médiapiac

Új magyar konzervatív folyóirat a nemzetközi médiapiacon

Hungarian Conservative néven új magyar konzervatív folyóirat indul a nemzetközi médiapiacon április 15-től.

Közzétéve:

Fotó: Magyar Nemzet

Mint ahogyan azt a kiadó vezető tanácsadója, Lendvai Eszter a lap bemutatkozó közleményében kiemelte, a nemzetközi olvasókat célzó kiadvány szellemisége teljesen egyedi. Szavai szerint a Magyarországon kiadott kéthavi folyóirat célja, hogy hazánk konzervatív gondolkodóinak a hangját képviselje a nagyvilágban. A több nyugat-európai országban, valamint az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában is megvásárolható periodikában elismert nemzetközi szakértők hazánkkal és a régióval kapcsolatos írásai is megtalálhatók lesznek.

A konzervatív építkezés magyar álláspontját közvetítő Hungarian Conservative elsősorban a hasonló eszmerendszert képviselő gondolkodóknak, politikai és üzleti döntéshozóknak kíván tájékozódási felületet nyújtani.

Kiss István, a Hungarian Conservative főszerkesztő-helyettese szerint az a céljuk, hogy kialakítsanak egy olyan Magyarország- és V4-központú írói bázist, szellemi műhelyt, amelynek tagjai kiválóan boldogulnak az angol nyelvi környezetben is, valamint hatékonyan képviselik és továbbítják a magyar konzervativizmus gondolatát.

– Amit leginkább szeretnénk átadni, az a magyar nemzeti értékek és a magyarság karaktere. A lapban főként hazánkkal és a régióval kapcsolatos politikai és filozófiai témájú cikkek várhatók, amelyeket elismert hazai újságírók, szakértők, valamint többek között olyan neves külföldi vendégszerzők írnak, mint például Boris Kálnoky, a Die Welt egykori tudósítója, Douglas Murray, neves brit konzervatív publicista vagy Rodrigo Ballester nemzetközi jogász – tette hozzá Kiss István.

Az új kiadvány jelentőségét méltatva Boris Kálnoky, a Mathias Corvinus Collegium Média Iskola vezetője így fogalmazott:

– Torzított kép él külföldön a magyar konzervatív gondolkodásról. Rasszista, antiszemita, nacionalista, diktatórikus: ezek a jellemző címkék. Ha viszont angol nyelvű, hiteles forrásból lehet találkozni a magyar konzervatív világnézettel, hamar fel lehet ismerni: sokrétű, értelmes, semmi ördögi dolog nincs benne. A Hungarian Conservative szellemisége nem hasonlítható más külföldi lapéhoz, mert még ami leginkább közel áll hozzá – az angolszász konzervativizmus – is sokkal liberálisabb. Ott az állam nem olyan nagy érték, hanem inkább az egyén és a szabadság kerül előtérbe – fogalmazott.

A közel 130 oldalas folyóirat első, április 15-én bemutatkozó száma Magyarországon jelenik meg, s a hónap végéig eljut az Egyesült Királyság, Németország, Belgium, az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália fővárosainak jelentősebb újságárusaihoz. A cikkek a hungarianconservative.com online felületen is elérhetők lesznek – írja a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom