Kövess minket!

Médiapiac

Búcsúzik a Magyar Nemzet

″Lesz folytatás… A halálos ítélet lehet politikai termék. A polgári tradíció nem lehet.″

“Hisszük, hogy Magyarországon létezhet még demokrácia és pártatlan tájékoztatás, reméljük, visszatérünk!” – írja online címlap-ajánlójában a Magyar Nemzet.

Mint azt tegnap megírtuk, megszűnik a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió. A lap utolsó száma ma jelent meg:

“Körmendy Zsuzsanna publicista: Miért is van déjà vu érzésem? Ezen gondolkodtam tegnap délelőtt, és akkor hirtelen eszembe jutott a „régi” Mozgó Világ megszüntetése 1983-ban. A hír, hogy megszűnik a Magyar Nemzet, valójában nem lepett meg, hiszen az ominózus G-nap óta ott volt a szerkesztőség feje fölött Damoklesz kardja. Nem metaforának szánom, hogy a lapot akkor gyakorlatilag halálra ítélték. Jóakaratú, befolyásos barátok telefonon figyelmeztettek, menjek el a Magyar Nemzettől, mert aztán már „késő lesz”, és a lap egyébként is „halálra van ítélve”. Így. Lehet, hogy ha a halálos ítélet mint tény nem hangzik el, talán hallgatok a figyelmeztető szavakra. De kenyerem a szó, és ezért a megfogalmazás gyomron öklözött. Egy lapot csak úgy halálra lehet ítélni? Egy ilyen nagy hagyományú polgári napilapot csak úgy le lehet söpörni a semmibe? Csütörtökön már nem lesz Magyar Nemzet az újságosstandokon. De lesz folytatás, ebben biztos vagyok. A halálos ítélet lehet politikai termék. A polgári tradíció nem lehet.

A Magyar Nemzet kultúrkincs

Schiffer András, az LMP alapítója: Egyelőre nehéz konkrétat és véglegeset mondani, mert nagyon friss az ügy, és rendkívül gyorsan változnak az események. De ez egy atombomba. Ha ez megtörténik, az tényleg katasztrófa lenne az ellenérdekű nyilvánosság szempontjából, értve itt nemcsak a Magyar Nemzetet, hanem a Heti Választ is. Függetlenül attól, hogy mára már az internetre áttevődött a politikai nyilvánosság jelentős része, a Magyar Nemzet mégis kultúrkincs. Az elmúlt négy-öt évben a Magyar Nemzet volt gyakorlatilag az egyetlen objektív és a szekértáboroktól távolságot tartó független médium. Ha a szekértáborokon kívüli nyilvánosság megszűnik, az semmiképpen sem kecsegtet túl sok jóval.

Elesett a szabad sajtó utolsó bástyája

Róna Péter közgazdász: Amikor hallottam a hírt, hogy utoljára jelenik meg a lap, rögtön az jutott eszembe, hogy elesett a szabad sajtó utolsó bástyája. A Magyar Nemzet az utolsó napilap volt, amely betöltötte a szabad sajtó szerepét. A tények sajnos azt mutatják, Magyarország Orbán országa lett. A gyűlölet és a gyűlölködés országa, ahogy azt a Biblia megírta. Ez pedig tragédiához vezet. Végtelenül sajnálom, hogy megszűnik a lap. Köszönöm az újságíróinak a számtalan megjelenési lehetőséget, illetve azt a számos érdekfeszítő beszélgetést, amelynek részese lehettem, amikor közösen alakítottuk ki egy-egy megjelenő írás végleges formáját. Az olvasóknak pedig azt üzenem a lap utolsó számában, hogy higgyenek a szeretet erejében.

Jaj a legyőzötteknek!

Lányi András író, filozófus: Hiszen a vesztes ügy – veszteséges. És a szabad gondolat kész ráfizetés. Üzleti értelemben fenntarthatatlan. A sajtószabadság egyébként nem egyik napról a másikra szűnt meg: az olvasókat elcsábította az internet, a hirdetőket elvitte a Facebook és a Google. Most az illúzió is elveszett. Így a hazai sajtót már jó ideje a politika tartja el. Lesz-e új mecénása a lapnak, nem tudhatom. Nehéz elképzelni szellemi életünket nélküle. De az nem mindegy, hogy a nehéz időket látott Magyar Nemzet az utolsó években visszaszerezte rangját, becsületét. Idővel a magyar nemzet is visszaszerezheti még. Most csak ennyit: szép volt, fiúk!

A polgárok nincsenek egyedül

Bod Péter Ákos közgazdász: Egy polgári napilap hallgat el – nem tudni, hogy örökre vagy átmeneti időre – egy olyan országban, amelynek van polgársága. Olyan polgárság, amely ugyan nem elég erős, amely nem elég magabiztos, amely nem elég tájékozott, de van. Az ember csak abban reménykedik, hogy ez a még meglévő, de alulról és felülről mindig fenyegetett polgárság előbb-utóbb ismét hozzájut ahhoz az orgánumához, fórumához, szellemi találkozóhelyéhez, ahol tájékozódni tud, amelynek segítségével magabiztosabb lesz, mert látja, hogy nincs egyedül. Mert tény, hogy egyre többen vannak köztük, akik úgy érzik, egyedül vannak, magukra maradtak. Ha ők rájönnek, hogy mások is így éreznek, vagyis még sincsenek egyedül, akkor egymáson és a társadalmon is segíteni tudnak.”

Médiapiac

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez, amiért a brit közszolgálati médiatársaság számos műsorát törölte Fülöp edinburghi herceg múlt heti halála után.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

II. Erzsébet királynő férje életének századik évében, múlt pénteken hunyt el a windsori kastélyban. Fülöp hercegtől szombaton vesznek végső búcsút ugyancsak Windsorban, a brit királyi család legősibb és legnagyobb rezidenciáján.

A BBC csütörtökön közölte, hogy Fülöp halála óta 109 741 nézői kifogás érkezett, elsősorban a halálhír bejelentése utáni műsorváltozások miatt. A BBC történetében még soha nem kapott ennyi nézői panaszt egyetlen esemény közvetítése sem.

A BBC a halálhír bejelentése után összes hazai sugárzású televíziós csatornáján törölte az adástervben szereplő műsorokat, és ezek helyett a herceg halálával kapcsolatos aktuális híreket, illetve emlékműsorokat és megemlékezéseket közvetített.

A jórészt kulturális, zenei és dokumentumműsorokra szakosodott BBC Four televíziós csatorna adását teljes egészében felfüggesztették múlt pénteken.

Így elmaradtak olyan rendkívül népszerű műsorok is, mint a BBC One televízió minden este milliók által nézett, 36 éve futó szappanopera-sorozata, az EastEnders, vagy a szintén óriási nézettségű MasterChef főzővetélkedő döntője, amelyet erre a hétre helyeztek át.

A médiatársaság csütörtöki beszámolója szerint a BBC One nézettsége heti összevetésben hat százalékkal, a BBC Two tévécsatornáé kétharmadával zuhant az edinburghi herceg halálhírének bejelentését követő műsorváltozások idején.

Csütörtök esti közleményében a BBC hangsúlyozta: Fülöp herceg halála komoly horderejű esemény volt, amely jelentős hazai és nemzetközi érdeklődést váltott ki.

A médiatársaság a közleményben elismerte, hogy “a nézők némelyike” nem fogadta örömmel a herceg halálának szentelt műsoridőt, és azt, hogy ez milyen hatással volt a műsorújságokban meghirdetett televíziós és rádiós programokra.

A BBC hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem hajt végre ilyen mértékű műsorváltoztatásokat gondos mérlegelés nélkül, és a meghozott döntések tükrözték azt a szerepet, amelyet a BBC nemzeti műsorszóró társaságként országos jelentőségű események idején betölt.

Tovább olvasom

Médiapiac

Kihirdették a 39. Magyar Sajtófotó Pályázat díjazottjait

A legjobb munkákból a tervek szerint szabadtéri kiállítás nyílik és évkönyv is megjelenik majd.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

A Magyar Sajtófotó Pályázat talán az egyetlen kulturális esemény Magyarországon, amelyet 39 esztendeje minden évben, rendszereken és történelmi változásokon átívelően, folyamatosan megrendeznek – emlékeztett a csütörtöki online eredményhirdetésen Bánkuti András és Szigeti Tamás, a pályázat két szervezője. Elmondásuk szerint

az idei kiírásra a tavalyinál is többen pályáztak – több mint ezerrel nőtt a beadott képek száma -, így 296 fotográfus 2515 pályaművel, összesen 7237 képpel nevezett.

A pályázat legjobb képeiből idén is megjelenik a hagyományos évkönyv, a 39. Magyar Sajtófotó Kiállítást azonban a járványhelyzet miatt rendhagyó módon szabadtéren rendezik meg, a tervek szerint a Műcsarnok mellett, majd több vidéki nagyvárosban is. A kiállítások helyszínét és pontos időpontját később közlik.

A nemzetközi zsűri tagjai voltak: Szlukovényi Tamás, a Toronto/London székhelyű Archive of Modern Conflict kurátora, a Reuters volt globális fotó főszerkesztője (elnök); Heidi Levine Izraelben élő amerikai szabadfoglalkozású fotóriporter, a Sipa Press francia fotóügynökség munkatársa; Stephane Arnaud, az AFP fotó főszerkesztője; Hannah Hess, az EPA tartalomfejlesztési igazgatója; valamint Szigeti Tamás fotóriporterként, szerkesztő, 2015 óta a Magyar Sajtófotó Kiállítás kurátora.

Szlukovényi Tamás kiemelte, hogy a koronavírus-járvány az elmúlt egy évben szinte mindenki életére rányomta a bélyegét, így elkerülhetetlenül a sajtófotó pályázat képeire is.

Nagyon sok fotós szinte terápiás eszköznek használta a fényképezőgépét, akár a saját családját is fotózva

– számolt be a zsűrielnök.

Mint azonban hozzátette, nem csak a járványhelyzetről szóló képek nyertek: az emberi problémákkal foglalkozó képek domináltak idén is, a magyar fotográfiai hagyományoknak megfelelően.

Szlukovényi Tamás üdvözölte, hogy sok női fotográfus nevezett – közülük sokan díjakat is nyertek -, valamint azt is, hogy a vidéki fotóriporterek is jól teljesítettek a pályázaton.

A MÚOSZ Nagydíjának és az Emberi Erőforrások Minisztériuma által támogatott André Kertész-nagydíjnak a nyerteseit a Magyar Sajtófotó Kiállítás megnyitóján, a tervek szerint júliusban hozzák nyilvánosságra.

A legjobb kollekcióért járó Munkácsy Márton-díjat Balogh Zoltán (MTI/MTVA) nyerte, a legjobb teljesítményt nyújtó 30 év alatti fotóriporternek odaítélt Szalay Zoltán-díjat Béres Márton (Népszava) kapta, a megyékben dolgozó, legjobb teljesítményt nyújtó fotóriporter pedig Kerekes M. István (szabadfoglalkozású) lett.

A Magyarországon készült legjobb hírképért járó Escher Károly-díjjal Hegedűs Róbertet (Magyar Hírlap) jutalmazták, a Díj a fenntarthatóság eszméjéért elismerést pedig Radisics Milán (Radex Media Group Kft.) nyerte el.

Budapest, 2021. április 15. Egy kép Balogh Zoltán (MTI/MTVA) fotóriporter A Covid-19 éve Magyarországon címû sorozatából, amellyel elsõ díjat nyert képriport kategóriában a 39. Magyar Sajtófotó Pályázaton 2021. április 15-én. MTI/Balogh Zoltán



A zsűri dicséretben részesítette Balogh Zoltánt Ápolónő éjszakai műszakban a Covid-19 osztályon című munkájáért.

A Hír, eseményfotó kategória első helyezettje Hegedűs Róbert lett, a Képriport kategória legjobb sorozatát pedig Balogh Zoltán készítette. A Mindennapi élet (egyedi) és a Mindennapi élet (sorozat) kategóriák első helyén egyaránt Móricz-Sabján Simon (Világgazdaság) végzett.

Budapest, 2021. április 15. Egy kép Balogh Zoltán (MTI/MTVA) fotóriporter A Covid-19 éve Magyarországon címû sorozatából, amellyel elsõ díjat nyert képriport kategóriában a 39. Magyar Sajtófotó Pályázaton 2021. április 15-én. MTI/Balogh Zoltán



Az Emberábrázolás-portré (egyedi) kategória első helyére Pozsonyi Roland Lászlót (168 óra, Pesti Hírlap) sorolta a zsűri, az Emberábrázolás-portré (sorozat) kategóriában pedig Nemes Tünde (szabadfoglalkozású) és Neményi Márton (nlc.hu) is első díjat kaptak.

Balogh Zoltán nyerte el a Művészet (egyedi) kategória legjobbjának járó díjat is, míg a Művészet (sorozat) kategória legjobbja Chripkó Lili Anna (szabadfoglalkozású) lett. A Sport (egyedi) kategória élén Szabó Bernadett (Reuters) végzett, a Sport (sorozat) kategória első helyére pedig Szalmás Pétert (Magyar Olimpiai Bizottság) sorolták a bírálók.

A Természet és tudomány (egyedi) kategória első helyezettje ifj. Lőrincz Ferenc (szabadfoglalkozású) lett, míg Radisics Milán (Radex Media Group Kft.) a Természet és tudomány (sorozat) kategóriát nyerte meg.

A Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia (egyedi) kategória első díjával Stiller Ákost (szabadfoglalkozású) tüntették ki, a Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia (sorozat) kategória élén pedig Sivák Zsófi (szabadfoglalkozású) végzett.

Borítókép: Egy kép Balogh Zoltán (MTI/MTVA) fotóriporter A Covid-19 osztályok Magyarországon című sorozatából, amellyel harmadik díjat nyert képriport kategóriában a 39. Magyar Sajtófotó Pályázaton 2021. április 15-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Elhunyt Tréba Gyula újságíró

Közzétéve:

Életének 79. évében elhunyt Tréba Gyula, az MTI Belpolitikai Főszerkesztőségének volt munkatársa miskolci otthonában csütörtökön – tudatta a család az MTI-vel.

Tréba Gyula 1942. június 5-én született Ózdon. Újságírói pályafutását a Magyar Rádiónál kezdte, ahol először a nyíregyházi stúdió, majd a Miskolci Rádió munkatársa lett, később a rádió Krónika című műsorának Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tudósítójaként dolgozott.

Ezt követően a Magyar Távirati Iroda miskolci szerkesztőségét vezette, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tudósítóként. Közvetlen személyisége, legendás kapcsolatteremtő képessége rendkívül népszerűvé tette környezetében és kollégái körében is.

Élete során számos cikke, tudósítása jelent meg a helyi és az országos sajtóban, évekig kommunikációs és újságírói ismereteket oktatott a Miskolci Bölcsész Egyesület kurzusain.

Két gyermeke született, Ákos (1966) és Eszter (1979).

Tovább olvasom