Kövess minket!

Médiapiac

Big Picture: Mindenki látja, hogy a saját gyártású sorozatoké a jövő

Október 25-én, szerdán rendezték a Big Picture konferenciát, ahol a legnagyobb hazai kereskedelmi csatornák képviseltették magukat.

„A vasárnapon kívül, amikor a Sztárban sztár fut a TV2-őn, nincs olyan nap, amikor ne az RTL Klubot néznék a legtöbben főműsoridőben”

– mondta Kolosi Péter, az RTL Klub vezérigazgató-helyettese és programigazgatója.

November 4-én debütál a csatornán a ValóVilág 9, illetve visszatér a Konyhafőnök VIP is, amiben Rácz Jenő és Sárközi Ákos ezúttal egymással is megküzd: a két séf sztárokból álló csapatokat fog irányítani.

Az RTL Csoport blockbusterekkel is jelentkezik, amelyet a Disney, valamint a Warner Brothers szolgáltat a csatornának: láthatóak lesznek többek között a Csillagok Háborúja egyes részei, a Doctor Strange, valamint a Legendás állatok és megfigyelésük is. Továbbá hazai produkciókat is sugározni fog a társaság: érkezik a közeljövőben a Budapest Noir, a Brazilok, Nemes Jeles László új filmje, a Napszállta, illetve az X – A rendszerből törölve is.

Folytatódik a nagy sikerű Doctor Murphy, de érkeznek új sorozatok is, többek között a God friended me.

 

 

Napi fikciós telenovellát is indít az RTL Klub Drága örökösök névvel, amelyben feltűnik Koltai Róbert. Ezen kívül érkezik a Tanár második évada, amelyben az új női főszerepet Trokár Nóra alakítja, de látható lesz két fiatal színésznő, Mich Juli és Schmidt Sára is.

További két sorozattal is jelentkezik a csatorna: jön a televíziók képernyőjére Ujj Mészáros Károly rendezésében és Balsai Móni főszereplésével az Alvilág, valamint a teljesen magyar (tehát nem külföldről átvett) Mellékhatás is, amelyben olyan színészek kaptak főszerepet, mint Borbély Alexandra, Tenki Réka és Nagy Zsolt.

Ezen kívül 2019-esben is visszatér az X Faktor, a Survivor, az Éjjel-Nappal Budapest, valamint a Barátok közt is.

Átalakítja a csomagjait az R-Time
Dudás Gergely, az RTL Klub kereskedelmi igazgatója, valamint az R-Time ügyvezetőjének előadásából kiderült, hogy a sales house csomagjait egyszerűsíteni, digitális ajánlatát pedig erősíteni fogja. Az 1+ csomagban a reach- (elérés), a 3+ csomagban a gyakoriság építés kerül a fókuszba.

Újabb csatornákat indíthat a jövőben a TV2 Csoport

„Indulhatnak a jövőben további csatornák”

– mondta el előadásában Zájer Attila, a TV2 ügyfélkapcsolati igazgatója.

Prezentációjában kiderült, hogy 2019-ben visszatér a Pénzt vagy éveket Kasza Tibor vezetésével, illetve a Bezár a bazár és a Séfek séfének következő évada is látható lesz, utóbbit Ördög Nóra helyett Liptai Claudia vezeti, ugyanakkor folytatódni fog a csatorna másik gasztro-vetélkedője, a MasterChepVIP is.

Gundel Takács Gábor vezetésével a társaság feléleszt egy népszerű formátumot, a Legyen ön is milliomost!, de jelentkezni fog a csatorna egy külföldön már befutott sportrealityvel, az Exatlonnal is.

