Médiapiac
Bővíti a Google a készségeket fejlesztő képzéseit
További 20 000 kis- és középvállalkozás elérését célozza meg a Google a Digitális Workshop programjávan 2018 végéig. Az ingyenes képzésre idén 35 városban jelentkezhetnek az érdeklődők.
A Google országszerte, partnerekkel közösen szervezi a Digitális Workshop programját, amelynek elsődleges célja, hogy csökkentse a magyar munkaerőpiac szükségletei és a lakosság digitális képességei közötti eltérést. Az ingyenes képzések, eszközök és a személyes konzultációs lehetőség mind arra hivatott, hogy segítse a résztvevőket a megfelelő tudás megszerzésében, mely nagy lépést jelent majd mind a karrierépítésben, mind a saját üzletük fejlesztésében – olvasható a lapunknak elküldött közleményből, további információ a programról, valamint az ingyenes előadásokra és személyes konzultációra való regisztrációról a program honlapján található.
A mai nappal a „Grow with Google” elnevezésű platform is elindul, mely magában foglalja az összes képzési lehetőségünket: online és offline előadások, ingyenesen elérhető eszközök, számos, az üzleti fejlődés vertikumára jellemző tartalommal, az önfejlesztéstől az üzleti növekedésig.
„Nagy öröm számunkra, hogy már 35 000 kis- és középvállalkozás vett részt az online képzésünkön, vagy vett részt a 100 workshop és a 4000 személyes konzultáció valamelyikén, melyeket országszerte 26 városban szerveztünk” –nyilatkozta Bíró Pál, a Google magyarországi vezetője.
A 2018-as év elején a Google készített egy hatástanulmányt, a Digital Workshop résztvevői körében, hogy pontos képet kapjon a visszajelzések alapján a képzés hatékonyságáról. A válaszokból többek között kiderül, hogy a képzésből a résztvevők a a weboldalfejlesztés és keresőmotor-optimalizálás témakört, az analitikában hasznosítható eszközök megismerését és az online tartalom létrehozásával kapcsolatos előadásokat tartották a leghasznosabbnak.
● A válaszadók háromnegyede sokkal magabiztosabbnak érezte magát digitális képességeik terén a tanfolyam után
● A válaszadók 95 százaléka azt a visszajelzést adta, hogy az előadások nagy szerepet játszottak későbbi, exporttal kapcsolatos döntéseikben, 10 százalékuk pedig már megkezdte a határon túli terjeszkedést
● A válaszadók 8 százaléka három hónappal a tanfolyam befejezése után új munkahelyeket teremtett
A kis- és középvállalkozások digitális fejlesztésén túl, a Google karitatív ágának, a Google.org támogatásának köszönhetően szintén tavaly indult a Technológiai Oktatásért Alapítvány KódKlub elnevezésű projektje, amely 150 hátrányos helyzetű, gyermekotthonban élő gyermekkel ismertette meg a programozás alapjait. A projekt 10 város 12 gyermekotthonában 10 héten át volt lehetősége a gyerekeknek, hogy tanuljanak szakavatott tech tanároktól.
Az európai gazdaság és társadalom digitális átalakuláson megy keresztül, mely hatalmas lehetőséget kínál a növekedésre, fejlesztésre és munkahelyek teremtésére. Ennek az átalakulásnak a következtében folyamatosan változnak azon képességek tárháza is, amellyel a munkakeresőknek, illetve a saját üzletüket bővíteni kívánó vállalkozóknak rendelkeznie kell. Az elkövetkezendő 10-15 évben, a digitalizáció megváltoztatja majd az általános munkakörnyezetet, 21 millió új munkalehetőség nyílik majd meg és a munkahelyek 90 százalékában már valamilyen szintű digitális tudásra lesz szükség.
Mindazonáltal, az Európai Bizottság adatai szerint, az EU lakosságának 44 százalékának és a munkaerőpiac 37 százalékának nem elégségesek a digitális képességei, annak ellenére, hogy az ICT szaktudással rendelkezők iránti igény egyre nő. Nagyjából 500 ezer pozíció maradhat jó eséllyel betöltetlen 2020-ig, illetve 10-ből 4 európai vállalat számolhat majd be a pozícióik betöltésének nehézségeiről.
A „Grow with Google” kezdeményezés egyének számára biztosítsa a digitális írástudás alapjainak elsajátítását és a különböző méretű vállalkozások számára a valós növekedést. Emiatt a Google nemrégiben kitűzte, hogy 2020-ig Európa-szerte egymillió embernek fog segíteni a munkaerőpiaci elhelyezkedésben, vagy az üzleti céljaik kiaknázásában, mely egyezik a Európai Bizottság digitális készségeket fejlesztő célkitűzéseivel is.
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció