Kövess minket!

Médiapiac

BrandZ Top 100: Nincs új a nap alatt, idén is tarolnak a tech-óriások

A Netflix boxsetek iránti magas kereslet, a Facebook storyk, illetve az Apple iTunes és az Alibaba filmgyártó cégének köszönhetően mintegy 21 százalékkal, 750 milliárd dollárral növekedett a 2018-as BrandZ Top 100 legértékesebb globális márka listáján szereplő brandek összértéke. A jelenleg 4,4 billió dollár értékűre becsült rangsort a WPP csoporthoz tartozó Kantar Millward Brown tette közzé.

A kreatív marketing megközelítések mellett az adatközpontú, mesterséges intelligencia-vezérelt technológiák, mint az AI vagy az AR egyre növekvő felhasználása sok márka számára tette lehetővé az ügyfelek alaposabb megértését. Ezek az eszközök így a kényelmen, a személyre szabott tartalmakon kívül a kiemelkedő márkaélményt is nagyban támogatták – tudtuk meg a lapunknak elküldött közleményből.

Nem véletlen tehát, hogy a Top 10 márka közül nyolc technológiai vagy technológiához kapcsolódik. A listavezetők továbbra is a Google és az Apple. Előbbi 23 százalékkal növekedett, így jelenleg 302,1 milliárd dolláros márkaértékkel bír, míg az Apple márkaértéke 28 százalékos növekedéssel elérte a 300,6 milliárd dollárt. Az Amazon a Microsoftot megelőzve a harmadik helyre lépett 49 százalékos növekedéssel, így 207,6 milliárd dollárt ér, míg a Tencent a tavaly óta három helyet javított, így 65 százalékos növekedéssel és 179 milliárd dolláros értékkel az ötödik lett, megelőzve ezzel a hatodik helyezett Facebookot.

„A márkaérték idén eddig nem látott mértékben növekedett, minden kategóriában.

Vagyis mind az új, mind a már megszokott szereplők számára kifizetődőnek bizonyult a merészség és a hosszú távú márkaépítési stratégia. A WPP célja, hogy innovatív, a szakértelmet és a technológiát világszínvonalú kreativitással egyesítő megoldásokkal segítse ügyfeleit. Azok a vállalatok lehetnek a győztesei a mai innovatív, kihívásokkal teli és folyamatosan változó világnak, amelyek intelligencia-vezérelt marketingbe fektetnek, illetve a kreativitás és ötletek erejével vezérlik márkáikat” – nyilatkozta David Roth, The Store WPP EMEA ügyvezető igazgatója.

A BrandZ – A legértékesebb globális márkák Top 10-es listája, 2018

 

1. Google, Technológia,  302 063 millió dollár, 23 százalékos növekedés

2. Apple, Technológia, 300 595 millió dollár, 28 százalékos növekedés

3. Amazon, Kereskedelem, 207 594 millió dollár, 49 százalékos növekedés

4. Microsoft, Technológia, 200 987 millió dollár, 40 százalékos növekedés

5. Tencent, Technológia, 178 990, 65 százalékos növekedés

6. Facebook, Technológia, 162 106 millió dollár, 25 százalékos növekedés

7. Visa, Pénzügyi tranzakciók, 145 611 millió dollár, 31 százalékos növekedés

8. McDonald’s, Gyorsétterem, 126 044 millió dollár, 29 százalékos növekedés

9 Alibaba, Kereskedelem, 113 401 millió dollár, 92 százalékos növekedés

10 AT&T, Távközlés, 106 698 millió dollár, 7 százalékos csökkenés

A világ számos régiójában tapasztalt gazdasági és politikai bizonytalanság ellenére az idei rangsor mutatja a valaha volt legnagyobb éves értéknövekedést – közel 750 milliárd dollárt (+21%). Ezzel a BrandZ Top 100-as listájának márkaértéke 4,4 billió dollárra emelkedett, ami 204 százalékos növekedést mutat a 12 évvel ezelőtt megjelent első, 2006-os listához képest. Emellett tavaly először mértek növekedést a ranglista összes kategóriájában.