Valami véget ér
Befejeződik az Atmedia és a History együttműködése, ugyanakkor januártól elkezdődik a sales house és az ATV partnersége – hívta fel a figyelmet Karácsony László, a társaság stratégiai és marketing igazgatójának, majd hozzátette, ezáltal nőni fog a nézői részesedés

Saját gyártás 12 héten keresztül

Épül az AMC új, jövőhéten debütáló stúdiója, ahonnan kiemelkedő sportműsorokat – többek között a cseh Formula 1-et is – közvetíteni fogja a társaság a sportcsatornáin, de a Spectrum Home-ra is készülnek majd innen produkciók – derült ki Nagy Andrea marketing és kommunikációs – és Radnai Péter kreatív igazgató prezentációjából

November 5-től, 12 héten keresztül sugároz a csatorna saját gyártású műsorokat, leginkább talk showkat: hétfőnként Dombovári István vezette Tesztbeszéddel, kedden a D.Tóth Kriszta és Andrással fémjelzett Helló, tesó!-val, szerdánként a több műsorvezetőt is felvonultató Nő Commenttel, csütörtökön pedig az ugyancsak D. Tóth Krisztához köthető Elviszlek magammal-al jelentkezik a Spectrum Home. Továbbá a Spectrumon a társaság bemutatja a Volt egyszer egy Vadkelet című 5 részes sorozatát, amit a népszerű Emir Kusturica vezet.

Szeretnénk MTV Unplugged-ot?

„A Viacom sok hazai előadóval ápol jó kapcsolatot, így ha megvan a hirdetői igény, akkor készülhetnek MTV Unplugged részek Magyarországon” – mondta előadása során Harsányi Gábor, a társaság country managere. Érkezik az országba a Paramount+ OnDemandszolgáltatás, amelybe az említett csatorna műsorain kívül, a Comedy Central, az MTV és a Nick Jr tartalmai is megtalálhatók lesznek, de a prezentációból kiderült az is, hogy a Nickelodeon Play alkalmazás hazai bevezetéséről elkezdték a vállalat képviselői az egyeztetéseket.

Kézi vb öt éven át

A következő öt évben láthatóak lesznek az M4 Sport műsorán a kézilabda világbajnokságok – tudtuk meg a nemrégiben az MTVA élére kinevezett Papp Dániel vezérigazgatótól. Ezen kívül a köztévé műsorán lesz (és jelenlegi is fut) több olimpiai kvalifikációs torna is, mint a vizes-, a birkózó-, az atlétikai-, az asztalitenisz-, a vívó-, az öttusa- és a kajak-kenu világbajnokság.

A la carte

A Sony sem áll le a haza gyártással: érkezik a Herendi Gábor és Szilágyi Fanni rendezte, most még csak A la carte munkacímet kapott, hazai gyártású drámasorozat, amelyben Gryllus Dorka, Simon Kornél, Badár Sándor, Száraz Dénes és Pokorny Lia játssza a főbb szerepeket. Egyébként a produkció írói csapatában megtalálható Rudolf Péter is.

Visszatér az Ide Süss!, ezúttal azonban Hajós András helyett Ábel Anita vezeti a műsort Sass Danival az oldalán. Továbbá 4 sorozatot is megvásárolt a társaság, látható lesz a The Rookie, a Harrow, a S.W.A.T. és a Designated Survivor is.

 

Médiapiac

Főszerkesztőt keres a Soros Györgyhöz köthető Internews magyarországi kirendeltsége

A magát függetlennek beállító nemzetközi médiavállalat hálózatot szeretne kiépíteni Magyarországon, ehhez keresik az ideális vezetőt.

Közzétéve:

MTI/EPA/Clemens Bilan

A Magyar Nemzet arról ír, hogy továbbra is keresi magyarországi főszerkesztőjét az Internews nevű, magát függetlennek nevező, de valójában a nemzetközi baloldalhoz köthető médiavállalkozás. A LinkedIn nevű közösségi álláskereső portálon is megjelent hirdetésben kiemelt helyen látható, hogy az amerikai kormány a projekt finanszírozója, viszont ez az információ már nem szerepel a honlapjukon található részletes pozícióleírásban.

Hazánkon kívül Örményország, Georgia, Lengyelország, Románia és Ukrajna áll a vállalat projektjének fókuszában, ahol olyan „erős és független médiaszektort” akarnak támogatni, ami „ellenáll olyan erőteljes érdekeknek, melyek célja a sajtó manipulálása, elszigetelése és irányítása”.

Az álláshirdetés alapján elmondható, hogy az Internews egy nemzetközi hátterű hálózat kiépítésén dolgozik.

Az Internews hátteréről azt lehet tudni, hogy a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok és a Rockefeller Alapítvány áll mögötte, de olyan ­technológiai óriáscégek is támogatják őket, mint a Facebook vagy a Google. Független-objektív amerikai globális médiaszervezetként határozzák meg magukat, a weboldalon található információk szerint száz országban működnek harminc irodával, mintegy húszezer újságírót foglalkoztatva. Tevékenységükre felfigyeltek már az amerikai médiában is, mert a Breitbart című jobboldali lap írt arról, hogy a Biden-kormányzat finanszírozza a magyarországi képviselet megnyitását.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke

Tovább olvasom

Médiapiac

Európai ügyek bizottsága: sérti a szubszidiaritás elvét az uniós tervezet

Az Európai Unió belső piaci médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos rendelettervezetének, valamint az annak bírálatát tartalmazó bizottsági határozati javaslat együttes tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden.

Közzétéve:

MTI/Kovács Tamás

Sérti a szubszidiaritás elvét, mivel a belső piaci szabályozás hatáskörén messze túlterjeszkedő az Európai Unió azon rendelettervezete, amelynek célja a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozása

– ismertette az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának értékelését a testület fideszes alelnöke.

Az Országgyűlés a rendelettervezetet előzetesen, kivételes eljárásban értékeli.

Tessely Zoltán azt mondta: a rendelettervezet újabb bizonyítéka a bizottság lopakodó hatáskörbővítési szándékának.

Ismertette: a szubszidiaritás elvének vizsgálatakor azt tekintik át, hogy az uniós szintű fellépés vagy a tagállami intézkedés az eredményesebb. A politikus elmondta, a tervezetet számos uniós parlament értékeli, és többektől elmarasztaló álláspont várható.

Kiemelte: támogathatók a média sokszínűségére, a véleménynyilvánítás szabadságára, az újságírók védelmére, a sokszínű tájékoztatásra irányuló általános célkitűzések.

A parlamenti eljárást megalapozó legfőbb kifogás ugyanakkor az uniós rendelettervezet jogalapja: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke, ami mintegy 30 éve a közös piac létrehozásának eszköze volt, elsősorban az áruk szabad áramlása érdekében született. A szerződés ezen része azonban nem ruház általános hatáskört az uniós jogalkotóra, vannak korlátai – emelte ki.

Rámutatott: az Európai Bizottság ugyanakkor a médiaszektorban is a belső piaci logikát akarja alkalmazni, mintha a médiaszolgáltatás minden eleme határon átnyúló tevékenység volna. De a médiapiac belső piaci tagoltsága nyelvi, kulturális, történeti sajátosságokra vezethető vissza – mondta.
A politikus kijelentette azt is, hogy a média ügye nem tartozik sem kizárólagos, sem megosztott uniós hatáskörbe. “Az uniós szerződések nem adnak biankócsekket az unió intézményeinek, hogy kényük-kedvükre azt tegyenek, amit akarnak” – fogalmazott, mondván: a bizottságnak csak akkor volna értelme eljárni az ügyben, ha a tagállami szabályozás nem lenne elégséges.

Kijelentette:

a média sokszínűsége abban is megnyilvánul, hogy a tagállami szabályozások is eltérőek, tükrözve az egyes nemzetek sokszínű hagyományait.

Tessely Zoltán különösen aggályosnak nevezte, hogy a tervezetbe több olyan tárgykör is bekerült, amely szerinte közvetlenül a tagállami médiarendszer kialakításába való durva beavatkozást eredményez, ilyen a piacra lépés, az állami források elosztása, a közszolgálati média működése és az állami hirdetések szabályozása.

Kijelentette: kifogásolhatók a tagállami hatóságok döntéshozatalára vonatkozó előírások is.

A közszolgálati médiával kapcsolatos szabályokról elmondta, azok még a szerkesztési elveket és a vezetők kinevezését is érintik.

