Médiapiac
Búcsúzik a Magyar Nemzet
″Lesz folytatás… A halálos ítélet lehet politikai termék. A polgári tradíció nem lehet.″
“Hisszük, hogy Magyarországon létezhet még demokrácia és pártatlan tájékoztatás, reméljük, visszatérünk!” – írja online címlap-ajánlójában a Magyar Nemzet.
Mint azt tegnap megírtuk, megszűnik a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió. A lap utolsó száma ma jelent meg:
“Körmendy Zsuzsanna publicista: Miért is van déjà vu érzésem? Ezen gondolkodtam tegnap délelőtt, és akkor hirtelen eszembe jutott a „régi” Mozgó Világ megszüntetése 1983-ban. A hír, hogy megszűnik a Magyar Nemzet, valójában nem lepett meg, hiszen az ominózus G-nap óta ott volt a szerkesztőség feje fölött Damoklesz kardja. Nem metaforának szánom, hogy a lapot akkor gyakorlatilag halálra ítélték. Jóakaratú, befolyásos barátok telefonon figyelmeztettek, menjek el a Magyar Nemzettől, mert aztán már „késő lesz”, és a lap egyébként is „halálra van ítélve”. Így. Lehet, hogy ha a halálos ítélet mint tény nem hangzik el, talán hallgatok a figyelmeztető szavakra. De kenyerem a szó, és ezért a megfogalmazás gyomron öklözött. Egy lapot csak úgy halálra lehet ítélni? Egy ilyen nagy hagyományú polgári napilapot csak úgy le lehet söpörni a semmibe? Csütörtökön már nem lesz Magyar Nemzet az újságosstandokon. De lesz folytatás, ebben biztos vagyok. A halálos ítélet lehet politikai termék. A polgári tradíció nem lehet.
A Magyar Nemzet kultúrkincs
Schiffer András, az LMP alapítója: Egyelőre nehéz konkrétat és véglegeset mondani, mert nagyon friss az ügy, és rendkívül gyorsan változnak az események. De ez egy atombomba. Ha ez megtörténik, az tényleg katasztrófa lenne az ellenérdekű nyilvánosság szempontjából, értve itt nemcsak a Magyar Nemzetet, hanem a Heti Választ is. Függetlenül attól, hogy mára már az internetre áttevődött a politikai nyilvánosság jelentős része, a Magyar Nemzet mégis kultúrkincs. Az elmúlt négy-öt évben a Magyar Nemzet volt gyakorlatilag az egyetlen objektív és a szekértáboroktól távolságot tartó független médium. Ha a szekértáborokon kívüli nyilvánosság megszűnik, az semmiképpen sem kecsegtet túl sok jóval.
Elesett a szabad sajtó utolsó bástyája
Róna Péter közgazdász: Amikor hallottam a hírt, hogy utoljára jelenik meg a lap, rögtön az jutott eszembe, hogy elesett a szabad sajtó utolsó bástyája. A Magyar Nemzet az utolsó napilap volt, amely betöltötte a szabad sajtó szerepét. A tények sajnos azt mutatják, Magyarország Orbán országa lett. A gyűlölet és a gyűlölködés országa, ahogy azt a Biblia megírta. Ez pedig tragédiához vezet. Végtelenül sajnálom, hogy megszűnik a lap. Köszönöm az újságíróinak a számtalan megjelenési lehetőséget, illetve azt a számos érdekfeszítő beszélgetést, amelynek részese lehettem, amikor közösen alakítottuk ki egy-egy megjelenő írás végleges formáját. Az olvasóknak pedig azt üzenem a lap utolsó számában, hogy higgyenek a szeretet erejében.
Jaj a legyőzötteknek!
Lányi András író, filozófus: Hiszen a vesztes ügy – veszteséges. És a szabad gondolat kész ráfizetés. Üzleti értelemben fenntarthatatlan. A sajtószabadság egyébként nem egyik napról a másikra szűnt meg: az olvasókat elcsábította az internet, a hirdetőket elvitte a Facebook és a Google. Most az illúzió is elveszett. Így a hazai sajtót már jó ideje a politika tartja el. Lesz-e új mecénása a lapnak, nem tudhatom. Nehéz elképzelni szellemi életünket nélküle. De az nem mindegy, hogy a nehéz időket látott Magyar Nemzet az utolsó években visszaszerezte rangját, becsületét. Idővel a magyar nemzet is visszaszerezheti még. Most csak ennyit: szép volt, fiúk!
A polgárok nincsenek egyedül
Bod Péter Ákos közgazdász: Egy polgári napilap hallgat el – nem tudni, hogy örökre vagy átmeneti időre – egy olyan országban, amelynek van polgársága. Olyan polgárság, amely ugyan nem elég erős, amely nem elég magabiztos, amely nem elég tájékozott, de van. Az ember csak abban reménykedik, hogy ez a még meglévő, de alulról és felülről mindig fenyegetett polgárság előbb-utóbb ismét hozzájut ahhoz az orgánumához, fórumához, szellemi találkozóhelyéhez, ahol tájékozódni tud, amelynek segítségével magabiztosabb lesz, mert látja, hogy nincs egyedül. Mert tény, hogy egyre többen vannak köztük, akik úgy érzik, egyedül vannak, magukra maradtak. Ha ők rájönnek, hogy mások is így éreznek, vagyis még sincsenek egyedül, akkor egymáson és a társadalmon is segíteni tudnak.”
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás