Kövess minket!

Médiapiac

Brutálisan sokat emlegetik Mészáros Lőrinc médiacégét

A jelentős online és nyomtatott portfólióval rendelkező Mediaworks Hungary Zrt. tevékenységével foglalkozott a legtöbbször a magyar nyelvű sajtó 2017-ben – áll az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. hazai médiapiacon érdekelt vállalatok médiamegjelenéseit vizsgáló elemzésében. Okkal szerepelt ilyen sokat a cég a hírekben: miután tavaly felvásárolta a négy megyei lapot kiadó PLT-t, majd a veszteségre hivatkozva bezárta a Népszabadságot, maga is tulajdonost váltott. Idén pedig az is kiderült, ki az új tulajdonos.

Kiemelkedő volt az ország egyetlen sportnapilapját, a Nemzeti Sportot, a Világgazdaságot valamint regionális terjesztésű nyomtatott lapokat és ezek online felületeit tulajdonló Mediaworks médiajelenléte az idei év első hónapjában. Az egyik legnagyobb portfólióval rendelkező vállalatóriás összesen 1249 híradásban szerepelt.

A Mediaworks hangsúlyos publicitása elsősorban a vállalat folyamatos átalakulásának volt köszönhető. A társaság által tavaly ősszel megvásárolt, a hírek szerint októbertől teljesen a cégbe olvadó Pannon Lapok Társasága Kiadói (PLT) Kft. szintén számottevő mennyiségű, 461 megjelenéssel zárt, ezzel a napilapot kiadó vállalatok közül a második legtöbb megjelenést érte el. A Mediaworks-öt tavaly októberben vásárolta meg az Opimus Press Zrt., amelynek anyavállalatában, a tőzsdén jegyzett Opimus Nyrt.-ben idén márciusban szerzett részesedést Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó, Felcsút fideszes polgármestere. Augusztusban pedig azzal került be a hírekbe a cégcsoport, hogy az Opimus nevet váltott, immáron Opus Global Nyrt.-ként folytatja tevékenységét.

A Mediaworks után a TV2 Média Csoport Kft. médiajelenléte volt a legmeghatározóbb, a vállalatot 640 megjelenés nevesítette, míg a másik nagy kereskedelmi televízió tulajdonosát, a Magyar RTL Televízió Zrt.-t 121 sajtóanyag említette. A kizárólag vagy főként online felületekre alapozó cégek közül az origo.hu-t működtető New Wave Media Group Zrt. realizálta a legtöbb, összesen 270 megjelenést.

A legkisebb médiaérdeklődés a rádiós portfólióra támaszkodó cégek esetében volt azonosítható: a Rádió 1 szolgáltatója, a Radio Plus Kft. 90, míg a Prodo Voice Studio Zrt., a Sláger FM Hálózat Zrt., a Favorit Masters Kft., a Lánchíd Rádió Kft., a Target Media Sales Kft. 1-1 tartalomban szerepelt. A nagyobb hallgatottságú rádiós platformmal rendelkező vállalatok közül a legtöbb megjelenést az InfoRádiót birtokló Central European Media & Publishing Zrt. érte el (194 megjelenés), azonban a CEMP elsősorban online portfóliója révén volt regisztrálható a híranyagokban. Mint ismeretes, a CEMP „koronaékszere”, az ország egyik legnagyobb hírportálja, az Index áprilisban kikerült a portfólióból, azóta a Magyar Fejlődésért Alapítvány gyakorolja a kiadói jogokat. (Az Index igazgatósági tagjával, Szombathy Pállal készült interjúnkat itt olvashatja.)

A rádiós társaságok alacsony médiajelenléte mellett az is megfigyelhető, hogy a rádiócsatornák érdeklődését csak kismértékben keltették fel a médiapiac legmeghatározóbb szereplőit érintő hírek: mindössze 96 beszámolót közöltek médiacégekről, amíg televíziócsatornák 217-et, nyomtatott lapok 669-et, online portálok pedig 3386-ot.

A legtöbbször a 24.hu foglalkozott Magyarországon jelenlévő médiavállalatokkal, a portál kiemelkedő mennyiségű, összesen 341 cikket közölt. A Central Médiacsoport Zrt.-hez tartozó oldal főként a Mediaworks tevékenységéről tudósított, összesen 78 alkalommal. A 24.hu mellett a hvg.hu (137), az Index (124), a nepszava.hu (110) és a 444.hu (109) is jelentős mennyiségű hírt tett közzé médiatársaságokról. A legaktívabb televízió a Hír TV (96), nyomtatott lap a Marketing & Média (95), rádióadó pedig a Lánchíd Rádió (53) volt. A médiaszakmai médiumok közül legnagyobb megjelenésszámot produkáló kreativ.hu (104) a Mediaworks-öt (20), a Marketing & Média a Ringier Axel Springer Magyarország Kft.-t (18) nevesítette a legtöbbször.

Az Observer kutatása szerint 2017. január 1. és augusztus 15. között összesen 4452 híranyagban szerepeltek a Magyarországon médiafelületet fenntartó kereskedelmi vállalatok. A kutatás a 2017. január 1-jétől július 31-éig terjedő időszakra vonatkozóan tanulmányozta a Magyarországon médiafelületet működtető legjelentősebb cégek médiajelenlétét.

Médiapiac

A közösségi média veszélyt jelent a demokráciára

A Deloitte és az Allensbach Demoszkópiai Intézet közös jelentése szerint a kibertér fejlettsége elért egy olyan szintet, amelyen a rendszerek a demokratikus folyamatokat veszélyeztethetik.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Közzétette a Deloitte-tal közösen készített idei kiberbiztonsági jelentését az Allensbach Demoszkópiai Intézet. A jelentés készítői a kibertérben megjelenő valamennyi biztonsági kockázatot igyekeznek feltárni, s bár a tanulmányt kifejezetten Németországra vonatkozóan készítették el, a dokumentumból számos tanulságos következtetést le lehet vonni.

Összességében azt, hogy Németország integritását ma három tényező veszélyezteti a kibertérben: a kibervírusok, a rosszindulatú szoftverek (malware-ek) és az álhírek. Mindeközbena közösségi média platformjain rendszeresen visszaélnek a személyes adatokkal,

de jelentős számban történtek kibertámadások által megvalósított adatlopások és kritikus infrastruktúrák (pl. energiahálózat, kórházak) elleni kibertámadások is.

Nemcsak Németországra, hanem általánosságban is igaz, hogy a közösségi média kimutatható veszélyt jelent a demokratikus folyamatokra nézve. A közösségi média a világ fejlett részein a mindennapi élet szerves részévé vált. Mint írják az a jelentés készítői, a vállalkozók 58 százaléka esetében a közösségi média használatából eredő előnyök meghaladják az abból adódó hátrányokat, ugyanez a szám a politikusok esetében pedig 60 százalék. 

Ha azonban a politikusok véleményét tágabb kontextusban vesszük alapul, akkor arra az eredményre juthatunk, hogy – legalábbis a német – politikusoknak több mint 55 százaléka tart attól, hogya közösségi média negatívan befolyásolja a véleményformálást, amely lényegében a demokratikus folyamatok alapja.

Különösen az ilyen platformokon kifejezetten gyorsan terjedő álhírek jelentenek veszélyt.

További, az álhíreknél alattomosabb probléma a közösségi médiával kapcsolatban a platformokon formálódó véleménybuborékok kérdése: aki egy ilyenbe bekerül, jó eséllyel elzárja magától a valódi közbeszédben való részvétel lehetőségétől. Az Allensbach arra jutott, hogy felhasználók egy részét oly mélyen „kebelezi be” ez a véleménybuborék, hogy később nem is képes az azon kívül eső véleményekhez hozzáférni.

A német politikusok túlnyomó többsége úgy véli hogya véleménybuborékok jelentősen veszélyeztetik a demokratikus folyamatokat. 

Hasonlóan aggasztó jelenséget tárt fel az Allensbach, amikor a gyűlöletbeszéd dömpingszerű terjedéséről értekezett. Az interneten ugyanis sokan az anonimitásuk álcája mögül csaknem tét nélkül tehetnek közzé gyűlöletkeltő tartalmakat. Németországban a vállalati szektor 15, a politikusok közösségének pedig 49 százaléka találta már magát szembe ilyen jelenséggel. Megoldást jelenthetne erre egyfelől az információs hatóság irányelveinek megerősítése, másfelől pedig az állampolgárok tudatosságának növelése e téren.

A jelentés készítői szólnak arról is, hogy az egyre növekvő és gyorsuló digitalizációhoz egyfajta kockázatos függőség is társul az olyan technológiai „nagyhatalmakkal” szemben, mint például az Egyesült Államok.

A kibertechnológia előrehaladásával ugyanis egyre szövevényesebb kapcsolat jön létre a világ különböző részei között, lehetővé téve akár az USA, akár más államok titkosszolgálatainak, hogy kihasználják a függőségi viszonyban rejlő lehetőségeket.

Éppen ezért a német ipar képviselőinek 82 százaléka,a politikusoknak pedig a 93 százaléka kívánja azt, hogy a kibertechnológia Európát érintő részét a kontinensen fejlesszék tovább. 

Az Allensbach a hatósági felvigyázás és a felhasználói tudatosságnövelés mellett a kiegyensúlyozott szabályozást is fontosnak tartja. Megjegyzendő, hogy nemrégiben került elfogadásra az Európai Unióban a világ legambiciózusabb egyúttal legszigorúbb adatvédelmi rendelete. A jogszabályról épp mostanában derült ki, hogya GDPR érvényesülését pontosan ott akadályozzák az érvényesülését, ahol erre a legnagyobb szükség lenne: Írországban.

Itt van ugyanis a legtöbb globális tech cég (például a Facebook) európai telephelye, vagyis aki Európában a Facebookot bárhogyan is el akarná számoltatni, azt legnagyobb eséllyel Írországban tudná – ha az ottani adatvédelmi hatóság ehhez asszisztálna – írja a Mandiner.

Tovább olvasom

Médiapiac

Sorsdöntő tárgyalás következhet Gyárfásék perében

Komoly előrelépés várható a Fenyő-gyilkosság ügyében folyamatban lévő büntetőper keddi tárgyalásán.

Közzétéve:

Borítókép: Gyárfás Tamás az egyik korábbi tárgyaláson, fotó: MTI/Balogh Zoltán

A vádirat szerint Gyárfás Tamás elsőrendű vádlott először Tasnádi Pétert bízta meg üzleti riválisa megöletésével, aki ezt nem hajtotta végre – írja a Magyar Nemzet. A Nap TV egykori producere ezt követően fordult Portik Tamáshoz, az alvilág egyik meghatározó figurájához.

Az egykori olajbűnöző a szlovák Jozef Roháčot bérelte fel Fenyő János médiamogul megölésére.

Mint köztudott, 1998. február 11-én, nem sokkal este fél hat után Fenyő autójával egy piros lámpánál várakozott a budapesti Margit körút és Margit utca sarkán, amikor egy ismeretlen fegyveres férfi a mögötte haladó autóból kiugrott, és az anyósülés felőli ablakon keresztül 20-25 lövést adott le a vállalkozóra, aki a helyszínen életét vesztette.

Az ügyben indított nyomozás során az már korábban kiderült, hogy Fenyő Jánost egy szlovák bérgyilkos, Jozef Roháč ölte meg. A férfit ezért 2017-ben jogerősen életfogytiglanra ítélte a bíróság. A felbujtó személy, személyek kiléte ekkor még ismeretlen volt.

Az eljárás akkor kapott újabb lendületet, amikor Gyárfás Tamást ismeretlenek 2018-ban évekkel korábban készített hangfelvételekkel megzsarolták.

A volt producer feljelentést tett, ezt követően a nyomozók a Farkasréti temetőben találták meg azokat az adathordozókat, amelyeken Portik Tamás és Gyárfás Tamás beszélgetései hallhatók.

Gyárfás és Portik egyelőre tagad, ugyanakkor a bíróság által kirendelt eseti nyelvész szakértői vélemény szerint a rendőrség által a hangfelvételek alátámasztják a vádiratban foglaltakat.

Tovább olvasom

Médiapiac

Széll Tamás a Kossuth Rádió új rovatában is ad konyhai tippeket

Átvitt étterem címmel indul a Főmenü rádiós rovata ma a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. A Duna Televízió Michelin-csillagos séfje, Széll Tamás hetente háromszor osztja meg konyhai trükkjeit a hallgatókkal.

Közzétéve:

MTVA

Szeptember 18-án, szombaton nyitott ki ismét a Főmenü konyhája a Duna Televízión. A népszerű gasztroműsor második évadában Széll Tamás, Bocuse d’Or döntős séf új társsal, Böröcz Zsófiával készíti el a fogásokat.

A konyha Átvitt étteremként a Kossuth Rádióban is megnyílik, hogy hétköznap se maradjanak a hallgatók gasztroélmény nélkül. Sőt, a délelőtt hallott tippeket, trükköket hasznosítva akár már este is elkápráztathassák az otthoni vacsoraasztalnál ülőket.

Széll Tamás ugyanis a Kossuth Rádió Napközben című adásában egy héten háromszor: hétfőn, szerdán és pénteken osztja meg tanácsait, fantasztikus ötleteit

– közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája.

A Főmenü házigazdája a rádió riporterének, Babucs Krisztának árulja el például, hogy miként és milyen borokat célszerű használni a főzéshez, de segít eligazodni az olajok világában is. Ezen kívül terítékre kerül rengeteg gyakorlati tipp a fokhagymapucolástól, a tökéletes sült cékla készítésén át az édesburgonya sokszínű felhasználásáig.

Tovább olvasom