Kövess minket!

Médiapiac

Borbás Marcsi: „Nem viszonyítok, igyekszem józanul létezni a világban”

Televíziós pályafutását bemondóként kezdte, majd vezetett vetélkedőt, show- és ismeretterjesztő műsort, ma pedig az MTVA vezető arca. Mint mondja: számára az a legfontosabb, hogy önazonos maradjon, mindig a maximumot hozza ki magából. Borbás Marcsi a médiáról, a márkává válásról, életről és ételekről.

Mi jut eszedbe, ha azt hallod, hogy huszonöt éve kezdted a televíziós pályád?

Többnyire nem szoktam a múlt történésein elmélkedni, de a kerek évforduló és az, hogy idén leszek ötvenegy éves, elgondolkodtatott. Kicsit olyan érzés, mintha ez az egész nem is velem történt volna meg. Milyen igazságtalan, hogy így repül az idő. (Nevet.)

Egy bácskai faluban, gazdálkodó családban nőttél fel. Voltak dédelgetett karrierálmok a kis Borbás Marcsi fejében?

Fatalista, habókos és későn érő típus vagyok, soha nem terveztem, mi leszek, ha nagy leszek. Ahhoz is harminc év kellett, hogy valamelyest lássam magam előtt az utam. Manapság sem képzelem el nagyon előre az életem, inkább a megérzéseimre hagyatkozom.

Földrajz–biológia szakos tanári és művelődésszervező diplomával lettél képernyős.

Huszonhat éves koromban kezdtem televíziós bemondóként dolgozni. Éreztem, hogy nem nekem való, igyekeztem a merev kereteken lazítani, de sorra kaptam a megrovásokat. Nem felejtem el, amikor egyszer úgy fogalmaztam, „indul a műsor”, majd közölték velem, csak a vonatnak van indulása… (Nevet.) Állhatatosan, az előírásokon felül kívántam teljesíteni, abban az időben nem is sejtettem, micsoda változások elé nézünk a szakmában.

Később a Telemázli című vetélkedőt vezettem, de úgy voltam vele, ha csak ez jut, inkább elhagyom a pályát. Amikor lehetett, azonnal léptem. A körülöttem lévő barátok, kollégák egy része szerint nagyképűen viselkedtem, a többiek pedig biztosak voltak abban, hogy jobb ajánlatot kaptam. Egyik sem volt igaz. A műsor végét követő hónapokban kezdték el verbuválni a Játék határok nélkül stábját, amely vetélkedő később meghozta számomra az országos ismertséget.

Ekkor már érezted, hogy ez a hivatásod?

Nem. A saját hangom a Főtérben találtam meg, amelyben már nemcsak műsorvezető, hanem szerkesztő is voltam.

A műsor vezetését értelmes indok nélkül vették el tőled, ami oda vezetett, hogy 2002-ben elhagytad a Magyar Televíziót, és a nyíltan politikai támogatással létrejött Hír TV-hez szerződtél.

Botrányos időszak volt ez az MTV történetében, a kormányváltást követően szinte mindenkit kirúgtak, beleértve engem is. Komoly csalódások értek, barátinak vélt kapcsolataim mentek tönkre, volt, aki még a köszönésem sem fogadta. A szakmai életem szerencsére önfegyelemre tanított, amelynek ma is óriási hasznát veszem. A Hír TV-hez való igazolásom kényszerlépés volt. Magamat konzervatív, kiegyensúlyozott embernek gondolom, politikával soha nem foglalkoztam. Emberileg az egyetlen válogatási szempontom, hogy ki-ki megadja-e a másiknak a neki járó tiszteletet.

A közmédia legnézettebb állandó műsora a Gasztroangyal. Az MTVA jelenlegi állapotában egy olyan biztos pont, amelyre lehet alapozni?

Független külső gyártóként készítjük a műsorainkat a közszolgálati csatornák számára, így nem tisztem megítélni a közmédia állapotát. Véleményem természetesen van, de nem töltöm azzal az időmet, hogy ezt nagy dobra verjem – amúgy is kevés beleszólása van a dolgokba a magamfajta tévésnek.

Legyen elég annyi, hogy a magyar televíziózás, ideértve a közszolgálati és a kereskedelmi csatornákat is, nem éli a fénykorát, és nem követi az ország más területeken tapasztalható fejlődését. A világban fantasztikus felívelést látunk, új formátumok, tartalmak és platformok jelennek meg szinte naponta, de ebből alig szűrődik be valami a hazai tartalomgyártásba.