A jogszabály formája nem biztosít megfelelő mozgásteret a nemzeti döntéshozatal számára, a rendeleti forma ugyanis kizárja a tagállami szabályozás lehetőségét, így irányelvre vagy ajánlásra lenne szükség – értékelt a bizottsági alelnök.

A kormány egyetért az állásfoglalással

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára elmondta, hogy a kormány egyetért a határozati javaslatban foglalt kritikával és támogatja annak elfogadását.

Fidesz: formai és tartalmi szempontból is sérül a szubszidiaritás elve

Illés Boglárka, aki mind a törvényalkotási bizottság, mind a Fidesz álláspontját ismertette, úgy fogalmazott: a szubszidiaritás elve formai és tartalmi szempontból is sérül az uniós rendelettervezetben, és annak jogalapja sem megfelelő.

Szerinte Brüsszel a háború és az elhibázott szankciók miatti energiakrízis megoldása helyett újabb lépést kíván tenni a nemzetállamok hatásköreinek felszámolása és az európai egyesült államok kialakítása felé.

Úgy fogalmazott: már az sem számít, ha a tervezettel már a megszületése pillanatában is problémák vannak. Az illetékes biztos is elismerte a jogalap bizonytalanságát – hívta fel a figyelmet.
Közölte, a Fidesz nem támogatja a lopakodó hatáskörelvonást.

Leszögezte: a döntéseket mindig a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni.

Szerinte a rendelettervezet olyan tárgyat érint, amelyet az amszterdami jegyzőkönyv kizárólagos tagállami hatáskörbe sorol, így a hatáskörtúllépés egyértelműen megállapítható.

Rámutatott:

a médiapiac gyakran lokális vagy regionális, köszönhetően a nyelvi sokszínűségnek, így nem egységes.

Illés Boglárka az új uniós testület létrehozása szempontjából is aggályosnak ítélte a tervezetet, és hangot adott azon véleményének is, hogy a tagállami sajátosságokat figyelembe vevő ajánlás megfelelőbb forma lenne. Sorolta azon parlamenteket, amelyek várhatóan szintén aggályokat fogalmaznak majd meg.

Végül kijelentette: a szubszidiaritás védelme nem pártpolitikai kérdés, hanem nemzeti érdek.

Borítókép: Tessely Zoltán, a Fidesz képviselője, az Európai ügyek bizottságának előadója a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról és a 2010/13/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet vonatkozásában az indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról szóló javaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. december 6-án

Tovább olvasom

Médiapiac

Elon Musk újabb médiacsatát vív, ezúttal egy liberális lappal

Nem kezdődhet új hét a Twitter-vezér Elon Musk ellen indított újabb médiacsata nélkül. Legújabb Musk-ellenes cikkében a The New York Times azzal vádolja a milliárdost, hogy drasztikusan emelkedett a platformon a gyűlöletbeszéd, miután Musk megvásárolta azt. Az online gyűlöletbeszéd és kirekesztés ellen küzdő szervezetek a Twitter tulajdonosváltását követő két hét gyűlöletkeltő bejegyzéseit számolták meg, azonban Musk a közösségi platform belső szűrőprogramjának eredményeire hivatkozva cáfolta a vádakat.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/DPA-Zentralbild/Patrick Pleul

„Teljesen hamis” – ezzel a két szóval „fegyverezte le” Elon Musk, a Twitter tulajdonosa a liberális The New York Timest és laptársait, miután azzal vádolták, hogy sokat romlott a politikai korrektség a platformon Musk tulajdonossá válása óta – számolt be a The Epoch Times amerikai portál. Mint írták, megnőtt a fekete amerikaiak, a homoszexuálisok és más kisebbségi csoportok elleni kirekesztő beszéd gyakorisága a Twitteren. A The New York Times által közölt adatsorok azt mutatják, hogy „a fekete amerikaiakkal szembeni szidalmak napi 1282-ről 3,87-szeresére nőttek. A meleg férfiak és a zsidók elleni posztok száma pedig 2506-ról 3964-re emelkedett, ami 61 százalékos növekedést jelent két héttel az után, hogy Musk megvásárolta a Twittert”.

A liberálisok állítását azonban maga Elon Musk is látta, aki csupán két szóval reagált: „teljesen hamis”. A két oldal álláspontjának támogatottságáról sokat elárul, hogy amíg a The New York Times posztját 44 ezren kedvelték, addig Musk válaszára 346 ezer lájk és 21 ezer megosztás érkezett.

Imran Ahmed, a Digitális Gyűlölet Elleni Központ vezérigazgatója szerint azonban Musk mindenféle rasszista, nőgyűlölő és homofób előtt megnyitotta a Twittert. Ahmed szerint ők csupán ennek megfelelően reagáltak. A portál szerint az Iszlám Állam terrorszervezettel összeköthető fiókok is újra megjelentek a Twitteren, valamint a QAnon amerikai szélsőjobboldali szervezet is jelen van.

Ugyanakkor a baloldali liberális véleményekkel szemben foglalt állást a Manhattan Institute kritikus fajelméleti tanok irányát vezető Christofer Rufo, aki úgy fogalmazott: ez a jelentés hulladék. Rufo szerint ugyanis a Twitter-élmény ugyanaz, mint korábban volt.

Egyetlen különbség, hogy néhány provokatív fiókot is visszaállítottak. Mint mondta: „a baloldali újságírók hamis narratívát alkotnak, hogy igazolják a további cenzúrát. Ez azonban átlátszó és szánalmas.”

Musk sem támogatja a gyűlöletbeszédet

A cikk felidézte, hogy Musk már többször megerősítette, hogy az általa elképzelt szólásszabadság nem azt jelenti, hogy bárki számára ingyenes gyűlöletbeszéd-platformot hoz létre. Musk hangsúlyozta, hogy a gyűlöletbeszéd nem tolerálható. Ugyanakkor feloldotta több olyan konzervatív közszereplő korábban letiltott Twitter-fiókját, mint például Donald Trum korábbi amerikai elnök, a Project Veritas oknyomozó portál vagy éppen a Babylon Bee szatírikus blogoldal.

„A szólásszabadság alatt egyszerűen azt értem, ami megfelel a törvénynek. Ellenzem a cenzúrát, amely messze túlmutat a törvényeken. Ha az emberek kevesebb szólásszabadságot akarnak, akkor fel fogják kérni a kormányt, hogy fogadjon el erre vonatkozó törvényeket. Ezért a törvényen túllépés ellentétes a nép akaratával”

– mondta Musk az év elején.

A lap felidézte Musk december 2-i tweetjét is, amelyben azt írta: „A gyűlöletbeszéd száma továbbra is csökken, annak ellenére, hogy jelentősen nőtt a felhasználók száma! A @TwitterSafety hetente teszi közzé az adatokat. A szólásszabadság nem jelenti a hozzáférés szabadságát. A negativitásnak kevesebbet kell elérnie, mint a pozitivitásnak. Naponta körülbelül 500 millió tweet érkezik, és több milliárd megjelenítés érkezik, tehát a gyűlöletbeszéd kevesebb mint 0,1 százaléka a Twitteren látottaknak!”

Az Európai Unió és a hirdetők is fenyegetőztek

A lap felidézte, hogy az Európai Unió egyik magas rangú tisztviselője múlt héten figyelmeztette Muskot, hogy blokkolhatják a Twitter elérését Európában, ha az nem felel meg a digitális előírásoknak.

„Még mindig hatalmas munka áll előttünk, mivel a Twitternek átlátható felhasználói irányelveket kell bevezetnie, jelentősen meg kell erősítenie a tartalom moderálását, meg kell védenie a szólásszabadságot, határozottan meg kell küzdenie a dezinformációkkal, és korlátoznia kell a célzott hirdetéseket”

– mondta Musknak Thierry Breton uniós biztos.

Az Epoch Times arra is emlékeztetett, hogy a Twittert érő médiaháború óta számos hirdető visszavonta a hirdetéseit a felületről – számolt be minderről a Híradó.hu.

Tovább olvasom