Ez volt az első olyan év, amikor a nem amerikai márkák gyorsabban növekedtek, mint az amerikaiak. A Top 100-as listán most 14 kínai márka szerepel, míg 2006-ban még csak egy (China Mobile). A Top 10 kínai márka összértéke az elmúlt 12 évben 47 százalékkal nőtt, ami több mint kétszerese az amerikai márkák növekedésének (+23%). A világ más részei, például India és Indonézia is erős regionális növekedést mutat. A BrandZ Top 100 listáján a kínaiak mellett hét ázsiai márka szerepel 14 százalékos növekedéssel és 146 milliárd dolláros összértékkel. A BCA regionális bank (99. hely) lett az első indonéz márka, amely bekerült a Top 100-as listába. Az újonnan listára került Maruti Suzuki pedig azonnal az autós kategória tíz legjobb márkája közé jutott.

A leggyorsabban fejlődő brandek listáját ebben az évben az úttörő kínai márkák dominálják, élen a JD.com-mal (59. Hely) mintegy 94 százalékos márkaérték növekedéssel, amellyel olyan új kategóriákba tört be, mint például a pénzügy. Az Alibaba (9. hely) a második lett, 92 százalékos növekedésével első alkalommal került a Top 10-be, mivel a Singles Day által kiterjesztette globális elérhetőségét. A harmadik leggyorsabban növekvő márka a Moutai lett (34. hely) 89 százalékos bővüléssel.

2017-18 főbb trendjei

• A mesterséges intelligencia vezérelte marketing, mint az AI és az AR lehetővé teszi a márkák számára, hogy megújuljanak és relevánsak maradjanak a fogyasztók számára.

• A JD.com és a HP 2016 után újra megjelent az idei BrandZ Top 100-ban. Az újonnan érkezők rangsorát az amerikai telekommunikációs óriás Spectrum vezette, (27.hely) és idén először listázták az Ubert (81.hely), és az Instagramot (91.hely). A tavalyi év leggyorsabban fejlődő márkája, az Adidas a 100. helyre ugrott. Idén először került a BrandZ Top 100-ba indonéz márka, a BCV regionális bank személyében (99. hely).

• A márkák a hatékonyság maximalizálására törekedtek, így felértékelődtek a partnerkapcsolatok. A vezető brandek az ügyfélélményt érintő elvárásai tovább nőttek a teljes szolgáltatási spektrumot, illetve mind az online, mind az offline területet tekintve, ezzel párhuzamosan pedig a stratégiai és hosszú távú partnerségekre került a hangsúly.

• A kiskereskedelmi szektor erős, 35 százalékos növekedést mutatott, és ezzel a leggyorsabban növekvő kategória lett az elmúlt 12 hónapban.

• A tech-márkák továbbra is dominálnak. Ezek a márkák a „márkák csatájában” a BrandZTM Top 100-as listájának több mint felét, 56 százalékát uralják.

„A mesterséges intelligencia-alapú marketing szektorban kiemelkedő márkák között olyan fogyasztóközpontú vállalkozások szerepelnek, mint az Amazon és a Tencent. Ezek a márkák arra használják a technológiát, hogy megértsék fogyasztóik igényeit, és olyan szolgáltatásokat hozzanak létre, amelyek nemcsak a folyamatosan változó igényekre reagálnak, hanem több platformon is zökkenőmentes fogyasztói élményt nyújtanak” – Doreen Wang, a Kantar Millward Brownhoz tartozó BrandZ globális vezetője hozzátette.

Médiapiac

Soros tényellenőrzői inkább megvédik Bident, mintsem ellenőrzik

A PolitiFactet működtető szervezet mögött az amerikai tőzsdespekuláns pénze is feltűnik.