A Gasztroangyal és az új műsorom, a Borbás Marcsi szakácskönyve a Duna Televízión futnak, de műsorkészítőként nem befolyásol, milyen elvek mentén épülnek fel a közmédia egyéb programjai.

Nekem az a legfontosabb, hogy önazonos maradjak, a maximumot hozzam ki magamból a jelenlegi körülmények között, és így a lehető legtöbb örömet szerezzem a nézőknek.

Nem játszom, nem taktikázom, őszintén, a legjobb tudásom szerint végzem a dolgom. Nem viszonyítok, igyekszem józanul létezni a világban. Soha nem fogok megváltozni azért, hogy egy bizonyos körnek megfeleljek.

Sokan azt hiszik, csak vezetem a műsoraim, de azok az ügyek, amiket felvállalok, minden sejtemben ott vannak. Igenis legyen becsülete a kétkezi munkának, törekedjünk arra, hogy fenntartható módon és egészségesen éljünk, teremtsük meg az érzelmi hátteret, a családok legalább naponta egyszer üljenek le közösen az asztalhoz, ezt szeretném elérni.

Borbás Marcsi (Fotó: Krisztics Barbara)
Borbás Marcsi (Fotó: Krisztics Barbara)

„A túléléshez történeteket kell mesélni” – olvasható az Umberto Eco-idézet a férjeddel közös produkciós cégetek weboldalán. Mi a szereped a történetmesélésben?

Van, aki csak a gasztroműsorok gyártóját látja bennem, bennünk, és igyekszik skatulyába szorítani, de eközben sikeres dokumentumfilmek, tévésorozatok, reklám- és imázsfilmek, egy-egy fontos társadalmi témát feldolgozó produkciók vannak a hátunk mögött. Úgy érzem, a mai televíziós piacon egyedülálló kvalitású csapattal rendelkezünk, és nagyon sok áldozatot vállaltunk azért, hogy ez a csapat kibontakozhasson. A szereposztás jól kiforrott mostanra: jómagam sokat dolgozom producerként is, mellettem még egy kreatív producer tevékenykedik, a kreatív csapatunk szerkesztőkből és dramaturgokból épül fel, a gyártási bázisunk megbízható, és első osztályú utómunka-stúdióval rendelkezünk, ahol felkészült technológiai szakemberek dolgoznak. Az alkotói teamben velünk együttműködő rendezők, operatőrök, technikusok, sminkesek és fodrászok egytől egyig válogatott szakemberek.

Miben segít a produceri munkádban a több évtizedes televíziós tapasztalatod?

Producerként arra törekszem, hogy meglássam a fantáziát egy kreatív ötletben, és létrehozzam a belőle készülő produkciót. A munkafolyamat minden állomásánál jelen vagyok, és az esetek nagy részében enyém a döntő szó is. Egy producernek ráadásul rendbe kell tennie a finanszírozást, össze kell állítania az alkotói csapatot, érvényesítenie kell a nézői elvárásokat, ami óriási felelősség és kihívás, ugyanakkor szép és megtisztelő feladat. A szakmai tapasztalatom nélkül nem is vállalkoznék ilyesmire. Nagy előny számomra, hogy ismerem a kamera mindkét oldalát, és hogy ma is aktív vagyok mind a két oldalon. Ennek a tapasztalatnak a legfrissebb eredménye, hogy a Borbás Marcsi szakácskönyve mindjárt a premieradásával jó eredményeket hozott.

Meglepne, ha ez a siker nem eredményezne újabb formátumokat.

Az egyik legfontosabb jövőbeli célunk, hogy belépjünk a tévéfilmsorozatok piacára. Több aprólékosan kidolgozott tervünk van, amelyek új témákat és friss formákat hoznának a kissé szűkös kínálatba. Hatalmas a lemaradásunk a nemzetközi színvonaltól, ezért nagy lépésekkel építjük a koprodukciós kapcsolatainkat Európában.

A fejlesztés utolsó fázisában van egy okostelefonos applikációnk, amely egy gasztrotúra-tervező funkcióra épül. Elkezdtük összerakni egy internetes magazin terveit is, amely a vlogomat is magában foglalná. A magazin prominens véleményformáló embereket vonultatna fel a legszínesebb témákban, és rengeteg mozgóképes anyagot tartalmazna. A vlogomban pedig egy olyan életmódszemléletet szeretnék bemutatni, amely egyszerre felvillanyozó, tanulságos és szórakozva követhető. Szeretnénk nyitni a játékfilmkészítés felé is, mert úgy érezzük, hogy rengeteg kiaknázatlan téma és műfaj van, melyeket örömmel fogadna a közönség.

Borbás Marcsi (Fotó: Krisztics Barbara)
Borbás Marcsi (Fotó: Krisztics Barbara)

Hogy született meg a Gasztroangyal ötlete?

Amikor kitaláltam, már tizenöt éve a főzés volt a hobbim. Tudod, akinek kalapács van a kezében, mindent szögnek néz. Kerestem a lehetőségeket, és miután elküldtek a Hír TV-től, mert már csak politikai témákkal akartak foglalkozni, több tervem is beadtam az MTV-hez, ezek egyike volt a Gasztroangyal. Szerencsére az akkori elnök meglátta benne a fantáziát, de a műsort külsősként kellett leforgatni, én pedig semmilyen gyártói tapasztalattal nem rendelkeztem, a férjemmel negyven felett meg kellett ezt megtanulnunk.

Nagyon furcsa, hogy amennyiben én márkává váltam, az ennek a műsornak köszönhető. Valahogy rajtam maradt a Főtérben elkezdett terepen történő forgatás, pedig legjobban az élő műsorok vezetését szeretem. Elég alacsony a vérnyomásom, az adrenalin pont annyival emeli meg, amennyivel kell. (Nevet.)

Mi alapján választotok bemutatandó helyszínt?

A térségek feltérképezése komoly kutatómunkát igényel, többnyire szép lassan, hosszú hetek alatt áll össze egy rész forgatási naplója. A fő, hogy minden részben legyen valamennyi természeti, kulturális, építészeti, gasztro- és persze emberi érték. Ez nem főzőműsor, sokkal inkább identitásműsor. Büszke vagyok rá, hogy túl vagyunk a 300. adáson, és még soha senki nem fizetett azért, hogy bekerüljön egy epizódba. Ez a hitelességünk kulcsa, ha egyszer engednénk a megkereséseknek, abban a pillanatban felülkerekedhetne az emberi gyarlóság, és már nem a minőség lenne a mérce.

Sokan gondolják, hogy a címbeli angyal te vagy, de ez téves elképzelés.

Mindenki azt javasolta, hogy a nevem valamilyen formában szerepeljen a műsor címében, de nem szerettem volna. Ezt úgy tudtam kivédeni, hogy rábólintottam a Gasztroangyalra.

Az olvasatomban mindenki gasztroangyal, aki helyi, természetes alapanyagokból készült ételt tesz a családja asztalára. Ennek ellenére Borbás Marcsi lett a márka, ami egészen furcsa dolog.

Zavar a márkává válással járó médiafelhajtás?

Olyan ez, mintha nem is rólam szólna – de mégsem tudom elkülöníteni magamtól. Látom, hogy hatalmas figyelem irányul mindenre, amit csinálok. Azt is látom, hogy a szavamra figyel a közönség, így figyelnek azokra az emberekre is, akiket bemutatok, vagy az ügyekre, melyekkel foglalkozom. Furcsa minderre úgy gondolni, mint márkára. Engem is megleptek a médiában és különösen a közösségi hálón tapasztalható új jelenségek és a hatalmas figyelem, amivel ezeket a közönség követi. Az influencerek óriási hatást gyakorolnak az emberekre, pedig sokszor a semmiből érkeznek, alig van mögöttük valós teljesítmény. A közösségi oldalamon sok száz ezres követőtáborral rendelkezem, a legnépszerűbb posztjaim közel egymillió embert érnek el, így engem is gyorsan besoroltak a vezető influencerek közé. Ez számomra nem ilyen egyszerű, úgy tekintek az engem követő közösségre, mintha egy lennék közülük.

Látom, hogy a márka létezik, és mi is építünk rá, amikor a portfóliónkat bővítjük, de a felelősség, a tisztességes hang marad a legfontosabb a számomra. A médiafelhajtás, a bulvárcikkek vad csúsztatásai, a névtelen kamuprofilokról érkező támadások pedig egyszerűen csak fárasztanak.

Hamvas Béla szerint van borország, és van pálinkaország, előbbi lakói múzsaiak, utóbbiak hajlanak a barbárságra. Milyen lenne Magyarország, ha ételként kellene meghatározni?

Hamvas nagy kedvencem, majdnem minden könyvét olvastam. Neki még könnyebb dolga volt, amikor ezt a gondolatot papírra vetette, hisz nem volt olyan erős a globalizáció, mint most, jobban elkülönültek a régiók. Úgy vélem, ezzel együtt sem véletlenek azok a köznyelvben is élő meghatározások, miszerint a franciák csigaevők, az olaszok tésztaevők vagy például a csehek knédlievők. De mik vagyunk mi, magyarok? Nem igazán tudjuk megmondani, mert nem vigyázunk a Kárpát-medencei ételeinkre. A világon sok topétterem séfje nem tudja, hogy az általa elkészített ételek között magyar specialitások is vannak, mint például a húsleves, ahogyan a vendégek sincsenek ezzel tisztában. Én mégis inkább a csirkepaprikást mondanám, ami igen meghatározó fogás a magyar gasztronómiában, kőbe kellene vésni a receptjét.

(A címlapinterjú eredetileg a Médiapiac 2019/1. számában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.)

Médiapiac

Soros tényellenőrzői inkább megvédik Bident, mintsem ellenőrzik

A PolitiFactet működtető szervezet mögött az amerikai tőzsdespekuláns pénze is feltűnik.

Közzétéve:

Borítóképünkön Soros György amerikai milliárdos, fotó: MTI / EPA / Clemens Bilan

A NewsBusters nevű oldal által készített kutatás, amelyre a V4NA hírügynökség hívta fel a figyelmet, Biden első 100 napját vette górcső alá, és kiderül belőle, hogy a PolitiFact nevű tényellenőrző oldal mindössze 13 egyéni tényellenőrzést végzett az elnök állításaival kapcsolatban. Ugyanakkor 106 olyan dolgot ellenőriztek, amely Bidenről szólt.

“Más szavakkal: sokkal érzékenyebbek arra, ha valaki hazudik Bidenről, mintha Biden hazudik”

fogalmazott a NewsBusters szerkesztője, Tim Graham.

A felmérés szerint a 13 vizsgált Biden-állításból 8 valamiféle hamisságot tartalmazott, ennek ellenére sosem adtak nekik “Pants on Fire” minősítést, ami az egyértelműen hamis kategóriát jelenti.

A Bidenről szóló 106 ellenőrzött anyagból 91, tehát nagyjából 86 százalék, legalább “többnyire hamis” besorolást kapott, 24-et láttak el “Pants on Fire” minősítéssel.

Összességében megállapították, hogy Biden PolitiFact-oldala azt mutatja, hogy 2007-től 169 alkalommal került a „Truth-O-Meter”-re, és kiderült, hogy 67-szer igazat adtak neki, míg 78-szor kapott “többnyire hamis” minősítést.

Ezzel szemben Donald Trumpnak 931 ilyen tényellenőrzése van, és közülük 692 többnyire “hamis” vagy még rosszabb (74,3 százalék).

A PolitiFact.com 2007-ben a Tampa Bay Times nevű újság projektjeként jött létre. Az irányítását a lap kiadója, a Poynter Institute for Media Studies nevű szervezet 2018-ban vette át.

A Poynter Institute ezer szálon kötődik Soros Györgyhöz és a Nyílt Társadalom Alapítványokhoz (OSF). Az OSF honlapja szerint a szervezet több százezer dolláros juttatásokban részesült: 2019-ben 167 ezer dollárt, 2017-ben 300 ezer dollárt, 2016-ban 25 ezer dollárt kapott.

A Poynter Institute országos tanácsadó testületében is feltűnnek figyelemreméltó nevek. Ott van például Christa Scharfenberg, aki a Center for Investigative Reporting nevű Soros-szervezet vezetője. Az OSF honlapja szerint a Center for Investigative Reporting 2018-ban 650 ezer dollárt, míg 2016-ban közel 660 ezer dollárt kapott.

Tovább olvasom

Médiapiac

Színháztörténeti titkok nyomába ered az M5 új műsora

A szombaton kezdődő hatrészes sorozatban magyar színészlegendák kulisszák mögötti életét ismerhetik meg a nézők.

Közzétéve:

MTVA Fotó: Zih Zsolt

Sztankay Ádám a Duna Televízón látható Hogy volt?! mellett az M5 kulturális csatorna új műsorában, a Promenádban folytatja színháztörténeti oknyomozó újságírói munkáját – közölte az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A hatrészes Promenád című tévésorozatban feltárulnak a második világháború előtti és utáni magyar színészlegendák életének kulisszák mögötti tragédiái és nagy fordulatai.

Archív felvételek felhasználásával, történészek közreműködésével és eredeti helyszíneken forgatott jeleneteken keresztül tárulnak fel a politika által kettétört életek. A műsor Sztankay Ádám blogsorozatán alapul.

A Promenád epizódjaiból a nézők megismerhetik a 20. század emberpróbáló történelmi viharainak kitett művészsorsokat – azokét, akik egyenes gerinccel vészelték át a megpróbáltatásokat, és azokét is, akik kollégáik tönkretételében, meghurcolásában úttörő szerepet vállaltak

– fogalmazott az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A két világháború közötti élénk színházi, filmes élet, a szovjet megszállás, a színházak államosítása, a kommunista államhatalom berendezkedése, és az új kultúrpolitikai irányvonal erőszakos keresztülvitele számos tragédiával járt. Minden epizód egy-egy színészlegenda egyéni sorsán keresztül mutatja be, milyen sorskérdések, milyen választási lehetőségek elé állította őket a történelem.

Az első epizódban – amely május 8-án, szombaton 21 óra 5 perctől látható – Bajor Gizi történetét ismerhetik meg a nézők. A Kossuth-díjas színésznő a modern színjátszás egyedülálló személyisége volt, akinek egy ország hevert a lábai előtt. Viharos magánélete, vakmerő bátorsága és tragikus halála azonban beárnyékolja sikerekben gazdag életét.

Borítókép: Sztankay Ádám újságíró a Hogy volt!? című tv-műsor felvételén

Tovább olvasom

Médiapiac

Bírósági ítélet: érvénytelen a Klubrádió pályázata

A médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Megerősítette a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítélete, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa jogszerűen minősítette érvénytelennek a Klubrádió 92,9 MHz-es sugárzási jogosultságra benyújtott pályázatát – közölte a hatóság pénteken az MTI-vel.

Az NMHH közleménye szerint a bíróság a rádió keresetét teljes egészében elutasította, és hangsúlyozta, hogy

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Emlékeztettek: a Klubrádió a médiatanácsnak azt a március 10-ei döntését támadta meg a bíróságon, amelyben nyertes nélkül zárta le a Budapest 92,9 MHz rádiósfrekvencia-pályázati eljárását, miután az eljárásban egyetlenként benn maradt pályázó, a Klubrádió Zrt. ajánlata is érvénytelennek bizonyult.

Hozzátették, a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítéletében kiemelte: a médiatanács helytállóan állapította meg, hogy

a Klubrádió pályázata súlyos érvénytelenségi hibákat tartalmaz, illetve hogy a rádió gazdasági működése sem felel meg a törvényi és a pályázati előírásoknak.

Azt írták, a szóbeli ítélethirdetésen a bíróság rámutatott arra, hogy a Klubrádió műsorterve hiányos és ellentmondásos, így nem felel meg a pályázati követelményeknek, amelyre tekintettel nem lehetett érdemben értékelni a pályázati ajánlatot.

“Mindezek alapján a médiatanácsnak nem volt más lehetősége, mint a Klubrádió pályázatát érvénytelennek nyilvánítani”

– tudatták a közleményben.

Az NMHH szerint az ítélet ismertetésekor azt is hangsúlyozták: a médiatanács helytállóan hivatkozott arra is, hogy a pályázati ajánlat tényszerű hibái esetén nincs jogszabályi lehetőség a hiánypótlásra. Az ugyanis sértette volna a verseny tisztaságát, mert a Klubrádiónak lényegében új műsortervet kellett volna benyújtania – tették hozzá.

Közölték azt is, a törvényszék szintén osztotta a médiatanács álláspontját a rádió üzleti és pénzügyi tervéről, kiemelve azt, hogy valamennyi gazdasági társaságnál alapvető jelentőségű a törvényes működés biztosítása, ez azonban a Klubrádió esetében nem teljesült maradéktalanul.

A bíróság egyetértett azzal a médiatanácsi állásponttal is – tették hozzá -, hogy ez nem csupán formális kérdés, hanem olyan tartalmi feltétel, amelyet a pályázónak az ajánlat benyújtásakor is teljesítenie kellett volna.

A bíróság álláspontja szerint

a médiatanács a benyújtott üzletiterv- és mérlegadatokból helyesen jutott arra a következtetésre, hogy nem várható el a pályázati célok teljesítése attól a társaságtól, amely “tényszerűen nem felel meg a törvényes működés követelményének”, és ezt a jogsértő állapotot nem szüntette meg igazolható módon

– írták.

Az ítélet nem jogerős, a közlésétől számított 15 napon belül megfellebbezhető – áll az NMHH közleményében.

Tovább olvasom