Kövess minket!

Médiapiac

Brit versenyfelügyelet: nem szolgálják a közérdeket

A CMA keddi előzetes végzése szerint nem szolgálja a közérdeket az a terv, amelynek alapján Rupert Murdoch médiamágnás vállalatbirodalma teljes egészében felvásárolná a brit Sky médiacsoportot.

A Murdoch-konglomerátumhoz tartozó 21st Century Fox médiacsoport 11,7 milliárd fontért (négyezer milliárd forintért) venné meg a Sky-részvények azon 61 százalékát, amely még nincs a birtokában, miközben a Walt Disney az egész Fox csoportra pályázik egy 66 milliárd dolláros átvételi ajánlattal.

A CMA azonban egyelőre csak a Fox-Sky ügyletet vizsgálta érdemben, és megállapította: ha a Sky teljes egészében a Foxhoz kerülne, azzal a Murdoch Family Trust (MFT) “túl széleskörű ellenőrzést szerezne minden létező médiaplatformon” – a televíziózásban, az online médiában, a rádiós piacon és a nyomtatott sajtóban – a nagy-britanniai hírszolgáltatás felett, és így túl nagy befolyása lenne a brit közvéleményre.

A brit versenyfelügyelet megállapítása szerint az MFT nagy-britanniai hírszolgáltatását a brit lakosság csaknem egyharmada nézi, hallgatja vagy olvassa, és a Murdoch-konglomerátumnak így jóval nagyobb a részesedése a lakossági hírfogyasztásban, mint az összes többi hírszolgáltatónak, a közszolgálati BBC és a kereskedelmi ITN médiacsoportokat kivéve.

A CMA előzetes végzése szerint a média sokszínűsége a brit demokrácia működésének egyik központi eleme, és nagyon fontos, hogy egyetlen csoport vagy egyén se szerezzen túl nagy ellenőrzést a brit hírszolgáltató média felett, és ne gyakorolhasson túl nagy befolyást a politikai folyamatokra.

A CMA május 1-jéig állítja össze végleges jelentését, amelyet a médiaügyekért is felelős kulturális minisztérium elé terjeszt. A döntés joga a tárcát illeti meg – írja az MTI.

A 21st Century Fox 2016 decemberében jutott megállapodásra a Sky-csoport átvételéről. A 11,7 milliárd fontos tranzakció keretében a Sky részvényesei egy-egy Sky-részvényért 10,75 font készpénzt kapnának. A tranzakció 18,5 milliárd fontra értékelte a Sky-csoportot; ez 40 százalékos prémium volt a Sky akkori piaci tőkeértéke felett a bejelentés idején árvényes tőzsdei részvényárfolyam alapján.

Rupert Murdoch birtokolja jelenleg is a Sky-csoport 39 százalékát, emellett nagy-britanniai sajtóportfóliójába tartozik a The Times, a The Sunday Times és a The Sun, a három legolvasottabb konzervatív brit lap.

A News Corporation már nyolc évvel ezelőtt is megpróbálta megszerezni a teljes ellenőrzést a Sky médiacsoportot működtető, akkor még BSkyB néven jegyzett médiavállalkozás felett, ám az akkori átvételi kísérlet meghiúsult egy sajtóbotrány miatt, amelynek kirobbanása után a Murdoch-cégcsoport elállt az akvizíciós szándéktól.

A botrányt az robbantotta ki, hogy 2010 nyarán kiderült: a brit Murdoch-sajtóérdekeltség akkori vasárnapi lapja, a News of the World feltörte és exkluzív információk reményében lehallgatta egy elrabolt és brutálisan meggyilkolt 13 éves angol kislány mobiltelefonjának üzenetrögzítőjét, miközben az akkor már halott gyermeket a rendőrség még nagy erőkkel kereste.

A rivális brit lapok által feltárt ügy az utóbbi évtizedek legsúlyosabb nagy-britanniai sajtóbotrányává fajult, és Murdoch brit érdekeltsége ennek hatására egyik napról a másikra beszüntette a 168 évvel korábban alapított News of the World megjelentetését.

Médiapiac

Elhunyt Sződy Szilárd rendező, dramaturg

Vasárnap, hosszú betegség után, családja körében halt meg.

Közzétéve:

Elhunyt 81 éves korában Sződy Szilárd rendező, dramaturg, tanár, a Magyar Rádió Rádiószínházának egykori dramaturgja – közölte a család hétfőn.

Sződy Szilárd 1940. július 16-án született Budapesten. 1963-ban az ELTE Bölcsészettudományi karán magyar-történelem szakon diplomázott. Ezután Pécsen egy technikumban, majd a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán tanított, ahol adjunktusi címet szerzett. 1970-ben doktorált historiográfiából.
1963-tól rendszeresen foglalkozott versmondókkal, vezette a Városi Színpadot, ahol több ősbemutatót és saját dramatizálást mutatott be. Több amatőr színházi fesztiválon nyert fő és egyéb díjakat. Éveken át megyei színjátszó szakreferensként dolgozott.

1979 és 1982 között elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházelmélet szakát. Az 1980-as években országos jelentőségű versmondóműhelyt vezetett a Fővárosi Művelődési Házban. 1982-től az akkori Művelődési Minisztérium Színházi Osztályára került, ahol főelőadóként dolgozott. Többek között részt vett a Játékszín és a Rock Színház megalapításában.

Az 1980-as évektől a Dunaújvárosi Bemutatószínpadnál, a székesfehérvári Vörösmarty Színháznál, a győri Kisfaludy Színháznál és a tatabányai Jászai Mari Színháznál dolgozott külsős dramaturgként. Az 1970-80-as években több elemző kritikája jelent meg a Színház című folyóiratban. 1987-től 2002-ig a Magyar Rádió Rádiószínházánál dolgozott, különböző drámákat alkalmazott a rádióra, hangjátékok dramaturgja és rendezője volt. 1992 és 1997 között megszakításokkal a Nemzeti Színház Színiakadémiáján dramaturgiát és műelemzést tanított, évekig vezette is az akadémiát.
2005-ben Csokonai Vitéz Mihály alkotói díjjal jutalmazták.

Az elmúlt években a Budaörsi Játékszínben és többnyire saját társulattal nem rendelkező színházakban dolgozott. Budaörsi Játékszín 1998-2008 címmel jelent meg könyve 2008-ban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vastag Tamás válaszolt Vágó István vádjaira

A médiatudatosság erősítésének érdekében Vastag Tamás kávézásra hívta Vágó Istvánt.

Közzétéve:

Varju László, a DK alelnöke és Vágó István, a párt elnökségi tagja Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke 2016-os évértékelõ beszéde elõtt. MTI Fotó: Marjai János

Vágó István közösségi oldalán írt arról, hogy Vastag Tamás összehasonlította, hány cikk jelent meg a kormányoldalakon Cseh Katalin ügyéről, és hány a nem kormánypárti médiumokban a Pegasus-botrányról. A Demokratikus Koalíció politikusa nehezményezte Vastag Tamás elemzését, és nem is értette, „mi Cseh Katalin bűne”.

A Transzparens Újságírásért Alapítvány nevében Vastag Tamás válaszolt Vágó István vádjaira. Mint Vastag írta, Vágó bejegyzésében „több valótlan állítást tett, hamis következtetést vont le és érvelési hibát vétett”. Egy politikusnál sosem tudhatjuk, hogy ez szándékos megtévesztés vagy felületesség-e, ezért fontosnak éreztem azt, hogy ezekre reagáljak”

– fogalmazott Vastag Tamás. 

Hozzátette: Vágó állításával ellentétben „nem vontunk le olyan következtetést, miszerint minden rendben lenne”. Vastag Tamás kiemelte azt is:„mi sehol nem mondtuk azt, hogy a két ügyet azonos fajsúlyúnak tartjuk. A műsorban azt mondtam, hogy mi ezzel a kérdéssel nem foglalkozunk, nem minősítjük ezeket az ügyeket”.

A médiatudatosság erősítésének érdekében Vastag Tamás a bejegyzés végén kávézásra hívta Vágó Istvánt – számolt be róla a Mandiner.

Tovább olvasom

Médiapiac

Kamala Harrist hívták segítségül a lengyel liberális aktivisták

Nyílt levélben figyelmeztetik a lengyel aktivisták Kamala Harris amerikai alelnököt arra, hogy Lengyelországban egyelőre nem hosszabbították meg az amerikai Discovery társaság tulajdonában lévő TVN24 hírtelevízió hamarosan lejáró működési engedélyét – közölte csütörtökön a lengyel sajtó.

Közzétéve:

Marta Lempart, a Nõk Sztrájkja nevû feminista mozgalom vezetõje egy kormányellenes demonstráción Varsóban 2021. január 20-án. Fotó: MTI/EPA/PAP/Piotr Nowak

Az eredetileg a hat lengyel női aktivista, köztük Agnieszka Holland neves filmrendező, valamint a lengyelországi feminista tüntetések szervezője, Marta Lempart által jegyzett, szerdán közzétett levelet egy nap alatt több mint ötezren írták alá a Gazeta Wyborcza lengyel balliberális napilap szerint.

A magukat a demokrácia védelmezőinek nevező aláírók azt hangoztatják: fel akarják hívni Harris figyelmét arra, hogy Lengyelországban veszélyben van a szólásszabadság.

Utalnak a lengyel médiatörvénynek az alsóházba benyújtott törvénymódosítási tervezetére. Ez megváltoztatná azokat a szabályokat, melyek alapján a külföldi részesedésű médiának odaítélik a működési engedélyeket. Az új szabályzat úgy pontosítana az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiban bejegyzett cégekre jelenleg is korlátozódó engedélyeztetési jogosultságon, hogy ezen alanyok nem függhetnek az EGT-n kívüli jogi személytől.

A levél szerzői szerint a módosítás célja megakadályozni a TVN24 hírtelevízió működési engedélyét. Hasonló véleményt fogalmazott meg az utóbbi napokban több lengyel ellenzéki politikus is.

Az amerikai Discovery tulajdonában lévő, de hivatalosan Hollandiában, az amsterdami Schiphol repülőtér területén bejegyzett, Polish Television Holding BV nevű cég által felügyelt TNV24 működési engedélyéről múlt héten szavazott a magán rádió- és tévécsatornák regisztrálásáról döntő és a szólásszabadság felett őrködő lengyel országos rádió- és televíziótanács (KRRiT).

A szavazás eredménye döntetlen lett, sajtóértesülések szerint a testület kétségeit éppen a TVN24 tulajdonosi viszonyai ébresztették. Az engedélyeztetési eljárást bejelentések szerint folytatni fogják. A TVN24 működési engedélye szeptember 26-án jár le, meghosszabbítását a cég tavaly februárban kérvényezte.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő kedden úgy reagált a médiatörvény tervezett módosítását érő kifogásokra: a javaslat célja kivédeni azokat a kockázatokat, melyeket a lengyelországi média megszerzése jelentene például oroszországi vagy kínai cégek által.

A lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) tervezetét az ellenzék mellett nem támogatja az egyik kisebb koalíciós partner, az Egyetértés sem. A párt szerint a lengyel médiapiacot a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országai – ezen belül az Egyesült Államok – számára is meg kellene nyitni.

Tovább olvasom