Kövess minket!

Médiapiac

Budapest 92.9: hatan egy sávért

Hatan pályáztak az utolsó szabad fővárosi URH-frekvenciára. Portálunk értesülése szerint köztük van a Magyar Katolikus Rádió is, amely a Klubrádióval versenghet a sávért.

Mint arról már beszámoltunk, a 2004-ben indult Magyar katolikus Rádió korábban arról tájékoztatta a médiahatóságot, hogy középhullámú koncessziója 2011 eleji lejárta után nem kér megújítást.
Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORT) erre rá is bólintott, egy másik döntéssel pedig úgy határoztak: nem is pályáztatják meg újra ezt a sávtartományt. Úgy tudni, napokon belül tájékoztatják is a Nemzeti Hírközlési hatóságot (NHH) arról, hogy hamarosan megürül ez a frekvenciakészlet.
A hat esztendeje indított katolikus médiumnak számos problémája lehet a mostani megoldással; egyfelől rajtuk kívül alig akad a piacon, aki ezt a sávtartományt használná, emiatt pedig a negyvenes-ötvenes korosztály már nemhogy nem hallgatja a középhullámú adásokat, de jószerével azt sem tudja, hogyan kell azokat beállítani rádióján – ha egyáltalán alkalmas erre a készülék. A másik gyakran említett kifogás, hogy roppantul magasak a műsorszórás költségei, ugyanakkor – a hullámterjedés sajátosságai miatt – napszállta és hajnal között jószerével csak az adótorony közvetlen közelében elfogadható minőségű a vétel.
Ennél sokkal hatékonyabb megoldás lehet az adó számára, ha helyi URH-hullámsávok megszerzésére törekszik. Ennek első lépése lehet a budapesti 92,9 MHz-es sáv megpályázása.
Az egykor a Rádió Deejay által elnyert, évek óta kihasználatlan budapesti 92,9 MHz-es sávra alapozva pedig akár helyi adók sokaságát fűzhetné hálózatba a Magyar Katolikus Rádió, amely az analóg földfelszíni mellett ma digitális platformon és kábelhálózatokon fogható országszerte. (Ezzel szemben a figyelmét szintén egyházi témákra fókuszáló Mária Rádió helyi hullámsávok megszerzésével terjeszkedett.)
Kérdés, hogy az ORTT – amely tavaly elmulasztotta, hogy fennállásának tizennegyedik évében végre frekvenciagazdálkodási stratégiát alkosson – mennyiben ad teret a katolikus rádió esetleges ilyen irányú törekvéseinek. Hiszen – ha csökkenteni kívánják az igencsak telített hazai helyi rádiós piac kereskedelmi szereplőinek számát – erre remek lehetőség, hogy bizonyos vételkörzetekben egy-egy jogosultságot az MKR kap. A döntés pedig az egyházak média-térnyerését nem különösebben pártoló baloldal ellenében is végigvihető az új összetételű médiahatóságban.
Nincs sok vesztenivalója az információink szerint szintén a rajthoz álló a Klubrádiónak: alig egy évük van hátra mostani fővárosi jogosultságukból. Így – ha ők nyernének – legalább biztos helyük van hét évre az éterben. ha pedig alulmaradnak, az javíthatja esélyeiket a saját frekvenciájukért induló derbiben, mondván: egyszer már nem nekik kedvezett a szerencse – állítja egyik, név nélkül nyilatkozó médiahatósági forrásunk.

Médiapiac

Ismét zsoldosokkal támad a magyar emberekre a Deutsche Welle

Nem tájékoztatni, hanem manipulálni akarnak – figyelmeztet a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítókép: Magyar szurkolók a Magyarország - Franciaország mérkőzés előtt a Puskás Arénában 2021. június 19-én, fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség felháborítónak tartja, hogy a német médiatermék magyar embereket náciz le nemes egyszerűséggel. Arra kérik a Deutsche Welle munkatársait, cseréljék le névjegyükön az újságíró titulust.

„A Magyar Nemzeti Médiaszövetség az újságíró szakma nevében határozottan visszautasítja azt a hazug és manipulatív gyakorlatot, amit a Deutsche Welle, a magát közszolgálatinak nevező német médiatermék immáron sorozatosan alkalmaz Magyarország és a magyar emberek lejáratására.

Felháborítónak tartjuk, hogy ezúttal a nemzeti válogatottért szurkoló magyar embereket nácizzák le nemes egyszerűséggel, rasszistának, szélsőségesnek minősítsenek egy nemzetet, amiért nem kíván politikát keverni a sportba,

és szurkolóikon keresztül lelki nyomást próbálnak helyezni a világ legjobbjai ellen kiválóan helytálló magyar labdarúgó-válogatottra” – ismerteti a Magyar Nemzeti Médiaszövetség friss közleményét a Magyar Nemzet. A szakmai szervezet határozottan visszautasítja azt a nemzetközi sajtóban gyakorlattá váló módszert, hogy a válogatott tagjait politikai kérdésekkel provokálják, pártgyűléssé silányítva a sajtótájékoztatókat, amelyeknek eredendően a sportról kellene szólniuk.

A Deutsche Welle újságírónak nem nevezhető zsoldoskatonái a szakmai alapelveket figyelmen kívül hagyva nemhogy kellő alapossággal, de egyáltalán nem tájékozódnak az általuk feldolgozott témáról, nem olvassák el a kritizált törvényeket, nem hallgatnak meg minden véleményt

– fogalmaznak a kommünikében.

„Nem először derül ki, hogy a DW-zsoldosok nem tájékoztatni, hanem manipulálni akarnak: parancsra dolgoznak, előre megírt forgatókönyvek alapján. Manipulatív képekkel, előre megírt kérdésekkel és állításokkal fércelik össze az anyagaikat. Aggódnak a kisebbségi jogokért és a véleményszabadságért, miközben

hallgatnak arról, hogy Németországban sportszakembereket rúgnak ki a véleményük miatt, Magyarországon pedig baloldali politikusok munkájukat végző újságírókat fenyegetnek meg”

– emlékeztetnek.

„A Magyar Nemzeti Médiaszövetség felszólítja a Deutsche Welle munkatársait, hogy fejezzék be a magyar emberek szidalmazását, és tartsák be az újságíró szakma írott és íratlan szabályait, ellenkező esetben pedig haladéktalanul cseréljék le a névjegyükön található »újságíró« titulust a sokkal helytállóbb »médiazsoldos« elnevezésre” – zárul a közlemény.

Kampány Magyarország ellen

– Soha senki nem olvassa el a törvényeinket, a valódi tartalom nem számít. Ez történik most Németországban is, ahol el sem olvasták a pedofíliaellenes törvényt.

A német baloldali erők teljesen egyértelműen egy Magyarország elleni kampányra használják mindazt, aminek a pontos tartalmával nincsenek is tisztában

nyilatkozta tegnap Kovács Zoltán. A nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár szerint ha valakik, akkor a németek biztosan jól tudják, hogy káros a politikát a sporttal keverni.

Tovább olvasom

Médiapiac

Hogyan kezelte a magyar sajtó a májusi gázai konfliktust?

Új jelentéssel jelentkezett a Magyar-Izraeli Média Center Egyesület, melyben azt vizsgálták, objektíven írt-e a magyar baloldali sajtó a gázai konfliktusról.

Közzétéve:

Az angol nyelvű jelentés megvizsgálta három nagyobb baloldali hírportál (Mérce, 444, Telex) és egy kisebb hírportál (Azonnali) Izraellel kapcsolatos híreit.

Következtetésük, hogy mind a négy egyértelműen elfogult volt Izraellel szemben, világosan a Hamász narratíváját preferálva Izraelével szemben – ugyanazon Hamászét, melyet az EU és Magyarország is terrorista szervezetnek tart. Mind a négy hírportál közölt eltorzított tényeket, egyoldalú riportokat és egyértelmű hazugságokat a témában – állítja a riport.

A jelentés angol, magyar, német és héber nyelvű összefoglalóval zárul – írja a neokohn.hu.

Tovább olvasom

Médiapiac

Elítélte a bíróság a Népszava kereszténygyalázását

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezető-helyettese másodfokon pert nyert a Népszava ellen.

Közzétéve:

Borítókép: Korábbi lapszámok a Népszava budapesti székházban 2014. június 24-én. MTI Fotó: Soós Lajos

A bírósági indoklás szerint a lap a Jézust gúnyoló karikatúrája és szövege miatt megsértette a keresztény vallási közösséghez tartozásával összefüggésben érvényesített, emberi méltósághoz fűződőszemélyiségi jogát – írta a Magyar Nemzet.

Az ítélet továbbá részletezi, hogy a Népszavának négyszázezer forintot kell fizetnie Vejkey számára, továbbá a perköltséget is meg kell térítenie.

Miképpen a Magyar Nemzet is beszámolt róla, a Népszava munkatársának, Pápai Gábornak a vallásgyalázó karikatúrája ellen – amit a Magyar Újságírók Országos Szövetsége karikaturistái a legjobb képnek ítéltek – Vejkey Imre, a KDNP frakcióvezető-helyettese személyiségi jogi pert indított. Az ügyben eljáró bírónő első fokon elutasította a keresetet, mondván, a Népszavában megjelent karikatúra jópofa, az átlag magyar állampolgár pedig viccként fogja fel a látottakat. A bírónő úgy érvelt, hogy ha letakarja a szöveget és a kép többi részét, akkor az szerinte egy konvencionális Krisztus-ábrázolás.

A tárgyalás során Gál Zsófia Lívia bíró a baloldali sajtó kereszténygyalázó gyakorlata ellen indított tiltakozó petíciót – amit több mint harmincezren írtak alá – sem volt hajlandó figyelembe venni, a felperes pedig hiába jelent meg személyesen a tárgyaláson, egy árva szót sem szólhatott.

Fotó: Magyar Nemzet

– Sajátosan indokolja a Fővárosi Törvényszék azt, hogy miért nincs gond a Népszava Jézus Krisztust gyalázó karikatúrájával

– nyilatkozta akkor Vejkey Imre, hangsúlyozva: „komoly aggodalomra ad okot ez a szürreális ítélkezési gyakorlat, a bíróság ezzel legitimálja az aljas támadásokat”.

– Másodrendű állampolgárnak éreztem magam keresztényként

– mondta el akkor az elsőfokú ítéletről Vejkey.

Néhány hónappal a nagy botrányt kavaró gúnyrajz megjelenése után a balliberális napilap egyik ismert publicistája, Szegő Péter folytatta az ámokfutást. Az újságírót az botránkoztatta meg, hogy Müller Cecília a közszerepléseikor keresztet visel a nyakában.

Tovább olvasom