Közzétéve:

Borítóképünkön Soros György amerikai milliárdos, fotó: MTI / EPA / Clemens Bilan

A NewsBusters nevű oldal által készített kutatás, amelyre a V4NA hírügynökség hívta fel a figyelmet, Biden első 100 napját vette górcső alá, és kiderül belőle, hogy a PolitiFact nevű tényellenőrző oldal mindössze 13 egyéni tényellenőrzést végzett az elnök állításaival kapcsolatban. Ugyanakkor 106 olyan dolgot ellenőriztek, amely Bidenről szólt.

“Más szavakkal: sokkal érzékenyebbek arra, ha valaki hazudik Bidenről, mintha Biden hazudik”

fogalmazott a NewsBusters szerkesztője, Tim Graham.

A felmérés szerint a 13 vizsgált Biden-állításból 8 valamiféle hamisságot tartalmazott, ennek ellenére sosem adtak nekik “Pants on Fire” minősítést, ami az egyértelműen hamis kategóriát jelenti.

A Bidenről szóló 106 ellenőrzött anyagból 91, tehát nagyjából 86 százalék, legalább “többnyire hamis” besorolást kapott, 24-et láttak el “Pants on Fire” minősítéssel.

Összességében megállapították, hogy Biden PolitiFact-oldala azt mutatja, hogy 2007-től 169 alkalommal került a „Truth-O-Meter”-re, és kiderült, hogy 67-szer igazat adtak neki, míg 78-szor kapott “többnyire hamis” minősítést.

Ezzel szemben Donald Trumpnak 931 ilyen tényellenőrzése van, és közülük 692 többnyire “hamis” vagy még rosszabb (74,3 százalék).

A PolitiFact.com 2007-ben a Tampa Bay Times nevű újság projektjeként jött létre. Az irányítását a lap kiadója, a Poynter Institute for Media Studies nevű szervezet 2018-ban vette át.

A Poynter Institute ezer szálon kötődik Soros Györgyhöz és a Nyílt Társadalom Alapítványokhoz (OSF). Az OSF honlapja szerint a szervezet több százezer dolláros juttatásokban részesült: 2019-ben 167 ezer dollárt, 2017-ben 300 ezer dollárt, 2016-ban 25 ezer dollárt kapott.

A Poynter Institute országos tanácsadó testületében is feltűnnek figyelemreméltó nevek. Ott van például Christa Scharfenberg, aki a Center for Investigative Reporting nevű Soros-szervezet vezetője. Az OSF honlapja szerint a Center for Investigative Reporting 2018-ban 650 ezer dollárt, míg 2016-ban közel 660 ezer dollárt kapott.

Tovább olvasom

Médiapiac

Színháztörténeti titkok nyomába ered az M5 új műsora

A szombaton kezdődő hatrészes sorozatban magyar színészlegendák kulisszák mögötti életét ismerhetik meg a nézők.

Közzétéve:

MTVA Fotó: Zih Zsolt

Sztankay Ádám a Duna Televízón látható Hogy volt?! mellett az M5 kulturális csatorna új műsorában, a Promenádban folytatja színháztörténeti oknyomozó újságírói munkáját – közölte az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A hatrészes Promenád című tévésorozatban feltárulnak a második világháború előtti és utáni magyar színészlegendák életének kulisszák mögötti tragédiái és nagy fordulatai.

Archív felvételek felhasználásával, történészek közreműködésével és eredeti helyszíneken forgatott jeleneteken keresztül tárulnak fel a politika által kettétört életek. A műsor Sztankay Ádám blogsorozatán alapul.

A Promenád epizódjaiból a nézők megismerhetik a 20. század emberpróbáló történelmi viharainak kitett művészsorsokat – azokét, akik egyenes gerinccel vészelték át a megpróbáltatásokat, és azokét is, akik kollégáik tönkretételében, meghurcolásában úttörő szerepet vállaltak

– fogalmazott az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A két világháború közötti élénk színházi, filmes élet, a szovjet megszállás, a színházak államosítása, a kommunista államhatalom berendezkedése, és az új kultúrpolitikai irányvonal erőszakos keresztülvitele számos tragédiával járt. Minden epizód egy-egy színészlegenda egyéni sorsán keresztül mutatja be, milyen sorskérdések, milyen választási lehetőségek elé állította őket a történelem.

Az első epizódban – amely május 8-án, szombaton 21 óra 5 perctől látható – Bajor Gizi történetét ismerhetik meg a nézők. A Kossuth-díjas színésznő a modern színjátszás egyedülálló személyisége volt, akinek egy ország hevert a lábai előtt. Viharos magánélete, vakmerő bátorsága és tragikus halála azonban beárnyékolja sikerekben gazdag életét.

Borítókép: Sztankay Ádám újságíró a Hogy volt!? című tv-műsor felvételén

Tovább olvasom

Médiapiac

Bírósági ítélet: érvénytelen a Klubrádió pályázata

A médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Megerősítette a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítélete, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa jogszerűen minősítette érvénytelennek a Klubrádió 92,9 MHz-es sugárzási jogosultságra benyújtott pályázatát – közölte a hatóság pénteken az MTI-vel.

Az NMHH közleménye szerint a bíróság a rádió keresetét teljes egészében elutasította, és hangsúlyozta, hogy

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Emlékeztettek: a Klubrádió a médiatanácsnak azt a március 10-ei döntését támadta meg a bíróságon, amelyben nyertes nélkül zárta le a Budapest 92,9 MHz rádiósfrekvencia-pályázati eljárását, miután az eljárásban egyetlenként benn maradt pályázó, a Klubrádió Zrt. ajánlata is érvénytelennek bizonyult.

Hozzátették, a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítéletében kiemelte: a médiatanács helytállóan állapította meg, hogy

a Klubrádió pályázata súlyos érvénytelenségi hibákat tartalmaz, illetve hogy a rádió gazdasági működése sem felel meg a törvényi és a pályázati előírásoknak.

Azt írták, a szóbeli ítélethirdetésen a bíróság rámutatott arra, hogy a Klubrádió műsorterve hiányos és ellentmondásos, így nem felel meg a pályázati követelményeknek, amelyre tekintettel nem lehetett érdemben értékelni a pályázati ajánlatot.

“Mindezek alapján a médiatanácsnak nem volt más lehetősége, mint a Klubrádió pályázatát érvénytelennek nyilvánítani”

– tudatták a közleményben.

Az NMHH szerint az ítélet ismertetésekor azt is hangsúlyozták: a médiatanács helytállóan hivatkozott arra is, hogy a pályázati ajánlat tényszerű hibái esetén nincs jogszabályi lehetőség a hiánypótlásra. Az ugyanis sértette volna a verseny tisztaságát, mert a Klubrádiónak lényegében új műsortervet kellett volna benyújtania – tették hozzá.

Közölték azt is, a törvényszék szintén osztotta a médiatanács álláspontját a rádió üzleti és pénzügyi tervéről, kiemelve azt, hogy valamennyi gazdasági társaságnál alapvető jelentőségű a törvényes működés biztosítása, ez azonban a Klubrádió esetében nem teljesült maradéktalanul.

A bíróság egyetértett azzal a médiatanácsi állásponttal is – tették hozzá -, hogy ez nem csupán formális kérdés, hanem olyan tartalmi feltétel, amelyet a pályázónak az ajánlat benyújtásakor is teljesítenie kellett volna.

A bíróság álláspontja szerint

a médiatanács a benyújtott üzletiterv- és mérlegadatokból helyesen jutott arra a következtetésre, hogy nem várható el a pályázati célok teljesítése attól a társaságtól, amely “tényszerűen nem felel meg a törvényes működés követelményének”, és ezt a jogsértő állapotot nem szüntette meg igazolható módon

– írták.

Az ítélet nem jogerős, a közlésétől számított 15 napon belül megfellebbezhető – áll az NMHH közleményében.

Tovább olvasom